Címke: szeretet (6 / 7 oldal)

Gyakorlatok az Egység felismeréséhez

december 20, 2020 /

Az Egység (vagy egységállapot) elérése felé haladunk mindannyian. A fejlődési fokozatok hatodik szintjén, a hatodik deniztásban fogjuk ezt az egységállapot ténylegesen élni, azonban érdemes lehet tudatosan is törekedni ebbe az irányba már most, itt, a harmadik denzitásban.

A következő válaszban Ré ad néhány gyakorlatot arra, hogy az Egységállapot megélése felé közeledhessünk.

10.14

Kérdező: E könyv olvasójának általános fejlődése számára elő tudnál kapni néhány elvégzendő gyakorlatot, amely gyorsulást eredményez az Egység Törvénye irányába?

Ré: Ré vagyok.

Egyes gyakorlat. Ez a legközelebbre fókuszáló és illúzió komplexumotokban leginkább használható gyakorlat. A pillanat szeretetet hordoz. Ez a leckéje/célja ennek az illúziónak vagy denzitásnak. A gyakorlat célja, hogy tudatosan keressük e szeretetet elme- és megértési torzulásunkkal. Az első próbálkozás a sarokkő. Ezen a választáson nyugszik az entitás további élettapasztalata. A szeretetnek a pillanatban való második keresése kezdi a gyarapodást. A harmadik keresés felhatványozza a másodikat, a negyedik felhatalmazza és duplázza a harmadikat. Mint ahogyan az előző fajta felhatalmazásnál, itt is lesz némi veszteség bizonyos hiányosságok folytán a keresésben az őszintétlenség torzulása felé. Azonban az én tudatos kijelentése az én felé a szeretet keresésének vágya felől olyan központi szándék-kinyilatkoztatás, hogy a korábbiakhoz hasonlóan, a lemorzsolódásból származó hatalomveszteség elhanyagolható.

Kettes gyakorlat. Az univerzum egységes lény. Ha elme/test/lélek komplexumod egy másik elme/test/lélek komplexumot lát, lássa a Teremtőt. Ez is egy hasznos gyakorlat.

Hármas gyakorlat. Nézz a tükörbe. Lásd a Teremtőt.

Négyes gyakorlat. Nézd a teremtett világot, mely minden egyes entitás elme/test/lélek komplexuma előtt hever. Lásd a Teremtőt.

Ezeknek a gyakorlatoknak az alapja vagy előfeltétele egy hajlandóság afelé, ami meditációnak, merengésnek, vagy imának nevezhető. A gyakorlatok egy ilyen hozzáállással dolgozhatók fel. Enélkül az adatok nem hatolnak le a tudat-fa gyökeréig, képesítve és nemesítve így a testet, s megérintve a lelket.

Az egyes gyakorlat: a pillanat szeretetet hordoz. Ennek felismerése alapvető leckéje denzitásunknak. Bármi, amit megélünk, képviseli a szeretetet. Érdemes lehet odafigyelnünk és felismernünk életünk minden pillanatában. Néhány példa ennek felismerésére: az utcán látok valakit aki sétáltatja a kutyáját. Szereti a kutyáját ezért sétáltatja, foglalkozik vele. A kutya is szereti a gazdáját és hálás, hogy megsétáltatja. Egy másik példa lehet: egy drága autóban elhúz mellettem egy unszimpatikus férfi. A férfi szereti az autóját, szereti azt a statust, amit az autó kölcsönöz neki. Néhány további példa: a család a plázában vásárol be. Szeretik a plázát, közös programként tekintenek erre. Vagy például a fa az erdőben áll és folyamatosan megköti a széndioxidot és oxigént bocsát ki. Vagy például a napunk megvilágítja, melegíti bolygónkat. Földünk táplál és fenntart bennünket. És így tovább, lehetne folytatni a végtelenségig.

Ha elkezdjük tudatosan keresni a szeretetet, meg is fogjuk találni mindenben. Ráadásul egyre inkább erősödik a keresésünk, a duplázó hatáshoz hasonlóan. Ahogyan gyakorlunk, előbb-utóbb mindenben felismerhetjük a szeretetet, ráébredhetünk, hogy minden hordozza a szeretetet és abban a pillanatban, hogy valamiben felismertük, tudatosítottuk a szeretetet, máris szeretet-állapotba kerülhetünk mi magunk is. Érdemes lehet kipróbálni.

A kettes gyakorlat lényege, hogy a másik ember, ahogyan mi magunk is, a Teremtő végtelen megnyilvánulási formáinak egyike. Érdemes lehet ezt tudatosítani miközben a másik emberrel foglalkozunk, vagy éppen véleményt alkotunk róla. Van ilyen ember is és van olyan is. Van, aki szimpatikus és lehet olyan is, akit ki sem állhatunk. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a másikunk (másik-énünk) ugyanúgy a Teremtő egyik megnyilvánulása. Mivel a Teremtő végtelen, a megnyilvánulási formák is végtelen változatosak.

A hármas gyakorlat annak a tudatosítása, hogy mi magunk is az Egy Végtelen Teremtő egyik tükröződése vagyunk. A kettes és hármas gyakorlat elvégzéséhez hasznos lehet, ha valamennyire rálátunk a folyamatra, hogy a Teremtőhöz hogyan is „kapcsolódunk”, hogyan is vagyunk mindannyian „al-al-Logoszok”. Ezt a gondolatot az Egység Törvénye elsődleges torzulásai című videóban is igyekszünk bemutatni. A lényege az, hogy a Teremtő végtelen tudatossága végtelen számú al-, al-al-, vagy al-al-al-tudatosságra (és így tovább) válik szét, azért, mert a végtelen be nem fogható, meg nem érthető, meg nem tapasztalható. Azonban a véges befogható, érthető, tapasztalható. Így válik „végtelen számú végessé” a Teremtő végtelen tudatossága. Ezek a véges, behatárolt tudatrészek vagyunk mi magunk is. Tehát amikor a másokat (más-éneket) vagy magunkat látjuk, gyakoroljuk, hogy a Teremtőt magát látjuk. Ez a gyakorlat jelentősen megváltoztathatja a másokhoz és magunkhoz való viszonyunkat. Fontosnak gondolom, hogy ne csak másokban és ne is csak magunkban lássuk meg a Teremtőt. Igyekezzünk mindenkiben meglátni.

A negyedik gyakorlat pedig nem más, mint annak a tudatosítása, hogy minden maga az Egy Végtelen Teremtő. Semmi nincs, ami a Teremtőn kívül lenne! Minden, ami megnyilvánult, a Teremtő végtelenségének egy megnyilvánulása. Amennyiben ezt megértjük és ráérzünk, megérthetővé válik az az idézet, miszerint „szent hely, ahol állsz”. A Teremtő mindenhol jelen van, hisz benne élünk és Ő bennünk él. Érdemes lehet „gyakorolni a Teremtő jelenlétét”, akármit is teszünk.

A fenti gyakorlatokat hatékonyabb, ha nem csupán elhisszük, hanem egy megfelelőbb hozzáállást is kialakítunk. Ré úgy fogalmaz, hogy a gyakorlathoz előfeltétel egyfajta hajlandóság a meditációhoz, merengéshez vagy imához. Ezek a tevékenységek lecsendesítik az elmét és figyelmünket befelé irányítják. Egyfajta elcsendesedés, alázat és nyugalom állapot jelenik meg, amennyiben rendszeresen gyakoroljuk őket, mely megalapozza azt, hogy felismerjük az Egy Végtelen Teremtőt mindenhol és mindenben, kívül és belül egyaránt. Máshogyan kifejezve, hogy az Egység állapotába kerüljünk.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Használati javaslat a katalizátorokhoz

október 21, 2020 /

A katalizátor az Egység Törvénye könyvek értelmezése alapján egy tetszőleges ösztönző, mely tapasztalatot eredményez. Lényegében minden, amit érzékelni tudunk és hat ránk, katalizátor, hiszen tapasztalást eredményez. Fontos, hogy a katalizátor mindig semleges, azonban a katalizátort legtöbbször „jó”-nak vagy „rossz”-nak tartjuk.

A katalizátorok elkerülhetetlen velejárói a életünknek.

46.16

Kérdező: Mi az elgondolás [például] a rák katalizátorának felhasználása mögött?

Ré: Ré vagyok. A katalizátor, méghozzá minden katalizátor, arra lett kifejlesztve, hogy tapasztalatot kínáljon fel. A tapasztalatot denzitásotokban szeretni és elfogadni, vagy irányítani lehet. Ez a két út létezik. Mikor egyik utat sem választják, a katalizátor terve meghiúsul, és az entitás megy a saját feje után, míg a katalizátor le nem sújt rá, hogy hajlamot fejlesszen ki az elfogadásra és szeretetre avagy az elkülönülésre és irányításra. Tér/idő hiányában ez a katalizátor nem működhet.

Jön egy „bármilyen” esemény, és ennek hatására tapasztalunk valamit. Amennyiben a tapasztalásaink kellemesek, akkor örülünk és úgy gondoljuk, a „bármi” egy jó dolog. Ha a tapasztalásaink kellemetlenek, akkor az a „bármi” rossz dolog, istencsapása, stb. Valójában a „bármi” csak tapasztalást okoz, mely lehetőséget ad számunkra a tanulásra, pontosabban fogalmazva a polarizációra.

Gyakran van, hogy egy betegségére vagy balesetre úgy tekint vissza valaki, hogy milyen jó, hogy megtörtént, különben nem változtatott volna az életvitelén, vagy még mindig ugyanott tartana, ahol tartott akkor. Ebben az esetben a betegség vagy baleset egy „jó” dolog volt számára, noha amikor benne volt a helyzetben, akkor egy „rossz” dolognak ítélte meg. Talán ebből a példából látható, hogy az esemény „jó” vagy „rossz” mivolta a nézőpontunktól függ.

A tapasztaláson keresztül az egyik legfontosabb jelentősége és funkciója a katalizátornak az, hogy képes bennünket polarizálni önmagunk vagy mások szolgálata irányába. Tehát azon túl, hogy örülünk vagy bánkódunk a katalizátor hatásaként, érdemes eldöntenünk, hogy hogyan kezeljük. Az egyik lehetséges kezelési mód, a másokat szolgáló úton, az elfogadás és szeretet. Elfogadjuk a „bármit” és szeretettel viszonyulunk ahhoz, másokhoz és a Teremtéshez. Ez nem mindig könnyű, ha a katalizátort „rossznak” ítéljük, és általában könnyebb ha a katalizátort „jónak, kellemesnek” éljük meg. A katalizátor másik lehetséges kezelési módja, az önmagukat szolgálók útján, az elhatárolódás és irányítás. Elhatárolódom az tapasztalattól és irányítani akarom a bekövetkeztét vagy az eredményét. Sokszor ez könnyebbnek látszik olyan katalizátor esetén, amire azt mondjuk, hogy „rossz”.

Amennyiben egyik utat sem választjuk, a katalizátor újra megjelenik és hasonló tapasztalás újra bekövetkezik. Amennyiben volt már olyan gondolatunk, hogy „velem mindig ugyanez történik”, akkor érdemes lehet megnézni azzal a szemmel is az eseményt, hogy sikerült-e vagy elfogadást és szeretet, vagy elhatárolódást és irányítást gyakorolni azon, ami „velem mindig történik”. Lehetséges, hogy azért ismétlődik újra és újra és újra, mert nem vagyunk hajlandóak polarizálódni az egyik vagy másik ösvény/út irányába.

A fenti válasz utolsó mondata arra utalhat, hogy a katalizátor csak a tér/idő keretein belül működhet. A tér/idő itt érthető inkarnációs időként, tehát a születés és halál közötti időszakaként. Az idő/tér az inkarnáción kívüli keretrendszer, ahol a katalizátorok nem hatnak, ugyanis az inkarnáción kívüli időszakban kerül áttekintésre, kiértékelésre az inkarnáció egésze. Továbbá csak az inkarnációs időszakban található meg a feledés fátyla is, melynek hatására tudnak igazán erősen hatni a katalizátorok. A feledés fátyla nélkül látnánk, hogy hallhatatlan szellemi lények vagyunk, az Egy Végtelen Teremtővel egységben. Így nem igazán vennénk komolyan a katalizátorokat és polarizálódni sem igazán tudnánk ahhoz, hogy a harmadik denzitás célját, a Választást meghozzuk.

66.34

Kérdező: Számomra ez a bolygó olyannak tűnik, mint amit én úgy mondanék, hogy a torzulások pöcegödre. Ebbe beleértem általában az összes betegséget és fizikai testi meghibásodást. Úgy sejlik előttem, hogy ez a bolygó igen-igencsak elől volna a listán, ha csupán az átfogó mennyiségét néznénk ezeknek a problémáknak. Helyes-e az érzésem e feltételezésben?

Ré: Ré vagyok. Korábbi anyagra fogunk visszapillantani. Katalizátor kerül felajánlásra az entitásnak. Ha azt nem használja fel az elme komplexum, akkor az kiszivárog a test komplexumra és valamilyen formájú fizikai torzulásként manifesztálódik. Mennél hatékonyabb a katalizátor felhasználása, annál kisebb fizikai torzulás található.

Azok esetében, akiket ti Vándoroknak neveztek, nemcsak egy veleszületett nehézség van a harmadik denzitású vibrációs minták lekezelésében, hanem egy emlékkép is, noha fátyolos, hogy ezek a torzulások se nem szükségesek, se nem gyakoriak az otthoni vibrációban.

Mint mindig, most is túláltalánosítunk, mivel sok esetben pre-inkarnációs döntésekről van szó, amelyek fizikai vagy mentális korlátozásokat vagy eltorzulásokat eredményeznek, de úgy érezzük, hogy a te megközelítésed az ilyen vagy olyan formájú nyomorúság felé vett nagykiterjedésű torzulások. Csakugyan, egynémely harmadik denzitású planetáris szférán hatékonyabban hasznosítják a katalizátort. A ti planetáris szférátok esetében sok a nem megfelelő felhasználása a katalizátornak s ennek következtében sok a fizikai torzulás.

Nagyon fontos gondolat, hogy amennyiben sikerül a katalizátor még a tudati síkon feldolgoznunk, elkerülhető lehet, hogy a katalizátor fizikai szinten megjelenjen. Minél sikeresebb ez a feldolgozás a tudatunk szintjén, annál kevésbé jelenik meg tehát testi, fizikai szinten.

Röviden összefoglalva tehát életünk során lesznek élmények, személyek, események, amelyeket „jónak” vagy „rossznak” ítélünk meg. Ezeket az eseményeket érdemes lehet felhasználni arra, hogy önmagunk vagy mások szolgálata irányába tegyünk lépéseket. Az önmagunk szolgálata esetén az eseményt irányítani akarjuk és elkülönülni tőle, míg a másokat szolgáló úton elfogadjuk és szeretet állapotban igyekszünk létezni. Amennyiben egyiket sem tesszük meg, a tapasztalás megismétlődik, egészen addig, amíg valamelyik pólus irányába el nem mozdulunk.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Az Új Világ (negyedik denzitás) jellemzői a pozitív ösvényen

augusztus 26, 2020 /

A betakarítás időszaka jelenleg történik. Ez az az időszak, amikor polarizáltságunk „megmérettetik” és ha kész vagyunk rá, továbbléphetünk a harmadikból a negyedik denzitásba. Anyaföldünk már a negyedik denzitásban rezeg, és most a harmadik denzitásbeli gyermekei, mi emberek, léphetünk tovább. Ré leírása szerint ez az időszak néhány száz évet vesz igénybe.

40.8

Kérdező: Mennyi idő lesz tehát a harmadikból a negyedik denzitásba való átmenet ezen a bolygón?

Ré: Ré vagyok. Ezt nehéz megbecsülni az átmenet nem jellemző anomáliái miatt. Élnek leszületett lények ebben a tér/idő összeköttetésben, akik hozzáláttak a negyedik denzitású munkához. Azonban a planetáris tudat harmadik denzitású klímája hátráltatja a folyamatot. Ezen adott nexusban a lehetőségi/valószínűségi örvények valahol 100 és 700 évetek közöttire vetítik elő az átmeneti időszakot. Népeitek ingatagságából kifolyólag jelen tér/időben ez nem lehet pontos.

Mivel nem harmonikus az átmenet (pozitív és negatív polarizáltság együttes jelenléte a bolygó lakosai körében), ezért nem látható pontosan, mennyi ideig fog ez az átmeneti időszak tartani. A harmonikus átmenet alatt érthetjük, hogy az egész bolygó lakossága pozitív polaritású, tehát másokat szolgáló módon él; vagy az egész bolygó negatív polarizáltságú. Ez utóbbi – mint harmónikus – furcsa gondolat lehet számunkra, de az átmenet jellegéből következően valószínűleg egyszerűbb a folyamat, mint a vegyesen pozitív és negatív környezetben zajló átmenet.

Milyen „Új Világra” számíthatunk a másokat szolgáló (pozitív) ösvényen?

16.50

Kérdező: Köszönjük. Adható-e rövid leírás a negyedik denzitás körülményeiről?

Ré: Ré vagyok. Mialatt beszélünk, addig annak figyelembe vételére kérünk benneteket, hogy a negyedik denzitás pozitív leírására nincsenek szavak. Csak azt tudjuk elmagyarázni, hogy milyen nem, s ebből közelíthető, hogy milyen. A negyedik denzitás[kifejezésében és az]on túl képességeinket egyre szűkebbnek érezzük, mígnem szavak nélkülivé válunk.

Vagyis amik a negyedik denzitásra nem jellemzők: szavak használata, hacsak készakarva nem. Nincsenek súlyos kémiai hordozók a test komplexum tevékenységekhez. Nincs diszharmónia egyénen belül. Nincs összeférhetetlenség egyének között. Összeférhetetlenség keltése semmilyen módon nem esik a lehetőségek keretei közé.

Pozitív kijelentések közelítései: egyfajta kétlábú hordozó síkja, mely sokkal sűrűbb és élettelibb; egy sík, amelyben az egyén tudatában van más-ének gondolatának; egy sík, amelyben az egyén tudatában van más-ének rezgéseinek; egy olyan sík, mely könyörületet érez és megérti a harmadik denzitás kínját; egy sík, amely a bölcsesség avagy fény felé törekszik; egy sík, ahol az egyéni különbségeket kihangsúlyozzák, jóllehet ezek önkéntelenül is jól megférnek a közös akarattal.

A fenti válasz alapján a negyedik denzitásban nincs szükség a szavak használatára. Elképzelhető, hogy a telepatikus jellegű kommunikációt csak akkor törjük meg, ha valami pluszt, valami többet szeretnénk kifejezni a szavakkal. Ilyen példa lehet az ének, a dal, a vers, melyeket már a most, a harmadik denzitásban is több kifejezésére használunk, mint pusztán a szavak jelentése.

Fizikai testünk is valószínűleg könnyedebb, fénnyel teltebb lesz. Nem lesz diszharmónia bennünk, hiszen nem kell már viaskodnia bennünk az önmagunkat vagy más-énünket (másokat) szolgáló vágyaknak, erőknek, indíttatásoknak. Ahogyan lényünkben harmónia lesz, másokkal való viszonyunk is harmonikus lesz, hisz értjünk, éljük, hogy a többiek csupán más-énünk. Így eszünkbe sem jut az ellenségeskedés, összeférhetetlenség, vita, veszekedés, konfliktus. Igen nehezen érthető ez a harmadik denzitásbeli felfogásunkkal.

A negyedik denzitás fejlődési módja eltér a harmadik denzitás intenzív, durva, néha szinte elviselhetetlen tapasztalásaitól. Ré a 75.15 válaszban így fogalmazza ezt meg:

A negyedik denzitás intenzitása hasonló az elő-nagyjázott szobor kifinomításához. Ez, a maga módján, valóban elég intenzíven hat a tudat/test/lélek komplexumra, mind beljebb- és tovább-haladásra késztetve azt teljesebb kifejeződés utáni keresésében. Azonban a harmadik denzitásban tűzben kovácsolják a szobrot. Ez a fajta intenzitás nem jellemzője a negyedik, ötödik, hatodik és hetedik denzitásoknak.

Valószínűleg ugyanúgy valamiféle kétlábon járó, fényesebb, élettelibb, finomabb szerkezetű testünk lesz. Tudatában leszünk annak, amit mások (más-énjeink) gondolnak, éreznek. Ez már-már ijesztő is lehet a harmadik denzitásbeli nézőpontunkból. Mennyi szégyenleni való gondolat, érzelem, vágy, titok, tett; mennyi dühítő, idegesítő gondolat létezik bennünk… Még a hozzánk közel állóknak is nagyon nehéz elmondani egy-egy érzést, gondolatot, vágyat, tettet… És a negyedik denzitásban magunkéra és egymáséra is rá fogunk látni. Mekkora szabadság lesz ez a jelenlegi frusztrációinktól, félelmeinktől, titkolózásainktól, hisz az igazsággal fogunk dolgozni, létezni! „az igazság szabaddá tesz” (János Evangéliuma 8. 32).

Az alacsonyabb denzitásokra jelenleg is rálátunk, így a negyedik denzitásból érteni, érezni fogjuk azt a szenvedést, küszködést, ami a harmadikra jellemző. Könyörülettel, kegyelemmel fordulunk a harmadik denzitás lényeihez, hisz mi magunk is végigjártuk a Választás denzitását és – Szabad Akaratukat tiszteletben tartva – segítő szándékkal fordulunk hozzájuk és számíthatnak ránk.

Mindannyian a tudás, bölcsesség – a fény – felé törekszünk (ötödik denzitás), noha különbözőek leszünk, a közös akarat, közös cél, közös polaritás összekovácsol bennünket egy egységgé, egységes lénnyé, amelyet társas memória komplexumnak hívhatunk, ezzel pedig a fejlődés egy új szintje nyílik meg számunkra.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Párválasztás jelentősége a szellemi fejlődésben

július 7, 2020 /

Szinte összes ősi filozófiai irányzat tárgyalja világunk duális mivoltát. Különféle neveket és szimbólumokat használunk ennek leírására, ábrázolására. Néhány, ismertebb fogalom például a Yin-Yang, Shiva-Shakti, Purusha-Prakriti. A fizika negatív és pozitív pólusként hivatkozik ezekre. A lényege a koncepciónak, hogy a Teremtés megnyilvánulásának módja duális, egymással szemben álló és egymást kiegészítő kozmikus erők egyensúlya, melyek megtalálhatóak a harmadik denzitás jelenségeiben. A Férfi és Nő, mint minőség, értelmezhető ennek a kettősségnek egyik megnyilvánulási formájaként.

Közhely, hogy a férfi és a nő mást akar, „a férfi nőt, a nő férfit”. Ebbe nem megyünk bele részletesebben, a különbségek elég jól megfigyelhetőek. Egy példa lehet a férfi jelleg „minél többet” szeretne a nőiből (mennyiségben gondolkodik), addig a női minőség „minél jobbat” szeretne a férfi jellegből (minőségben gondolkodik). Ez az ösztönszint, ami a természetben megfigyelhető. A különbségek további szinten is megjelennek, mégis tagadhatatlan, hogy a kettő nem egymást kiegészítve teljes. Ennek egyik legjobb példája, hogy életet csak együtt tudnak létrehozni. Egyszerre kell a férfi és a női energia.

Noha az Egység Törvénye a polaritásokon túlmutat, nekünk, harmadik denzitásbeli embereknek fontos témakor a férfi – nő viszonyulás.

Az első kérdés, amit felvetünk, hogy hogyan, mikor és miért is jött létre a férfi – nő „szétválása” az androgün állapotból. Érdemes megjegyezni, hogy ez a szétválás nem történt meg teljesen. Minden férfi minőség tartalmaz nőit és minden női minőség tartalmaz férfit. Erre utal például a Yin-Yang szimbólumban található kisebb, ellentétes színű kör, vagy a Carl Gustav Jung nevéhez fűződő „anima” és „animus” fogalom. A fenti kérdés Egység Törvénye szintről a következőképp értelmezhető.

84.22

Kérdező: A fátyol előtt a… hadd fogalmazzam így: A Logosz terve, a legtöbb Logosz terve véletlenszerű szexuális tevékenységek rendszerének a megteremtése volt, vagy pedig specifikus párosítása entitásoknak időszakokra, vagy volt egyáltalán szándékuk ezzel kapcsolatosan?

Ré: Ré vagyok. Ez legyen az utolsó teljes kérdése ennek a munkaülésnek.

Az előző teremtés szürete volt az, ami tartalmazta a férfi és a női tudat/test/lelket. Az eredeti Logoszok szándéka az volt, hogy az entitások tetszőleges módon párosodjanak egymással, ami nagyobb polarizációt eredményezett. Sok Logosz előremenetének megfigyelése után úgy ítélték meg, hogy a sarkosulás többrétűen megnövekszik, ha a párosulás nem összevissza. A rákövetkező Logoszok megőriztek ily módon egy hajlamot a párosított kapcsolatra, ami jobban jellemző a fegyelmezettebb személyiségekre illetve arra, amit magasabb denzitásoknak mondhattok. Az egyes entitások szabad akaratának azonban mindig elsőbbsége van, és csupán egy hajlam kínálható fel.

A párkapcsolat oka, a férfi – nő összekapcsolódásának célja a nagyobb polarizáció a mások- vagy önmagunk szolgálatára a Logosz szintjéről nézve. Belátható, hogy az erdő mélyén élő remete, aki nincs kapcsolatban más emberekkel, jobban elkerüli azokat a szituációkat, amelyek katalizátorként működnének. Éppen ezért a szellemi fejlődés útján nem értéktelenebb a világi életmód, a család az szerzetesi útnál. Azt is kijelenthetjük, hogy az egyik legnagyobb katalizátor az ember életében a nemisége.

Az előző Teremtés egyik tanulsága volt, hogy a „sarkosulás”, azaz az erősebb polarizáció többrétűen megnövekszik, ha nem „összevissza” párosulnak az entitások a teremtésben. Ezért a jelen teremtésben a mi Logoszunk is megőrzött egy hajlamot arra, amit párkapcsolatként ismerünk. A legtöbb ember szívesen tartozik valakihez. Úgy is fogalmazunk, hogy „pár”. Ez a viszonyulás azonban egy fegyelmezettebb személyiséget igényel. Ezt könnyen belátja mindenki, néhány éves kapcsolat, együttélés után.

A Szabad Akaratnak, mint mindig, itt is elsőbbsége van. A Logoszunk által nekünk ajándékozott hajlamokat a Szabad Akartunk mentén természetesen felülírhatjuk.

Van-e bármi előnye annak, ha úgy döntünk, a nagyobb fegyelmezettséget feltételező utat, a párkapcsolat útját választjuk? Most nem térnénk ki a család biztonsága, gyerekek és egyéb „világi” szintre, hiszen ezek előnyei, hátrányai ismertek, hanem az Egység Törvénye és a szellemi fejlődés szempontjából közelítsük meg a kérdést.

83.17

Kérdező: Kibővítenéd, mit értesz polarizált entitásokkal való kölcsönhatásokon a fátyol áttörésénél?

Ré: Ré vagyok. Két említésre érdemes dolgot mondunk. Az első ama rendkívüli lehetőség a polarizációra két sarkosult entitás kapcsolatában, akik elindultak a másokat szolgáló, vagy néhány kevés esetben, az önmagukat szolgáló ösvényen. Másodikként megemlítenénk azon effektust, melyet mi a duplázó hatásnak tanultunk meg hívni. Azok a hasonló gondolkodásúak, akik együtt keresnek, sokkal biztosabban találnak.

Két előnyt fogalmaz meg a válasz. Az egyik a rendkívüli lehetőség a választás meghozatalához és a polarizációra egy férfi és nő között, akik azonos úton járnak. Polarizáció alatt azt értjük, hogy az ember a harmadik denzitás során tanulja a szeretet és hozza meg a választást, hogy önmagát vagy másokat szolgálva lép tovább a negyedik denzitásba. Amennyiben a polarizáció nem történik meg megfelelő mértékben akár az negatív (önmagát szolgáló) akár a pozitív (másokat szolgáló) pólus irányába, kénytelen lesz megismételni a harmadik denzitást. Részletesebben az alapfogalmak között a Polaritások és a Választás cikkben olvashatunk ennek jelentőségéről. A párkapcsolat a szolgálaton keresztül tehát rendkívüli mértékben tudja segíteni ezt a folyamatot és ezáltal segíteni abban, hogy továbblépjünk a következő tudatossági szintre, denzitásba.

Érdemes lehet tehát odafigyelni amikor párt választunk, hogy azonos úton haladjunk. Érdemes lehet azonban ezt tesztelni is néhány év együttéléssel, hisz ahogy a mondás tartja, „lakva ismerszik meg az ember”. Előfordulhat, hogy azonnal tudjuk a másikról, hogy „együtt rezgünk”, de ha mellényúlunk, a rendkívüli lehetőség elhalványulhat, ha mégsem ugyanazon az úton haladunk. A párunk „lemarad” vagy „elfordul” attól az úttól, amin mi magunk haladni szeretnénk. Fegyelmezetten, egymást segítve, együtt haladva ez egy kiváló módszer lehet a szellemi fejlődéshez.

A második az „egy meg egy mindig több, mint kettő” elve. A matematikai összeadás fogalom sántít, különösen az emberi kapcsolatokban. Egy férfi és egy nő együtt több, mint ugyanaz a két ember külön-külön. Ha „összeadjuk” őket, a két ember energiáján kívül, ha más nem is, a Teremtés (például gyermeknemzés) hatalmas potenciáljával máris többek. Ami az Egység Törvénye könyvekben „duplázó effektusként” van nevezve, véleményem szerint rendkívül fontos tényező. Ré így fogalmaz erről, többek között a 7.2-es válaszban: „ennek eredménye meglátható a nyújtható szolgálatunk korlátjaiban. Szerencsénkre a Szolgálat Törvénye négyzetezi a hívók vágyát. Máskülönben nem lenne létezésünk ebben az időben/térben„. Krisztus ezt így fogalmazza meg: „Azt is mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják mennyei Atyámtól. Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.” (Máté 18.19-20)

Szükséges, hogy tudjuk mi magunk mit akarunk az életben. Miért vagyunk itt, mi a célunk. Ez az első lépés, hisz ezután tudjuk, hogy milyen úton haladunk. Ehhez önismeret és őszinteség szükséges önmagunkkal szemben. Ezután érdemes párkapcsolatban gondolkodni, és annak megfelelően választani párt, különben van esélye a csalódásnak. Felmerülhet a kérdés az olvasóban, hogy hol van ebben az „első látásra szerelem”, a „nagy Ő” és a többi, romantikus tényező, ha tudjuk, mit keresünk a másikban. Ez a fajta tudatosság a párválasztásban lehet valakinek szimpatikus, valakinek nem. Amennyiben a cikk olvasója nem ért egyet ezzel, ugyanúgy helyes lehet. A Szabad Akarat mindig elsőrendű.

Miután megtaláltuk a párunkat, elindulhatunk együtt is az úton, amelyen szellemi értelemben haladni szeretnénk. Pontosabban fogalmazva, innen együtt megyünk tovább, ameddig mindketten úgy tartjuk helyesnek. Itt is érdemes őszintének lenni önmagunkkal és a párunkkal, akkor is ha mi már mással szeretnénk foglalkozni (más úton haladnánk), mert ha nem ugyanarra megyünk, logikus módon eltávolodunk egymástól.

Ameddig azonban együtt tudunk haladni, fantasztikus szintek nyílhatnak meg akár a polarizáció akár szellemi fejlődésünk területén. Érdemes lehet fegyelmezetten igyekezni, hogy utunk együtt haladjon egészen addig, amig fel nem ismerjük valódi Önmagunkat, azt hogy egyek vagyunk a párunkkal, aki, akárcsak mi magunk, maga az Egy Végtelen Teremtő.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

A fizikai- és életenergia megkülönböztetése és felhasználása

június 14, 2020 /

Az Egység Törvénye könyvekben sokszor szóba kerül az energia és ezen belül is a fizikai és vitális energia témaköre. Ebben a bejegyzésben megtalálhatjuk ezen két energiatípus értelmezését, egymáshoz való viszonyát és hogy mire lehet érdemes odafigyelni a felhasználásukkal kapcsolatban.

72.10

[…] A fizikai energiaszint a tudat/test/lélek komplexum test komplexuma számára rendelkezésre álló energiamennyiség mércéje. A vitális energiamérték a tudat/test/lélek komplexum számára meglévő energia mennyiségét fejezi ki. […]

A fizikai energiaszint az, ami a testünk számára rendelkezésre álló energiamennyiség, míg a vitális energia a mi magunk számára (mint tudat-test-lélek komplexum) rendelkezésre álló energiamennyiség. A teljes 72.10-es kérdés-válasz a bejegyzés végén megtalálható.

63.6

Kérdező: Adnál definíciót a vitális vagy élet energiára?

Ré: Ré vagyok. A vitális energia a tudat, a test és a szellem energiaszintjeinek együttese. A fizikai energiától eltérően a vitális energiának az kell, hogy az integrált komplexumok hasznos módon vibráljanak.
Az akarat ereje változó mértékig kipótolhat hiányzó vitális energiát, és ez előfordult már a ti időmértéketek szerinti elmúlt ülések alkalmával ennél az instrumentumnál. Ez nem tanácsos. […]

A vitális, másnéven életenergia tehát a tudat, test és lélek energiaszintjeinek együttese. Érdekes, hogy az akarat képes lehet pótolni a vitális energiát. Valószínűleg mindannyian voltunk már teljesen kimerültek, mégis képesek voltunk tovább aktívak maradni és helytállni amiben kellett, pedig legszívesebben lepihentünk volna. A mai felpörgetett világban különösen gyakori, hogy kimerült állapotunkat nem pihenéssel, feltöltő tevékenységekkel kezeljük, hanem akaraterővel. Ráparancsolunk magunkra, hogy ezt még el kell végezni, le kell dolgozni, stb. Ré szerint ez nem tanácsos.

Hogyan értelmezhetjük azt a gondolatot, miszerint a vitális vagy életenergiának az kell, hogy „az integrált komplexumok hasznos módon vibráljanak”?

63.7

Kérdező: Igazam lenne-e akkor, ha azt vélelmezném, hogy az életenergia az entitás tudatosságának vagy hajlamának függvénye, a polaritása vonatkozásában, vagy Teremtővel vagy a teremtéssel való általános egysége vonatkozásában.

Ré: Ré vagyok. Nemkonkrét értelemben jóváhagyhatjuk állításod helyességét. Az életenergiára lehet úgy tekinteni, mint mély szeretetre az élet iránt vagy az élettapasztalatok iránt, amilyen a teremtés gyönyörűsége, és nagyra értékelésére más-éneknek és társ-Teremtőtök azon alkotói torzulásainak, amelyek szépséggel bírnak.

E vitális energia nélkül a legkevésbé torzult fizikai komplexum is erejét veszti és elpusztul. Birtokában e szeretetnek vagy életenergiának vagy elánnak, az entitás még akkor is folytathatja útját, ha a fizikai komplexum nagymértékben torzult.

A Szeretetet az Egység Törvénye könyvekben nem, mint egy érzés, vagy egy állapot értelmezzük, hanem mint egy rendkívül magasrendű, tiszta energia, ami az Egység Törvénye második „torzulása”. Erről a témáról hosszabban olvashatunk a Teremtéselmélet. Szabad Akarat, Szeretet, Fény írásban.
Amikor sétálunk, gyönyörködünk a természetben, feloldódunk valamilyen felemelő tapasztalásban, eseményben, – például egy jó beszélgetésben, könyvben, előadásban, kiállításban, szeretkezésben, vagy bármi más tevékenységben vagy állapotban -, akkor az életenergiáink töltődnek. Használjuk is a „feltöltő” kifejezést bármire, ami „feltölt” bennünket és jobb állapotba kerülünk annak eredményeként. Ez nem ugyanaz, mint ami pihentető. Lehet, hogy egy esemény, tevékenység után fizikailag fáradtak vagyunk, mégis feltöltődtünk – például egy jól sikerült túra után egy szép erdőben.

Amennyiben vitális energiánkat nem tudjuk pótolni, elhalványulunk, elgyengülünk és a fizikai komplexum elpusztul. Amennyiben viszont vitális energiánk rendelkezésre áll, nincs kimerülve, még fizikai, testi problémák ellenére is tudunk létezni. Sőt, akár jobban tudunk élni, mint aki fizikailag „jól” van, csak vitális energiái nincsenek. Elképzelhető, hogy van olyan ismerősünk, rokonunk, aki noha testileg nincs jól, mégis öröm vele beszélgetni, vagy a társaságában lenni. Ő tölt fel bennünket, pedig látszólag mi vagyunk jól.

Először a fizikai energiánk fogy el. Elfáradunk, kimerülünk, belefáradunk dolgokba. A fájdalom (fizikai és nem-fizikai) szintén kimerít, lemerít fizikailag, ezért amennyiben lehetségeséges, érdemes elkerülni.

70.4

Általános esetben a fájdalom (miként nevezitek ezt a torzulást) […] a fizikai komplexum energiájának kimerítése után megkezdi kimeríteni a vitális energiát.

Ha elfogytak fizikai energiáink, elkezdjük kimeríteni vitális energiáinkat.

72.10

Kérdező: A legutóbbi ülésen említetted, hogy ha a közvetítő bármennyit is elhasználna a megnövekedett vitális energiából, amelyet most fizikai tevékenységek tekintetében tapasztal, azért ő „kemény árat” fizetne. Felfednéd nekem e kemény árnak a jellegét, s hogy miért jelentkezne?

Ré: Ré vagyok. A fizikai energiaszint a tudat/test/lélek komplexum test komplexuma számára rendelkezésre álló energiamennyiség mércéje. A vitális energiamérték a tudat/test/lélek komplexum számára meglévő energia mennyiségét fejezi ki.

Ez az entitás nagy torzulásokkal rendelkezik a tudat komplexumi tevékenységek, a lélek komplexumi tevékenységek, valamint a nagy csatorna felé a Teremtőhöz: az akarat irányába. Ennélfogva eme instrumentum vitális energiája még bármely mérhető fizikai tartalék hiányában is meglehetősen kiadós.

Ám amellett ennek az akarati, tudati és lelki energiának a fizikai komplexum dolgaira történő felhasználása sokkal nagyobb torzulást kelt a vitális energia lecsökkenésében, mint ezen energiának ama dolgokra fordítása, melyek a tudat/test/lélek komplexum akarata és legmélyebb vágyai közöttiek. Ebben az entitásban e vágyak a Teremtőnek tett szolgálatra irányulnak.

Ez az entitás minden szolgálatot a Teremtőnek tett szolgálatnak tekint, s ez az, amiért óva intettük a támogató csoportot és magát az instrumentumot is e tekintetben. A torzulás mélységére nézve nem egyenlő minden szolgálat. A túlhasználása e vitális energiának – hogy prózaiak legyünk – az életerő gyors megszüntetését jelenti.

Ez a kérdés-válasz elsősorban a Ré-vel kapcsolatban lévő csoportnak szólt, azonban számunkra is értelmezhető gondolatokat tartalmaz. Az életenergiánkat nem érdemes elpazarolni olyan tevékenységekre, amelyek nem a mélyebb vágyainkból fakadnak. Ha fizikai szinten elhasználjuk az életenergiánkat arra „méltatlan” tevékenységekre, az jobban meríti vitális energiánkat, „nagyobb torzulást kelt a vitális energia lecsökkentésében”. Magunk is érezhetjük ezt olyankor, amikor a „többre lennék képes” vagy „biztos erre kell pazarolnom a energiáimat” gondolatokkal foglalkozunk. Például napi 10-12 órát dolgozom, de csak azért, hogy nagyobb anyagi javaim legyenek (nagyobb ház, autó, stb). Ez azonban alaposan kimerít, fáradt, goromba és fásult vagyok. Biztos, hogy a mélyebb vágyaim tényleg ezek, amikre „elköltöm” energiáimat? Tényleg nagyobb autót szeretnék? Vagy inkább minőségi emberi kapcsolatokat? Amennyiben felmerül bennünk a kérdés, hogy biztos ezt vagy azt akarom-e, ez már árulkodó jel arra, hogy lehet, hogy nem a saját utamat járom.

„A torzulás mélységére nézve nem egyenlő minden szolgálat”, mondja Ré. Lehetnek olyan tevékenységek, szolgálati módok, területetk amikért érdemesebb felhasználni vitális energiánkat. Ezek általában lelkesítő, felemelő, lelkünk szintjéről fakadó késztetések. A felszínes vagy pótcselekvések területeire pedig kevésbé lehet érdemes vitális energiáinkat felhasználni.

Ha vitális energiáink felhasználását túlzásba visszük, Ré úgy fogalmaz, az életerő gyorsan megszűnik, kiapad. Mi magunk kiégünk, levertté, kedvetlenné, depresszióssá válhatunk. Értelmetlennek és céltalannak tarthatjuk az életünket és nem értjük mi baj van velünk. Mindez elkerülhető lehet, ha értjük, a különbséget a fizikai és vitális energiáink között. Ha ezt értjük, felismerhetjük, hogy érdemes lehet életenergiánkra (vitális energiánkra) vigyázni és nem elhasználni, pazarolni különféle felszínes, vagy pótcselekedetekben.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

« Régebbi bejegyzések Újabb bejegyzések »

Blog bejegyzések

Kapcsolatfelvétel

© Az Egység Törvénye könyvek szerzői jogának tulajdonosa az L/L Research.

Adatkezelési irányelvek ↑