Címke: szeretet (1 / 5 oldal)

Kikristályosult gyógyító jellemzői

Ebben a bejegyzésben két fontosnak vélt gondolatra igyekszünk felhívni a figyelmet a gyógyulással, gyógyítással kapcsolatban. Amennyiben két vagy több gyógyító közül kell választanunk, a bejegyzés adhat egy nézőpontot mely segíthet, hogy eldöntsük melyiket válasszuk magunknak.

A következő kérdésben elhangzik egy kifejezés, a “kikristályosult gyógyító”. A 47.7-es kérdésre adott válaszban Ré a következő meghatározást adja a “kikristályosodásra” vonatkozóan.

47.7

Kérdező: Meg tudnád határozni, mit értesz „kikristályosult entitáson”?

Ré: Ré vagyok. Azért használtuk ezt a sajátos kifejezést, mert ennek elég pontos jelentése van nyelvetekben. Mikor fizikai anyagotokból kialakul egy kristályszerkezet, akkor az egyes molekulákban jelen lévő elemek rendezett módon kötődnek a többi molekula elemeihez. Így a rácsszerkezet szabályos, és – amikor teljesen és tökéletesen kristályos – bizonyos jellemzőkkel bír. Se nem hasad se nem törik, erőfeszítésmentesen is nagyon erős, és tündöklő, a fényt gyönyörű fénytörésre készteti, örömteli látványt nyújtva ezzel sokak számára.

Egy olyan lényként érthetjük a kikristályosult személyt, vagy gyógyítót, aki energetikai rendszerét kikristályosította, vagyis a kristályszerkezetnek megfelelő jellemzőkkel ruházta fel. Az ember energetikai rendszeréről több anyag is elérhető oldalunkon, érdemes lehet megnézni őket. Mindegyik energetikai központhoz tartozik egy-egy életterület. A kikristályosult személy az, aki életterületeit (anyagiak, párkapcsolat, önbecsülés, másokhoz való viszonyulás, és így tovább) kiegyensúlyozta, megoldotta, harmóniában működteti. “Se nem hasad, se nem törik, erőfeszítésmentesen is nagyon erős“.

66.5

Kérdező: Szeretném felderíteni a gyógyítás működési mechanizmusát a kristályosult gyógyítót véve alapul. Egy állítást teszek most, és hálás lennék, ha korrigálnád a gondolatmenetem.

Úgy tűnik számomra, hogy amint a gyógyító megfelelően kiegyensúlyozottá és az energiaközpontok tekintetében is szabaddá vált, lehetővé válik számára valami módon gyűjtőjévé vagy fókuszálójává válni a fénynek ugyanúgy, mint, vagy egyenrangú módon azzal, ahogy egy piramis működik, fölvéve vagy összegyűjtve a fényt a bal kezén át és kibocsátva azt a jobb kezén át; mely aztán valamiképp keresztülhatol a test első és hetedik csakra burkolatán, vibrációs burkán, mondhatnók tán – megadván a lehetőséget a gyógyítandó entitás energiaközpontjainak újraszervezésére. Egész biztos vagyok abban, hogy nem voltam itt teljesen kifogástalan, s talán jelentősen mellé is lőttem. Újra tudnád rendezni a gondolatomat, hogy az értelmet kapjon?

Ré: Ré vagyok. Helyes a feltételezésed, hogy a kristályosult gyógyító megfelel a Király Kamrája pozíció piramisi működésének. Van egy pár helyesbítés, amit javasolhatunk.

Először is a felhasználásra kerülő energia a polarizált értelemben használt kinyújtott kéz által kerül be a gyógyító mezőkomplexumába. Ám ez az energia a különböző energiapontokon át a gerinc alappontjához és bizonyos mértékig a lábhoz cirkulál, vagyis átmegy a gyógyító fő energiaközpontjain: keresztülcsavarog a lábon, a vörös energiaközpontnál befordul egy spirál irányába a sárga energiacentrumhoz, áthalad a zöld színű energiaközponton egy mikrokozmoszában a Király Kamrája prána energiakonfigurációjának, majd továbbmegy a kék energiaközponton át a harmadik spirálhoz, s onnét a kapun keresztül visszaküldődik az intelligens végtelenbe.

A zöld centrumból történik az, hogy a gyógyító prána a polarizált gyógyítói jobbkézbe s onnan a gyógyítandóba lép.

Megemlíthetjük, hogy vannak néhányan, akik a citromszín konfigurációt használják energiatranszferre, és ez meg is tehető, ám a hatások megkérdőjelezhetők, és – tekintettel a gyógyító, a gyógyító energia és a kereső kapcsolatára – megkérdőjelezhető a kereső hajlandósága miatt arra, hogy a gyógyító távollétében továbbra is ilyen energiatranszfereket igényeljen majd bármely valódi gyógyítás megtörténte nélkül, az át nem hatolás végett ama páncélburkolaton, amelyről beszéltél.

A válasz első részében Ré a Király Kamrájára hivatkozik, mely a Gízai nagy piramis egyik feltárt belső csarnoka. Amit a modern régészek a funkciójának tartanak, jelentősen eltér attól a gyógyító funkciótól, amit Ré közöl velünk az Egység Törvénye könyvekben például az 55.13-ban.

Két fontosnak vélt gondolatot emelnénk ki a válasz második részéből. Egyrészt, az energia a gyógyítón keresztül halad, ami azt jelenti, hogy neki magának megfelelően harmonikusnak, tisztának, rendezettnek kell lennie ahhoz, hogy ezen energia ne akadjon el valamelyik energiaközpontjában. Ezért van szó itt a kikristályosult gyógyító tevékenységéről. Vagyis egy gyógyítónak először és elsősorban önmagán érdemes dolgoznia, hogy életterületeit rendezze és képes legyen az energiát áramoltatni minél inkább akadálymentesen az élete minden területén.

A másik fontosnak vélt gondolat, hogy a zöld színű energiaközpontból halad a gyógyító energia a gyógyítandó felé. A zöld energiaközpont a szívcsakra, mely a szeretet központjaként is ismert csakra. Ezen a szinten ismerhetjük meg és fogadhatjuk el önmagunkat és így képesek lehetünk megismerni, elfogadni és szeretni másokat. Tehát a gyógyítónak szeretet-állapotban kell lennie mind önmaga, mind pedig a gyógyítandó irányába ahhoz, hogy a gyógyítás a lehető leghatékonyabb legyen.

A válasz utolsó részében Ré megjegyzi, hogy nemcsak a zöld (szív) csakra szintjén lehetséges az energia átadás, hanem a citromszín energiaközponton (solar plexus csakra vagy napfonat csakra) keresztül is. A napfonat csakra a formális, “hivatalos” kapcsolataink szintje, az önbecsülés, önértékelés, birtoklás, hatalomhoz való viszonyultság szintje. Megértésem szerint Ré azt jegyzi meg számunkra, hogy az ilyen viszonyulásból fakadó gyógyítás sikeressége kérdéses, mert ez egyfajta függőségi viszonyt alakíthat ki a gyógyító és a gyógyulni vágyó között abból fakadóan, hogy nincsenek megoldva az alacsonyabb energiaközpontok szintjei.

Milyen a kikristályosult gyógyító hozzáállása a gyógyítandóhoz?

66.15

Kérdező: Ez a [gyógyulás iránti mély] vágy vagy akarat, amely az idő/tér részlegen keresztül operál, csak a gyógyított entitás hatásköre, vagy a gyógyítóé is, a kristályosult gyógyítóé is?

Ré: Ré vagyok. Szabadjon kihasználnunk ezt az alkalmat annak kimondására, hogy ez a Teremtő tevékenysége. Közelebbről válaszolva meg kérdésedet, a kristályosult gyógyítónak nincs akarata. Egy lehetőséget kínál fel a kimenetelhez való kötődés nélkül, mivel tudatában van annak, hogy minden egy és hogy a Teremtő ismeri meg Önmagát.

A kikristályosult gyógyító tehát nem “akarja” meggyógyítani a másikat. De nem is “nem-akarja” meggyógyítani. Kötődés nélkül végzi a szolgálatát, tudva azt, hogy a Teremtő Ön-megismerési folyamata történik valójában, miközben Ő maga energiaközpontjait folyamatosan egyensúlyban tartva szeretet áraszt. Ez talán a valódi egyensúlyi hozzáállás a gyógyítás kérdésköréhez.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Hozzáférés a magasabb szintekhez II. – Mantra

Ebben a bejegyzésben folytatjuk a magasabb szintekhez történő hozzáférések biztonságos és fejlődést segítő módszereinek bemutatását. Érdemes először az első részt elolvasni és utána folytatni ezzel. Az előző bejegyzésben megtárgyaltuk, hogy az imádság hogyan és miért működik, ebben a bejegyzésben pedig a mantrákra fókuszálunk az Egység Törvénye könyvek néhány kérdés-válasz párja alapján.

Mielőtt felvennénk a fonalat ott, ahol az előző bejegyzésben abbahagytuk, érdemes definiálni a mantra kifejezést.

A mantra olyan hang, hangcsoport (szó) vagy rövid szöveg, amelyről a gyakorlói úgy vélik, spirituális erővel rendelkezik, fejlődésüket segíti és jótékony, gyógyító hatású mind rájuk, mind a külvilágra vonatkozóan. A mantra szó két részből áll, az egyik része a “man” amely az elmét (manasz) vagy gondolkodást jelenti, és a “tra” ami a trájati, azaz “próbálkozás”, gyakorlás, tisztítás. Vagyis a Mantra az elme megtisztításának gyakorlati eszköze. További információ található a Wikipédián (https://hu.wikipedia.org/wiki/Mantra), vagy bevezető jellegű könyvként javasolhatjuk Pandit Radzsmani Tiguanit: A mantra ereje című könyvét.

Az első bejegyzést a következő kérdés-válasz párnál hagytuk abba.

74.17

Kérdező: Feltételezem, hogy az oka annak, hogy a korábban használt szertartások működnek, az, hogy ezek a szavak egy hajlamot építettek ki azok tudatában, akik ezen a területeken dolgoztak, hogy így azok, akik az általunk keresett tudati torzulás szerintiek, az eme szavak sorának tudatosságban rejlő lenyomatára reagálnak. Ez így van?

Ré: Ré vagyok. Ez nagy mértékig helytálló. A kivétel némely mit úgy hívtok, hogy héber és mit úgy hívtok, hogy szanszkrit magánhangzótok hangzása. Ezen hang vibrációs komplexumoknak már az idő és a tér előtt is erejük volt, és olyan fénykonfigurációkat képviselnek, melyek felépítettek mindent, ami csak van.

Felidéznék ismét az imádságnál tárgyalt, hatékonyságot befolyásoló tényezőket, melyek a szolgálati vágy, a mágikus személyiség beidézése és a koncentrációs képesség. Ezen tényezők kialakításához pedig ismét megemlítjük az elengedhetetlenül szükséges önfegyelmezés (e világi személyiségünk fegyelmezésének) lényegességét. Az első részben ezekről részletesebben beszéltünk, így most csak megemlítenénk, hogy a mantrák használatához is rendkívül hasznosak ezen tényezők.

Ré a válaszban kiemeli, hogy ezen ősi hangkomplexumok olyan fénykonfigurációkat képviselnek, amelyekből felépül az egész teremtés. A teremtéselmélet című videóban/cikkben igyekeztünk bemutatni azt, hogy hogyan is lehet a fény minden anyag építőeleme. Felmerülhet a kérdés, hogy egy hang – vibráció hogyan képviselhet fény – konfigurációt? Ma már a tudomány is ismeri és elismeri, hogy minden energia, azaz mozgás, rezgés. Részletesebb információk erről a témáról a tér/idő – idő/tér videóban található, mely alapján kijelenthetjük, hogy mind a fénynek, mind a hangnak egyfajta mozgás, rezgés az alapja, “közös nevezője”, így egy bizonyos tudatossági, fejlettségi szint fölött, a fény hallhatóvá is és a hang láthatóvá is válik.

75.26

Kérdező: Egy korábbi ülésen beszéltél bizonyos héber és szanszkrit hang vibrációs komplexumokról, hogy azok erőteljesek, mert matematikailag kapcsolódnak ahhoz, ami a teremtés. Kibővítenéd-e kérlek ezt a megértést, hogy miként kapcsolódnak?

Ré: Ré vagyok. Mint korábban elmondtuk, a kapcsolat matematikai vagy az arányok szerinti. Tekintheted zeneinek is. Vannak, akiknek elme komplexumi működése próbálná megfejteni ezeket a matematikai arányokat, de az intonált magánhangzó színezete jelenleg olyan része a vibrációnak, amit nem lehet pontosan mérni. Mindazonáltal ez az elsődleges anyagi részecskéitek forgásfajtáival megegyező.

Vagyis ezen erőteljes hangok matematikailag leírható módon kapcsolódnak a teremtést felépítő fény-részecskék forgásmintáihoz. Jelen, harmadik denzitásbeli világunk eszközeivel, illetve emberi elmével ennek a leírása pontosan nem lehetséges.

75.27

Kérdező: Ha e hangokat pontosan vibráltatja, akkor a szakértő céljaira nézve milyen hatása vagy haszna lehet ezeknek?

Ré: Ré vagyok. Fontolóra veheted a szimpatikus rezonancia fogalmát. Mikor helyesen vibrálnak bizonyos hangokat, a teremtés énekel.

Az Ezoterikus Anatómia című könyvben van egy ideillő definíció: “A szimpatikus rezonancia az a tendencia, amelyben két azonos méretű és ívű hullámforma együtt vibrál, univerzálisan kommunikálva és egymást energetizálva. Így tehát a két azonos hosszúságú és frekvenciájú hullámforma teremtő módon hat egymásra és vonzza be egymást. Ez a kulcsa annak, hogy megérthessük a teremtés összetartó dinamikát és azt az elméletet, amely szerint testünk egy szent hang energiája.” – Burce Burger: Ezoterikus Anatómia című könyvből.

Talán tudjuk, hogy ha néhány ingaórát egy szobában ugyanarra a falra elhelyezünk, és különböző fázisban, időpontban indítjuk el az ingájukat, pár napon belül azt tapasztaljuk, hogy az ingák azonos ütemben, azonos fázisban mozognak. A falon keresztül a hasonlóan hangolt rendszerek “maguktól” összhangba kerülnek. Ez a jelenség a “bevonzódás”, melyre egyébként épít a modern tudomány és az elektronika is. Az élőlényekben is ugyanígy működik ez a jelenség, köztudott például, hogy azon hölgyek, akik közel állnak egymáshoz, idővel a ciklusuk is szinkronba kerül, vagy a tücskök ciripelése, vagy békák kuruttyolása is megfigyelhetően szinkronba kerül rövid idő után.

Ezek alapján talán érthetővé válik, hogyan lehet az, hogy amikor helyesen vibráljuk a Mantrákat, a “teremtés énekel”. Képessé válunk ráhangolódni, rákapcsolódni és összhangba kerülni a teremtés energiáival.

75.28

Kérdező: Ezek a hangok akkor zenei jellegűek, hogy így sok különböző hang vibrációnak egy zenei elrendeződése van, vagy pedig ez csak egyetlen hangjegyre érvényes? Vagy melyikre érvényes jobban?

Ré: Ré vagyok. Ezt a kérdést nem könnyű megválaszolni. Némely esetben csak az intonált magánhangzónak van hatása. Más esetekben – leginkább a szanszkrit kombinációknál – a harmonikus időközök választéka is rezonáns természetű.

Az “intonál” kifejezés a zenében azt jelenti, hogy a művész valamely hangot megfelelően elindítja vagy a kezdő hangját megszólaltatja. Ré a válaszban azt mondja, hogy vannak esetek, amikor csak az intonált hangnak van hatása. Véleményem és megértésem szerint a bizsda mantrák (mag mantrák), amelyek általában egy szótagból állnak, ilyenek. A szanszkrit “hangkombinációk”, vagyis hosszabb mantrák megfelelő vibrálása is rezonáns természetű. Fontos kiemelni, hogy megfelelően “harmonikus időközökkel” kell gyakorlni és vibrálni őket. Ezért szerencsés egy mantrát nem könyvből elolvasni és megismerni, hanem egy gyakorlott tanítótól vagy mestertől megtanulni, hiszen nemcsak a mantrát tanuljuk meg, hanem azt is, hogyan kell kiejteni, használni, vibrálni ahhoz, hogy a mantra által képviselt magasabb rendű lényhez, létsíkhoz kapcsolódjunk.

75.29

Kérdező: A szakértő akkor arra használná ezt a rezonáns minőséget, hogy jobban eggyé váljon a teremtéssel és ennélfogva ily módon érje el a célját?

Ré: Ré vagyok. Talán pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy ebben a helyzetben a teremtést egyre jobban magában foglalja a gyakorló. A kérdésed egyensúlya helyes.

Mit érthetünk Ré válaszában azzal kapcsolatban, hogy a gyakorló egyre jobban magában foglalja a teremtést? Ha belegondolunk és elfogadjuk, hogy minden Egy és a gyakorlásunk során egyre inkább közeledünk ehhez az Egy-hez (Egy Végtelen Teremtő), megérthetjük, hogy egyre inkább mi magunk válunk a Végtelenné, és minél inkább azzá válunk, annál inkább “magunkba foglalunk” mindent. Valódi teremtő erővel kezdünk el rendelkezni. Az előző bejegyzésben volt szó arról, hogy egy megvilágosodott mester kívánsága a teremtő erők oly mértékű beindulásával jár, hogy az a kívánság valósággá válik. A kitartó és megfelelő gyakorlás hatására így válik célunk elérhetővé.

Amennyiben az olvasó nem ismer egyetlen mantrát sem, de ki szeretné “próbálni”, egy mantráról, az “OM” mantráról röviden megemlítünk néhány gondolatot. Ezek a gondolatok nem az Egység Törvénye könyvekből származnak, hanem saját megértésem és ismereteim alapján osztom meg őket.

Az egyik legismertebb, mindenki számára hozzáférhető mantra az “OM”, melyet “óm”-ként ejtünk ki, általában hosszan kitartva az “ó” és az “m” betűket. Az “OM” hangnak a szanszkrit ABC-ben külön betűje van: 🕉, és a világegyetemet, a teremtést szimbolizálja. Jellemző rá a “szat” (létezés állandósága), a “csit” (a tudás állandósága, a tudó-ság) és az “ánanda” (üdvözült állapot állandósága). Amennyiben ezt a hangot rezegtetjük, a végtelen teremtéssel és annak forrásával, az Egy Végtelen Teremtővel kerülhetünk összhangba, kapcsolatba. Az 🕉 úgynevezett pránava, ami azt jelenti, hogy a prána, vagy lélegzet közvetítő közegén keresztül hatja át lényünket és egyfajta légzőgyakorlatként (pránajáma) végezhető. Az 🕉 úgynevezett bizsda mantra, mag mantra, mely mag-ként tartalmazza a Gáyatri mantrát (Fény mantra, a megvilágosodás mantrája), a Gáyatri mantra pedig tartalmazza a Védák esszenciáját. A védikus mantrák többsége az 🕉-mal indul és gyakran az 🕉-mal végződik.

Az imádság és a mantrák használata során, ha megfelelően gyakaroljuk, meditációs állapotba kerülhetünk. A kereszténység is ismeri a meditációt, hiszen a kontemplatív imádság valójában maga a meditáció, melyről sok forrás elérhető. Néhány példa: Avilai Szent Teréz: A belső várkastély vagy A Zarándok Elbeszélései című könyvek, vagy a Karthauzi szerzetesrend “A nagy csend” című filmje.

Mind az imádság, mind a mantrák használata biztonságos és megbízható kapcsolatfelvételi mód a magasabb szintekkel, illetve az ezen szintekhez tartozó jóságos tanítókkal, mesterekkel, lényekkel, rezgéssel. Ezen eszközök segítségével nemcsak hogy felvehetjük a kapcsolatot, hanem helyes módszerrel és kitartó gyakorlással mi magunk is elérhetjük ezeket a szinteket.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Hozzáférés a magasabb szintekhez I. – Imádság

Akár saját szellemi fejlődésünk, akár valamilyen vágyunk beteljesedése vagy félelmünk tárgyának elkerülése is a legyen a téma, van úgy, hogy azt érezzük, hogy a magunk ereje kevés és a magasabb világok lényeihez, vagy a Teremtő valamilyen formájához fordulunk segítségért. Az európai, nyugati kultúránkban leginkább elterjedt segítségkérési mód a magasabb világok lényeitől, vagy magától a Teremtőtől az imádság. Még az is, aki materialista vagy ateista, általában valamilyen istenséghez, vagy magasabb világbeli lényhez szól önkéntelenül is, ha valódi bajba kerül. “Istenem segíts” – mondjuk szinte mindannyian, amikor például orvosi vizsgálatra vagy beavatkozásra várunk. Ebben a bejegyzésben igyekszünk megvizsgálni azt, van-e értelme és ha igen, hogyan helyénvaló és mit érdemes “kommunikálni” amikor magasabb szintekhez fordulunk.

Ezeket a szinteket, illetve ezen a szinten létező, másokat szolgáló lényeket Ré a “fény erői”-ként nevezi meg.

72.7

Ré: […] Megemlíthetjük, hogy a szabad akarat egy ilyetén konfigurációjának, mások szolgálatával egyirányba mutatóan, a fény erők nagy tömegének riadóztatására is adott a lehetősége. Ez a pozitív fény erő azonban szintén a szabad akarat hatálya alatt működik, és segítségül kell hívni.[…]

Hogyan tehetjük ezt meg?

74.12

Kérdező: Kimondtad, hogy egy mások szolgálatára irányuló működésnek a fény erők nagy tömegének riadóztatására is adott a lehetősége. Le tudnád írni, hogy miként is működik ez pontosan, és hogy miben lehetne ennek haszna?

Ré: Ré vagyok. Vannak hang vibrációs komplexumok, amelyek nagyon hasonlóan működnek, mint a telefonotok tárcsázása. Amikor ezeket megfelelőképp vibrálják ezt kísérő kívánsággal és koncentrációval, akkor ez olyan, mintha sokan a metafizikai vagy belső síkjaitokon egy telefonhívást kapnának. Ezt a hívást ők fogadják azáltal, hogy felfigyelnek a ti tevékenykedésetekre.

Hogy számunkra is könnyen érthető legyen, Ré egy hétköznapi példával (telefonhívás) világítja meg azt, hogy a másokat szolgáló úton lehetőségünk van a “fény erőinek”, a másokat szolgáló magasabb világok lakóinak megszólítására. Ré a válaszban ezt egyfajta telefonhíváshoz hasonlítja, amit ha megfelelően végzünk el és koncentrálunk, elérhetünk hívásunk “címzettjét”. Érdemes felhívni a figyelmet két dologra ebben a válaszban. Az egyik, hogy “megfelelőképp vibrálják”, a másik, hogy “ezt kísérő kívánsággal és koncentrációval”.

Nyugati kultúránkban talán a egyházakban használatos templomi közös, hangos imádságok és zsoltáros énekek ismertek, mint szertartások, melyek ezen az elven működnek. De ide tartozhat még akár például a családi szentestén a közös éneklés, vagy azon társaságok találkozói, ahol összejönnek és együtt imádkoznak, énekelnek, mantráznak valamilyen vágyott cél érdekében. A keleti kultúrákban jellemzően inkább mantrákat használnak a különféle Dévákkal (angyali, félisteni lények) és Avatárokkal (Isten különféle földi megtestesülései) való kapcsolatfelvételre.

Felmerülhet a kérdés, ezen összejöveteleknek, közös imádságoknak, énekeknek, mantrázásnak mitől függ, illetve mekkora a hatékonysága.

74.16

Kérdező: Egy hasonlattal fogok élni, mely a telefoncsörgés hangereje a szertartás használatánál, a szertartást gyakorlók hatékonyságára nézve. Namost, amint látom, számos dolog van hatással a szertartás hatékonyságára: elsőként a gyakorlók szolgálati vágya, a képességük a mágikus személyiség beidézésére, a vizualizáló készségük a szertartás végrehajtása során, és hadd kérdezzelek meg ezen tételek egymáshoz képesti fontosságáról, meg hogy miként fokozhatók ezek egyenként?

Ré: Ré vagyok. Ez a kérdés súrolja a túlkonkretizáltságot. Igen fontos a szakértő számára, hogy tanító/tanulóként érezze saját növekedését. Csak annyit mondhatunk, hogy helyesen vélelmezed a mágikus személyiség kimagasló fontosságát. Ez önmagában is egy tanulmány. Alkalmas érzelmi akaraterővel, polaritással és tisztasággal munka végezhető a megfelelő hang vibrációs komplexumokkal vagy azok nélkül. Mindamellett nincs szükség tompa élű eszközre, amikor ott van a sebészkés.

A kérdező megemlít néhány tényezőt, amelyek a hatékonyságot befolyásolják. A szolgálati vágy arra vonatkozhat, hogy mennyire erősen akarjuk azt, amit szeretnénk. Megjegyzendő szerintem, hogy a szolgálati vágy egy őszinte jó szándékot és ennek megfelelő tudatállapotot, vagy nézőpontot is magába foglal. Egy olyan vágy, amely félelemből, tudatlanságból, ragaszkodásból vagy hasonló indíttatásból származik, nem erősíti a szertartás sikerességét. A mások jólétéért, boldogságáért és békéjéért vágyott segítség vagy kapcsolatfelvétel jobban megszólítja a jóságos (másokat szolgáló) magasabb szinteket a szertartás során.

A képesség a mágikus személyiség beidézésére egy nagyobb témakör, részletesen most nem is megyünk bele. A mágikus személyiségünk alatt az Egység Törvénye könyvekben azt a Magasabb rendű Énünk harmadik denzitásban való “megjelenését” érthetjük, aki a hatodik- (egység-) denzitásbeli részünk. Az “Ő” számtalan születéseinek (inkarnációinak) egyike a jelen életünk. A Magasabb rendű Én kifejezés – megértésem szerint – megfeleltethető az Örök Léleknek vagy Önvalónak. Amikor egy olyan szertartásban veszünk részt, mint mondjuk a templomi közös imádság, minél nagyobb mértékben “tudjuk aktiválni” mágikus személyiségünket (önvalónk/lelkünk valódi természetét), annál hatékonyabb lesz a munkálkodásunk és annál inkább elérjük a vágyott célt.

A vizualizáló készségünk alatt pedig érthetjük azt a koncentrációs képességet, hogy csak a vágyott cél lebegjen tudatunk fókuszában. Ez általában rendkívül nehéz, hiszen elménk alapvetően fegyelmezetlen és szeret elkalandozni, így általában sokat kell gyakorolni, míg akár egy percnyi tiszta koncentrációs képesség ki tud alakulni. A vizualizációs gyakorlatról már született bejegyzés Vizualizációs gyakorlat a figyelem fókuszának erősítésére címmel. Az elme és személyiségünk megfegyelmezésének témaköréről is már több cikk született ebben a blogban. Például az Eredményt hozó tanulási mód cikkben már beszéltünk a 74.10-es kérdés – válasz párról:

74.10

Kérdező: Mármost, a személyiségbeli önfegyelmezést egy mindenek fölé tornyosuló munkaként látom bárki előtt, aki az evolúció folyamatával tudatosan tisztába került. Igazam van-e ezzel a kijelentéssel?

Ré: Ré vagyok. Meglehetősen.

A 74.16 válaszra visszatérve megtudhatjuk, hogy igencsak számít, hogy mennyire gyakorlott a személy vagy személyek arra vonatkozóan, hogy hatékonyan végezzék a magasabb szintű lényekkel való kapcsolódást. Ré a válaszban arra is rámutat, hogy a haladóbb személyeknek nincs szükségük a hangokat, énekeket vibrálni (hangosan, sokszor mondani, énekelni). Talán egy jó példa lehet az Úr Jézus Krisztus, aki szavainak teremtő ereje volt. “Mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.” (Máté 7:29) “És elálmélkodnak az Ő tanításán; mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy mint az írástudók.” (Márk 1:22)

Azok a szakértők, akik a fentieket tehát már begyakorolták, olyan erőre/képességre tesznek szert, miszerint amit mondanak, kívánnak, valósággá válik. Egy magas szintre jutott tanító vagy mester jókívánsága (áldása) így nagyon nagy érték lehet számunkra. Belátható, hogy ez a szint nem lehet önfegyelmezés és öntisztítás nélkül elérhető, hiszen ha bárki számára könnyen hozzáférhető lenne, valószínűleg több bajt okozna, mint hasznot. Például gondolatban valószínűleg mindannyian okoztunk már szándékosan kárt másokban, másoknak.

Azok a mesterek, tanítók, akik magas tudatossági és erkölcsi szintet elértek, nem szorulnak arra sem, hogy egy szertartás formuláit elvégezzék, vagy akár betartsák. (“nincs szükség tompa élű eszközre, amikor ott van a sebészkés“). Ők már nem szorulnak arra, hogy imádkozzanak, virágot vigyenek a templomba, adakozzanak és más hasonló formaságokra. Más kérdés, hogy mivel létezésük sokaknak, esetenként akár az egész világnak példát mutat, igenis elvégzik a szertartásos formulákat, hiszen akik felnéznek rájuk, utánozni fogják őket és így ráléphetnek arra az útra, amin Ők is jártak és ezáltal fejlődhetnek.

Milyen elv mentén működnek ezek az énekek, versek, imák, szertartások?

74.17

Kérdező: Feltételezem, hogy az oka annak, hogy a korábban használt szertartások működnek, az, hogy ezek a szavak egy hajlamot építettek ki azok tudatában, akik ezen a területeken dolgoztak, hogy így azok, akik az általunk keresett tudati torzulás szerintiek, az eme szavak sorának tudatosságban rejlő lenyomatára reagálnak. Ez így van?

Ré: Ré vagyok. Ez nagy mértékig helytálló. A kivétel némely mit úgy hívtok, hogy héber és mit úgy hívtok, hogy szanszkrit magánhangzótok hangzása. Ezen hang vibrációs komplexumoknak már az idő és a tér előtt is erejük volt, és olyan fénykonfigurációkat képviselnek, melyek felépítettek mindent, ami csak van.

A válaszban Ré azt mondja, hogy a kérdező meglátása helyes abban a vonatkozásban, hogy az évszázadok, akár évezredek óta használt szertartások, szövegek (pl. a Miatyánk ima), énekek működnek, éspedig azért, mert már annyiszor és annyian használtuk ezeket, hogy a kollektív tudattalanba süllyedtek a szófordulatok, jelentéstartalmak, kiejtésmódok. Talán úgy is mondhatjuk, hogy az évszázados használat során ezek a szent szövegek, nevek, imák feltöltődtek, és a használatuk megidézi lényünkbe azt a minőséget, amit mára már képviselnek.

Ré azonban a fentieket kiegészíti azzal, hogy vannak olyan héber és szanszkrit hangok, amelyek nem az emberiség behangolása által rendelkeznek erővel, hanem már “az idő és a tér előtt is erejük volt“. A ezeket a hangokat a mantrák egy csoportjának tekinthetjük (bidzsa mantrák). A következő bejegyzésben ezzel foglalkozunk és elsősorban a szanszkrit mantrák témakörét igyekszünk valamelyest megtárgyalni az Egység Törvénye könyvek alapján.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Visszatükröződés fontossága a szellemi fejlődésben

Az Egység Törvénye könyvek alapján a harmadik denzitású életünk, életeink során a fő cél a választás meghozatala, mely szerint önmagunk vagy mások szolgálata mentén kívánunk a magasabb denzitásokban tovább létezni és fejlődni. Ez a választás nem csak egy hirtelen felindulásból fakadó döntés, hanem alapos, megfontolt és tényleg az, ami lényünkkel összhangban van. Ez a hajlam, ez a kicsiszolódása lényünknek sok élet tapasztalata és tanulsága alatt alakul ki. Talán feltételezhetjük, hogy minél gyorsabban fejlődünk egy életben, annál kevesebb harmadik denzitású tapasztalatra (katalizátorra) van szükségünk és annál hamarabb továbbléphetünk a következő szintre.

Felmerülhet bennünk a kérdés, – ahogyan sokakban is felmerült már -, hogyan tudok gyorsabban vagy “jobban” fejlődni? Egyedül, ha elvonulok a világtól, veszek egy tanyát vagy egy erdőt és elvonulok oda? Így aztán kizárhatom a más emberek által okozott stresszt, idegeskedést, kísértést és bármit, amiről úgy gondolom, lassíthatja a fejlődésemet. Vagy éppen a mások által okozott nehézségek, problémák, örömök és boldogság a kulcsa a gyorsabb fejlődésnek?

Ennek a kérdésnek a felvezetése onnan indul az Egység Törvénye első könyvben, hogy érdekes módon az állatvilághoz képest mi emberek gyengébb testi adottságokkal rendelkezünk. Például egy orangután, ökör vagy víziló ereje sokszorosa az emberének. Az emberi egyedfejlődés vizsgálatai során azt is megállapították, hogy az ősember és az előember durvább, erősebb fizikai testtel rendelkezett, mint a ma embere.

19.13

Kérdező: Tennék akkor egy állítást az én felfogásom szerint, és döntsd el, ha kérhetlek, hogy igaz-e. A harmadik denzitásban tartózkodó entitások felett áll egy mindenkor működő, én úgy mondanám, fizikai katalizátor. Feltételezem, hogy egy nagyjából ugyanilyen üzemel a második denzitásban is. Ez a katalizátor azokon keresztül fejti ki hatását, amit mi fájdalomnak és érzelmeknek hívunk. A fizikai test elgyengülésének és a testszőrzet elveszítésének stb., elsődleges célja, hogy ez a katalizátor erősebben hasson az elmére és így kényszerítse ki az evolúciós folyamatot?

Ré: Ré vagyok. Ez nem teljesen helyes, bár erősen közelíti a mi felfogásunk torzulásait.

Vedd szemügyre, ha úgy tetszik, például a fát. Ő önfenntartó. Most tekintsd, ha tetszik, a harmadik denzitású entitást. Ő csak nehézségek és nélkülözések árán önfenntartó. Neki egyedül nehéz lesz tanulnia, mivel beépített fogyatékossága van, amely egyszerre nagy áldása és nagy terhe is a harmadik denzitásnak. Ez nem más, mint a racionális/intuitív elme.

Vagyis a fizikai hordozó elgyengülése, miként nevezed, arra lett kitalálva, hogy az entitásokat rátorzítsa arra, hogy hajlandóságot mutassanak egymással foglalkozni. Így megkezdődhetnek a szeretet megismeréséhez vezető leckék.

Ezt a katalizátort aztán egy valahány én fejlődése számára lényeges részletként megosztják egymás közt az egyének csakúgy, mint az én magányosan szerzett tapasztalatait, meditáción keresztül pedig minden tapasztalatok szintézisét. A tanulás leggyorsabb útja kapcsolatban állni más-énekkel. Ez egy sokkalta nagyobb katalizátor, mint csak az énnel foglalkozni. Az énnel foglalkozni más-ének nélkül olyan, mint, ahogy mondanátok, tükrök nélkül élni. Így az én nem láthatja meg létezésének gyümölcseit. Vagyis mindenki mindenkit segíthet a visszatükrözéssel. Ez is egy elsődleges indok a fizikai hordozó elgyengülésére, ahogy nevezitek a fizikai komplexumot.

A válasz alapján tehát kijelenthetjük, hogy a fizikai testünk azért sérülékenyebb, gyengébb, törékenyebb, hogy nehezebben boldoguljunk egyedül. Mivel az ember rá van utalva a másik emberre ahhoz, hogy túléljen, nem kikerülhetőek azok a katalizátorok, amelyeket a másik ember okoz. Csak a biológiai felnőtté válás után lehet képes valaki túlélni egyedül, így elmondhatjuk, hogy valamilyen emberi kapcsolata – tapasztalata – ebből következően katalizátora mindenkinek van.

Ha pedig már kapcsolatban állunk másokkal, elkerülhetetlenül tapasztalni fogunk katalizátorokat és elkezdődhet a szeretet begyakorlása, akár önmagunk, akár a mások irányába.

Ré igen határozottan fogalmaz: “A tanulás leggyorsabb útja kapcsolatban állni más-énekkel“, illetve, hogy kapcsolatban állni másokkal “sokkal nagyobb katalizátor, mint csak az énnel foglalkozni”.

Ezoterikus közhely manapság már, hogy mindenki más számunkra tükörként használható fel. De miért is? Az Egység Törvénye értelmében, a világ látszólagosságán túl valójában minden Egy. Amennyiben a Teremtő végtelen, nem létezhet semmi más. Ha létezne valami is, ami “rajta kívül” létezik, akkor már nem lenne végtelen. Ez egy nehéz gondolat, de ha belegondolunk, talán logikusnak találjuk. Ha elfogadjuk ezt a gondolatot, akkor akárhová is nézek, akármit is tapasztalok, az mind én magam vagyok, ami nem más, mint az Egy Végtelen Teremtő és bármi/bárki más is az Egy Végtelen Teremtő. Így végső soron csak magammal tudok találkozni. Természetesen, az, hogy ez ne csak egy elmélet legyen a fejünkben, sok gyakorlást, fejlődést és tapasztalást kíván, és a hatodik denzitás tanulsága. Nem szükséges itt, a harmadik denzitásban ezt elfogadni.

Érdekes belegondolunk, hogy a “minden és mindenki tükör számunkra” igaz, az elménk működési módja miatt is. Amilyen az elmém, azt tükrözi vissza a világ összes élethelyzetet számomra. Ha békés, nyugodt, türelmes vagyok, akkor ezt fogom tapasztalni a világban. Például nem lesz ülőhelyem a buszon, mivel békés, türelmes és nyugodt vagyok, ezért békésen, nyugodtan és türelmesen fogok álldogálni, amíg fel nem szabadul egy hely számomra. Ha viszont ideges, türelmetlen és agresszív vagyok, akkor idegesen, türelmetlenül és agresszíven fogok állni a buszon és haragszom mindenkire, akinek jutott ülőhely. Ugyanaz a helyzet, mégis két külön “világ”. Az tükröződik vissza, ami bennem van (amilyen az elmém).

Ebben a blogban is több bejegyzés témája volt már a másokkal való kapcsolat fontossága. Duplázó hatás – akik együtt keresnek, biztosabban találnak, Párválasztás jelentősége a szellemi fejlődésben, Kétirányú megbocsátás szükségessége, stb. A válasz egyik félmondata szerint “az én nem láthatja meg létezésének gyümölcseit” mások, a “tükrök” nélkül. Az, hogy mennyire vagyunk fejlettek szellemileg, kiválóan felmérhető abból, hogy a szeretetet mennyire valósítottuk meg a másik ember irányába, függetlenül a személyétől vagy élethelyzettől. Mondhatom én magamról, hogy így és úgy meghaladtam már ezt vagy azt a szintet, de amíg tartósan haragszom, vagy felidegesítenek és kiborítanak mások, addig talán van még hova fejlődni a feltétel nélküli szeretet begyakorlásában. A világtól elvonulva, egyedül ezt nehezebb felismerni, így könnyebben elsiklik efölött a tanulság/mérce fölött az ember.

A válaszból egy másik, érdekes gondolat is kisejlik. Az embernek “beépített fogyatékossága van, amely egyszerre nagy áldása és nagy terhe is a harmadik denzitásnak. Ez nem más, mint a racionális/intuitív elme”. Az előző buszos példa segíthet magyarázatot adni erre is. A fegyelmezett elme nagy segítség a boldogság és szeretet megvalósításához, azonban a fegyelmezetlen, csapongó elme igazi akadály is lehet, amennyiben fejlődni szeretnénk. A Bhagavad Gíta hatodik fejezetének (mely a meditációról szól) ötödik énekét így lehetne fordítani: “Az embernek az elméje segítségével fel kell szabadulnia, s nem szabad visszaesnie. Az elme a barátja és az ellensége is lehet a feltételekhez kötött léleknek.” (wiki forrás)

A tapasztalatokat végül pedig a meditáció segítségével szintetizálhatjuk, azaz a különböző tanulságokat, élményeket, érzéseket összegezhetjük, hogy leszűrődjön valamiféle tanulság, eredmény, melyet lényükbe építve közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy a tényleges választás meghozatalához szükséges polarizáció megtörténhessen.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Háborús helyzet, mint katalizátor

Az Egység Törvénye könyvek szerint a katalizátorok felosztásában a „háború és a háborús hírek” egy önálló fejezetet képvisel a nem megnyilvánult énhez tartozó katalizátorok csoportjában (lásd 33.15). Mint minden katalizátorral, ezzel a fajtával is akkor járunk el megfelelően, ha spontán módon, énünkből jövő, hiteles válaszokat adnunk rá. (lásd 42.9). Ebben a cikkben így arra a kérdésre igyekszünk most választ találni, hogy mi is lehet a megfelelő hozzáállás részünkről annak a szomorú háborús konfliktusnak a kapcsán, amely szomszédunkban zajlik jelenleg, amennyiben a másokat szolgálók irányába szeretnénk polarizálódni.

34.14
Kérdező: Megadnád még ugyanezt az ismertetést, mint amit most kaptunk (a televízió általános, átfogó hatása a társadalomban), az énnek a háborúval vagy háborús hírekkel való kapcsolata szempontjából is?

Ré: Ré vagyok. Láthatjátok ezt a készülékeitekkel való kapcsolatban. A háború-én viszony alapvető érzékelés az érlelődő entitásnál. Nagy az esély felgyorsulni bármelyik óhajtott irányba. Polarizálódhat negatívan harcias jegyek bármilyen okból kifolyó magára vételével. Háborús helyzetben találva magát polarizálódhat némileg a pozitív felé a narancsszín, a sárga majd pedig a zöld aktiválásával hősies – ha nevezhetitek így – tetteket fölvállalva más-ének tudat/test/lélek komplexumának megóvásáért.
Végül pedig polarizálódhat nagyon erősen a negyedik sugár (szív csakra) felé az általános érvényű szeretet vezérelvének kinyilvánításával teljes rovására bármely harcias cselekménybe bocsátkozás felé vett torzulásnak. Ilyen módon az entitás tudatos lénnyé válhat idő/teretek igen röpke tartama alatt. Ez annak tekinthető, amit ti traumás előmenetelnek mondanátok. Megjegyzendő itt, hogy entitásaitok körében az összes előmenetelek nagy százaléka tartalmaz traumát katalizátorként.

A válaszból megtudhatjuk, hogy a háború alapvető érzékelés mindannyiunknál. Valamennyien tapasztaltuk már valamilyen formában. Elsősorban nem egy korábbi életre gondolok, hanem valamennyien voltunk már “háborúban” önmagunkkal, ismerősökkel vagy tanárunkkal, főnökünkkel. A háború hatására gyorsíthatunk fejlődésünkön is. Értelemszerűen, ha beállunk a háborúba és pusztítjuk a másikat, annak negatív (önmagunkat szolgáló) polarizáció az eredménye. Azt hihetnénk talán, hogy ugyanilyen határozottan polarizálódunk a másokat szolgálók irányába, ha másokat megvédünk, megóvunk vagy akármilyen módon “igazunk van” és ezért hősies cselekedetet hajtunk végre. Azonban az ellenség is ember, a Teremtő egy megnyilvánulási formája és akár “igazunk van”, akár nincs, a harcban való részvétel nem polarizálhat jelentősen a másokat szolgáló irányba.

A békére, szeretetre való törekvés lehet az egyetlen hozzáállás amennyiben a másokat szolgálók irányába kívánunk elmozdulni. Ré megfogalmazásában nagyon erős annak az elmozdulása a pozitív ösvényen, aki az általános érvényű szeretetet nyilvánítja ki, szemben bármilyen harcias megnyilvánulással. Például a filmekben bemutatott szuperhősök, akik halomra pusztítják az ellenséget, jó esetben is valószínűsíthetően csak minimálisan polarizálódhatnak a mások szolgálata irányába, hajtsanak is végre akármekkora hőstettet.

33.11

Kérdező: Ez a film („A kilencedik alakzat” című mozifilm) vászonra vitte pont ezt a gondolatot, amelyről most itt beszélünk. Az entitásnak, az ezredesnek döntést kellett hoznia a fenti kérdésben. Látva a filmet, az ő polarizációján gondolkodtam. Be is adhatta volna a derekát – hogy úgy mondjam – a negatív erőknek, de ő ehelyett a barátja megvédését választotta. Meg tudjátok-e becsülni, hogy mi sarkosít pozitívabban: megvédeni a pozitívan orientált entitást, vagy pedig tűrni a negatívan orientált entitások elnyomását? Megválaszolhatod ezt egyáltalán?

Ré: Ré vagyok. Ez a kérdés látókörébe veszi a sajátotokon kívül a negyedik denzitást is, és a rá adható válasz talán legjobban a Jehoshua nevű entitás cselekedetén érzékelhető, akit ti Jézusnak hívtok. Ezt az entitást a barátai akarták megvédeni. Az entitás emlékeztette barátait, hogy tegyék el a kardot. Az entitás ezután átadta magát, hogy fizikai halálra ítéljék.
A késztetés, hogy a szeretett másik-ént védelmezze, végigkíséri az egész negyedik denzitást, mely az együttérzésben bővelkedő létszint. Ettől többet nem mondhatunk, de nem is szükséges.

A negyedik denzitásba való továbblépéshez itt és most, a harmadik denzitás végén meg kell hoznunk a választást, hogy a másokat- vagy az önmagukat szolgálók útján kívánunk továbbhaladni. Ez a választás nem egy gondolat vagy egy döntés, hanem tetteink megnyilvánulásain keresztül mérettetik meg. Ha tetteink több mint 50%-a mások szolgálata mentén történik, továbbléphetünk a következő szintre (a negyedik denzitásba) a másokat szolgálók útján.

A negyedik denzitásban a pozitív (másokat szolgáló) entitások sorakoznak fel az önmagukat szolgálókkal szemben, pont azért, hogy a negyedik és alacsonyabb szinten lévő másokat szolgáló lények ne maradjanak védelem nélkül. Talán hallottunk már a mennyei- és pokoli seregek csatáiról. Az Egység Törvénye könyvekben találhatunk erre vonatkozóan kérdés-válasz párokat, hogyan is zajlanak ezek a csaták, ebben a bejegyzésben azonban arra szeretnénk fókuszálni, hogy itt és most mi, harmadik denzitású emberek mit tehetünk.

Amennyiben egy ember segítségünkre szorul, helyénvaló lehet segítő kezet nyújtani. Amennyiben egy ember védelmet kér, helyénvaló lehet védelmet nyújtani számára. Semmilyen esetben nem gondolom helyénvalónak semmilyen harcias megnyilvánulást, legyen az uszítás, propaganda, pletykálás, vagy a harcias tevékenységek bármilyen más formája.

A keleti hagyományok szerint háromféle szinten lehetséges segíteni. A testi szinten aki segítségre szorul, segíthetünk étellel, ruhával, fedéllel a feje fölé, stb. Aki érzelmi (energetikai testi) szinten szorul segítségre, azt meghallgathatjuk, megvigasztalhatjuk, biztathatjuk, bátoríthatjuk. Aki pedig tudati szinten igényel segítséget, tanulni szeretne, annak adjunk tanítást a szeretetről, egységről, vagy irányítsuk egy olyan tiszta forráshoz, akitől/amitől mi magunk is képesek vagyunk tanulni.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

« Régebbi bejegyzések

© Az Egység Törvénye könyvek szerzői jogának tulajdonosa az L/L Research.

Adatkezelési irányelvek