Aki a spirituális úton halad, gyakran hallhatja, hogy szükséges a rendszeres gyakorlás annak érdekében, hogy fejlődésünk ne lassuljon le vagy álljon meg. Ebben a bejegyzésben egy könnyen végezhető gyakorlatra adunk példát, illetve igyekszünk az Egység Törvénye könyvek alapján igazolni, hogy ez az egyszerű gyakorlat hogyan lehet hasznunkra spirituális fejlődésünkben, testi egészségünkre, sőt életünk értelmére vonatkozóan.
A következő szellemi gyakorlatot ajánljuk az Olvasó figyelmébe. Reggel, felébredéskor keressünk tíz dolgot, amiért hálásak lehetünk, este elalvás előtt pedig gondoljuk át a nap eseményeit, foglaljuk össze magunkban a tanulságokat, engedjük el a bosszantó dolgokat és igyekezzünk megbocsátani azoknak, akikre valamiért aznap neheztelünk. Mi az értelme, haszna ennek az egyszerű, bárki által végezhető, veszélytelen gyakorlatnak, nemcsak testi egészségünkre, hanem egész életünkre, sőt életünk értelmére vonatkozóan? Erre keressünk választ ebben a bejegyzésben.
Kérdező: Egy kijelentést teszek, és azután kijavíthatsz engem. Miként a betegségek működése jellegét látom, különösen a fátyol előtt, abból az látszik, hogy a Logosz egy olyan program mellett foglalt állást, hogy egy adott elme/test/lélek komplexum folyamatosan növekedjék tudatban – s a test most a háromdimenziós megfelelője volna ennek a tudatnak – , és a növekedés állandó legyen, hacsak egy növekedési hiány vagy képtelenség nem lép fel valamely oknál fogva abban, hogy a tudat folytassa a növekedési mintákat. Ha ez a növekedés lelassul vagy megáll, akkor az, amit mi betegségnek hívunk, közbelép oly módon, hogy végül véget vessen ennek a fizikai tapasztalásnak, hogy egy új fizikai tapasztalás kezdődhessen, melyben a növekedési folyamat folytatódhat, miután az egész előremenet áttekintése az inkarnációk között lezajlott. Kitisztáznád, kérlek a gondolkodásomat ebben?
Ré: Ré vagyok. A gondolkodásod elegendően tiszta ebben a tárgyban.
A kérdés azt a gondolatot veti fel, hogy ha valamilyen okból kifolyólag lelassul az egyén fejlődése, akkor megjelenhetnek betegségek. Például talán már tapasztaltuk, hogy minden rendben, jól mennek a dolgok és hajlamosak vagyunk elbízni ilyenkor magunkat. „Amit én kitűzök, azt elérem”, „nekem senki nem mondja meg”, „én értem jól a dolgokat, a másik téved, nincs igaza”, és hasonló gondolatok megjelenhetnek. Ezen gondolatok a másokat szolgálók útján nem valószínű, hogy összhangban vannak a fejlődési úttal, így – ha tartósan ez a nézőpont fennáll – mielőtt módosíthatatlanul bevésődne elménkbe, egy betegség megjelenhet, hogy átértékeljük a dolgokat és alázatot, elfogadást tanuljunk. A másokat szolgálók útján a kulcs a mások szeretete és elfogadása. Ahogyan a 46.9-es válaszban olvashatjuk:
A katalizátor negatívan polarizált felhasználásában a kulcs az irányítás.
A katalizátor pozitívan polarizált felhasználásában a kulcs az elfogadás.
De lehet bármilyen más példa olyan élethelyzetre, mely lassítja, esetleg megállítja a fejlődésünket.
A kérdésből az is kiderül, hogy amennyiben a személy fejlődése leáll, hamarosan az élete is véget érhet azért, hogy egy új inkarnációban folytathassa a fejlődést, képessé váljon ismét új nézőpontból nézni a világot és másokat. A fizikai inkarnációink között – az idő/tér -ben – lehetőségünk van áttekinteni életünk, életeink tapasztalatait és újra a kívánt fejlődési iránynak megfelelő irányba állítani elkövetkező életünket.
Kérdező: Egy dolog van, amit nem értek, hogy – ha nincs fátyol – akkor az élet áttekintése az inkarnáció után miért segítené a folyamatot, mivel úgy tűnik előttem, hogy az entitás már addig is tisztában volt azzal, hogy mi az ábra. Lehetséges, hogy ennek a tér/idő és idő/tér természetéhez van köze. Letisztáznád ezt, ha megkérlek?
Ré: Ré vagyok. Való igaz, hogy az idő/tér természete olyan, hogy az élet teljességében látható akár egy könyv vagy felvétel, ahol a lapok tanulmányozhatók, végigpörgethetők, és újraolvashatók. Az áttekintés értelme azonban a felmérés, semmint a tanulmányozás. A felmérésnél, mikor a teszt valódi, valamennyi tanulmány párlata letisztul.
A tanulási folyamat során – melyet nevezhetsz az inkarnációnak – függetlenül attól, hogy egy entitásnak a folyamatról való tudomása jelen van vagy sem, az anyag zavaros, és majdhogy elkerülhetetlenül túlzott figyelem irányul részletekre.
A testet öltött állapot megszűntekori felmérés nem az a fajta teszt, ami a sok részlet helyes memorizálását foglalja magában. Ez inkább az én megfigyelésének tesztje az én által, gyakran segítséggel, mint elmondtuk. Ebben a megfigyelésben az illető az összességét látja minden részletes tanulmánynak, mely összesség egy hozzáállás, vagy hozzáállások komplexuma, ami az elme/test/lélek komplexum tudatosságát befolyásolja.
Miért segíti a szellemi evolúciónkat az életek közötti „áttekintő” időszak? Ré válaszából kiderül, hogy ezeknek az áttekintéseknek a „párlata” az, ami a fejlődésünkhöz hozzájárul, nem pedig az egyes életesemények. Nem az számít tehát, hogy mi történt, hanem az, hogy az életeseményeket hogyan éltük meg és mi a konklúzió, a tanulság. Ez és a többi előző inkarnációnk kialakít bennünk egyfajta hozzáállást, vagy „hozzáállás komplexumot”, amely az elkövetkező személyiségünket befolyásolni fogja vagy akár alakítja. Vagyis jelen személyiségünk és életünk nem kizárólag az előző életünk eredménye, hanem előző életeink „párlatának”, kivonatainak összessége.
Amennyiben még életünk során tudatosítjuk azokat az eseményeket, élethelyzeteket, személyeket, amikkel találkozunk (vagyis egyre inkább tudatosan élünk), elkerülhetővé válhat a külső katalizátorok (például betegségek) megjelenése, hiszen a fejlődésünk nem lassul le, vagy nem áll meg.
Hogyan tudjuk ránevelni magunkat arra, hogy tudatosítsuk és ha szükségesnek érezzük, korrigáljuk a hozzáállásunkat? Erre kínálom a bejegyzés elején leírt egyszerű szellemi gyakorlatot, ami bárki által kortól, egészségi állapottól és élethelyzettől függetlenül végezhető, nem igényel sok időt, és kitartóan gyakorolva szép eredményeket hozhat.
Ré, amikor a kérdező rákérdez, határozottan elutasítja azt, hogy Ő ajánljon konkrét technikát.
Kérdező: Javasolnál-e meditációs technikát?
Ré: Ré vagyok. Nem.
Megértésem szerint, Ré – aki egy magasabb denzitásból kommunikál a kérdezővel – a kérdező (és az összes olvasó) Szabad Akaratának fenntartása érdekében nem mondhat mást, hisz Ő nem egy emberként javasol technikát, akit vagy meghallgatunk vagy nem, hanem egy magasabb világi lényként. Így aztán a kérdező már igencsak erősen befolyásolt lenne, nem pedig szabad akaratából döntene. Amennyiben konkrét technikát adna is a kérdezőnek és a technika neki segít is, nem biztos, hogy minden olvasó számára ugyanaz a technika segítség vagy előrelendítő, jótékony hatású. Az eltérő fejlettségi szinten lévő embereknek eltérő technikákra van szükségük, ahogyan például egy hat éves kisiskolásnak is más szintű feladatot ad a tanár, mint egy 24 éves egyetemistának.
Véleményem szerint, a fent említett gyakorlat senki számára sem túlságosan megterhelő, azonban bárki számára hasznos tud lenni.
Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.
![kapcsolat[kukac]egysegtorvenye[pont]hu](https://egysegtorvenye.hu/wp-content/uploads/2019/06/email.png)