Címke: szolgálat (1 / 4 oldal)

Hit és Tapasztalás

Hétköznapjainkban, és kiemelten a nehéz időkben szükségünk van hitre, bátorságra, energiára, kitartásra, nemcsak hogy fejlődjünk, hanem hogy egyáltalán szinten maradjunk. Ebben a bejegyzésben arra igyekszünk egy nézőpontot adni, hogy a másokat szolgálók útján hogyan haladjuk meg saját korlátainkat, ezáltal a mások számára lehetőleg pozitív katalizátorokká váljunk. Személyes fejlődésünk példa lehet mások számára.

61.9
Kérdező: Ez rámutat a fizikai testet öltés rendeltetésének lényegére, úgy vélem. Mégpedig arra, hogy saját gondolati folyamataid révén érkezz el egy meggyőződéshez, problémák megoldásával és megértésekkel egy teljesen elfogulatlan vagy teljesen szabad szituációban, bármiféle bizonyíték nélkül, vagy bármi olyasmi nélkül, amit bizonyítéknak tekintenél, ahol a bizonyíték önmagában egy nagyon szerencsétlen szó. Kibővítenéd a gondolatomat?

Ré: Ré vagyok. Véleményed elegáns, bár kissé zavaros a szubjektív ismeretek kifejezte szabadság, és a szubjektív elfogadás kifejezte szabadság közötti kapcsolataiban. Jelentős különbség van a kettő közt. Ez nem az ismeretek dimenziója, még szubjektíven sem, a kozmikus és egyéb beáramlások áttekinthetőségének hiánya folytán, amik kihatással vannak minden egyes szituációra, amelyik katalizátort állít elő.

A szubjektív elfogadása a pillanatban rejlőnek, és a szeretet meglátása ama pillanatban – ezek jelentik a nagyobb szabadságot. A bizonyíték nélküli szubjektív ismeret bizonyos mértékben szegényke barát, mivel bármennyi információt gyűjtesz is össze, a harmadik denzitást alkotó torzulások folytán mindig lesznek anomáliák.

A válaszban néhány igen fontos gondolat található, ezért tárgyaljuk meg részenként.

A válasz első részében Ré az mondja, hogy jelentős különbség van a “szubjektív ismeretek kifejezte szabadság” és a “szubjektív elfogadás kifejezte szabadság” között. A következő mondatban pedig kijelenti, hogy “ez nem az ismeretek dimenziója, még szubjektíven sem”. Az eredeti angol szövegben itt Ré a denzitás szót használja, tehát a harmadik denzitásra gondol, mely nem a megismerés, a tudás denzitása. A tudás az ötödik denzitás szintje, részletesebben lásd a denzitások témakörét tárgyaló írásokat. Jelen denzitásunkban nem szerezhetünk objektív, valós tudást a harmadik denzitásbeli érzékszerveinkkel vagy technológiánkkal, ebből adódóan az “ismereteken alapuló” szabadságunk nem lehet valós szabadság. Úgy is fogalmazhatunk, hogy nem vagyunk szabadok, és nem is leszünk, mert ebben a denzitásban nincs érzékszervünk, szellemi kapacitásunk arra, hogy befogjuk a Valóságot. Annak csak egy töredékét vagyunk képesek befogni, arra is inkább csak ráérezni tudunk. Amennyiben fejlődünk, idővel megvalósíthatóak ezek a magasabb szintek. Néhány kiemelkedő mester még életében, emberi formában megvalósította ezeket a magasabb szinteket. Ilyen példa lehet az Úr Jézus Krisztus, aki a feltétel nélküli szeretetet és megbocsátást tanítja számunkra, vagy Buddha, aki a szellemi kiegyensúlyozottságot, lecsendesedést, az elme szabályozását és legyőzését. Az Úr Ráma, aki az emberiségnek a dharmát, az egyetemes és emberi törvényekkel összhangban létezést tanítja, vagy az Úr Krisna, aki a szeretetteli könnyed, elfogadást, eleganciát és kozmikus szeretetet példázza számunkra. Ilyen hatalmas mesterek életét érdemes tanulmányozni, figyelve arra, hogy az esetleges vallási dogmákat elkerüljük, vagy átlássuk. Segítségükkel és más mesterek útmutatását követve közeledhetünk az ismeretek egy szélesebb spektrumához.

A “szubjektív elfogadás kifejezte szabadság” kapcsán már más a helyzet. Az elfogadás a másokat szolgálók útja, mely alázatot is jelent, miszerint lehet, hogy nem értem, hogy mi miért van, ki vagyok, honnan jöttem, hová tartok, viszont elfogadom a helyzeteket, katalizátorokat, azt amit az élet elém hoz. Ez a hozzáállás azért jelent(het nagyobb) szabadságot, mert nem ellenállok, nem menekülök vagy harcolok azzal, ami szembejött velem, hanem elfogadom, hogy ez van. És ebből a nézőpontból többféle döntést hozhatok meg, mintha csak az az egy eszközöm van, hogy kontrollálni próbálom valahogy a katalizátort. A kontroll egyébként is az önmagukat szolgálók eszköztárába tartozik elsősorban. A 46.9-ben Ré így fogalmaz:

A katalizátor negatívan polarizált felhasználásában a kulcs az irányítás.
A katalizátor pozitívan polarizált felhasználásában a kulcs az elfogadás.

Az ismereteink hiánya azért lehetséges, mert nem érzékeljük elég “magas” denzitásból az eseményeket, történéseket, jelenségeket. “Ez nem az ismeretek dimenziója, még szubjektíven sem, a kozmikus és egyéb beáramlások áttekinthetőségének hiánya folytán, amik kihatással vannak minden egyes szituációra, amelyik katalizátort állít elő”, mondja Ré. A kozmikus beáramlásokat az asztrológia tanulmányozza. Azonban azt amit egy profi asztrológus lát, sok esetben nem mondhatja ki, mert nem biztos, hogy el tudná viselni az elemzett személy. Alapesetben nem látunk rá születésünk előtti időszakokra sem, amelyek jelen megtestesülésünket megalapozták, meghatározták. Egyszerűen csak annyit tudunk tenni, hogy elfogadjuk, azt ami van.

“A szubjektív elfogadása a pillanatban rejlőnek, és a szeretet meglátása ama pillanatban – ezek jelentik a nagyobb szabadságot.” A fentiekben volt szó arról, hogy az elfogadás miért jelent magasabb szabadságot, mint az úgynevezett “ismereteink”. Viszont nemcsak elfogadni érdemes minden pillanatot, hanem a szeretetet megtalálni benne. A 10.14-es válaszban Ré azt mondja:

A pillanat szeretetet hordoz. Ez a leckéje/célja ennek az illúziónak vagy denzitásnak.

A válasz utolsó mondata “A bizonyíték nélküli szubjektív ismeret bizonyos mértékben szegényke barát, mivel bármennyi információt gyűjtesz is össze, a harmadik denzitást alkotó torzulások folytán mindig lesznek anomáliák”. Bizonyíték nélküli, szubjektív ismereteink, ahogy Ré fogalmaz “szegényke barát”. Nem lehetséges az általunk megszerzett ismeretekből átlátni még saját életünket, döntéseinket, megnyilvánulásainkat sem. Mit lehet tenni? Tapasztalatot kell szereznünk a magasabb szintekről. Egyéni fejlődésünk a kulcs ebben, megfelelő, helyes eszközökkel a tapasztalat – akár e denzitást meghaladó szinten – megszerezhetőek. Az Egység Törvénye könyvek tárgyalják a meditáció, személyiségfejlődés, a mágikus személyiség kialakításának, elérésének, megébresztésének témáját, hogy néhány eszközt megemlítsünk az Egység Törvénye könyvekből.

75.32
Kérdező: A mágikus személyiség három megjelenését úgy mondják, mint az erő, a szeretet és a bölcsesség. Helyes-e ez, és ezek-e vajon az egyedüli elsődleges szempontjai a mágikus személyiségnek?

Ré: Ré vagyok. A mágikus személyiség három megjelenését, az erőt, a szeretetet és a bölcsességet azért nevezik ekképp, hogy mindegyik szempontra figyelmet szenteljenek az adeptus alapvető eszközének kifejlesztésénél, mely a saját énje.

Ez semmilyen módon nem egy három szempontú személyiség. Ez az egység létezője, a hatodik denzitás lénye, és azonos azzal, amit ti a felettes énnek neveztek, ugyanakkor egy roppantul gazdag személyisége tapasztalatok sokféleségének és érzelmek finomságának.

A három szempont azért van megadva, nehogy a neofita visszaéljen mestersége eszközeivel, hanem inkább kiegyensúlyozottan közelítsen ezen eszközökhöz a szeretetet és bölcsességet állítva a középpontba, s így a szolgálat érdekében keresve az erőt.

Személyiségfejlődésünk kapcsán Ré megerősíti, mi az a három terület, amelyet érdemes gyakorolnunk, erősíteni életünkben. Ezek 1) az erő a mások szolgálatára, 2) a szeretet mások irányába a másokat szolgálók útján és 3) a gyakorlati tudás, a bölcsesség. Érdekes megjegyezni, hogy ez a három terület megegyezik az őseredeti háromféle jógairányzattal: karma jóga – önzetlen cselekedetek, gjána jóga – tudásszerzés, bölcsesség elérése és bakti jóga – a feltétel nélküli szeretet jógája.

Ez a három szempont azért kiemelkedően fontos a fejlődésünk során, nehogy visszaéljünk azokkal a képességekkel, tudással vagy lehetőségekkel, amelyek megnyílnak a személyiségünk fejlődése útján. Ezért ezt érdemes igen komolyan venni és nem megfeledkezni róluk!

A szeretet gyakorlata jelentheti azt, hogy minden pillanatban a másik embert, legyen az akárki, próbálom megemelni, jobb állapotba hozni. Akár egy kedves szóval, akár barátságossággal, akár önzetlen segítséggel, azzal a céllal, hogy neki jobb, könnyebb legyen. Látni fogjuk, hogy ez nem mindig könnyű. Ennél jobban azonban semmi nem oldja fel az egoista személyiségjegyeinket.

A tudás keresése és megszerzése szintén egy (vagy sok) életen át tartó folyamat. Érdemes olyan könyveket olvasni, előadókat, tanítókat hallgatni, akik a fenti három szempontnak megfelelően segítenek bennünket a megismerés irányába.

Végül az erő, amit érthetünk úgy mint energia, lelkesedés a mások szolgálatára – meglátásom szerint – magától jönni fog, ha szeretettel állunk a másikhoz és van gyakorlatban használható tudásunk. Így képessé válunk egyre hosszabban fenntartani a másokat szolgáló attitűdöt. Képesek leszünk, órákon – napokon – heteken – hónapokon – éveken – évtizedeken – életeken át a pozitív ösvényen haladni, míg megközelítjük az Egy Végtelen Teremtő minőségeit. Enélkül, csak az erő, energia használata könnyen a képességek öncélú felhasználásához vezet, ahogyan Ré fogalmaz: “nehogy a neofita visszaéljen mestersége eszközeivel”.

74.10
Kérdező: Mármost, a személyiségbeli önfegyelmezést egy mindenek fölé tornyosuló munkaként látom bárki előtt, aki az evolúció folyamatával tudatosan tisztába került. Igazam van-e ezzel a kijelentéssel?

Ré: Ré vagyok. Meglehetősen.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Egyéni fejlődésünk hatása a világra

A másokat szolgálók útján haladva hajlamosak lehetünk magunkról megfeledkezni, akár magunkat, emberi kapcsolatainkat, környezetünket elhanyagolni. Sőt, akár azt is gondolhatjuk, ha magunkkal foglalkozunk, a saját vágyaink, szükségleteink, igényeink kielégítésével foglalkozunk, azzal önmagunkat szolgáljuk, ami nem helyénvaló a mások szolgálatának útján. Vizsgáljuk meg ezt a témát az Egység Törvénye könyvek nézőpontjából.

Az energiaközpontok tárgyalásánál szóba került, hogy lényünk hét szinten működik, hét energiaszintre rendeződik be emberként. Ez a hét szint felfogható az élet hét fő „megoldandó” területeként. Az alsó három energiaközpont közül az első, a „vörös sugár” energiaközpont vagy gyökércsakra, mely a saját túlélésünk, a táplálkozás, a fedél a fejünk fölött, vagyis az egyéni túlélésünk életterülete. Különösen fontos ez ha családunk, gyermekeink vannak, vagy másokért is felelünk. Ez esetben nem tehetjük meg, hogy nem foglalkozunk az anyagi stabilitásunkkal, mert másoknak ártunk vele, terhet jelentünk nekik, ha nem tudjuk ezt az életterületet megoldani. A második energiaközpont, a „narancs sugár” csakra, vagy szakrális csakra az intim kapcsolódásaink, életöröm, kreativitás az életünkben. A első központ felfogható úgy, mint egy étel alapanyagai, a második energiaközpont pedig az íz, a fűszerek, az, hogy az étel finom legyen és örömet is okozzon, ne csak tápláló legyen. Enélkül besavanyodhatunk, megkeseredhetünk, kritikussá, depresszívvé válhat személyiségünk. A harmadik energiaközpont, a „citrom szín sugár”, a napfonat csakra a formális-, társadalmi kapcsolataink, önbecsülésünk, önértékelésünk témaköre. Noha alsónak nevezett energiaközpontok, valójában rendkívül fontosak, mert csak stabil alapra építkezve lehetséges a magasabb szinteket megvalósítani.

Fontos megjegyezni, hogy a másokat szolgáló úton szükséges úgy működnünk, úgy rendbe tenni életünk területeit, a személyiségünket, hogy ne ártsunk másnak. Nem másokat eltaposva, kihasználva, becsapva kell például anyagi dolgainkat rendbe tenni.

12.29
Kérdező: Mi olyat is tehet egy ilyen entitás, amivel karmikusan belebonyolódik?

Ré: Ré vagyok. Egy más lényekkel tudatosan szeretetlenül bánó entitás karmikus terheket vehet magára.

Életünk során más lényeket, ideértve nem csak az embereket, hanem állatokat, növényeket, Földünket érdemes szeretettel megközelíteni, szeretettel bánni velük. Nézzünk egy kérdés-választ arra vonatkozóan, hogy – amennyiben nem másokat tönkretéve, kihasználva történik – ha rendbe tesszük életünket, dolgozunk önmagunkon, valójában az egész világon segítünk.

71.16
Kérdező: Azt állítom, hogy a fehér mágikus szertartás célja változást eszközölni egy csoport tudatosságában. Ez így van?

Ré: Ré vagyok. Nem feltétlenül. Lehetséges a mit úgy nevezel, hogy fehér mágiát azzal a szándékkal is végezni, hogy az csupán az ént vagy a végzés helyét változtassa meg. Ezt annak ismeretében végzik, hogy az énnek a szeretet és fény felé sarkosulásban nyújtott segítség az a planetáris vibrációnak nyújtott segítség is egyben.

Ré azt mondja, ha önmagunkat a szeretet és fény felé polarizáljuk, vagyis a szeretet és fény felé fordulunk, ezzel bolygószinten is hatást váltunk ki. Nemcsak magunkon dolgozunk, hanem mindenen. Világunk rezonanicaszintje, globális „elmeállapota” a bolygón lévő egyének átlagolt elmeállapota, rezonanciaszintje. Minél többen igyekszünk szeretetben, békében és harmóniában élni, annál inkább ellensúlyozzuk a szenvedést, az erőszakot, a boldogtalanságot. Igazán felemelő cél. Törekedjünk saját boldogságunkra, harmóniánkra, a szeretet képviselésére környezetünkben.

Ez természetesen nem mindig könnyű. Előfordul, hogy komoly erőfeszítésre van szükség már csak ahhoz is, hogy ne csússzunk lefelé, hogy megfékezzünk vagy legyőzzük saját elménket, destruktív vágyainkat, lustaságunkat, nemtörődömségünket.

74.10
Kérdező: Mármost, a személyiségbeli önfegyelmezést egy mindenek fölé tornyosuló munkaként látom bárki előtt, aki az evolúció folyamatával tudatosan tisztába került. Igazam van-e ezzel a kijelentéssel?

Ré: Ré vagyok. Meglehetősen.

Lényeges, hogy folyamatosan dolgozzunk önmagunkon, foglalkozzunk a szeretettel, bölcsességgel és harmóniára törekedéssel.

99.5
Kérdező: Az előzetes kérdések végén egy kérdés Jimtől […]

Ré: Ré vagyok. […] Az erő áramlása de ugyanígy a szeretet vagy a bölcsesség áramlása is, nem az óvatoskodó megfigyelőjét jogosítja fel a használatára, hanem az állandó használóját. […] Jó megismerni az ént, és jó megőrizni és használni azokat a képességeket, melyeket az én biztosított a maga tanulására és szolgálatára.

A válasz első fele megerősíti, hogy állandóan érdemes áramoltatunk a szeretetet és bölcsességet. Vagy legalább törekedni erre. A válasz második felében pedig Ré kiemeli az önismeret fontosságát, a nekünk adott képességeket érdemes felismerni, használni és fejleszteni. Erről beszéltünk már a Felelősség Törvénye tárgyalása kapcsán. Érdemes lehet ismét átolvasni azt a bejegyzést is, most itt csak annyit emelnék ki, hogy 20.17: „Ahol nincs előrehaladás, ott az előrehaladást segélyező feltételek fokozatosan elvesznek”.

Miért érdemes erőfeszítést tennünk és aktuális önmagunkat meghaladni? Milyen perspektívát találhatunk abban, ha igyekszünk megoldani az életünk különböző területeit, fejlődni a szeretetben, törekedni a Fény felé?

17.18
Ré: Ré vagyok. […] Ismerd meg tehát először az elmét és a testet. Majd azután a lélek összegzése és szintézise során ezek harmóniába rendeződnek egy olyan elme/test/lélek komplexumban, amely képes átjárni a dimenziók közt és megnyitni a kaput az intelligens végtelenre, önmagát gyógyítva fénnyel és megosztva e fényt másokkal. […]

Egy másik, a 71.17-es válaszban így fogalmaz Ré: „A fehér mágia leglényege a Teremtővel való egység örömének megélése. Ez az öröm szükségszerűen kívül-belül átragyogja a pozitív szakértő élettapasztalását.”

Egyéni fejlődési utunkon haladva mások szolgálata mentén, igyekszünk megoldani különbőző életterületeink kihívásait, tisztítjuk elménket, csiszoljuk személyiségünket, megtanuljuk szeretni Önmagunkat, mely eredményeként egyre közelítünk a Teremtő felé. Hiszen a Teremtő és lényünk magja ugyanaz. A Teremtő közeledése egyre nagyobb és áthatóbb boldogságként és örömként jelenik meg és szinezi át életünk különböző tapasztalásait, idővel pedig életünk egészét.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Egészséges környezet kialakítása

Az Egység Törvénye negyedik könyvében Don, Carla és Jim új házat keresnek, ahol élhetnek és ahonnan folytathatják a munkájukat. Az ide vonatkozó kérdés-válasz párok alapján ebben a bejegyzésben megpróbáljuk összeszedni, mire érdemes odafigyelnünk, mivel érdemes körbevenni magunkat, családunkat, ha megfelelő környezetet szeretnénk kialakítani.

95.11

Kérdező: Feltételezem, hogy az újonnan kiválasztott hely paramétereiben megfelel a legjobb kontaktusra a ház külső környezetét illetően, és most megkérdezném Rét, van-e valami javaslata a ház külső környezetével kapcsolatban?

Ré: Ré vagyok. A lakóhelyet láthatólag körbeveszik a fák és a vidéketek mezői. Ez megfelelő. Az általános alapelvet javasoljuk környezetetek minden egyes részének előkészítésénél, ahogyan az legjobban megfelel mindenkinek a csoportban, azzal a szépséggel, amelyről mindenki azt érezheti, hogy az megfelelő. Sok áldás van a kertészkedésben és a környezet gondozásában, mert amikor ezt a teremtés szeretetével viszik véghez, a második denzitású virágok, növények és kis állatok megérzik ezt a szolgálatot, és visszatérítik azt.

Az általános javaslat Rétől, tehát az, hogy a környezetünk lehetőleg legyen olyan, ami számunkra szép. Mivel a szépség szubjektív, nem baj, ha idegeneknek nem tetszik vagy esetleg furcsán néznek, azonban számunkra legyen szép.

Ha vannak fáink, növényeink, kertünk, erkélyünk, kisállatunk, de akár cserepes növényeink a szobában, stb. érdemes szeretettel gondozni őket. Mai rohanó világunkban sokszor nehéz időt szánni arra, hogy megöntözzük növényeinket, letöröljük leveleiket, vagy foglalkozzunk háziállatainkkal, azonban érdemes tudni, hogy, ezen élőlények viszonozzák a rájuk szánt időt, energiát szolgálatot.

De nemcsak az élőlények viszonozzák a rájuk szánt időt, törődést, szeretet. Igaz lehet ez még a tárgyainkra is a következő kérdés-válasz rész alapján:

98.16

Kérdező: […] Még csak azt kérdezném meg akkor egy utolsó kérdésként, hogy az új asztal, amit Jim készített a kellékeknek, megfelelő-e arra, hogy azok rajta legyenek, mivel ez nagyobb teret hagy nekünk körbejárni az ágyat, és hogy jobb-e a természetes állapotában hagyni, ahogy most van, vagy inkább befesteni lenolajjal, lakkal vagy festékkel?

Ré: Ré vagyok. Megtekintjük ezt a kelléket. Énekel az örömtől. A fenyőfa hálával dalol. Sok munkát áldoztak e fába. Ez szívesen látott. Javasolhatjuk, hogy vagy maradjon így, ahogy van, vagy kenjétek át olajjal, mely szintén könnyen magnetizálódik, s a felkínált vibrációt beható mértékben meg is tartja.

Érdemes tehát gondozni és karban tartani bútorainkat, szobánk, lakásunk, házunk különböző részeit, autónkat vagy bármilyen más használati tárgyainkat, hiszen a tárgyaink is visszatükrözik azt, ahogyan hozzájuk állunk. Amennyiben képességünk, szerszámaink és kedvünk is van hozzá, érdemes lehet, hogy magunk fessük le, kezeljük az anyagot, vagy akár magunk hozzuk létre, faragjuk ki vagy barkácsoljuk össze azokat a használati tárgyainkat, amik körülvesznek. Természetesen csak akkor érdemes csinálnunk, ha szívesen és szeretettel végezzük az ilyenfajta munkát. De ugyanez igaz lehet az általunk megvarrt ruhára, általunk megsütött kenyérre, elkészített ételre és bármi másra, ami körbevesz bennünket. Azzal, hogy mélyebben elkezdünk foglalkozni a környezetünkkel, jobban odafigyelünk rá, tehát jobban a jelenbe kerületünk.

Felvetődhet a szkeptikus kérdés, hogyan viszonozhatja egy élettelen fadarab vagy kődarab a rászánt időt és szeretetet? Ha képesek vagyunk rá, érdemes kipróbálnunk úgy, hogy rászánunk időt energiát és meglátjuk. Hiszen ha a Teremtő Végtelen, akkor nem minden, ami körbevesz bennünket is Ő maga?

29.8

Kérdező: Akkor minden létező entitás egyféle al- vagy al-al-Logosz. Így van?

Ré: Ré vagyok. Ez érvényes bármilyen megfigyelés kereteire vetítve, mivelhogy az egész teremtés él.

A legkisebb atom is hordozza a Teremtő Végtelenségét, tehát bizonyos szempontból mindennek van jelentősége, hogyan bánunk vele.

95.16

Kérdező: Van-e még más dolog, amit megtehetünk eme új hely előkészítésére a létünk- és a Rével a mi saját életterünkben vagy lakóterünkben történő kommunikáció körülményeire, ami megfelelő lenne és amit Ré megemlíthet jelenleg?

Ré: Ré vagyok. Nincs több konkrét javaslat arra a konkrét helyre, amelyet fontolgattok. Általában a tisztaság igencsak előnyös. Az egyet nem értés gondolatainak eltávolítása az elme komplexumból ugyancsak üdvös, valamint a hitet és az akaratot növelő gyakorlatok, hogy a szellem elvégezhesse munkáját, kiváltképp hasznosak.

Ebben a válaszban további, általánosságban használható javaslatokat találhatunk környezetünkre vonatkozóan. Az első a tisztaság, melyet Ré igencsak előnyösnek vél. Ha belegondolunk, a legtöbb ember akkor érzi jól magát, ha az általa helyesnek elfogadott rend és tisztaság veszi körül. Tegyük fel, hogy hetek óta halogatjuk a takarítást lakásunkban. Érdemes lehet megfigyelni milyen tudati állapotban vagyunk ilyenkor. Izgatottak, nyugodtak, feszültek, békések, fáradtak, lelkesek? Miután rászántuk magunkat és rendbe tettük környezetünket, hogyan érezzük magunkat? Az, hogy kinek mit jelent a rend, egyénfüggő, azonban a tisztaság a legtöbb ember számára kellemes, jól eső. Természetesen belátható, hogy nem mindig lehetséges tökéletes rendet és tisztaságot tartani (gondoljunk például egy többgyermekes családra), azonban a tisztaságra való törekvés ilyen környezetben is keresendő lehet.

Két másik, nem fizikai környezetünkhöz tartozó javaslatot említ meg még Ré. Az egyik az „egyet nem értés gondolatainak eltávolítása” elménkből. Amennyiben többen élünk együtt, biztosan voltunk már olyan helyzetben, hogy nem értettünk egyet a másikkal. Érdemes lehet ezeket eltávolítani például azáltal, hogy kompromisszumot kötünk, vagy megegyezünk, hogyan lehetne igaza mindkettőnknek. Nem mindig könnyű, azonban amennyiben tényleg keressük a megoldást, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy többet is találhatunk.

Végül a „hitet és akaratot növelő gyakorlatok„, amelyek Ré szerint kiváltképp hasznosak. Ezen az oldalon is már több bejegyzés született a szellemi gyakorlatokról, most csak arra hívnánk fel a figyelmet, hogy érdemes lehet, mint a bennünket körülvevő mentális tényezők közé, beépíteni a mindennapjainkba olyan tetteket, melyek növelik hitünket, akaratunkat. Egy keresztény értékrendű családban lehet ez például az étkezés-, vagy lefekvés előtti ima. Egy keletibb gondolkodású családban lehet reggeli meditáció, vagy például az elkészült étel felajánlása az Istennek.

Egy korábban írt bejegyzésben, a Szülő-gyermek visszonyulás során is szóba került a hit gyakorlásának a témája, mely a gyermekink számára is nagy fontossággal bír.

42.20

Ré: […] Két dolog különösen fontos ebben a kapcsolatban a szülőnek a gyerek felé való alap elfogadásán túl. Először is, azt a valamilyen módú átélést, melyet a szülő az Egységes Végtelen Teremtő tiszteletére és hálát adására használ, meg kell, ha lehetséges, osztani a gyermek entitással, napi szinten, ahogy mondjátok. […]

A fenti bejegyzés több témát is szóba hoz a szülő-gyermek viszonylatban, jelenleg azonban annyit emelnénk ki, hogy a gyermekek, gyermekeink számára is fontos, hogy találkozzanak vele és elsajátítsák a „hitet és akaratot növelő gyakorlatokat”, melyeket életünk részeként alkalmazunk.

Amennyiben sikerül megfelelő környezetet kialakítani magunk és szeretetteink számára, meglátásom szerint jelentős lépést tettünk a jólétünk, jó közérzetünk és egészségünk irányába. Érdemes szeretettel gondoskodunk a bennünket körülvevő élőlényekről, állatokról, növényekről, valamint ápolni, gondozni a bennünket körülvevő tárgyainkat. A befektetett munkánk nem vész kárba, hanem sokszorosan visszatérül.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Illúzió az illúzióban

Az elmúlt évtizedekben egyre inkább életünk részé váltak a digitális világ eszközei. A múlt század közepétől gyorsult a folyamat, először a rádió, majd a televízió és a vezetékes telefon. Az elmúlt 30 évben szép lassan a számítógépek és az internet is életünk részévé váltak, majd az okostelefonok. Manapság már elképzelhetetlen a kapcsolattartás, az üzleti élet, az információ megszerzése ezen digitális eszközök nélkül. A digitális eszközök használói számára pedig felépítettek egy digitális világot, melyben megtalálhatunk szinte mindent, amire vágyunk, akárcsak a fizikai világunkban. Milyen hatással van ez szellemi fejlődésünkre?

Az Egység Törvénye könyvekben is szóba kerül ez a téma. Az alábbi kérdést 1981-ben tette fel a kérdező. Akkor még nem voltak személyi számítógépek, okostelefonok, sőt még internet sem.

34.12

Kérdező: Meg tudnád adni ugyanazt az ismertetést, mint amit […] az én és a kütyük, játékok stb.- találmányok kapcsolatára is?

Ré: Ré vagyok. Ebben az adott esetben újra csak – legnagyobb részt – a narancs és citrom energiaközpontokra koncentrálunk.

Egy negatív értelemben a népetek közti sok ketyere – azok, amiket a kommunikációs eszközeiteknek mondotok, és más figyelemelterelő kikapcsolódások, például a kevéssé versenyszellemű játékok – tekinthetők úgy, hogy az elme/test/lélek komplexum tétlenségét előidéző torzulással rendelkeznek, hogy így a citrom és narancs sugár aktivitása nagyon legyöngül, gondosan lecsökkentvén ezzel a végül-aztán zöld színű aktiválódás lehetőségét is.

Más szerkentyűitek tekinthetők olyan eszközöknek, melyekkel az entitás felfedezheti fizikai-, elme- vagy néhány kevés esetben lelki komplexumának képességeit, s ezzel aktiválni képes a narancsszín sugarat abban, amit a csapatsportjaitoknak mondotok, vagy más masinákban, úgymint a közlekedési eszközeitek. Ezek tekinthetők a hatalom érzésének tanulmányozási eszközeként is, mely konkrétabban a mások feletti hatalom, vagy pedig egy csoport hatalma más-ének egy másik csoportja felett.

A válasz első felében Ré úgy tekint a már a 80-as években rendelkezésre álló ketyerékre, hogy azok lecsökkentik az alsó energiaközpontok aktivitását és ebből következően a zöld szín aktiválódás lehetőségét is. Ez egy igen jelentős gondolat. Addig amíg a televízió, internet, közösségi oldalak, sorozatok előtt ülünk, nem kapcsolódunk másokhoz személyesen. Csökken a katalizátorok száma, így a polarizáció lehetősége is. Amennyiben beragadunk az első energiaközpont szintjén, vagyis csak magunkkal foglalkozunk, nem fog tudni felemelkedni a belső energia a szívcsakra (zöld energetikai központ) szintjére. A zöld és magasabb energiaközpontok megébredése, aktiválódása nélkül lehet ugyan élni, és tömegek élnek is így, azonban a választás meghozatalához szükséges ezen szint aktiválása, amennyiben mások szolgálata mentén kívánunk továbblépni a negyedik denzitásba. Erről a témáról bővebben is olvashatunk ezen az oldalon.

A válasz második fele utal arra, hogy ezen eszközök, kütyük, ketyerék valamelyest használhatóak az önmegismerési úton. Ezenkívül képes lehet aktiválni az alsó energiaközpontokat is, amennyiben megfelelően használjuk őket. A narancs- és citromszín energiaközpont másokkal való bensőséges vagy hivatalos viszonyulásunk szintje. Ezen kütyük használata során másokkal tudunk kommunikálni, másokkal játszani, vagy például valamilyen közlekedési eszközben (pl. autó, vonat) közlekedni, mely eredményeképpen másokkal találkozunk, kapcsolódunk. A válasz nem minősíti, hogy ez önmagunk vagy mások szolgálata irányába polarizál, vagyis használhatjuk mindkét irányú polarizálódásra. Pl. ülünk egy közlekedési dugóban az autóval, és lehetünk idegesek, kiabálhatunk másokkal, szidhatjuk őket, vagy lehetünk türelmesek, hallgathatunk felemelő zenét, előadást a dugóban, vagy beszélgethetünk útitársainkkal.

Tehát önmagában nézve ezek az eszközök, kütyük szellemi fejlődésünk nézőpontjából lehetnek hasznosak és haszontalanok is, attól függően, hogy hogyan és mire használjuk őket. A következő kérdésben a kérdező arra kíváncsi, hogy társadalmi szinten milyen hatása van az egyénekre nézve ezeknek az eszközöknek. Ne feledjük, a kérdés 1981-ben hangzott el, az akkor elérhető eszközökre, elsősorban a televízióra vonatkozóan.

34.13

Kérdező: E katalízis szempontjából nézve a televíziónak mi az általános, átfogó hatása a társadalmunkra?

Ré: Ré vagyok. Anélkül, hogy semmibe vennénk sokak zöld színű igyekezetét, hogy e médiumon keresztül olyan információkat, igazságokat és szépséget kommunikáljanak, amelyek hasznosak lehetnek, muszáj rámutatnunk, hogy e készülék összhatása a figyelemelterelődés és az alvás.

A televízió mellett ma már az internet, közösségi oldalak, online videócsatornák, okostelefonok is megjelentek, amelyek előtt jelentős mennyiségű időt tölt az emberiség. Noha kétségtelen, hogy ezen eszközöket fel lehet használni a oktatásra, szolgálatra, tanításra, szeretet és kommunikáció megosztására, elaltató és figyelemelterelő hatásuk a 80-as évek óta vélhetően sokszorosára erősödött.

Végtelen számú TV csatorna, online videó, közösségi oldal, játékprogram, filmsorozat áll rendelkezésünkre a mai világban, melyek túlzásba vitt használata oda vezethet, hogy nem lesz időnk, kedvünk, érdeklődésünk arra, hogy valódi keresőkké váljunk. Fogalmazhatunk úgy is, hogy beleragadhatunk a digitális világba. Ha elfogadjuk azt, hogy ahol most élünk, az sem a végső valóság, akkor fogalmazhatunk úgy is, hogy az illuzórikus világ illúziójába kerülünk. Nem biztos, hogy ezután marad érdeklődésünk, időnk, kedvünk például a régi tanítók könyveit, a szentírásokat, szépirodalmi műveket olvasni. Lehet, hogy elmulasztjuk tanulmányozni azokat a területeket, amelyekhez tehetségünk lenne. Sőt extrém esetben akár el is idegenedhetünk a fizikai világunktól és egész életünket a virtuális, digitális világban tölthetjük el. A szabad akarat nézőpontjából ez rendben is van, azonban az, hogy most vagyunk itt a harmadik denzitásban nem véletlen. Okkal vagyunk itt. A korszakváltás című bejegyzésben tárgyaltuk már a következő választ:

33.12

Ré: […]

A szüret idejére azok helyeződtek testbe, akiknek legjobb esélyük van az élettapasztalatok felhasználására a begyűjthetővé váláshoz.

Jelenleg van a betakarítás időszaka, a korszakváltás, a „vizsgaidőszak”, amikor meg kell történnie a választásnak és továbbléphetünk a magasabb denzitásokba. Azoknak, akik a valóság felé törekednek, érdemes lehet ezt az időszakot nem „alvásra” vagy kevésbé fontos tevékenységekre szánni, hanem igyekezni, hogy életünk során amennyire csak lehetséges polarizálódjunk, így vagyis távolodjunk az illúziótól és amennyiben érdemesekké válunk, egy denzitással közelebb kerüljünk a valósághoz, az Egy Végtelen Teremtőhöz.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Tetteink eredményének nézőpontja

Mások szolgálata mentén elkerülhetetlenek a cselekedetek. Ha pedig cselekszünk, annak szinte biztosan lesz valamilyenfajta eredménye, következménye. Ebben a bejegyzésben az eredményekhez való hozzáállásnak egy olyan nézőpontját igyekszünk bemutatni, melyet az Egység Törvénye könyvekből megismerhetünk.

Ezen bejegyzés mellé érdemes lehet elolvasni a tetteink szándéka vagy eredménye számít jobban? valamint a Felelősség Törvénye cikkeket.

Korábban már volt szó arról, hogy tetteink szándéka vagy eredménye számít jobban. Abban a cikkben azt mondtuk, hogy a szándék fontosabb, mint az eredmény, amennyiben szándékunk tiszta, másokat szolgáló, és megtettük amit tudtunk azért, hogy jól alakuljanak az eredmények. Most azt vizsgáljuk meg, hogyan érdemes viszonyulnunk az eredményekhez.

Az egyiptomi piramisok (részleges) funkcióinak bemutatása során a kérdező is az eredményekről érdeklődött.

23.10

Kérdező: Köszönöm. Összességében mi mondható el a piramis sikeréről? Értem, hogy a piramisoknak a tudatossági szint remélt megemelésében, amire őket terveztétek, nem lett sikerük, ám kellett származzon belőlük némi siker is.

Ré: Ré vagyok. Kérünk, emlékezzetek rá, hogy mi az Együttérzés Testvérei közül valók vagyunk. Ha akár csak egyvalaki is megmenekült bánatától az Egy Teremtő látomásához jutva, akkor már nem beszélhetünk kudarcról.

Nehézségeink abban a megtiszteltetés/felelősségben rejlenek, hogy kijavítsuk az Egység Törvényének eltorzulásait, melyek akkor keletkeztek, amikor ezen entitásoknak segíteni próbáltunk. A torzulásokat felelősségeknek kell tekinteni, semmint hibáknak, a keresésükben inspirációhoz jutott keveseket pedig kísérletünk egyedüli indokának.

Vagyis [megítéléstől függően] azon paradox helyzetben lehetünk, hogy ha valaki megvilágosodást élt meg, akkor, mint mondod, sikeresek voltunk egyfelől, ha mások helyzete ugyanakkor még elkeserítőbb és zavarosabb lett, akkor elbuktunk másfelől. Ezek a ti kiértékeléseitek. Mi továbbra is kitartunk amellett, hogy szolgálni törekedtünk.

A válaszból kiderül, ha folyamatosan tudatában vagyunk az Egység Törvényének, akkor egységben látunk mindent. Nincs sikertelenség, ha a cselekedetünk eredményeképp akár csak egyvalaki is a Teremtőhöz közeledik. Gondoljunk bele, ha elfogadjuk az Egység Törvényét, akkor ha valaki közeledik a Teremtőhöz, akkor mindenki közeledik hozzá.

A válasz második felében egy érdekes hozzáállást ismerhetünk meg. Ré azt mondja, cselekedeteik eredményeképp az Egység Törvénye nem olyan tisztán maradt fenn, mint ahogyan Ők át próbálták adni, és az ilyen „sikertelen” eredményt felelősségnek kell tekinteni. Az, hogy volt aki a Teremtőhöz közelebb került hatásukra, az cselekedeteik egyetlen indoka (a szándék tisztaságára utalnék a korábbi bejegyzésben).

Látható tehát, hogy az eredmények csak nézőpont kérdése, hogy sikeresnek vagy sikertelennek értékelhető. Ez az emberi, harmadik denzitásbeli kiértékelés, mely szinte mindig duális. Valami vagy jó vagy rossz, vagy sikeres vagy sikertelen, világos vagy sötét, kicsi vagy nagy, és így tovább. Dualitásban tudunk gondolkodni, működni alapesetben, azonban magasabb szintről nézve a dualitás mindkét oldala igaz lehet. Például, valaki minden hétvégén jótékonysági munkát végez. Itt egy példa egy fodrász férfire, aki minden hétvégén ingyen levágja a haját a hajléktalanoknak. Ezen cselekedetének eredményeképp gyakorolja a szeretetet, az önzetlen szolgálatot. Ebből a nézőpontból nézve a cselekedete sikeres, hiszen gondolhatjuk azt, hogy sikerese közeledik a Teremtőhöz. Más nézőpontból nézve azonban sikertelen is lehet, mert hétvégén elhanyagolja a családját, barátait és ahelyett, hogy minőségi időt töltene velük, távol van tőlük, így távolodik a Teremtőtől is.

Egy magasabb nézőpontból nézve talán nem is számít az eredmény, hiszen a szolgálati szándék az elsődleges és magasabb rendű a polarizációnk szempontjából.

Talán furcsa lehet az, hogy felelősségként kezelje valaki a „sikertelen” eredményt. Az idézőjel oka az, hogy épp az imént beszéltük meg, hogy ugyanaz az eredmény sikeres lehet egy nézőpontból, sikertelen egy másik nézőpontból. A kérdezőnek is feltűnt ez a megfogalmazás, miszerint felelősségként érdemes állnunk a tetteinkhez, főleg ha eredményük sikeressége kérdéses.

16.42

Kérdező: Mondanál még valamit erről a megtiszteltetés/felelősség fogalomról?

Ré: Ré vagyok. Minden felelősség megtiszteltetés; minden megtiszteltetés felelősség.

Ezt egy kulcsfontosságú hozzáállásnak gondolom. Bármilyen felelősséget is vállalunk, kapunk, azt érdemes megtiszteltetésként fogadni, kezelni. Egyrészről azért, mert a Teremtő végtelenségében ezt a feladatot vagy cselekedetet éppen ránk bízta, és ha ezt a gondolatot elfogadjuk, akkor csak megtiszteltetésként érdemes ezt kezelni. Másrészről a hozzáállásunk, alaposságunk és igyekezetünk (ami a szándék tisztasága mellett ugyanolyan fontos az előző bejegyzés alapján) is sokkal inkább megfelelő lesz.

A fordítottja szintén igaz lehet. Ha bármiféle megtiszteltetésben, elismerésben részesülünk akár cselekedeteink eredményeként vagy következményeként, akár bármi más okból, érdemes ezt felelősséggel fogadni. Nem visszaélni vele, elárulni azt, egónkat fényezni, esetleg másokat lenézni, mert az nincs összhangban a másokat szolgálók útjával. Korábban a Felelősség Törvényéről is volt már szó, amelynek a lényege az, hogy amit elértünk, megtanultunk, azt a tudást, az ahhoz tartozó tetteket fel kell vállalnunk és el kell végeznünk, különben mind a segítő tényezők, mint a fejlődés maga lelassulhat és akár vissza is eshetünk az elért szintről, hiszen „méltatlanná” válhatunk a megtiszteltetésre.

Zárógondolatként, érdemes lehet akár mottóként is az életünk részévé tenni: „minden felelősség megtiszteltetés; minden megtiszteltetés felelősség”.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

« Régebbi bejegyzések

© Az Egység Törvénye könyvek szerzői jogának tulajdonosa az L/L Research.

Adatkezelési irányelvek