Címke: Szabad Akarat

Mihez kezdjünk a vágyainkkal?

Alapvetően kétféle válasz létezik a misztikus vagy spirituális tradíciókban. Az egyik azt mondja, mondjunk le világi vágyainkról, szabaduljunk meg egyéni késztetéseinktől és az így ki nem élt energiát használjuk a szellemi útunkon üzemanyagként. A világtól elvonuló remete vagy vándor, aki lemond vágyairól és csak a szellemi gyakorlatainak és munkálkodásának él, jó példa lehet erre a vonalra. A másik nézőpont azt mondja, hogy éljük meg azt, ami szembejön velünk, hiszen az, hogy szembejött velünk, bizonyíték arra, hogy dolgunk van vele. Ezt képviselik a tantrikus filozófiai vonalak (amelyket a legtöbbünk ma már csak a szexualitáshoz köt). A Jim Carrey féle “Igenember” című 2008-as filmvígjáték valamelyest bemutatja ezt a gondolkodásmódot, nyilvánvalóan csak egy Hollywood-i film szintjén.

Vágyaink katalizátorként funkcionálnak, melyek segítenek tapasztalásokhoz, ezáltal tanulságokhoz jutni. Az Egység Törvénye könyvekben is többször előkerül a vágyaink és az egó kérdése. Jim konkrétan rá is kérdez:

18.5

Kérdező: Van nálam egy kérdés Jimtől, amit szóról szóra felolvasnék: „A keresés misztikus tradícióinak nagy része itt a Földön fenntartja a hitet, hogy az egyéni ént ki kell törölni vagy irtani, az anyagi világot pedig figyelmen kívül kell hagyni ahhoz, hogy az egyén elérje – ahogy ezt nevezik: a „Nirvánát” vagy megvilágosodást. Mi a helyes szerepe az egyéni énnek és az ő világi tevékenységeinek abban, hogy az egyént az Egység Törvényébe növekedni segítse?”

Ré: Ré vagyok. Az entitás helyes szerepe ebben a denzitásban az, hogy vágyai szerint tapasztaljon meg mindent, majd azután elemezze, megértse és elfogadja eme tapasztalatokat, leszűrve magának belőlük a bennük rejlő szeretet/fényt. Semmit nem kell elkerülni. Amire nincs szükség, az kihullik.

Az irányultság (vagy más néven orientáció) a vágy kielemzése során alapozódik meg. Ezek a vágyak egyre inkább a szeretet/fény tudatos felhasználása irányába tolódnak el, mialatt az entitás bespájzolja magának a tapasztalatok párlatát. Mi rendkívül helyénvalótlannak találtunk bármely vágyelfojtást, kivéve, hogy az úgymondott fizikai síkon való kivitelezés helyett a képzelőerőt javasoljuk azon vágyak esetében, amelyek nincsenek összhangban az Egység Törvényével, megőrizve ezzel a szabad akarat elsődleges torzulást.

A magyarázat, amiért az elfojtás nem bölcs dolog, az, hogy az elfojtás egy egyensúlytalan cselekedet, amely nehézségeket okoz a kiegyensúlyozásában az idő/tér kontinuumban. Vagyis az elfojtás megteremt egy későbbi körülményt a ragaszkodásra ahhoz, amit látszólagosan elkerültek.

A megfelelő időben minden dolog elfogadható minden entitásnak, és megtapasztalva, megértve, elfogadva, majd megosztva ezeket más-énekkel, a helyes megjelölés az elmozdulás kell legyen az egyik fajta torzulástól másfajta torzulások felé, melyek alkalmasint jobban harmonizálnak az Egység Törvényével.

Ebben, mondjuk úgy, hogy útlevágást jelent egyszerűen mellőzni vagy elkerülni bármely vágyat. Ehelyett meg kell azt érteni, és el kell fogadni. Ehhez türelem kell és a tapasztalatok, amik gondosan kielemezhetők, könyörület tanúsításával az én és más-ének felé.

Ré konkrétan “rendkívül helyénvalótlannak”, tehát nem helyén valónak tartja a vágyak elnyomását. Ebben a denzitásban, melyben létezünk, szerepünk, hogy vágyaink szerint tapasztaljunk és ezeket kielemezve, megértve és elfogadva tanulságokat szűrjünk le. Ezeknek a vágyaknak az elnyomása azért nem bölcs dolog Ré szerint, mert egyensúlytalansághoz vezet, amit előbb-utóbb ki kell egyensúlyoznunk, ezáltal egyfajta függőség alakul ki az elnyomott vágy irányába.

Tegyük fel, hogy megvan a vágyunk arra, hogy állandóan francia krémest együnk. Amennyiben elnyomjuk ezt a vágyunkat valamilyen okból, például neveltetésünk, vallási nézeteink, testsúlyunk nem ideális volta, vagy bármilyen képzeletbeli vagy “valós” okból kifolyólag. Kijelenthetjük, hogy a francia krémes iránti vágyunk felett győzelmet arattunk; idővel a vágy látszólag el is tűnhet. Azonban a ki nem élt vágy hatására elképzelhető, hogy kevésbé jó állapotba kerülünk, a francia krémesről álmodozunk miközben sárgarépa főzeléket eszünk… Elképzelhető, hogy megteremtünk egy olyan állapotot, amelyben kevésbé vagyunk boldogok, kiteljesedettek, elégedettek a francia krémes miatt. Ez vajon valódi egyensúlyi állapot?

Az olvasó figyelmébe ajánlom Szepes Mária: A Vörös Oroszlán című könyvét, ahol a szerzőnő igen szemléletesen leírja, hogyan hathatnak az elfojtott vágyak, késztetések akár életeken át.

Az elfojtások helyett közelebb lehet az egyensúlyhoz az, ha a megtalapasztalt dolgokat igyekszünk megérteni, elfogadni majd megosztani másokkal, mely folyamat eredménye egy tanulság, csiszolódás, egy lépés másfajta “torzulások” felé, melyek “jobban harmonizálnak az Egység Törvényével”.

Mindennek megvan a maga helye és ideje. A francia krémes evésnek és a francia krémes nem evésnek is. A megértés és elfogadás lehet a helyes hozzáállás, mely tanulsághoz vezet. Van, amikor igenis helyénvaló a francia krémes, mégha kövérnek is látjuk testünket. Lehet tanulság az, hogy havi egy francia krémes nem okoz jelentős változás testünkben, így havi egyet elfogyaszthatunk bármiféle “büntetés” nélkül. Lehet, hogy a havi egy francia krémes hatására boldogabbak, elégedettebbek leszünk, több szeretet tudunk sugározni és nem okoz testi problémát sem. Ez vajon közelebb van az egyensúlyi állapothoz? Mindenkinek más és más a tanulsága. Lehet, hogy valakinek napi egy is helyes és lehet, hogy másnak évi egy. Érdemes figyelni és kielemezni, hogy nekünk mi a helyénvaló, nem pedig kívülről vakon elfogadni, amit állítanak.

A megértés és elfogadás folyamatához Ré felhívja figyelmünket arra, hogy türelem és könyörület szükséges Önmagunkkal és Másokkal szemben. Engedtünk a vágyainknak és “valami rosszat” tettünk? Legyünk türelmesek és könyörületesek magunkkal. Engedett másvalaki a vágyának és ez ránk hatással van? Legyünk türelmesek és könyörületesek vele. Nem mindig könnyű feladat egyik sem. A türelem alapvető fontosságú lehet, hogy ne mondjuk, tegyünk valami olyat amit később megbánunk. A könyörület pedig azért lehet helyénvaló, mert mindannyian hibáztunk már és okoztunk fájdalmat másnak. Ahogy Krisztus megfogalmazta: “az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek” – János evangéliuma 8. fejezet.

Egy fontos gondolatot még érdemes lehet megfogadni a témában. A vágyaink elfojtása nem helyénvaló, azonban figyeljünk oda arra, hogy hogyan éljük meg őket. Ne feledjük, a másokat szolgáló úton a mások Szabad Akaratának tiszteletben tartása alapvető fontosságú. Olyan vágyakat, amelyek nincsenek összhangban az Egység Törvénye elveivel, érdemes lehet nem a fizikai síkon kivitelezni! Arra vágyunk, valakit összetörjünk, eltiporjunk, megalázzunk? Előfordulhat velünk. Azonban használjuk inkább a képzelőerőnket és éljük meg annak segítségével. Eljátszhatunk a gondolattal, használhatunk boxzsákot, videojátékot vagy bármit. Észre fogjuk venni, hogy a megkönnyebbülés hasonlóan megjelenik, azonban nem kell később szembesülnünk tetteink fizikai világbeli következményeivel. És amikor eljön a pillanat, és szembesülünk ilyesfajta vágyainkkal lelki/tudati szinten, Ré szavai ismét segíthetnek “legyünk türelmesek és könyörületesek magunkkal és másokkal szemben”.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

A Szabad Akarat elfogadása

A Teremtéselmélet. Szabad Akarat, Szeretet, Fény cikkben olvashatunk a 3 elsődleges torzulásról, melyek az Egység Törvénye elképesztően magas és tiszta “leszármazásai”. A torzulás szó nem negatív értelmű, mert minden torzulás, behatárolódás az Egy Végtelen Teremtőhöz képest. A Szabad Akarat az alapja a Szeretet (Logosz) torzulásának (létrejöttének, formába öntődésének). A Szeretet pedig a Fény alapja és a Fényből, mint alapvető építőelemből kialakul a hét denzitás.

A Szabad Akartot Ré az Egység Törvénye könyvekben hívja még mint a “Zavar Törvénye” vagy a “Zavar Útja”. Miért előzheti, alapozhatja a Szabad Akarat még a Szeretet is?

54.13

Kérdező: Rendben van. Akkor azt feltételezem, hogy az első torzulása – hogy úgy mondjam – mozgató, vagy ami lehetővé teszi ezt [energiabeáramlási mintáiban történő] elzáródást. Ez így van?

Ré: Ré vagyok. Nem szeretnénk szavakon vitatkozni, de jobbnak látjuk tartózkodni az olyan kifejezések használatától, mint az enged ige [az eredeti angol forrásban “allows for” – lehetővé tesz). A szabad akarat nem megenged, és az eleve elrendelés sem nem-megenged tapasztalati torzulásokat. Ehelyett a Zavar Törvénye az energiák szabad elérését kínálja minden egyes tudat/test/lélek komplexumnak. Az enged igét pejoratívan értelmeznék, minthogy ez polaritást sejtet helyes és helytelen vagy megengedett és nem megengedett közt. Ez apró betűs dolognak tűnhet, ám a mi legjobb gondolkodásunk szerint bizonyos súlyt hordoz.

A Szabad Akarat a lehetőség(ünk) arra, hogy bármilyen energiához hozzáférjünk. Azaz bármilyen tapasztalatot, katalizátort megélhessünk, melyeken keresztül bármiben, (és ebből következően) mindenben fejlődhessünk. A Szabad Akarat (“Zavar Törvénye”) teszi elérhetővé és lehetővé ezáltal, hogy a saját utunkat járhassuk, életről-életre bármit megtapasztalhassunk és fejlődhessünk minden irányba egészen addig, amíg el nem érjük az Egy Végtelen Teremtő Egységét.

Amennyiben valaki elveszti a Szabad Akaratát a társadalmi manipulálás, baráti jószándék, a mesterre való felnézés, a másvalaki iránti unszimpátia, lelkiismeretfurdalásból fakadó cselekedetek, vagy akármi más hatására, akkor elképzelhető, hogy a személy már nem a saját életét éli, nem a saját útját járja. Az is elképzelhető, hogy igen sokan éljük így az életünket.

A következő válasz önkényes szétszabdalásának célja az, hogy érthetőbb legyen. A teljes 18.6 kérdés-válasz a cikk végén megtalálható, valamint a linkre kattintva a forrás, mint minden kérdés-válasz esetén (angol nyelven) elérhető.

18.6

Kérdező: Lényegében azt mondanám, hogy egy másik én vagy másik entitás szabad akaratának megsértése olyan alapvető dolog, amit sosem tennél az Egység Törvénye alatt. Ezen alapszabály mellett említenél még más Egységtörvény-megszegéseket is?

Ré: Ré vagyok. Ha elindulsz a szabad akarat primér torzulásától [..], akkor az elkerülendő torzulások azok, amelyek nem veszik figyelembe a […] Logoszát e sajátos szférának vagy denzitásnak. Ebbe tartozik a természetes környezet szükségleteinek és a más-én tudat/test/lélek komplexumok szükségleteinek meg nem értése. Ilyenből sok van a mesterséges komplexumok legkülönfélébb torzulásai miatt, melyekben maguk az entitások intelligenciája és tudatossága választott módot a rendelkezésre álló energiák felhasználására.

Amennyiben a másokat szolgáló úton haladunk, elengedhetetlen a másik egyén Szabad Akaratának tiszteletben tartása.

Mint az Egység Törvényével nem összhangban lévő tett, Ré megemlít még két területet. Az egyik a természetes környezetünk és a másik más emberek szükségleteinek meg nem értése. A környezetvédelem, a Földünk szeretete kívánatos a másokat szolgáló úton, hiszen a Földünk szintén önálló entitás, ki lényéből táplálja és fenntartja gyermekeit, bennünket. Figyelmen kívül hagyni a szükségleteit olyan, mintha a gyermek figyelmen kívül hagyná az anya szükségleteit. Amíg a gyerek kicsi, ezt megteheti, de miután felnőtt, szellemileg érett, már nem valószínű, hogy helyes, ha megteszi. Hasonló módon, ha az Egység Törvényével összhangban igyekszünk létezni, nem hagyhatjuk figyelmen kívül más emberek szükségleteit sem. Ahány ember, annyiféle szükséglet létezik, mindenkinek kicsit másra és máshogyan van szüksége, hiszen mindannyian a Teremtő egyedi tükröződési vagyunk.

Folytatjuk a 18.6 választ:

Következésképp ami helytelen torzulás lenne az egyik entitással, helyes egy másikkal. Javasolhatunk egy próbálkozást úgy ráeszmélni a másik énre, mintha az én lenne, s a másik én intelligenciáján és tudatosságán keresztül megértve tenni meg a másik én számára szükséges lépést. Sok esetben ez nem foglalja magában a szabad akarat megszegését olyan jellegű torzulásban, amit megsértésnek mondotok. Azonban emellett is törékeny feladatot jelent valakinek a szolgálatára lenni,
valakivel könyörületesnek, iránta érzékenynek lenni, és egy jó empátiás készség segítségül jöhet a mesterséges intelligencia vagy tudat torzulásainak elkerülésében.

Mivel mindenkinek kicsit más és más a szükséglete, igen “törékeny feladat” más valódi szolgálatára lenni. Ugyanis, ami az egyik embernek helyénvaló, kellemes és jól esik, egy másik ember számára lehet, hogy kellemetlen, visszataszító és fájdalmas. Egy hétköznapi példa lehet a következő. Péternek arra van szüksége a párkapcsolatában, hogy a gyerekkori fiús baráti társasága megmaradjon, amiben nincs ott a párja, Éva. Éva valószínűleg helyesen teszi, ha Péter ezen szükségletet figyelembe veszi és – saját Szabad Akaratából – távol tartja magát Péter férfi baráti társaságától. Tegyük fel, hogy ez a párkapcsolat véget ér, és Éva új párja, János lesz. János viszont szeretné mindenbe bevonni Évát, mert János számára az a szükséges, hogy mindent megosszon a párjával. Éva ebben az esetben viszont valószínűleg azt teszi helyesen, ha – saját Szabad Akaratából – nem tartja távol magát János társaságától.

Megjegyezzük, kiemelten fontos Éva saját Szabad Akarata is, hiszen ha Éva “rá van kényszerítve”, hogy így vagy úgy cselekedjen, akkor Éva veszíti el azt a lehetőségét, hogy bármit tapasztalhasson, bármiben fejlődhessen. Látható, ahogyan Ré igen találóan megfogalmazta, “törékeny feladat valaki szolgálatára lenni”.

Folytatjuk a 18.6 választ:

A társadalmi komplexumnak nevezett terület vagy küzdőtér olyan, amiben nincs különösebb szükség a gondoskodásra, mivel az adott planetáris szférában lévők kiváltsága/megtiszteltetése/kötelessége az ő szabad akaratuk szerint eljárni a társas komplexum megsegítésének kísérletében.

Érdemes lehet tehát a saját Szabad Akaratunkat nem “beáldozni” arra, hogy más Szabad Akaratát tiszteletben tartsuk. Ré úgy fogalmaz, “nincs különösebb szükség gondoskodásra” a társadalmi komplexumban (munkahely, házasság, bármilyen formális viszonyulás). Ennek oka az, hogy a mi, akik a Földön létezünk, kiváltságunk / kötelességünk, hogy Szabad Akaratunk mentén segítsük a földi társas [memória] komplexum kialakulását. Nem vehetjük fel a saját tapasztalatainkat úgy, ha más Szabad Akarata, elvárása, kénye-kedve szerint cselekszünk, hiszen az már nem a mi tapasztalási, fejlődési területünk.

Folytatjuk a 18.6 választ:

Így két egyszerű irányelvhez jutsz: egyik az intelligens energia természetben kifejezést öltő tudatossága, a másik az intelligens energia énben kifejeződő tudatossága, amit a társas komplexummal meg kell osztani, akkor, amikor ezt az entitás időszerűnek érzi.

Tehát a két irányelv amit érdemes figyelembe venni: a Logosz (Isten, Magasabbrendű, Teremtő) tudatossága 1) a természetben és 2) az én-ben (saját én és másik én (mások)).

Folytatjuk a 18.6 választ:

Ezen kívül pedig ott vannak a különféle leheletfinom torzulásrendszerek, melyeknek tudatában lehetsz és melyek nem mások, mint az énnel és más-énekkel kapcsolatos azon torzulások, amik nem a szabad akaratot veszik tekintetbe, hanem mások harmonikus kapcsolatát és szolgálatát, ahogy az más-ének számára a legkedvezőbb.

Van még egy elv, amely nem elsősorban a Szabad Akarat elve mentén működik, hanem a mások szolgálata, vagy velük való harmonikus kapcsolaton alapul, ahogyan az a más-ének (mások) számára a legkedvezőbb. Például, ha a kedvesem szereti a palacsintát, akkor érdemes lehet neki készítenem palacsintát. Ez a mások szolgálatára egy egyszerű példa, mely szintén Szabad Akaratomból kívánatos, hogy fakadjon. Egyszerű példa arra is, hogy a Szabad Akarat (készítek palacsintát a kedvesemnek) az “előtt” van, hogy megnyilvánuljon a Szeretet (a palacsinta, a közös vacsora, a kellemes együttlét).

A Szabad Akarat alapvető joga minden entitásnak, és “megelőzi/megalapozza” a Szeretetet is. Ebből következően, ha valódi Szeretettel fordulok a másik ember felé, az azt jelenti, hogy a Szabad Akaratát tiszteletben tartom. Ha pedig a saját Szabad Akaratomat tiszteletben tartom, saját magam Szeretetét alapozhatom meg.

A (másokat szolgáló) Szeretet alapja a másik lény Szabad Akaratának tiszteletben tartása és elfogadása.

A teljes 18.6 kérdés-válasz:

18.6

Kérdező: Lényegében azt mondanám, hogy egy másik én vagy másik entitás szabad akaratának megsértése olyan alapvető dolog, amit sosem tennél az Egység Törvénye alatt. Ezen alapszabály mellett említenél még más Egységtörvény-megszegéseket is?

Ré: Ré vagyok. Ha elindulsz a szabad akarat primér torzulásától, és tovább haladsz az intelligens energia gyújtópontjainak megértése felé, mely a létrehozója az intelligenciáknak vagy egy adott tudat/test/lélek komplexum környezetével való bánásmódjainak, egyaránt beleértve ebbe amit természetesnek hívtok, és amit mesterségesnek, akkor az elkerülendő torzulások azok, amelyek nem veszik figyelembe a szeretet/fény energiája fókuszának torzulásait, vagy mondjuk úgy, Logoszát e sajátos szférának vagy denzitásnak. Ebbe tartozik a természetes környezet szükségleteinek és a más-én tudat/test/lélek komplexumok szükségleteinek meg nem értése. Ilyenből sok van a mesterséges komplexumok legkülönfélébb torzulásai miatt, melyekben maguk az entitások intelligenciája és tudatossága választott módot a rendelkezésre álló energiák felhasználására.

Következésképp ami helytelen torzulás lenne az egyik entitással, helyes egy másikkal. Javasolhatunk egy próbálkozást úgy ráeszmélni a másik énre, mintha az én lenne, s a másik én intelligenciáján és tudatosságán keresztül megértve tenni meg a másik én számára szükséges lépést. Sok esetben ez nem foglalja magában a szabad akarat megszegését olyan jellegű torzulásban, amit megsértésnek mondotok. Azonban emellett is törékeny feladatot jelent valakinek a szolgálatára lenni,valakivel könyörületesnek, iránta érzékenynek lenni, és egy jó empátiás készség segítségül jöhet a mesterséges intelligencia vagy tudat torzulásainak elkerülésében.

A társadalmi komplexumnak nevezett terület vagy küzdőtér olyan, amiben nincs különösebb szükség a gondoskodásra, mivel az adott planetáris szférában lévők kiváltsága/megtiszteltetése/kötelessége az ő szabad akaratuk szerint eljárni a társas komplexum megsegítésének kísérletében.

Így két egyszerű irányelvhez jutsz: egyik az intelligens energia természetben kifejezést öltő tudatossága, a másik az intelligens energia énben kifejeződő tudatossága, amit a társas komplexummal meg kell osztani, akkor, amikor ezt az entitás időszerűnek érzi. Ezen kívül pedig ott vannak a különféle leheletfinom torzulásrendszerek, melyeknek tudatában lehetsz és melyek nem mások, mint az énnel és más-énekkel kapcsolatos azon torzulások, amik nem a szabad akaratot veszik tekintetbe, hanem mások harmonikus kapcsolatát és szolgálatát, ahogy az más-ének számára a legkedvezőbb.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

© Az Egység Törvénye könyvek szerzői jogának tulajdonosa az L/L Research.

Adatkezelési irányelvek