Teremtéselmélet. Szabad Akarat, Szeretet, Fény.

A Végtelenre, a Teremtőre nem lehet azt mondani, hogy ilyen vagy olyan. Jó vagy rossz. Alacsony vagy magas. Erős vagy gyenge. Férfi vagy nő. Semmilyen gondolati, érzelmi kifejezéssel nem illethetjük, mert gondolataink, érzelmeink emberi mivoltunkból fakadnak, melyek behatároltak. A behatárolttal nem lehetséges a végtelent felmérni, ahogyan egy vödörrel sem foghatjuk be az óceánt.

Bármi, ami megnyilvánult valami vagy valamilyen, az már behatárolt, “torz” a Mindenhez, a Végtelenhez, a Teremtőhöz képest. Ilyen értelemben kívánjuk használni a “torzult” kifejezést. Nincs semmilyen negatív jelentéstartalma. A Teremtő, a Végetlen, a Teljességhez képest bármi más, már behatároltabb, torzabb. Csak a torzulás fokozataiban van eltérés. Az Egység Törvényének három elsődleges torzulása még mindig elképesztően tiszta, emelkedett fogalmak.

Az Egység Törvényének első torzulása a Szabad Akarat, a második a Szeretet, a harmadik a Fény.

15.21

Kérdező: A tegnapi anyagban azt említetted, hogy az első torzulás a szabad akarat torzulása. Létezik valamilyen sorozat, az Egység Törvényének első, második és harmadik torzulása?

Ré: Ré vagyok. Csak egy nagyon rövid ideig. E pont után a torzulások sokaságai egyenrangúak. Az első torzulás, a szabad akarat, gyújtópontot talál. Ez a második torzulás, amelyet Logoszként ismertek, a Teremtő Vezérelv vagy Szeretet. Ez az intelligens energia így megteremt egy Fényként ismert torzulást. E három torzulásból származik sok, sok torzulási hierarchia, melynek mindnek megvannak a saját, szintetizálásra váró paradoxonjai, és egyik sem kiemelkedőbb a másiknál.

Tehát a Szabad Akarat az első torzulás. Majd a Szabad Akarat fokalizálódik, fókuszba kerül, “gyújtópontot talál”, mely a Logosz, a Teremtő Vezérelv, más kifejezéssel a Szeretet (a Biblia úgy fogalmaz, Isten végtelenül szeret (mindenkit)). Majd a Logosz, az “intelligens energia” pedig megteremtette a Fényt (a Bibliai teremtéstörténet első napján Isten megteremtette a világosságot).

Nézzük meg alaposabban az első torzulást, a Szabad Akaratot.

27.8

Kérdező: Az intelligens végtelen első torzulása, úgy vettem ki, az a torzulás, amit mi szabad akaratnak hívunk. Tudnál meghatározást adni erre a torzulásra?

Ré: Ré vagyok. Az Egység Törvényének ebben a torzulásában elismerést nyer az, hogy a Teremtő meg fogja ismerni Önmagát.

A Teremtő a végtelen Teremtésben végtelen tapasztalatot vesz fel, ezáltal megismeri Önmagát. Hogyan érthetjük ezt meg? Mindannyunkban megtalálható maga a Teremtő, az “isteni szikra” és amikor visszaolvadunk a Teremtőbe, a Teremtőnek a tapasztalatainkat tudjuk adni, mint “ajándékot”. Az egyéni entitásként felvett tapasztalatainkat, melyet a Teremtő, a saját maga teljességében, végtelenségében nem tapasztalhat meg. Például, az óceán nem tapasztalhatja meg a vödör falának való ütközést óceánként. De 1 liter vizként igen, melyet ha visszaöntünk az óceánba, az 1 liter víz tapasztalata a vödörben az óceán tapasztalatává válik.

27.9

Kérdező: Helyesen feltételezem tehát, hogy e megismeréshez a Teremtő megadja a teljes döntési szabadságot a megismerés módjában? Így van?

Ré: Ré vagyok. Ez igencsak pontos.

Ahhoz, hogy bármi megtörténhessen a Végtelen Teremtésben, hogy bármi lehessen, az entitások számára a Szabad Akarat rendelkezésre áll. Ugyanis ha nem lenne Szabad Akarat, akkor a tapasztalási spektrum, a “bármi” is behatároltabb, szűkebb lenne. Tehát nem végtelen, nem lehetne “bármi”.

27.10

Kérdező: Ha ez az Egység Törvényének első torzulása, ami feltételezésem szerint az Intelligens Végtelen Törvénye, akkor minden más torzulás, vagyis a teremtés teljes tapasztalása ebből ered. Így van?

Ré: Ré vagyok. Egyrészt így van, másrészt nem. Illúziótokban minden tapasztalás a Szabad Akarat Törvényéből vagy más nevén Zavar Útjából származik. Más szóval maga, amit tanulunk, vagyis a tapasztalatok jelentik ezt a torzulást.

Minden tapasztalás, esemény, bármi a Szabad Akaratból származik. Másrészről, maga a tapasztalás is jelenti a Szabad Akaratot. Például elveszítem a pénztárcám. Ez egy tapasztalás. A Szabad Akaratom mentén megélhetek ezzel kapcsolatban jót is és rosszat is. Bármit.

27.11

Kérdező: Ezen el kell gondolkodjam és a következő ülésen fogok továbbkérdezni róla, így most továbblépek arra, amit te a második torzulásként írtál le nekem, amely a szeretet torzulása. Jól mondom?

Ré: Ré vagyok. Ez így van.

Az Egység Törvénye második “torzulása” a Szeretet. Hogyan magyarázza Ré a Szeretetet ebben az értelemben?

27.12

Kérdező: Szeretném, ha definiálnád a szeretetet mint a második torzulást.

Ré: Ré vagyok. Ezt az intelligens végtelen, egység(esség) avagy Egységes Teremtő szabad akarat [mint] elsődleges torzulásának hátteréhez képest kell definiálnunk. A Szeretet kifejezés ezután tekinthető egy középpontnak, megközelítési lehetőségének, egy rendkívül – mondjuk úgy – magasrendű energiafajtának, amely az intelligens végtelen potenciáljából intelligens energiát formál ilyen és olyan meghatározott módokon. Aztán tekinthetik ezt egy tárgynak is semmint tevékenységnek egyes emberek, akik e rendkívül erős energiaösszpontosulás vezérelvét ünneplik a Teremtőként az egység vagy egységesség helyett, amelyből minden Szeretet kiárad.

Az Intelligens Végtelen a pontenciáljából Intelligens Energiát formál. Az Intelligens Végtelenben minden végtelen lehetőségként “van”, mert ha megnyilvánulna, akkor az már nem “bármi” lenne, hanem “valami”. Ez a végtelen lehetőség fokalizálódik, központosul és létrejön egy rendkívül magasrendű energiafajta, amit Szeretetnek hívhatunk. Sokan ezt ismerjük fel Teremtőként, holott ez az energiafajta a Teremtőből, az Intelligens Végtelenből fakad. Tehát okozat, eredmény, teremtmény, nem pedig az Ok.

27.13

Kérdező: Van-e a Szeretetnek olyan megnyilvánulása, amelyet mi vibrációnak nevezhetnénk?

Ré: Ré vagyok. Újra szemantikai nehézségekbe ütközünk. A szeretet vagy megértés vibrációja vagy denzitása nem egy olyan értelemben használt kifejezés, mint a Szeretet nevű második torzulás; a Szeretet torzulás a nagy aktiváló és elsődleges társ-Teremtője különféle, az intelligens végtelent felhasználó teremtményeknek, a szeretet vibráció pedig a denzitás, melyben azok, akik megtanulták egy szeretet nevű tevékenység jelentős torzulás nélküli gyakorlását, azután a fény vagy bölcsesség útjait keresik. Vibrációs szempontból így a szeretet a fénnyé gyúl az egység szabad akarata szerinti tevékenységének szellemében. A Szeretet felhasználja a fényt és különböző torzulásaiban irányítani képes a fényt. Vagyis a vibrációs komplexumok visszafelé játszva elismétlik a teremtést az egységébe, a nagy szívdobbanás ritmusát vagy áramát adva elő, ha elfogadod ezt a hasonlatot.

Kétféle értelmezés keveredett össze a fenti kérdésben. Az egyik a Szeretet, mint energiaforma, amiről az előző kérdésben volt szó, illetve a Szeretet denzitása, a negyedik denzitás, amelyben a lények a szeretet mentén élnek, azt gyakorolják be az önmagukat-, vagy a másokat szolgáló úton. Lásd a hét denzitás írást.

27.15

Kérdező: Akkor egy kicsit kirészletezném az elképzelést. Adott számunkra a Szeretet végtelen vibrációja, amely – feltételezéseim szerint – különböző hullámhosszokon jöhet létre. Gondolom, egy alapfrekvenciából indul ki. Ennek így van értelme?

Ré: Ré vagyok. Minden Szeretet – ahogy ti nevezitek az elsődleges mozgatókat – egy közös hullámhosszról jön, amennyiben ezt a terminológiát kívánod használni. Ez a hullámhossz az egység. Talán inkább erősséghez hasonlíthatnánk semmint frekvenciához, mégpedig egy végtelen erősséghez, melynek véges tulajdonságait eme elsődleges mozgás speciális jellemzői választják meg.

A Szeretet az Egységből fakad, áramlik ki. Hívhatjuk ezt az Egységet Forrásnak, Végtelen Intelligenciának, Teremtőnek, Mindenségnek, stb. A Szeretet egy végtelen erősség, mely “formába hajlít”, tulajdonságokat vesz fel, ezáltal végessé válik, mint forma.

27.14

Kérdező: Teszek egy kijelentést, amit Dewey Larson fizikai elméletéből vettem ki, mely talán közel lehet ahhoz, amit elmagyarázni próbálunk. Larson szerint minden mozgásból áll, amit mi tekinthetünk rezgésnek, mégpedig olyan rezgésnek, ami a tiszta vibráció, és ami semmilyen módon, sem formában, sem sűrűségben nem anyagi – és e vibráció legelső terméke az, amit mi fotonnak vagy fényrészecskének mondunk. Próbálok párhuzamot állítani e fizikai elmélet illetve a szeretet és fény fogalma között. Megközelíti-e ez a Szeretet fényt teremtő felfogását?

Ré: Ré vagyok. Így van.

A Szeretetből fakad a Fény. Más kifejezéssel az Intelligens Energia, Logosz teremtménye a Fény. Így eljutottunk a harmadik “torzuláshoz”, amit Fénynek nevezünk.

27.16

Kérdező: Azután ez a vibráció, amely jobb felfogás hiányában tiszta mozgás; tiszta szeretet; nem olyasmi, ami már mondjuk úgy, kicsapódott volna, hogy valamilyen fajta vagy denzitású illúziót alkosson. Ez a Szeretet e vibrációs folyamat során aztán létrehoz egy fotont – ahogy mi nevezzük –, mely az alap fényrészecske. Ez a foton azután, hozzáadott vibrációk és forgások eredményeképp tovább kondenzálódik az általunk tapasztalt különböző fajta denzitások részecskéivé. Így van?

Ré: Ré vagyok. A feltételezésed helyes.

A létrejött Fény a rezgések és forgások eredményeképp létrehozza a különböző denzitások (“világok”) részecskéit, építő elemeit.

27.17

Kérdező: Akkor ez a fény, amely a denzitásokat hívja életre, olyasmivel rendelkezik, amit mi színnek nevezünk. Ez a szín hét kategóriára osztható. El tudnád mondani, hogy létezik-e ok vagy magyarázat e színkategóriákra?

Ré: Ré vagyok. Ez lesz az utolsó teljes kérdés erre az ülésre, mivel az instrumentum vitális energiája alacsony. Rövid választ adunk most, és későbbi üléseken majd továbbkérdezhetsz.

Univerzumotok vibrációs mintáinak jellemzői azon konfigurációk alárendeltje, melyet a Szeretet avagy összpontosulás helyez az eredeti anyagra vagy fényre, felhasználva intelligens energiáját bizonyos illúziós minták vagy denzitások létrehozására, hogy Önmaga megismerésének módszerére irányuló saját intelligens közelítéseit kielégítse. Következésképp a színek – ahogy nevezted őket – annyira szűkek, vagy keskenyek, vagy kényszerűek, amennyire kifejezni lehetséges, a Szeretet akarata szerint.

A válasz kijelenti, hogy az “eredeti anyag” maga a Fény. Minden a Fényből épül fel, mint az Univerzum alapvető részecskéje, alapvető építőeleme. Az értelmezés megfelelhethető a szanszkrit Prána kifejezésnek. A Szeretet (Intelligens Energia, Logosz) “konfigurálja”, beállítja, alakítja a Fényt bizonyos minták (denzitások) létrehozására. Hogy ezek a minták milyenek, az attól függ, hogy a Szeretet (Intelligens Energia, Logosz) mit szeretne kifejezni, megismerni, “milyen játszóteret szeretne magának építeni”.

Tehát összefoglalva a folyamatot:

28.3

Kérdező: Ez a fény egy vibráció következményeként jött létre, mely vibráció a Szeretet eredménye. Kérdezném, hogy idáig helyes-e ez az állítás.

Ré: Ré vagyok. Ez az állítás helyes.

28.4

Kérdező: Ez a fény azután anyaggá képes kicsapódni denzitásunkban, ahogy azt ismerjük, kémiai elemeink valamelyikébe, a vibráció fordulatainak kvantált szögsebesség-egységei vagy -intervallumai szerint. Ez helyes?

Ré: Ré vagyok. Nagyon is helyes.

Így eljutottunk a Teremtés, a Világmindenség, a mi Univerzumunk teremtéséhez.

28.6

Kérdező: Az individualizáció avagy az egyéniesülő résztudatosság mikortól lép játékba? Mely ponton veszi át az egyéniesült résztudat az alapfény kidolgozását, és hogyan játszódik ez le?

Ré: Ré vagyok. Gondosan magának a teremtésnek a területén maradsz. E folyamatban még jobban össze kell zavarjunk azzal az állítással, hogy a folyamat, melynek során a potens intelligens végtelenre ráhatással van a szabad akarat, hogy összpontosult intelligens energiává váljon, a tér/idő nélkül megy végbe, amelyet, hiszen az kontinuum tapasztalatod, oly nagy mértékben tekintetbe veszel.

A tér/idő tapasztalata vagy léte azt követően lép életbe, hogy a Logosz vagy Szeretet egyéniesülési folyamata befejeződött, és ahogy mondanád, a fizikai világegyetem összeállt vagy kifelé mozgása közben megkezdett összehúzódni nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy a nap égitesteitek forgása során létrejött időtlen káoszból a bolygók állnak össze: az intelligens energia ezen örvényei az első denzitás igen nagy részét egyidőtlen állapotban töltik, lévén a tér/idő valósága egyik tanítás/tanulása a lét eme denzitásának.

Így hát nehézségünk támad kérdéseid megválaszolásakor az időt, a teret és ezek ahogy mondanád, eredeti teremtéssel kapcsolatos szerepét illetően, amely nem része tér/időnek, ha megérted.

Az Intelligens Végtelenre hatással van a Szabad Akarat, mely által Intelligens Energiává (Logosz) összpontosul. Ez a folyamat a tér-idő kereten kívül történik. Számunkra szinte felfoghatatlan, hiszen mi a tér-idő keret részeként csak ebben tudunk gondolkodni. A Logosz, az Intelligens Eneriga, a Szeretet elkezdi “konfigurálni” az alapvető építőelemet, a Fényt, melyből kialakul az Univerzum. Ahány Logosz, összpontosult Intelligens Energia, annyiféle Univerzum létezik.

Ami a mi Földünket illeti:

28.8

Kérdező: Vegyük példának azt a bolygót, amelyen most vagyunk, és mondd meg, a teremtésnek mekkora részét alkotta meg ugyanaz a Logosz, amelyik ezt a bolygót hozta létre?

Ré: Ré vagyok. E planéta Logosza egy erős Logosz, körülbelül 250 milliárd naprendszereteket teremtve meg az Ő teremtése során. E teremtés mondjuk, törvényei vagy fizikai viszonyai ennek következtében változatlanok maradnak.

Logoszunk tehát körülbelül 250 milliárd, a sajátunkéhoz hasonló napot teremett. A Nap-ot Ré gyakran hívja al-Logosznak, mely szintén teremtő erővel bír és megteremti a naprendszert.

28.10

Kérdező: Namost, minekután itt van e temérdek individualizálódott résztudat eme lencsegalaxisban, a Logoszunk azután további egyéniesült tudatrészekre osztódott fel, hogy ezeket a résztudatokat létrehozza?

Ré: Ré vagyok. Jó a meglátásod. Ez a megállapítás is helyes, habár egy látható paradoxon.

28.11

Kérdező: Elmondanád, mit értesz látható paradoxon alatt?

Ré: Ré vagyok. Olybá tűnhet, hogy ha egy Logosz teremti meg egy nagy rendszer intelligens energia viszonyait, akkor további al-Logosz-differenciálódásra nincs szükség vagy lehetőség. Ellenben – bizonyos korlátokkal – pontosan ez történik, és remek meglátás, hogy ez megállapítást nyert.

Tehát a Logosz további tudatrészekre (al-Logosz) oszótdott fel, a Napokra, melyek szintén létrehozták saját teremtésüket (naprendszerek), majd további tudatrészekre (al-al-Logosz) osztódtak fel melyekre egyik példa az elme/test/tudat komplexum, mi emberek. Mi magunk is azután létrehozzuk saját világunkat, saját teremtésünket.

29.7

Kérdező: Tudnál példát mondani arra, amit al-al-Logosznak nevezek?

Ré: Ré vagyok. A tudat/test/lélek komplexumod egy ilyen példa.

29.8

Kérdező: Akkor minden létező entitás egyféle al- vagy al-al-Logosz. Így van?

Ré: Ré vagyok. Ez érvényes valamilyen megfigyelés kereteire vetítve, mivelhogy az egész teremtés él.

Eleinte, sőt talán később is nehezen felfogható, akár értelmetlennek tűnő összefüggéseket vezet fel Ré a számunkra. Ahogyan fogalmaz az 28.1 válasz végén: “a megértések, amiket megosztunk, a misztériumban kezdődnek és végződnek”. Nem baj, ha nem értjük, ésszel felfogni nem is biztos, hogy lehetséges. A Tudás denzitása az ötödik denzitás. Jelen denzitásunk, melyben élünk, a harmadik denzitás, a Választásról szól.