Címke: katalizátor (1 / 3 oldal)

Háborús helyzet, mint katalizátor

április 15, 2022 /

Az Egység Törvénye könyvek szerint a katalizátorok felosztásában a „háború és a háborús hírek” egy önálló fejezetet képvisel a nem megnyilvánult énhez tartozó katalizátorok csoportjában (lásd 33.15). Mint minden katalizátorral, ezzel a fajtával is akkor járunk el megfelelően, ha spontán módon, énünkből jövő, hiteles válaszokat adnunk rá. (lásd 42.9). Ebben a cikkben így arra a kérdésre igyekszünk most választ találni, hogy mi is lehet a megfelelő hozzáállás részünkről annak a szomorú háborús konfliktusnak a kapcsán, amely szomszédunkban zajlik jelenleg, amennyiben a másokat szolgálók irányába szeretnénk polarizálódni.

34.14
Kérdező: Megadnád még ugyanezt az ismertetést, mint amit most kaptunk (a televízió általános, átfogó hatása a társadalomban), az énnek a háborúval vagy háborús hírekkel való kapcsolata szempontjából is?

Ré: Ré vagyok. Láthatjátok ezt a készülékeitekkel való kapcsolatban. A háború-én viszony alapvető érzékelés az érlelődő entitásnál. Nagy az esély felgyorsulni bármelyik óhajtott irányba. Polarizálódhat negatívan harcias jegyek bármilyen okból kifolyó magára vételével. Háborús helyzetben találva magát polarizálódhat némileg a pozitív felé a narancsszín, a sárga majd pedig a zöld aktiválásával hősies – ha nevezhetitek így – tetteket fölvállalva más-ének tudat/test/lélek komplexumának megóvásáért.
Végül pedig polarizálódhat nagyon erősen a negyedik sugár (szív csakra) felé az általános érvényű szeretet vezérelvének kinyilvánításával teljes rovására bármely harcias cselekménybe bocsátkozás felé vett torzulásnak. Ilyen módon az entitás tudatos lénnyé válhat idő/teretek igen röpke tartama alatt. Ez annak tekinthető, amit ti traumás előmenetelnek mondanátok. Megjegyzendő itt, hogy entitásaitok körében az összes előmenetelek nagy százaléka tartalmaz traumát katalizátorként.

A válaszból megtudhatjuk, hogy a háború alapvető érzékelés mindannyiunknál. Valamennyien tapasztaltuk már valamilyen formában. Elsősorban nem egy korábbi életre gondolok, hanem valamennyien voltunk már “háborúban” önmagunkkal, ismerősökkel vagy tanárunkkal, főnökünkkel. A háború hatására gyorsíthatunk fejlődésünkön is. Értelemszerűen, ha beállunk a háborúba és pusztítjuk a másikat, annak negatív (önmagunkat szolgáló) polarizáció az eredménye. Azt hihetnénk talán, hogy ugyanilyen határozottan polarizálódunk a másokat szolgálók irányába, ha másokat megvédünk, megóvunk vagy akármilyen módon “igazunk van” és ezért hősies cselekedetet hajtunk végre. Azonban az ellenség is ember, a Teremtő egy megnyilvánulási formája és akár “igazunk van”, akár nincs, a harcban való részvétel nem polarizálhat jelentősen a másokat szolgáló irányba.

A békére, szeretetre való törekvés lehet az egyetlen hozzáállás amennyiben a másokat szolgálók irányába kívánunk elmozdulni. Ré megfogalmazásában nagyon erős annak az elmozdulása a pozitív ösvényen, aki az általános érvényű szeretetet nyilvánítja ki, szemben bármilyen harcias megnyilvánulással. Például a filmekben bemutatott szuperhősök, akik halomra pusztítják az ellenséget, jó esetben is valószínűsíthetően csak minimálisan polarizálódhatnak a mások szolgálata irányába, hajtsanak is végre akármekkora hőstettet.

33.11

Kérdező: Ez a film („A kilencedik alakzat” című mozifilm) vászonra vitte pont ezt a gondolatot, amelyről most itt beszélünk. Az entitásnak, az ezredesnek döntést kellett hoznia a fenti kérdésben. Látva a filmet, az ő polarizációján gondolkodtam. Be is adhatta volna a derekát – hogy úgy mondjam – a negatív erőknek, de ő ehelyett a barátja megvédését választotta. Meg tudjátok-e becsülni, hogy mi sarkosít pozitívabban: megvédeni a pozitívan orientált entitást, vagy pedig tűrni a negatívan orientált entitások elnyomását? Megválaszolhatod ezt egyáltalán?

Ré: Ré vagyok. Ez a kérdés látókörébe veszi a sajátotokon kívül a negyedik denzitást is, és a rá adható válasz talán legjobban a Jehoshua nevű entitás cselekedetén érzékelhető, akit ti Jézusnak hívtok. Ezt az entitást a barátai akarták megvédeni. Az entitás emlékeztette barátait, hogy tegyék el a kardot. Az entitás ezután átadta magát, hogy fizikai halálra ítéljék.
A késztetés, hogy a szeretett másik-ént védelmezze, végigkíséri az egész negyedik denzitást, mely az együttérzésben bővelkedő létszint. Ettől többet nem mondhatunk, de nem is szükséges.

A negyedik denzitásba való továbblépéshez itt és most, a harmadik denzitás végén meg kell hoznunk a választást, hogy a másokat- vagy az önmagukat szolgálók útján kívánunk továbbhaladni. Ez a választás nem egy gondolat vagy egy döntés, hanem tetteink megnyilvánulásain keresztül mérettetik meg. Ha tetteink több mint 50%-a mások szolgálata mentén történik, továbbléphetünk a következő szintre (a negyedik denzitásba) a másokat szolgálók útján.

A negyedik denzitásban a pozitív (másokat szolgáló) entitások sorakoznak fel az önmagukat szolgálókkal szemben, pont azért, hogy a negyedik és alacsonyabb szinten lévő másokat szolgáló lények ne maradjanak védelem nélkül. Talán hallottunk már a mennyei- és pokoli seregek csatáiról. Az Egység Törvénye könyvekben találhatunk erre vonatkozóan kérdés-válasz párokat, hogyan is zajlanak ezek a csaták, ebben a bejegyzésben azonban arra szeretnénk fókuszálni, hogy itt és most mi, harmadik denzitású emberek mit tehetünk.

Amennyiben egy ember segítségünkre szorul, helyénvaló lehet segítő kezet nyújtani. Amennyiben egy ember védelmet kér, helyénvaló lehet védelmet nyújtani számára. Semmilyen esetben nem gondolom helyénvalónak semmilyen harcias megnyilvánulást, legyen az uszítás, propaganda, pletykálás, vagy a harcias tevékenységek bármilyen más formája.

A keleti hagyományok szerint háromféle szinten lehetséges segíteni. A testi szinten aki segítségre szorul, segíthetünk étellel, ruhával, fedéllel a feje fölé, stb. Aki érzelmi (energetikai testi) szinten szorul segítségre, azt meghallgathatjuk, megvigasztalhatjuk, biztathatjuk, bátoríthatjuk. Aki pedig tudati szinten igényel segítséget, tanulni szeretne, annak adjunk tanítást a szeretetről, egységről, vagy irányítsuk egy olyan tiszta forráshoz, akitől/amitől mi magunk is képesek vagyunk tanulni.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Gyakorlatok a torzító befolyások elleni védelem erősítésére

február 22, 2022 /

A mai, több szempontból nézve szennyezett világunkban gyakran találkozhatunk olyan “mű-anyagokkal”, “mű-gondolatokkal”, melyek idegenek testünk, lelkünk számára. Ilyen lehet a drog, gyógyszerek, vegyszerek az élelmiszerekből, felzaklató hírek, uszító-, felháborító- vagy elkeserítő kommunikáció, stb. Így azután tudatosan, öntudatlanul, félelemből vagy bátorságból/nagyképűségből könnyen előfordulhat, hogy valamilyen olyan kémiai anyag, vegyszer vagy gondolat kerül a testünkbe, elménkbe, mely aztán negatív hatással van ránk testi-, energetikai-, és/vagy szellemi szinten.

Ebben a bejegyzésben az ilyen torzító hatások, befolyásoló tényezők elleni védelem erősítésére igyekszünk gyakorlati módszereket adni az Egység Törvénye könyvek alapján.

32.1

Kérdező: Van egy kisebb kérdésem, amit bedobnék így az elején, Jimtől. Felolvasom. A közvetítő fizikai komplexuma a felépülés szakaszában van most a vegyi anyag bevételéből. Ő mit sem tudott az ezzel létrehozott nyílásról. Hogyan lehetünk mi hárman, akik itt jelen vagyunk, jobban tisztában azzal, hogy miként jönnek létre tetteink és gondolataink nyomán ilyen és hasonló lyukak? Lehetséges, hogy efféle nyílásokat szándékunkon kívül akkor is létrehozunk, amikor ezen ülések során kérdéseinkkel bizonyos területekre tévedünk? Majd pedig: Mit tehetünk azért, hogy megvédjük magunkat a torzító befolyásoktól? Van erre szertartás vagy meditáció?

Több kérdés is elhangzott, így tagoljuk a választ, az egyes kérdésekre vonatkozóan.

Ré: Ré vagyok. Habár szimpatizálunk a hőn áhított vággyal, hogy szolgálatotokra legyünk abban, amit a kérdés jól példáz, válaszunkat behatárolja a Zavar Útjának torzulása. Elmondunk néhány általános dolgot, melyek segíthetnek az ügyben.

A “Zavar Útja”, vagyis szabad akaratunk tiszteletben tartása érdekében csak általánosságban válaszolhat Ré a feltett konkrét kérdésekre. A zavar útja (szabad akarat) kérdéskörét már többször tárgyaltuk, például egy korábbi bejezésben vagy éppen a Teremtéselmélet alapfogalmai között.

Először is, mikor ez az instrumentum testi komplexumát a már tárgyalt eset hatására az alacsony vitális energia irányába torzította, azt egy felismerhető vegyi anyag okozta. Ez nem egy úgymond természetes anyag volt, de az elme/test/lélek komplexum sem volt kellően tisztában a fizikális gyengeség irányába torzulásával. A – mondjuk úgy – mindennapi élet természetes tevékenységei, melyeket az entitás a heves hatékonyságú vegyi anyagok elfogyasztása okozta torzulások nélkül él meg, a mindenkori megfelelő jellegűnek tekinthetők. Nincsenek véletlenek, ennek az instrumentumnak a tetteit is beleértve.

Akármilyen vegyi anyag is kerül be a testünkbe, azért mert vagy megteszünk valamit, vagy nem teszünk meg valamit, oka van. Ahogyan Ré fogalmaz, nincsenek véletlenek, ami megtörtént – vagy meg-nem történt – annak megvan a maga oka, magyarázata, célja és következménye. A válasz ezen részében Ré azt mondja az instrumentumnak, hogy a “mindennapi élet természetes tevékenységei” megfelelőnek jellegűnek tekinthetők, azonban ha valamilyen tettünkkel “lyukat nyitunk” negatív erők/hatások beáramlásának, az is okkal történik. A 41.10-es válaszban Ré egészen konkrétan így fogalmaz: “Semmi véletlenszerű nincs sem ebben, sem az evolúció bármely más részletében“. Bármi történt, azt felhasználhatjuk valamilyen módon személyes fejlődésünkre.

Lehetséges-e és ha igen, hogyan lehet a negatív, torzító hatásoktól megvédeni magunkat?

Másodszor a pozitív ösvény járói számára negatív avagy erőtlenítő befolyások elleni védelem módozatait ez az instrumentum már igen nagy mértékig fölvonultatta. Gondoljátok csak végig, milyen esélyeket adtak ezen adott események a negatív befolyásoknak az instrumentumba belépni. Az instrumentum egyedüllétekor és más-éneket érintő tettei közben a Teremtőre gondolt, folyamatosan dicsőítve és hálát adva a Teremtőnek a megélt tapasztalataiért. Ez cserébe olyan energiák kisugárzását tette lehetővé ezen adott entitásnak a másik énje felé, hogy katalizátorává váljék a másik én ama képessége megnyitásának és megerősítésének, hogy az egy pozitívabban sarkosult állapotában működjék. Tehát olyan védelmet láthatunk itt, ami igen egyszerű. Adj hálát minden pillanatért. Lásd énedet és más-énedet a Teremtőként. Nyisd ki a szíved. Mindig ismerd a fényt és magasztald. Ez minden szükséges védelem.

A lelki-mentális hozzáállásunk igencsak döntő tényező abban, hogy az árnyékos oldal minél kevésbé tudja kifejteni hatását életünkben. Néhány igen egyszerű elvre hívja fel Ré a figyelmünket:

  1. Adj hálát minden pillanatért.
    Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy mennyi áldás és kegyelem van jelen életünkben. Valószínűleg nem éhezünk, nem fázunk, van hol aludni, nincs háború, van ruhánk, van közvilágítás, ki lehet hívni a tűzoltóságot, mentőt, rendőrséget, van tömegközlekedés, akkor megyünk ki az utcára, amikor akarunk, tiszta víz folyik a csapból, nincs földrengés, tiszta levegőt lélegezhetünk, világít a lámpa ha felkapcsoljuk, ehetünk süteményt, házhoz rendelhetünk akár a világ másik feléről a számunka fontos dolgokat, meg tudjuk emészteni az ételt, amit elfogyasztunk, a víz csillapítja szomjunkat, elérhetőek az előttünk élt lelki tanítómesterek tanításai, a nap ma reggel is felkelt és így tovább, a végtelenségig lehetne folytatni, mennyi mindenért lehetünk hálásak. Érdemes ezekre fókuszálni, nemcsak arra, hogy mi nem tetszik nekünk. Teljesen más lesz a lelkiállapotunk, ha a hála érzés folyamatosan lényünkben jelen van.
  2. Lásd énedet és más énedet a Teremtőként.
    Mindannyiunkban maga a Teremtő lakozik. Pontosabban fogalmazva mi magunk is az Egy Végtelen Teremtő egy individualizálódott része vagyunk. De ez nemcsak ránk igaz, hanem mindenki másra is, hisz a Teremtő végtelen. Ha pedig végtelen, nem létezhet más rajta kívül. Bővebben a Teremtéselmélet című videóban bontjuk ki ezt a témakört. A Végtelen Teremtő így nemcsak bennünk, hanem másokban is, sőt még az utolsó fűszálban is jelen van. Ha elsajátítjuk ezt a nézőpontot, a másokhoz és az egész világhoz való viszonyunk jó eséllyel szeretetteljessé és önzetlenné válik.
  3. Nyisd ki a szíved.
    A szív kinyitását értelmezhetjük úgy is, minthogy tudatosan a negyedik csakra (szívcsakra) szintjéig emeljük a Teremtő felfelé emelkedő (fenntartó) energiáját. Részletesebben az Energiaközpontok videókban tárgyaltuk ezt a témakört. Itt annyit említenénk meg, hogy érdemes törekedni megoldani és meghaladni az alsó három energetikai központ csakrapszichológiai területét (pénz – szexualitás – becsvágy) és ezután automatikusan a szívcsakra tudatszintjére emelkedhetünk. Ennek eredményeként nem valamiért “cserébe” viszonyulunk a másikhoz, hanem önzetlenül, feltétel nélkül, csak azért mert Ő is van, benne is a Teremtő megnyilvánulását köszönthetjük. Az első két elv tudatosítása nagymértékben segítheti a szívcsakra szintjéig történő felemelkedést.
  4. Mindig ismerd a fényt és magasztald.
    Az Egy Végtelen Teremtőt mindenben megtalálhatjuk. Minden entitás az elsőtől a hetedik denzitásig végighalad a fejlődési szinteken, míg visszatér, visszaolvad a Teremtőbe. Az, hogy egy létező most épp melyik denzitás szintjén létezik és tapasztal (kavics, fűszál, ember vagy épp félisten), csak látszólagos, a tér-idő keretben való gondolkodásunk eredménye. A fény, a lélek, a Teremtő mindenhol, mindenkor jelen van. Nemcsak jelen van, hanem fenntartja lényünket testi-, energetikai-, és lelki szinten egyaránt. Természetesnek vesszük például, hogy elfogyasztunk egy almát vagy egy ebédet és elmúlik az éhségünk. Ez azonban, ahogyan bármi más, a Teremtő energiája megnyilvánulásának köszönhető. Minden pillanatban hálásak lehetünk és magasztalhatjuk, mert itt lehetünk és tapasztalhatunk.

Ez minden szükséges védelem.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Tetteink szándéka vagy eredménye számít jobban?

január 20, 2022 /

Bizonyára hallottuk már azt a mondást, hogy “a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve”. Ezt általában annak kifejezésére használják, hogy az is okozhat kárt, bajt, akit a legjobb szándék vezet, ezért elsősorban nem a szándék, hanem az eredmény alapján ítélik meg a cselekedeteinket.

Az Egység Törvénye könyvek egyik válasza alapján ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk a tetteink szempontjából a szándék és eredmény viszonyát.

96.4

Ré: Ré vagyok. …
Megjegyezhetjük, hogy ahogy minden egyes entitás igyekszik minden pillanatban még szorosabban eggyé válni a Teremtővel de alatta marad ennek, ugyanígy iparkodnak a fizikai makulátlanságra, de el nem érik azt. Mindkét esetben a szándék tisztasága és a kivitelezés alapossága értékelődik. A kísérlet és a cél közötti eltérést sehol nem jegyzik és jelentéktelennek tekinthető.

A válaszból megtudhatjuk, hogy érdemes igyekezni a tökéletesség (makulátlanság) elérésére, azonban az egy abszolútum. Mindig lehet valami jobb, több, nagyobb, “akármibb”, hiszen a Teremtés végtelen. Ezért érdemes elfogadnunk, hogy noha törekednünk kell a tökéletességre, “alatta maradunk”. Ez azonban nem mentesít az alól, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk.

Ré két tényezőt emel ki, amelyek alapján “kiértékelődik”, hogy az adott tettünk önmagunk-, vagy mások szolgálata irányába polarizál. Ez a két tényező “a szándék tisztasága és a kivitelezés alapossága“. Amennyiben a szándékunk “jó”, vagyis a mások szolgálata irányába mutat és a kivitelezést illetően megtettük, ami tőlünk telt, akkor a tett a “jó” irányba számít be életünkben, vagyis jó tettnek minősül, még akkor is, ha az eredmény nem a szándékunk szerint sikerült.

Vegyünk egy példát: a barátom költözik és megyek segíteni neki pakolni. A pakolás közben véletlenül elejtem a mosógépet és az tönkremegy. Nézhetjük ezt az esetet úgy, hogy jobb lett volna, ha nem is segítek, mert akkor nem okoztam volna kárt. Az eredmény szempontjából nézve – jó szándékkal ugyan – de rosszat tettem neki. A másik nézőpont, amelyet véleményem szerint Ré válaszából megérthetünk, a következő. A szándékom jó volt, hiszen segíteni akartam a költözésben, hogy könnyebben és gyorsabban megtörténjen a barátom számára. Milyen volt a “kivitelezés alapossága”? Odafigyelve emeltem meg a mosógépet? Elpakoltam az útból, ahol cipelni kellett? Esetleg lusta és/vagy figyelmetlen voltam szétnézni? Ha megtettem mindent, ami tőlem telt, akkor ez a tett akkor is jónak minősül, ha rosszul sült el.

Hasonló szituációban érdemes lehet a tetteinket a következő módon felmérni: a szándékom tiszta és másokat szolgáló? Megtettem minden tőlem telhetőt, hogy úgy alakuljon, ahogy a legjobb? Ha mindkettőre igen a válaszunk, akkor nem érdemes magunkat hibáztatni vagy más módon bántani, csak azért, mert nem úgy alakult az eredmény, mint szerettük volna.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Védelem a nehéz időkben

november 20, 2021 /

Úgy láthatjuk, jelenleg nehéz időket élünk. Jelen, katalizátorokkal teli időszakunkban mind az önmagukat szolgálók, mind pedig a másokat szolgálók jelenléte, munkássága megtapasztalható, érzékelhető. A feledés fátyla hatására nem láthatunk rá a másik ember (másik énünk) valódi szándékára és ezért sokunk számára érthetetlennek és zavarosnak tűnik a jelen időszak. Milyen értékek és hozzáállás lehet a megfelelő, mely az Egység Törvénye könyvekben található filozófiával összhangban van, illetve létezik-e bármiféle védelem, mellyel magunkat felvértezve megtarthatjuk az egyensúlyi állapotunkat?

Miért van egyáltalán szükség a feledés fátylára?

82.22

Kérdező: Akkor, minthogy az egyedüli lehetőség ebben az adott időben [amikor még nem létezett a Feledés Fátyla], ahogy én látom, a mások szolgálata felé polarizálódás volt, abból amit elmondtál, azt kell feltételezzem, hogy jóllehet mindenki tisztában volt ezzel a másokat szolgáló szükséggel, mégis képtelenek voltak elérni azt. Mi volt az elmekonfigurációja az akkori elme/test/lélek komplexumoknak? Tudatában voltak a polarizáció szükségességével, vagy nem tudtak róla? És ha igen, akkor miért esett oly nehezükre az érettségihez szükséges mértékben másokat szolgálni, amikor ez volt az egyedüli lehetséges polaritás?

Ré: Ré vagyok. Vedd fontolóra, ha tetszik, hogy a mennyei boldogságban élők – miként hívjátok e torzulást – hajlamosak kis sürgetést érezni a helyzetükön változtatni vagy jobbítani. Ez következik abból az elme/test/lélekből, amely nem komplex. Van lehetőség a más-ének szeretetére és szolgálatára, de az énben benne van a Teremtő ellenállhatatlan tudatossága. A Teremtővel való kapcsolat akár a köldökzsinór. A biztonságérzet teljes. Ennélfogva semmilyen szeretet nem rettentően fontos, semmilyen fájdalom nem szörnyen rémisztő, semmi erőfeszítést nem tesznek hát a szeretetért való szolgálatra, vagy hogy előnyre váltsák a félelmük.

Az előző oktávban (teremtési ciklusban) még nem létezett a feledés fátyla, mely a harmadik denzitás lényei számára eltakarja az aktuális inkarnáció előtti és utáni életeket, a Teremtő közvetlen megtapasztalását és végtelen szeretetét, a másik énünkkel (másik emberrel) való azonosságunk tudatosságát.

A feledés fátyla hatására bármilyen katalizátor hatása jelentősen felerősödik, mivel érzelmeink sokkal erősebben jelennek meg. Félelem, odaadás, szeretet, düh, frusztráció, stb. Mindezek sokkal “halványabban” megélhető érzések lennének, amennyiben a Teremtő tudatossága énünkben teljesen jelen lenne. A fátyol nélkül úgy érezzük, nincs tökéletes biztonság, nincs garancia semmire, ezért megéléseinknek, félelmeinknek, örömeinknek nagy jelentőséget tulajdonítunk. Ennek eredményeként sokkal inkább képesekké válhatunk polarizálódni az általunk választott pólus irányába.

Milyen tetteket, tevékenységeket lehet érdemes megfontolni vagy megvalósítani ebben az időszakban?

14.14

Kérdező: Származna most előnye a bolygó népének abból, ha befejeznék ezt az [általános élettartam meghosszabbító] gépet?

Ré: Ré vagyok. A szüret most van. E ponton nincs értelme erőfeszítéseket tenni eme torzulások mentén a hosszú élettartam irányába, annál inkább az önvaló keresése felé irányuló torzulások bátorítására, mivelhogy ez a szív, mely világosan az ibolyaszín energiamezőben lakozik, lesz meghatározója minden egyes elme/test/lélek komplexum szüretének.

A válasz alapján kijelenthetjük, hogy az Önvaló keresése felé irányuló tetteknek van egyedül igazán értelme jelenleg. A Teremtő felé törekedhetünk, tanulhatunk és haladhatunk bárhogyan, ahogyan tudunk. Erre számtalan út létezik, néhány példa: jóga, zen, kereszténység, vagy bármi, ami a Teremtőhöz, magunkhoz, “befelé” vezet. Polarizációnknak érdemes a betakaríthatóság felé elmozdulnia, mivel jelen időszak a betakarítás időszaka. Mindannyian, akik most itt vagyunk, azért vagyunk itt, hogy növeljük azon lények számát, akik továbbléphetnek a következő denzitásba, illetve, hogy mi magunk is jelen életünk végén, megfelelően polarizálódva továbblépjünk.

32.1

Kérdező: […] Mit tehetünk azért, hogy megvédjük magunkat a torzító befolyásoktól? Van erre szertartás vagy meditáció?

Ré: Ré vagyok. Habár szimpatizálunk a hőn áhított vággyal, hogy szolgálatotokra legyünk abban, amit a kérdés jól példáz, válaszunkat behatárolja a Zavar Útjának torzulása. Elmondunk néhány általános dolgot, melyek segíthetnek az ügyben.

[…] a pozitív ösvény járói számára negatív avagy erőtlenítő befolyások elleni védelem módozatait ez az instrumentum már igen nagy mértékig fölvonultatta. Gondoljátok csak végig, milyen esélyeket adtak ezen adott események a negatív befolyásoknak az instrumentumba belépni. Az instrumentum egyedüllétekor és más-éneket érintő tettei közben a Teremtőre gondolt, folyamatosan dicsőítve és hálát adva a Teremtőnek a megélt tapasztalataiért. Ez cserébe olyan energiák kisugárzását tette lehetővé ezen adott entitásnak a másik énje felé, hogy katalizátorává váljék a másik én ama képessége megnyitásának és megerősítésének, hogy az egy pozitívabban sarkosult állapotában működjék. Tehát olyan védelmet láthatunk itt, ami igen egyszerű. Adj hálát minden pillanatért. Lásd énedet és más-énedet a Teremtőként. Nyisd ki a szíved. Mindig ismerd a fényt és magasztald. Ez minden szükséges védelem.

Az instrumentum (Carla) képes volt akkor is hálával és szeretettel fordulni a Teremtő felé, amikor nehéz tapasztalásai voltak. Az Egység Törvénye könyvekben bővebben olvashatunk ezekről, a lényeg azonban az, hogy bármilyen tapasztalást is éljünk meg, ha tisztában vagyunk vele, hogy a Teremtő szeretete nem csökken, a megélt tapasztalatok hasznunkra vannak, képessé válhatunk mind magunk, mind mások számára olyan katalizátorrá válni, mely segítségével a másokat szolgálók irányába polarizálódhatunk mi magunk és mások is.

A hála egy rendkívül erős érzelem, mely kiüthet elménkből minden negativitást. Érdemes kipróbálni, hogy találjunk 10-20 vagy még több dolgot életünkben, amiért azonnal hálásak lehetünk. Bizonyára találunk ennyit, sőt, sokkal többet is találhatunk, hiszen akár életünk minden pillanatáért hálásak lehetünk. Lássuk Önmagunkat és másokat mint a Teremtő. Mindannyian ugyanannak az Egy Végtelen Teremtőnek egyedi megnyilvánulásai, tükröződései vagyunk. A Teremtő pedig Önmagát tapasztalja, ismeri meg életünk tapasztalásain keresztül. Nyissuk ki szívünket, ismerjük fel a fényt és adjunk hálát. Ez a mentális konfiguráció, ez a rezgésszint megadhat számunkra minden szükséges védelmet.

95.24

Kérdező: Ezt a kijelentést a következőképp értelmezem magamnak: Ha a Tudat Tapasztalata [a Tarot 4. lapja] a jobb oldali ösvényt elegendőképp kiválasztotta, hogy a jobboldali ösvény kiválasztásában a tökéletes tisztaságot megközelítette, akkor a baloldali katalizátor hatásaitól való teljes áthatolhatatlanságot is megközelítette ezzel. Ez így van?

Ré: Ré vagyok. Ez pompásan éleslátó. Azon keresőnek, aki tisztán kiválasztotta a másokat szolgáló ösvényt, bizonyosan nem lesz kézzelfogható változékony inkarnációs létélménye. Illúziótokban nincs külső menedék a gyors és kegyetlen katalizátor kitöréseitől, felindulásaitól és viharától.

Azonban a tisztáknak, minden, amivel csak szembetalálkoznak, az Egy Végtelen Teremtő szeretetéről és fényéről szól. A legdurvább csapást is felkínált kihívások és eljövendő lehetőségek légkörében szemlélik. Így aztán a nagy fényfáklya jó magasra van tartva egy ilyenvalaki felett, hogy valamennyi értelmezés a fény által védelmezettnek legyen tekinthető.

Az Egység Törvénye könyvekben Ré számtalanszor megemlíti, hogy a legnagyobb védelem a szeretet. “Folytassátok szeretetben, dicsőítéssel és hálaadással a Teremtőnek. Tanulmányozzátok a korábbi anyagot. A szeretet a nagy oltalmazó.” 63.5; “A legnagyobb oltalom, mint mindig, a szeretet.” 64.21; “Megemlíthetjük, hogy a torzulás a szeretetre – miként nevezitek e spirituális/érzelmi komplexumot –, amit ez iránt az entitás iránt mindegyikőtök érez, segítségül lesz akár kifejeződik ez, akár megnyilvánulatlan marad, hisz nincs is nagyobb védelem a szeretetnél.” 75.2.

Ugyanez a gondolat többek között a Bibliában is megtalálható. Például, János 1. levele 4-ik rész: “A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: a ki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.” János 4:18.

A szeretet tehát a legnagyobb védelem a másokat szolgáló úton. Érdemes a szeretetet választanunk, akármilyen katalizátorral is szembesülünk életünk során. A szeretet, a hála és odaadás kiűzi elménkből azokat a rezgéseket, melyek negatív hatással lennének fizikai és szellemi egészségünkre, boldogságunkra.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Fejlődés a harmadik denzitásban

május 22, 2021 /

Ebben a bejegyzésben azt igyekszünk megvizsgálni az Egység Törvénye könyvek alapján, hogy a harmadik denzitásban haladva, fejlődve milyen megnyilvánulási módokat és megértési lépcsőket tesz meg egy frissen öntudatra ébredt lény.

Az első kérdés-válasz pár viszonylag hosszú, ezért részletekben igyekszünk feldolgozni.

21.9

Kérdező: A 75 ezer éves ciklus indulásakor az átlagéletkor körülbelül 900 év volt. Mi volt akkoriban a reinkarnáció – hogy úgy mondjam – ütemezési megfontolása, és a harmadik denzitású leszületések közötti időközökben hogyan érvényesült az elme/test/lélek komplexum növekedése?

Ré: Ré vagyok. Ez a kérdés bonyolultabb, mint a legtöbb. Kezdjük. A kezdő harmadik denzitású elme/test/lélek komplexum inkarnációs mintái sötétségből indulnak, minthogy denzitásotokat tekinthetitek – ahogy mondanátok – alvásnak és amnéziának. Ez az egyetlen ilyen: felejtés létsíkja. A harmadik denzitású entitásnak azért kell felejtenie, hogy kijátszódhassanak a zavar vagy szabad akarat működései az újonnan egyéniesült tudat komplexumban.

A harmadik denzitást Ré itt, mint “alvás és amnézia” létsíkjának nevezi. A második denzitás végén öntudatra ébredt lény egyfajta “alvó” tudatállapotból indul, továbbá a Feledés Fátyla is aktív az inkarnációk alatt, melynek köszönhetően a szabad akarata biztosítva van.

A kezdő entitás így minden ártatlanságában egy állatias magatartás felé irányul, miközben más-éneket csak az én meghosszabbításának tekint az össz-én megőrzése érdekében. Az entitás fokozatosan ráébred, hogy olyan szükségletei is vannak, amelyek mondjuk úgy, nem állatiasak: vagyis amelyek szükségtelenek a túlélésben. Néhány ezek közül: a társak szüksége, a nevetés szüksége, a szépség szüksége, az őt körülvevő világ megismerésének szüksége. Ezek a kezdő igények.

A kezdő harmadik denzitásbeli entitás állatias magatartást képvisel. Ragadozó vagy zsákmányállathoz hasonló megnyilvánulásai dominálnak, ha gondol is másokra, csak úgy tekint rájuk, mint a falkára, amire szüksége van, hogy túléljen. A másik falka (nép, faj, etnikum vagy bármilyen más csoportosulás) nem igazán érdekli, sőt felőle akár el is pusztulhat. Úgy is fogalmazhatunk, hogy csak az alsó csakrái dominálnak (túlélés, szaporodás, hierarchia). Ahogyan tapasztal inkarnációról inkarnációra, megjelennek további szükségletek, amelyek már nem állatias minőségűek, azaz nem kötelezően szükségesek a túléléshez. Ilyen például az esztétika, a szépség, a megismerési vágy.

Ahogy inkarnációi kezdenek halmozódni, további szükségeket is felfedez: a kereskedés szüksége, a szükség, hogy szeressen, a szükség, hogy szeressék, és annak szüksége, hogy az állatias viselkedésmódokat egy magasabb nézőpontba emelje.

A további tapasztalatok további, finomabb szükségletek megjelenését hozzák magukkal. A szükség arra, hogy az entitás szeressen, az entitást szeressék, és így tovább. Idővel levetkőzi az állatias viselkedésmódot is. Talán innen tekinthetjük úgy, hogy elkezdte a harmadik denzitás leckéit elsajátítani.

A harmadik denzitású ciklusok első szakaszában az inkarnációk önműködőek, és a fizikai hordozó energiakomplexumának megszűntekor gyorsan végbemennek. Az inkarnáció tapasztalatainak áttekintési vagy gyógyítási szükséglete csekély. Ahogy – mint neveznétek – az energiaközpontok kezdenek fokozottabban működésbe lépni, a megtestesülések során átélt tapasztalatok tartalmának egyre nagyobb mennyisége fonódik a szeretet leckéi köré.

A továbbiakban Ré arra válaszol, hogy mi az a pont, amikor a leszületések már nem önműködőek. Mikortól választ tudatosan a lény? Eleinte, ameddig kevésbé tudatos az életére, és inkább csak az ösztönei dominálnak, az inkarnációk önműködőek, hiszen nincs túl sok tanulság, amit tudatosítani lehetne és ebből adódóan túl sok “kiheverni való” sincs. Idővel – ahogy meghaladja az állatias viselkedésmintát és elkezdi a tudatosodást – melynek velejárója az energiaközpontok egyre fokozottabb működése – egyre több tanulságot ismer fel életében, melyeket “hosszabb idő” áttekinteni az idő/tér-ben, az inkarnáción kívül.

Így a leszületések között eltöltött – ahogy értitek – idő hosszabbodik, hogy megfelelő figyelem fordítódjon az előző inkarnáció megéléseinek áttekintésére és begyógyítására. Egy ponton a harmadik denzitás során a zöld színű energiacentrum aktiválódik, és ettől a ponttól kezdődően a leszületések többé nem lesznek automatikusak.

Amikor az entitás tudatosan gyakorolja már a szeretet leckéit, a leszületések nem automatikusak, hanem saját maga dönti el mikor és hová reinkarnálódik azért, hogy bizonyos – általa és magasabb énje által szükségesnek tekintett – katalizátorokkal találkozzon és tovább finomítsa a szeretet leckéi mentén megértését.

A fentiek alapján megfigyelhetjük ismerőseinket, hogy mennyire “régóta” lehetnek(!) a harmadik denzitásban. Némelyek esetében lehet, hogy az állatias, ösztön-megnyilvánulások dominálnak, míg mások látszólag előrébb lehetnek a szeretet leckéiben. Azonban nagyon FONTOSnak gondoljuk megjegyezni, hogy nem érdemes ez alapján megítélni a másikat. A Feledés Fátyla rajtunk is működik, emiatt nem igazán tudhatjuk, hogy mit kíván a másik lény megtapasztalni, milyen leckéket kíván felvenni jelen inkarnációjában. Amennyiben elítéljük a másikat, könnyen lehet, hogy tévedünk. Az is lehet, hogy elhatárolódunk tőle, holott mi magunk katalizátorként működhetnénk számára. Érdemes tehát nyitott szívvel és elfogadással fordulni a másikhoz (a másik-én-ünkhöz).

Sokan gondolkodtunk már azon, hogy a családtagjaink miért olyanok amilyenek. Amennyiben már elértük a tudatosodás azon szintjét, hogy az inkarnációnk nem automatikus, van-e beleszólásunk, milyen családba szülessünk?

21.10

Kérdező: A nem automatikus leszületés, feltételezem, azt jelenti, hogy az entitás maga döntheti el, hogy a saját tanulása érdekében mikor kíván testet ölteni. Ő választja ki a szüleit is?

Ré: Ré vagyok. Így van.

A kérdező feltesz még egy érdekes kérdést 1981-ben. Az emberiség mekkora része döntött saját maga a jelenlegi inkarnációjáról?

21.11

Kérdező: A ciklusunk jelen pontján, közel a végéhez, a leszülető entitások hány százaléka dönt saját maga?

Ré: Ré vagyok. Körülbelül 54%.

Tehát az emberiség több, mint fele már a szeretet leckéit gyakorolta 1981-ben és tudatosodása olyan szintet ért el, hogy leszületése előtt döntött arról, hogy hová szülessen és mik a leckék, amelyeket megtanulni, begyakorolni kíván.

Érdemes megjegyezni, hogy a hindu filozófia szerint – mely az egyik legősibb filozófia, ami a reinkarnációt tartalmazza – lehetséges, hogy egy ember, amennyiben nem emberhez méltón viselkedik, például jellemzően állati magatartást képvisel, esetleg nem szerez “elég” tudást élete során – így nehézség számára, hogy emberhez méltó módon éljen; akár visszacsúszhat következő inkarnációjában egy második denzitású, azaz állati létbe. Az Egység Törvénye könyvekben is megjelenik (pl. 10.3) az, hogy a fejlődés nem mindig progresszív, azonban ennek a témának a kibontása nem ennek a cikknek a témája. A Teremtés végtelen, így végtelen számú entitás végtelenül sokféle módon és ütemben közeledik az Egy Végtelen Teremtő felé.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

« Régebbi bejegyzések

Blog bejegyzések

Kapcsolatfelvétel

© Az Egység Törvénye könyvek szerzői jogának tulajdonosa az L/L Research.

Adatkezelési irányelvek ↑