Címke: szolgálat (2 / 4 oldal)

Háborús helyzet, mint katalizátor

Az Egység Törvénye könyvek szerint a katalizátorok felosztásában a „háború és a háborús hírek” egy önálló fejezetet képvisel a nem megnyilvánult énhez tartozó katalizátorok csoportjában (lásd 33.15). Mint minden katalizátorral, ezzel a fajtával is akkor járunk el megfelelően, ha spontán módon, énünkből jövő, hiteles válaszokat adnunk rá. (lásd 42.9). Ebben a cikkben így arra a kérdésre igyekszünk most választ találni, hogy mi is lehet a megfelelő hozzáállás részünkről annak a szomorú háborús konfliktusnak a kapcsán, amely szomszédunkban zajlik jelenleg, amennyiben a másokat szolgálók irányába szeretnénk polarizálódni.

34.14
Kérdező: Megadnád még ugyanezt az ismertetést, mint amit most kaptunk (a televízió általános, átfogó hatása a társadalomban), az énnek a háborúval vagy háborús hírekkel való kapcsolata szempontjából is?

Ré: Ré vagyok. Láthatjátok ezt a készülékeitekkel való kapcsolatban. A háború-én viszony alapvető érzékelés az érlelődő entitásnál. Nagy az esély felgyorsulni bármelyik óhajtott irányba. Polarizálódhat negatívan harcias jegyek bármilyen okból kifolyó magára vételével. Háborús helyzetben találva magát polarizálódhat némileg a pozitív felé a narancsszín, a sárga majd pedig a zöld aktiválásával hősies – ha nevezhetitek így – tetteket fölvállalva más-ének tudat/test/lélek komplexumának megóvásáért.
Végül pedig polarizálódhat nagyon erősen a negyedik sugár (szív csakra) felé az általános érvényű szeretet vezérelvének kinyilvánításával teljes rovására bármely harcias cselekménybe bocsátkozás felé vett torzulásnak. Ilyen módon az entitás tudatos lénnyé válhat idő/teretek igen röpke tartama alatt. Ez annak tekinthető, amit ti traumás előmenetelnek mondanátok. Megjegyzendő itt, hogy entitásaitok körében az összes előmenetelek nagy százaléka tartalmaz traumát katalizátorként.

A válaszból megtudhatjuk, hogy a háború alapvető érzékelés mindannyiunknál. Valamennyien tapasztaltuk már valamilyen formában. Elsősorban nem egy korábbi életre gondolok, hanem valamennyien voltunk már „háborúban” önmagunkkal, ismerősökkel vagy tanárunkkal, főnökünkkel. A háború hatására gyorsíthatunk fejlődésünkön is. Értelemszerűen, ha beállunk a háborúba és pusztítjuk a másikat, annak negatív (önmagunkat szolgáló) polarizáció az eredménye. Azt hihetnénk talán, hogy ugyanilyen határozottan polarizálódunk a másokat szolgálók irányába, ha másokat megvédünk, megóvunk vagy akármilyen módon „igazunk van” és ezért hősies cselekedetet hajtunk végre. Azonban az ellenség is ember, a Teremtő egy megnyilvánulási formája és akár „igazunk van”, akár nincs, a harcban való részvétel nem polarizálhat jelentősen a másokat szolgáló irányba.

A békére, szeretetre való törekvés lehet az egyetlen hozzáállás amennyiben a másokat szolgálók irányába kívánunk elmozdulni. Ré megfogalmazásában nagyon erős annak az elmozdulása a pozitív ösvényen, aki az általános érvényű szeretetet nyilvánítja ki, szemben bármilyen harcias megnyilvánulással. Például a filmekben bemutatott szuperhősök, akik halomra pusztítják az ellenséget, jó esetben is valószínűsíthetően csak minimálisan polarizálódhatnak a mások szolgálata irányába, hajtsanak is végre akármekkora hőstettet.

33.11

Kérdező: Ez a film („A kilencedik alakzat” című mozifilm) vászonra vitte pont ezt a gondolatot, amelyről most itt beszélünk. Az entitásnak, az ezredesnek döntést kellett hoznia a fenti kérdésben. Látva a filmet, az ő polarizációján gondolkodtam. Be is adhatta volna a derekát – hogy úgy mondjam – a negatív erőknek, de ő ehelyett a barátja megvédését választotta. Meg tudjátok-e becsülni, hogy mi sarkosít pozitívabban: megvédeni a pozitívan orientált entitást, vagy pedig tűrni a negatívan orientált entitások elnyomását? Megválaszolhatod ezt egyáltalán?

Ré: Ré vagyok. Ez a kérdés látókörébe veszi a sajátotokon kívül a negyedik denzitást is, és a rá adható válasz talán legjobban a Jehoshua nevű entitás cselekedetén érzékelhető, akit ti Jézusnak hívtok. Ezt az entitást a barátai akarták megvédeni. Az entitás emlékeztette barátait, hogy tegyék el a kardot. Az entitás ezután átadta magát, hogy fizikai halálra ítéljék.
A késztetés, hogy a szeretett másik-ént védelmezze, végigkíséri az egész negyedik denzitást, mely az együttérzésben bővelkedő létszint. Ettől többet nem mondhatunk, de nem is szükséges.

A negyedik denzitásba való továbblépéshez itt és most, a harmadik denzitás végén meg kell hoznunk a választást, hogy a másokat- vagy az önmagukat szolgálók útján kívánunk továbbhaladni. Ez a választás nem egy gondolat vagy egy döntés, hanem tetteink megnyilvánulásain keresztül mérettetik meg. Ha tetteink több mint 50%-a mások szolgálata mentén történik, továbbléphetünk a következő szintre (a negyedik denzitásba) a másokat szolgálók útján.

A negyedik denzitásban a pozitív (másokat szolgáló) entitások sorakoznak fel az önmagukat szolgálókkal szemben, pont azért, hogy a negyedik és alacsonyabb szinten lévő másokat szolgáló lények ne maradjanak védelem nélkül. Talán hallottunk már a mennyei- és pokoli seregek csatáiról. Az Egység Törvénye könyvekben találhatunk erre vonatkozóan kérdés-válasz párokat, hogyan is zajlanak ezek a csaták, ebben a bejegyzésben azonban arra szeretnénk fókuszálni, hogy itt és most mi, harmadik denzitású emberek mit tehetünk.

Amennyiben egy ember segítségünkre szorul, helyénvaló lehet segítő kezet nyújtani. Amennyiben egy ember védelmet kér, helyénvaló lehet védelmet nyújtani számára. Semmilyen esetben nem gondolom helyénvalónak semmilyen harcias megnyilvánulást, legyen az uszítás, propaganda, pletykálás, vagy a harcias tevékenységek bármilyen más formája.

A keleti hagyományok szerint háromféle szinten lehetséges segíteni. A testi szinten aki segítségre szorul, segíthetünk étellel, ruhával, fedéllel a feje fölé, stb. Aki érzelmi (energetikai testi) szinten szorul segítségre, azt meghallgathatjuk, megvigasztalhatjuk, biztathatjuk, bátoríthatjuk. Aki pedig tudati szinten igényel segítséget, tanulni szeretne, annak adjunk tanítást a szeretetről, egységről, vagy irányítsuk egy olyan tiszta forráshoz, akitől/amitől mi magunk is képesek vagyunk tanulni.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Tetteink szándéka vagy eredménye számít jobban?

Bizonyára hallottuk már azt a mondást, hogy „a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve”. Ezt általában annak kifejezésére használják, hogy az is okozhat kárt, bajt, akit a legjobb szándék vezet, ezért elsősorban nem a szándék, hanem az eredmény alapján ítélik meg a cselekedeteinket.

Az Egység Törvénye könyvek egyik válasza alapján ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk a tetteink szempontjából a szándék és eredmény viszonyát.

96.4

Ré: Ré vagyok. …
Megjegyezhetjük, hogy ahogy minden egyes entitás igyekszik minden pillanatban még szorosabban eggyé válni a Teremtővel de alatta marad ennek, ugyanígy iparkodnak a fizikai makulátlanságra, de el nem érik azt. Mindkét esetben a szándék tisztasága és a kivitelezés alapossága értékelődik. A kísérlet és a cél közötti eltérést sehol nem jegyzik és jelentéktelennek tekinthető.

A válaszból megtudhatjuk, hogy érdemes igyekezni a tökéletesség (makulátlanság) elérésére, azonban az egy abszolútum. Mindig lehet valami jobb, több, nagyobb, „akármibb”, hiszen a Teremtés végtelen. Ezért érdemes elfogadnunk, hogy noha törekednünk kell a tökéletességre, „alatta maradunk”. Ez azonban nem mentesít az alól, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk.

Ré két tényezőt emel ki, amelyek alapján „kiértékelődik”, hogy az adott tettünk önmagunk-, vagy mások szolgálata irányába polarizál. Ez a két tényező „a szándék tisztasága és a kivitelezés alapossága„. Amennyiben a szándékunk „jó”, vagyis a mások szolgálata irányába mutat és a kivitelezést illetően megtettük, ami tőlünk telt, akkor a tett a „jó” irányba számít be életünkben, vagyis jó tettnek minősül, még akkor is, ha az eredmény nem a szándékunk szerint sikerült.

Vegyünk egy példát: a barátom költözik és megyek segíteni neki pakolni. A pakolás közben véletlenül elejtem a mosógépet és az tönkremegy. Nézhetjük ezt az esetet úgy, hogy jobb lett volna, ha nem is segítek, mert akkor nem okoztam volna kárt. Az eredmény szempontjából nézve – jó szándékkal ugyan – de rosszat tettem neki. A másik nézőpont, amelyet véleményem szerint Ré válaszából megérthetünk, a következő. A szándékom jó volt, hiszen segíteni akartam a költözésben, hogy könnyebben és gyorsabban megtörténjen a barátom számára. Milyen volt a „kivitelezés alapossága”? Odafigyelve emeltem meg a mosógépet? Elpakoltam az útból, ahol cipelni kellett? Esetleg lusta és/vagy figyelmetlen voltam szétnézni? Ha megtettem mindent, ami tőlem telt, akkor ez a tett akkor is jónak minősül, ha rosszul sült el.

Hasonló szituációban érdemes lehet a tetteinket a következő módon felmérni: a szándékom tiszta és másokat szolgáló? Megtettem minden tőlem telhetőt, hogy úgy alakuljon, ahogy a legjobb? Ha mindkettőre igen a válaszunk, akkor nem érdemes magunkat hibáztatni vagy más módon bántani, csak azért, mert nem úgy alakult az eredmény, mint szerettük volna.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Kiegyensúlyozottságunk eredménye valódi szeretet

Jelenleg Földünkön megtalálhatóak a másokat és az önmagukat szolgáló erők is, ezért érezhetjük úgy, hogy valaki ellenséges velünk szemben. Sőt, a mentalitásunktól és tapasztalatainktól függően tűnhet úgy is, hogy az egész környezetünk, a társadalmi vezetők, esetleg az egész világ ártó szándékkal lép fel ellenünk. Az ellenséges, akár támadó szándék forrása lehet látható, kézzelfogható személy vagy csoport, de lehet láthatatlan, megfoghatatlan az ellenséges szándék, amit érzünk.

Hogyan működik egy ilyen szituációban egy energetikai szempontból kiegyensúlyozott lény? Az energetikai kiegyensúlyozottságról és arról hogy mit is értünk alatta, az energia, energiaközpont, chakra bejegyzés második felében olvashatunk bővebben.

42.3

Kérdező: Megpróbálok hasonlatot alkotni. Ha egy állat, mondjuk egy karámban egy bika, megtámad téged azért, mert a karámjába tévedtél, akkor gyorsan kitérsz előle, és nem hibáztatod őt. Avagy, nem sok érzelmi reakciót mutatsz azon a félelmi válaszon kívül, hogy a bika kárt tehet benned. De mikor egy másik emberrel találkozol össze a saját birtokán és az megtámad, akkor a visszahatásod sokkal érzelmibb jellegű lehet, testi reakciókkal is párosulva. Helyesen vélelmezem-e, hogy amikor az állatra és a másik-énre adott reakciód egyaránt az, hogy a Teremtőként tekinted őket, szeretve és megértve tettüket, mellyel téged megtámadtak, lévén az a szabad akaratuk általi tett, akkor helyesen egyensúlyoztad ki magad ezen a területen? Így van?

Ré: Ré vagyok. Ez alapjaiban így van. Azonban a kiegyensúlyozott entitás a másik-én e látszólagos támadásában látni fogja a tett okait is, melyek a legtöbb esetben összetettebb természetűek a második denzitású, miként a példád szólt, bika támadásának okainál. Tehát ez a kiegyensúlyozott entitás sokkal több lehetőségre nyitott volna, hogy szolgálatára legyen egy harmadik denzitású másik-énnek.

Amennyiben kiegyensúlyozottak vagyunk, azaz nem „ragadunk” be valamelyik energiaközpont problematikájába, a másik fél támadásában képesek vagyunk befogni, felfogni a másik fél tetteinek okait is. Ez már-már az emberit meghaladó szint, hiszen aki képessé vált kiegyensúlyozni az energia központjaihoz tartozó területeket, az tartósan elégedett, boldog és nyugodt… mondhatjuk, hogy megoldotta az életét.

Röviden arról van szó, hogy a szeretet megjelenése és működése életünkben a negyedik energia központ megnyílása és „használatba vétele”. A nyitott szív, a szeretet áramoltatása emberi életünk (és a harmadik denzitás leckéinek) célja. A szeretet-energia azonban nem tud áramolni, ha az alacsonyabb központok szintjén a felfelé áramló energia elakad. Így, aki megoldja az anyagi, a szexualitáshoz kapcsolódó és a becsvágy témakörének kérdéseit, annak automatikusan megjelenik lényében a valódi szeretet. Ez nem ragaszkodás, nem csereüzlet, nem elvárásokkal vagy félelmekkel terhelt kapcsolat, hanem önzetlen, feltétel nélküli szeretet.

Kiegyensúlyozottságunk eredményeképp tökéletesedünk tehát a szeretetben is. Amennyiben képessé válunk a másikban meglátni, hogy miért teszi azt amit tesz, könnyebben megérthetjük a tettei mögött húzódó indítékokat, legyenek azok a tettek akármilyen rosszindulatúak is. A másokat szolgáló úton minél inkább magasabb szintre jutunk, annál jobban szeretünk mindenkit és mindent.

42.4

Kérdező: Egy tökéletesen kiegyensúlyozott entitás érezne-e érzelmi visszhangot, mikor a másik-én megtámadja?

Ré: Ré vagyok. Ez így van. A visszhang a szeretet.

Szeretetben kiegyensúlyozott egyik legnagyszerűbb példaképünk az Úr Jézus Krisztus, aki azt mondta a keresztfán: „Atyám! Bocsáss meg nekik, hisz nem tudják mit cselekszenek.” (Lk. 23-24). Krisztus urunk azokért imádkozott, akik az életére törtek, és utolsó szavaival is kifejezte szeretetét irántuk.

Azonban többségünk nem mindig Krisztus szintjén éli az életét. A kérdező is jól tudta ezt és fel is veti a következő kérdésben.

42.5

Kérdező: A most tapasztalt illúziónkban nehéz fenntartani ezt a választ kiváltképp, ha az entitás támadása fizikai fájdalommal jár együtt, de felteszem, hogy fenn kell tartani a választ akár az élet elvesztése vagy rendkívüli fájdalom esetében is. Így van?

Ré: Ré vagyok. Ez így van továbbá fő vagy elsődleges fontosságú megértenünk az egyensúly alapelvét, hogy úgy mondjuk. Az egyensúly nem közönyt jelent, hanem azt, hogy a megfigyelőt nem vakítja el semmilyen elkülönültségi érzés, hanem csordultig van telve szeretettel.

A másokat szolgáló úton a szeretetet gyakoroljuk, olyan helyzetben is, amikor valamilyen, számunka kellemetlen, ellenséges, esetleg fájdalmas szituációval szembesülünk. Az egyensúlyi állapotot érzelmi szempontból értelmezhetjük úgy is, mint egy előítélet mentes állapotot. Tudatában vagyunk annak, hogy nincs különbség önmagunk és másik-énünk (mások) között. Amennyiben a mások szolgálata irányába kívánunk polarizálódni, érdemes lehet egyfajta egyensúlyra törekedni, melynek módja lehet tudatosan, bölcsességgel átitatott szeretettel fordulni a világ felé.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Védelem a nehéz időkben

Úgy láthatjuk, jelenleg nehéz időket élünk. Jelen, katalizátorokkal teli időszakunkban mind az önmagukat szolgálók, mind pedig a másokat szolgálók jelenléte, munkássága megtapasztalható, érzékelhető. A feledés fátyla hatására nem láthatunk rá a másik ember (másik énünk) valódi szándékára és ezért sokunk számára érthetetlennek és zavarosnak tűnik a jelen időszak. Milyen értékek és hozzáállás lehet a megfelelő, mely az Egység Törvénye könyvekben található filozófiával összhangban van, illetve létezik-e bármiféle védelem, mellyel magunkat felvértezve megtarthatjuk az egyensúlyi állapotunkat?

Miért van egyáltalán szükség a feledés fátylára?

82.22

Kérdező: Akkor, minthogy az egyedüli lehetőség ebben az adott időben [amikor még nem létezett a Feledés Fátyla], ahogy én látom, a mások szolgálata felé polarizálódás volt, abból amit elmondtál, azt kell feltételezzem, hogy jóllehet mindenki tisztában volt ezzel a másokat szolgáló szükséggel, mégis képtelenek voltak elérni azt. Mi volt az elmekonfigurációja az akkori elme/test/lélek komplexumoknak? Tudatában voltak a polarizáció szükségességével, vagy nem tudtak róla? És ha igen, akkor miért esett oly nehezükre az érettségihez szükséges mértékben másokat szolgálni, amikor ez volt az egyedüli lehetséges polaritás?

Ré: Ré vagyok. Vedd fontolóra, ha tetszik, hogy a mennyei boldogságban élők – miként hívjátok e torzulást – hajlamosak kis sürgetést érezni a helyzetükön változtatni vagy jobbítani. Ez következik abból az elme/test/lélekből, amely nem komplex. Van lehetőség a más-ének szeretetére és szolgálatára, de az énben benne van a Teremtő ellenállhatatlan tudatossága. A Teremtővel való kapcsolat akár a köldökzsinór. A biztonságérzet teljes. Ennélfogva semmilyen szeretet nem rettentően fontos, semmilyen fájdalom nem szörnyen rémisztő, semmi erőfeszítést nem tesznek hát a szeretetért való szolgálatra, vagy hogy előnyre váltsák a félelmük.

Az előző oktávban (teremtési ciklusban) még nem létezett a feledés fátyla, mely a harmadik denzitás lényei számára eltakarja az aktuális inkarnáció előtti és utáni életeket, a Teremtő közvetlen megtapasztalását és végtelen szeretetét, a másik énünkkel (másik emberrel) való azonosságunk tudatosságát.

A feledés fátyla hatására bármilyen katalizátor hatása jelentősen felerősödik, mivel érzelmeink sokkal erősebben jelennek meg. Félelem, odaadás, szeretet, düh, frusztráció, stb. Mindezek sokkal „halványabban” megélhető érzések lennének, amennyiben a Teremtő tudatossága énünkben teljesen jelen lenne. A fátyol nélkül úgy érezzük, nincs tökéletes biztonság, nincs garancia semmire, ezért megéléseinknek, félelmeinknek, örömeinknek nagy jelentőséget tulajdonítunk. Ennek eredményeként sokkal inkább képesekké válhatunk polarizálódni az általunk választott pólus irányába.

Milyen tetteket, tevékenységeket lehet érdemes megfontolni vagy megvalósítani ebben az időszakban?

14.14

Kérdező: Származna most előnye a bolygó népének abból, ha befejeznék ezt az [általános élettartam meghosszabbító] gépet?

Ré: Ré vagyok. A szüret most van. E ponton nincs értelme erőfeszítéseket tenni eme torzulások mentén a hosszú élettartam irányába, annál inkább az önvaló keresése felé irányuló torzulások bátorítására, mivelhogy ez a szív, mely világosan az ibolyaszín energiamezőben lakozik, lesz meghatározója minden egyes elme/test/lélek komplexum szüretének.

A válasz alapján kijelenthetjük, hogy az Önvaló keresése felé irányuló tetteknek van egyedül igazán értelme jelenleg. A Teremtő felé törekedhetünk, tanulhatunk és haladhatunk bárhogyan, ahogyan tudunk. Erre számtalan út létezik, néhány példa: jóga, zen, kereszténység, vagy bármi, ami a Teremtőhöz, magunkhoz, „befelé” vezet. Polarizációnknak érdemes a betakaríthatóság felé elmozdulnia, mivel jelen időszak a betakarítás időszaka. Mindannyian, akik most itt vagyunk, azért vagyunk itt, hogy növeljük azon lények számát, akik továbbléphetnek a következő denzitásba, illetve, hogy mi magunk is jelen életünk végén, megfelelően polarizálódva továbblépjünk.

32.1

Kérdező: […] Mit tehetünk azért, hogy megvédjük magunkat a torzító befolyásoktól? Van erre szertartás vagy meditáció?

Ré: Ré vagyok. Habár szimpatizálunk a hőn áhított vággyal, hogy szolgálatotokra legyünk abban, amit a kérdés jól példáz, válaszunkat behatárolja a Zavar Útjának torzulása. Elmondunk néhány általános dolgot, melyek segíthetnek az ügyben.

[…] a pozitív ösvény járói számára negatív avagy erőtlenítő befolyások elleni védelem módozatait ez az instrumentum már igen nagy mértékig fölvonultatta. Gondoljátok csak végig, milyen esélyeket adtak ezen adott események a negatív befolyásoknak az instrumentumba belépni. Az instrumentum egyedüllétekor és más-éneket érintő tettei közben a Teremtőre gondolt, folyamatosan dicsőítve és hálát adva a Teremtőnek a megélt tapasztalataiért. Ez cserébe olyan energiák kisugárzását tette lehetővé ezen adott entitásnak a másik énje felé, hogy katalizátorává váljék a másik én ama képessége megnyitásának és megerősítésének, hogy az egy pozitívabban sarkosult állapotában működjék. Tehát olyan védelmet láthatunk itt, ami igen egyszerű. Adj hálát minden pillanatért. Lásd énedet és más-énedet a Teremtőként. Nyisd ki a szíved. Mindig ismerd a fényt és magasztald. Ez minden szükséges védelem.

Az instrumentum (Carla) képes volt akkor is hálával és szeretettel fordulni a Teremtő felé, amikor nehéz tapasztalásai voltak. Az Egység Törvénye könyvekben bővebben olvashatunk ezekről, a lényeg azonban az, hogy bármilyen tapasztalást is éljünk meg, ha tisztában vagyunk vele, hogy a Teremtő szeretete nem csökken, a megélt tapasztalatok hasznunkra vannak, képessé válhatunk mind magunk, mind mások számára olyan katalizátorrá válni, mely segítségével a másokat szolgálók irányába polarizálódhatunk mi magunk és mások is.

A hála egy rendkívül erős érzelem, mely kiüthet elménkből minden negativitást. Érdemes kipróbálni, hogy találjunk 10-20 vagy még több dolgot életünkben, amiért azonnal hálásak lehetünk. Bizonyára találunk ennyit, sőt, sokkal többet is találhatunk, hiszen akár életünk minden pillanatáért hálásak lehetünk. Lássuk Önmagunkat és másokat mint a Teremtő. Mindannyian ugyanannak az Egy Végtelen Teremtőnek egyedi megnyilvánulásai, tükröződései vagyunk. A Teremtő pedig Önmagát tapasztalja, ismeri meg életünk tapasztalásain keresztül. Nyissuk ki szívünket, ismerjük fel a fényt és adjunk hálát. Ez a mentális konfiguráció, ez a rezgésszint megadhat számunkra minden szükséges védelmet.

95.24

Kérdező: Ezt a kijelentést a következőképp értelmezem magamnak: Ha a Tudat Tapasztalata [a Tarot 4. lapja] a jobb oldali ösvényt elegendőképp kiválasztotta, hogy a jobboldali ösvény kiválasztásában a tökéletes tisztaságot megközelítette, akkor a baloldali katalizátor hatásaitól való teljes áthatolhatatlanságot is megközelítette ezzel. Ez így van?

Ré: Ré vagyok. Ez pompásan éleslátó. Azon keresőnek, aki tisztán kiválasztotta a másokat szolgáló ösvényt, bizonyosan nem lesz kézzelfogható változékony inkarnációs létélménye. Illúziótokban nincs külső menedék a gyors és kegyetlen katalizátor kitöréseitől, felindulásaitól és viharától.

Azonban a tisztáknak, minden, amivel csak szembetalálkoznak, az Egy Végtelen Teremtő szeretetéről és fényéről szól. A legdurvább csapást is felkínált kihívások és eljövendő lehetőségek légkörében szemlélik. Így aztán a nagy fényfáklya jó magasra van tartva egy ilyenvalaki felett, hogy valamennyi értelmezés a fény által védelmezettnek legyen tekinthető.

Az Egység Törvénye könyvekben Ré számtalanszor megemlíti, hogy a legnagyobb védelem a szeretet. „Folytassátok szeretetben, dicsőítéssel és hálaadással a Teremtőnek. Tanulmányozzátok a korábbi anyagot. A szeretet a nagy oltalmazó.63.5; „A legnagyobb oltalom, mint mindig, a szeretet.64.21; „Megemlíthetjük, hogy a torzulás a szeretetre – miként nevezitek e spirituális/érzelmi komplexumot –, amit ez iránt az entitás iránt mindegyikőtök érez, segítségül lesz akár kifejeződik ez, akár megnyilvánulatlan marad, hisz nincs is nagyobb védelem a szeretetnél.75.2.

Ugyanez a gondolat többek között a Bibliában is megtalálható. Például, János 1. levele 4-ik rész: „A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: a ki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.János 4:18.

A szeretet tehát a legnagyobb védelem a másokat szolgáló úton. Érdemes a szeretetet választanunk, akármilyen katalizátorral is szembesülünk életünk során. A szeretet, a hála és odaadás kiűzi elménkből azokat a rezgéseket, melyek negatív hatással lennének fizikai és szellemi egészségünkre, boldogságunkra.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Egyensúlyi hozzáállás a gyógyulás témaköréhez

Az elvek a gyógyító tevékenységek végzéséhez címmel egy korábbi cikkben igyekeztünk bemutatni egy olyan hozzáállást a gyógyításhoz, gyógyuláshoz, mely összhangban van az Egység Törvénye könyvekben található filozófiával. Ebben a bejegyzésben ezt a témát vezetjük tovább, most a gyógyulás oldaláról megközelítve.

Kijelenthetjük, hogy mindig a „finomabb” struktúra határozza meg, nyilvánul meg a „durvább” struktúra felé. A tudati szintjeink, a kauzális sík határozza meg energetikánkat, és az energetikai rendszerünk egyensúlya, harmoniája határozza meg a testi szöveteink, szerveink mibenlétét. Amennyiben a tudati szinten rendben, harmóniában, egyensúlyban vagyunk, az energetikai minőségeink is harmonikusak, kiegyensúlyozottak lesznek, ami viszont az egészséges testi működést teremti meg, tartja fenn.

Ré a 66.34-es válaszban így fogalmaz:

Ré: […]

Katalizátor kerül felajánlásra az entitásnak. Ha azt nem használja fel az elme komplexum, akkor az kiszivárog a test komplexumra és valamilyen formájú fizikai torzulásként manifesztálódik. Mennél hatékonyabb a katalizátor felhasználása, annál kisebb fizikai torzulás található. […]

Vagyis a katalizátor előbb az elmében jelenik meg, majd ha ott nem tudjuk felhasználni, feldolgozni, kibillent a tudati egyensúlyunkból. Ennek jele lehet, hogy aggódunk, frusztrálódunk vagy „kattogunk” valamin. Ez a katalizátor így aztán kiszivároghat a testünk szintjére és valamilyen formájú fizikai betegségként, torzulásként manifesztálódhat.

Hogyan zajlik ez a folyam le? A kérdező a következő kérdésben összefoglalja, hogy általánosan hogyan alakul ki egy betegség vagy testi rendellenesség.

73.19

Kérdező: Egy általános kijelentést tennék, amit kijavíthatsz. A gyógyító-páciens összképet én úgy látom, hogy a gyógyításra szorulónak elzáródás lehet egy vagy több energiaközpontjában, de mi csak egy konkrét problémát fogunk figyelembe venni… ezen energiaközponti elzáródás következtében a fölfelé spirálozó fény, mely a hét test egyikének létrehozója, meg volt gátolva ennek a testnek a karbantartásában, s ez egy eltorzuláshoz vezetett eme test tökéletességétől, amit mi betegségnek vagy testi rendellenességnek nevezünk, mely aligha tökéletes. A gyógyító, miután megfelelően konfigurálta energiaközpontjait, a helyesen beállított energiaviszonyain keresztül képes fényt, lefelé ömlő fényt csatornázni a gyógyítandóhoz. Ha a gyógyítandónak megvan a mentális konfigurációja arra, hogy ezt a fényt elfogadja, akkor a fény belép a fizikai komplexumba és újrakonfigurálja a torzulást, melyet az eredeti elzáródás hozott létre. Biztos vagyok benne, hogy ejtettem néhány hibát ebben. Kijavítanád őket, ha megkérlek?

Ré: Ré vagyok. A hibáid aprók voltak. Jelenleg nem kísérelnénk meg túl nagy finomítást tenni a kijelentésen, mivel előzetes anyag jár hozzá, amely kétséget kizáróan elő fog majd kerülni. Elmondhatunk annyit, hogy többféle formájú gyógyítás létezik. Sokban csupán a szakértő energiáját használják. A tűz gyakorlatában némi fizikai komplexumi energia is csatornázásra kerül.

Megjegyezhetjük továbbá, hogy amikor a gyógyításra vágyó, hiába hogy őszinte, de gyógyulatlan marad – miként e torzulást nevezitek –, akkor inkarnáció előtti választásokat is fontolóra vehettek, és egy ilyen entitásnak azzal a javaslattal tehettek hatékonyabb segítséget, hogy meditáljon el az igenlő felhasználásán bármely korlátozásnak, amit csak tapasztal. Azt is megemlítenénk, hogy az indigó színű munkák ilyen esetekben gyakran segítenek.

E megjegyzéseken kívül másban nem kommentálnánk a megjegyzésedet ezen a munkaülésen.

Összefoglalva, valamilyen energetikai blokk kialakulása akadályozza a felfelé áramló energiát, mely a Teremtő mindent átható és fenntartó energiája. Ez az energia az első energia központon, a gyökércsakrán lép be energetikai testünkbe és végighalad a hét energetikai központunkon (csakrán), aktiválva, táplálva, fenntartva az adott energetikai szinteket. Az Energia, energiaközpont, chakra bejegyzésben részletesebben kifejtjük ezt a témakört. A blokkolt energia nem jut el mindegyik csakrához, vagy energetikai testhez, mely így hiányosan van fenntartva, „karban tartva”. Az energiatestekről a Energiaáramlás és a finomabb testi struktúrák bejegyzésben olvashatunk bővebben.

A gyógyító a saját „helyesen beállított energiaviszonyain” keresztül képes a fényt csatornázni a gyógyítandóhoz, aki ha képes rá („megvan a mentális konfigurációja”), befogadja ezt a fényt, mely helyreállítja az energetikai hiányosságot, egyensúlytalanságot és ezáltal a fizikai betegséget, torzulást. Kijelenthetjük tehát, hogy az ilyen gyógyító saját maga is tudati, energetikai és testi egyensúlyban kell, hogy legyen azért, hogy képes legyen minél tisztábban átvezetni lényén a Teremtő (gyógyító) energiáit, fényét.

Azt is kijelenthetjük, hogy nem a gyógyító gyógyít, hanem a Teremtő, amennyiben a gyógyítandó (a beteg) képes befogadni a gyógyító energiát. Például, a Bibliából ismerjük Jézus csodáit, melyben mindig kijelenti, hogy „a hit” és „az Atya” gyógyít, nem Ő maga. „Jézus megfordult, meglátta őt és azt mondta neki: »Bízzál lányom! A hited meggyógyított téged.« És abban az órában meggyógyult az asszony.” (Mt. 9.22) „Aztán így szólt hozzá: »Kelj föl és menj; a hited téged megtartott.«” (Lk. 17.19). Jézus Krisztus olyan tiszta volt, hogy lényén keresztül csodálatos gyógyulások történhettek, Ő azonban nem sajátítja ki magának a gyógyítás képességét. Ha a betegnek nem lett volna hite, nem lett volna képes befogadni a gyógyító energiákat, így gyógyulása is elmaradt volna.

A korábban hivatkozott cikkben megtaláljuk a 66.10 kérdés-válasz párban Ré válaszát, melyben kijelenti, hogy „a gyógyító nem gyógyít„. A gyógyító egy „kikristályosult csatorna” az intelligens energia számára, mely lehetőséget kínál a gyógyulásra.

A válaszból kiderül, hogy sokféle formájú gyógyítás létezik, a fenti gondolatokkal nem kívánjuk lebecsülni a hagyományos gyógyítók, orvosok munkájának szükségességét és hasznosságát. Mindössze arra igyekeztünk rávilágítani, hogy a „finomabb” szinten működő gyógyító önmaga is harmonikus, kikristályosult egyensúlyi állapotban kell legyen, valamint hogy a gyógyulás a betegen múlik elsősorban, hiszen ha Ő maga nem teszi lehetővé saját magának a gyógyulást, a gyógyító tevékenységének eredménye is csökkentett hatásfokú vagy blokkolt lesz.

Végül, amennyiben a beteg, a gyógyulandó személy őszintén meg szeretne gyógyulni, tehát képes lenne befogadni a gyógyító energiát, mégsem gyógyul meg, akkor az arra utalhat, hogy egy inkarnáció előtti választás vagy döntés tartja fenn a jelenlegi, egyensúlytalan helyzetet. Ez pedig azt jelenti, hogy Ő mégsem képes befogadni a gyógyulást, egy születés előtti döntés vagy „programozottság” okán. A feledés fátyla miatt ezekre nem láthatunk rá, azonban Ré úgy fogalmaz, hogy ilyen esetekben az „indigó színű” munkák gyakran segítenek. A betegségekben, korlátozásokban a beteg megtalálhatja ennek az inkarnáció előtti döntésnek az értelmét és hasznosságát. Az Egység Törvénye könyvekben Ré sokszor említi és ad is néhány konkrét példát ilyen pre-inkarnitív programozottságra (pl. 21.9-11, 33.6-7, 50.4-5, stb.). További példa, Carla az Egység Törvénye ötödik könyvben elmondja saját esetét, hogy a testi nehézségei (pl. tartós ízületi gyulladás) és betegségei (pl. veseleállás) mind ahhoz segítette, hogy ne a külső világ felé éljen, hanem befelé forduljon, szemlélődjön, kontempláljon és imádkozzon. Ez hozzásegítette a meditációhoz és ahhoz a mentális fegyelemhez és elmélyüléshez, hogy később a Ré kapcsolat instrumentuma tudott lenni, illetve életcélját a viszonzás nélküli mások szolgálatát minél jobban be tudja teljesíteni.

Az indigó szín a homlokcsakrához (harmadik szem csakra) tartozó rezgési szint, ide tartozik – többek között – az egyéni vagy csoportos meditáció, őszinte imádkozás, kontempláció és maga a korábban felvázolt „finom” szintű gyógyítás tevékenysége is.

Tehetünk-e valamit az energetikai blokkjainkkal, testi korlátozottságunkkal, betegségeinkkel?

75.35

Kérdező: A harmadik denzitásban bárki megvalósíthat valamilyen fokú gyógyítást, amennyiben rendelkezik a megfelelő akarattal, vággyal és polaritással, vagy pedig ehhez az energiaközpontoknak egy minimális egyensúlya is szükséges a gyógyító részéről?

Ré: Ré vagyok. Bármely entitás, bármikor, egy pillanat alatt megtisztíthatja és kiegyensúlyozhatja az energiaközpontjait. Sokszor ezért normál esetben meglehetősen elzáródottak, legyöngültek és eltorzultak szeretet és erős akarat révén ideiglenes gyógyítókká válhatnak. A természettől fogva gyógyítóvá váláshoz az illetőnek csakugyan ki kell képeznie magát a személyiségbeli önfegyelmezésekben.

Bármelyikünk egy pillanat alatt kiegyensúlyozott állapotba kerülhet. Ezt legtöbbször az akadályozza meg – véleményem szerint -, hogy túlságosan azonosulunk egy szituációval, problémával, nehézséggel vagy éppen örömmel, vággyal, sikerrel és elfeledjük, kik vagyunk valójában. Nem a testünk vagyunk, nem az elménk, nem a gondolataink vagy a személyiségünk, hanem az Egy Végtelen Teremtő „egyéni tükröződése”, mely a Végtelenben tapasztalja Önmagát rajtunk és mindenki máson keresztül. Amennyiben képesek vagyunk „kívülről” szemlélni egyfajta „tanú-állapotban” azt, ami velünk történik, kevésbé tudnánk beleragadni a különféle diszharmoniákba és egyensúlytalanságokba. Ezt azonban megtanulni, begyakorolni nem könnyű, nem kis feladat, akár egy (vagy sok) életen át tartó lecke is lehet. Miután sikerült elérnünk ezt a „tanú-állapot” tudatosságát, legyen bánat vagy öröm, kudarc vagy siker, a szituációk nem fognak tartósan kibillenteni bennünket az egyensúlyi, harmonikus állapotunkból.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

« Régebbi bejegyzések Újabb bejegyzések »

© Az Egység Törvénye könyvek szerzői jogának tulajdonosa az L/L Research.

Adatkezelési irányelvek