Címke: szeretet (4 / 6 oldal)

Védelem a nehéz időkben

Úgy láthatjuk, jelenleg nehéz időket élünk. Jelen, katalizátorokkal teli időszakunkban mind az önmagukat szolgálók, mind pedig a másokat szolgálók jelenléte, munkássága megtapasztalható, érzékelhető. A feledés fátyla hatására nem láthatunk rá a másik ember (másik énünk) valódi szándékára és ezért sokunk számára érthetetlennek és zavarosnak tűnik a jelen időszak. Milyen értékek és hozzáállás lehet a megfelelő, mely az Egység Törvénye könyvekben található filozófiával összhangban van, illetve létezik-e bármiféle védelem, mellyel magunkat felvértezve megtarthatjuk az egyensúlyi állapotunkat?

Miért van egyáltalán szükség a feledés fátylára?

82.22

Kérdező: Akkor, minthogy az egyedüli lehetőség ebben az adott időben [amikor még nem létezett a Feledés Fátyla], ahogy én látom, a mások szolgálata felé polarizálódás volt, abból amit elmondtál, azt kell feltételezzem, hogy jóllehet mindenki tisztában volt ezzel a másokat szolgáló szükséggel, mégis képtelenek voltak elérni azt. Mi volt az elmekonfigurációja az akkori elme/test/lélek komplexumoknak? Tudatában voltak a polarizáció szükségességével, vagy nem tudtak róla? És ha igen, akkor miért esett oly nehezükre az érettségihez szükséges mértékben másokat szolgálni, amikor ez volt az egyedüli lehetséges polaritás?

Ré: Ré vagyok. Vedd fontolóra, ha tetszik, hogy a mennyei boldogságban élők – miként hívjátok e torzulást – hajlamosak kis sürgetést érezni a helyzetükön változtatni vagy jobbítani. Ez következik abból az elme/test/lélekből, amely nem komplex. Van lehetőség a más-ének szeretetére és szolgálatára, de az énben benne van a Teremtő ellenállhatatlan tudatossága. A Teremtővel való kapcsolat akár a köldökzsinór. A biztonságérzet teljes. Ennélfogva semmilyen szeretet nem rettentően fontos, semmilyen fájdalom nem szörnyen rémisztő, semmi erőfeszítést nem tesznek hát a szeretetért való szolgálatra, vagy hogy előnyre váltsák a félelmük.

Az előző oktávban (teremtési ciklusban) még nem létezett a feledés fátyla, mely a harmadik denzitás lényei számára eltakarja az aktuális inkarnáció előtti és utáni életeket, a Teremtő közvetlen megtapasztalását és végtelen szeretetét, a másik énünkkel (másik emberrel) való azonosságunk tudatosságát.

A feledés fátyla hatására bármilyen katalizátor hatása jelentősen felerősödik, mivel érzelmeink sokkal erősebben jelennek meg. Félelem, odaadás, szeretet, düh, frusztráció, stb. Mindezek sokkal „halványabban” megélhető érzések lennének, amennyiben a Teremtő tudatossága énünkben teljesen jelen lenne. A fátyol nélkül úgy érezzük, nincs tökéletes biztonság, nincs garancia semmire, ezért megéléseinknek, félelmeinknek, örömeinknek nagy jelentőséget tulajdonítunk. Ennek eredményeként sokkal inkább képesekké válhatunk polarizálódni az általunk választott pólus irányába.

Milyen tetteket, tevékenységeket lehet érdemes megfontolni vagy megvalósítani ebben az időszakban?

14.14

Kérdező: Származna most előnye a bolygó népének abból, ha befejeznék ezt az [általános élettartam meghosszabbító] gépet?

Ré: Ré vagyok. A szüret most van. E ponton nincs értelme erőfeszítéseket tenni eme torzulások mentén a hosszú élettartam irányába, annál inkább az önvaló keresése felé irányuló torzulások bátorítására, mivelhogy ez a szív, mely világosan az ibolyaszín energiamezőben lakozik, lesz meghatározója minden egyes elme/test/lélek komplexum szüretének.

A válasz alapján kijelenthetjük, hogy az Önvaló keresése felé irányuló tetteknek van egyedül igazán értelme jelenleg. A Teremtő felé törekedhetünk, tanulhatunk és haladhatunk bárhogyan, ahogyan tudunk. Erre számtalan út létezik, néhány példa: jóga, zen, kereszténység, vagy bármi, ami a Teremtőhöz, magunkhoz, „befelé” vezet. Polarizációnknak érdemes a betakaríthatóság felé elmozdulnia, mivel jelen időszak a betakarítás időszaka. Mindannyian, akik most itt vagyunk, azért vagyunk itt, hogy növeljük azon lények számát, akik továbbléphetnek a következő denzitásba, illetve, hogy mi magunk is jelen életünk végén, megfelelően polarizálódva továbblépjünk.

32.1

Kérdező: […] Mit tehetünk azért, hogy megvédjük magunkat a torzító befolyásoktól? Van erre szertartás vagy meditáció?

Ré: Ré vagyok. Habár szimpatizálunk a hőn áhított vággyal, hogy szolgálatotokra legyünk abban, amit a kérdés jól példáz, válaszunkat behatárolja a Zavar Útjának torzulása. Elmondunk néhány általános dolgot, melyek segíthetnek az ügyben.

[…] a pozitív ösvény járói számára negatív avagy erőtlenítő befolyások elleni védelem módozatait ez az instrumentum már igen nagy mértékig fölvonultatta. Gondoljátok csak végig, milyen esélyeket adtak ezen adott események a negatív befolyásoknak az instrumentumba belépni. Az instrumentum egyedüllétekor és más-éneket érintő tettei közben a Teremtőre gondolt, folyamatosan dicsőítve és hálát adva a Teremtőnek a megélt tapasztalataiért. Ez cserébe olyan energiák kisugárzását tette lehetővé ezen adott entitásnak a másik énje felé, hogy katalizátorává váljék a másik én ama képessége megnyitásának és megerősítésének, hogy az egy pozitívabban sarkosult állapotában működjék. Tehát olyan védelmet láthatunk itt, ami igen egyszerű. Adj hálát minden pillanatért. Lásd énedet és más-énedet a Teremtőként. Nyisd ki a szíved. Mindig ismerd a fényt és magasztald. Ez minden szükséges védelem.

Az instrumentum (Carla) képes volt akkor is hálával és szeretettel fordulni a Teremtő felé, amikor nehéz tapasztalásai voltak. Az Egység Törvénye könyvekben bővebben olvashatunk ezekről, a lényeg azonban az, hogy bármilyen tapasztalást is éljünk meg, ha tisztában vagyunk vele, hogy a Teremtő szeretete nem csökken, a megélt tapasztalatok hasznunkra vannak, képessé válhatunk mind magunk, mind mások számára olyan katalizátorrá válni, mely segítségével a másokat szolgálók irányába polarizálódhatunk mi magunk és mások is.

A hála egy rendkívül erős érzelem, mely kiüthet elménkből minden negativitást. Érdemes kipróbálni, hogy találjunk 10-20 vagy még több dolgot életünkben, amiért azonnal hálásak lehetünk. Bizonyára találunk ennyit, sőt, sokkal többet is találhatunk, hiszen akár életünk minden pillanatáért hálásak lehetünk. Lássuk Önmagunkat és másokat mint a Teremtő. Mindannyian ugyanannak az Egy Végtelen Teremtőnek egyedi megnyilvánulásai, tükröződései vagyunk. A Teremtő pedig Önmagát tapasztalja, ismeri meg életünk tapasztalásain keresztül. Nyissuk ki szívünket, ismerjük fel a fényt és adjunk hálát. Ez a mentális konfiguráció, ez a rezgésszint megadhat számunkra minden szükséges védelmet.

95.24

Kérdező: Ezt a kijelentést a következőképp értelmezem magamnak: Ha a Tudat Tapasztalata [a Tarot 4. lapja] a jobb oldali ösvényt elegendőképp kiválasztotta, hogy a jobboldali ösvény kiválasztásában a tökéletes tisztaságot megközelítette, akkor a baloldali katalizátor hatásaitól való teljes áthatolhatatlanságot is megközelítette ezzel. Ez így van?

Ré: Ré vagyok. Ez pompásan éleslátó. Azon keresőnek, aki tisztán kiválasztotta a másokat szolgáló ösvényt, bizonyosan nem lesz kézzelfogható változékony inkarnációs létélménye. Illúziótokban nincs külső menedék a gyors és kegyetlen katalizátor kitöréseitől, felindulásaitól és viharától.

Azonban a tisztáknak, minden, amivel csak szembetalálkoznak, az Egy Végtelen Teremtő szeretetéről és fényéről szól. A legdurvább csapást is felkínált kihívások és eljövendő lehetőségek légkörében szemlélik. Így aztán a nagy fényfáklya jó magasra van tartva egy ilyenvalaki felett, hogy valamennyi értelmezés a fény által védelmezettnek legyen tekinthető.

Az Egység Törvénye könyvekben Ré számtalanszor megemlíti, hogy a legnagyobb védelem a szeretet. „Folytassátok szeretetben, dicsőítéssel és hálaadással a Teremtőnek. Tanulmányozzátok a korábbi anyagot. A szeretet a nagy oltalmazó.63.5; „A legnagyobb oltalom, mint mindig, a szeretet.64.21; „Megemlíthetjük, hogy a torzulás a szeretetre – miként nevezitek e spirituális/érzelmi komplexumot –, amit ez iránt az entitás iránt mindegyikőtök érez, segítségül lesz akár kifejeződik ez, akár megnyilvánulatlan marad, hisz nincs is nagyobb védelem a szeretetnél.75.2.

Ugyanez a gondolat többek között a Bibliában is megtalálható. Például, János 1. levele 4-ik rész: „A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: a ki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.János 4:18.

A szeretet tehát a legnagyobb védelem a másokat szolgáló úton. Érdemes a szeretetet választanunk, akármilyen katalizátorral is szembesülünk életünk során. A szeretet, a hála és odaadás kiűzi elménkből azokat a rezgéseket, melyek negatív hatással lennének fizikai és szellemi egészségünkre, boldogságunkra.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Egyensúlyi hozzáállás a gyógyulás témaköréhez

Az elvek a gyógyító tevékenységek végzéséhez címmel egy korábbi cikkben igyekeztünk bemutatni egy olyan hozzáállást a gyógyításhoz, gyógyuláshoz, mely összhangban van az Egység Törvénye könyvekben található filozófiával. Ebben a bejegyzésben ezt a témát vezetjük tovább, most a gyógyulás oldaláról megközelítve.

Kijelenthetjük, hogy mindig a „finomabb” struktúra határozza meg, nyilvánul meg a „durvább” struktúra felé. A tudati szintjeink, a kauzális sík határozza meg energetikánkat, és az energetikai rendszerünk egyensúlya, harmoniája határozza meg a testi szöveteink, szerveink mibenlétét. Amennyiben a tudati szinten rendben, harmóniában, egyensúlyban vagyunk, az energetikai minőségeink is harmonikusak, kiegyensúlyozottak lesznek, ami viszont az egészséges testi működést teremti meg, tartja fenn.

Ré a 66.34-es válaszban így fogalmaz:

Ré: […]

Katalizátor kerül felajánlásra az entitásnak. Ha azt nem használja fel az elme komplexum, akkor az kiszivárog a test komplexumra és valamilyen formájú fizikai torzulásként manifesztálódik. Mennél hatékonyabb a katalizátor felhasználása, annál kisebb fizikai torzulás található. […]

Vagyis a katalizátor előbb az elmében jelenik meg, majd ha ott nem tudjuk felhasználni, feldolgozni, kibillent a tudati egyensúlyunkból. Ennek jele lehet, hogy aggódunk, frusztrálódunk vagy „kattogunk” valamin. Ez a katalizátor így aztán kiszivároghat a testünk szintjére és valamilyen formájú fizikai betegségként, torzulásként manifesztálódhat.

Hogyan zajlik ez a folyam le? A kérdező a következő kérdésben összefoglalja, hogy általánosan hogyan alakul ki egy betegség vagy testi rendellenesség.

73.19

Kérdező: Egy általános kijelentést tennék, amit kijavíthatsz. A gyógyító-páciens összképet én úgy látom, hogy a gyógyításra szorulónak elzáródás lehet egy vagy több energiaközpontjában, de mi csak egy konkrét problémát fogunk figyelembe venni… ezen energiaközponti elzáródás következtében a fölfelé spirálozó fény, mely a hét test egyikének létrehozója, meg volt gátolva ennek a testnek a karbantartásában, s ez egy eltorzuláshoz vezetett eme test tökéletességétől, amit mi betegségnek vagy testi rendellenességnek nevezünk, mely aligha tökéletes. A gyógyító, miután megfelelően konfigurálta energiaközpontjait, a helyesen beállított energiaviszonyain keresztül képes fényt, lefelé ömlő fényt csatornázni a gyógyítandóhoz. Ha a gyógyítandónak megvan a mentális konfigurációja arra, hogy ezt a fényt elfogadja, akkor a fény belép a fizikai komplexumba és újrakonfigurálja a torzulást, melyet az eredeti elzáródás hozott létre. Biztos vagyok benne, hogy ejtettem néhány hibát ebben. Kijavítanád őket, ha megkérlek?

Ré: Ré vagyok. A hibáid aprók voltak. Jelenleg nem kísérelnénk meg túl nagy finomítást tenni a kijelentésen, mivel előzetes anyag jár hozzá, amely kétséget kizáróan elő fog majd kerülni. Elmondhatunk annyit, hogy többféle formájú gyógyítás létezik. Sokban csupán a szakértő energiáját használják. A tűz gyakorlatában némi fizikai komplexumi energia is csatornázásra kerül.

Megjegyezhetjük továbbá, hogy amikor a gyógyításra vágyó, hiába hogy őszinte, de gyógyulatlan marad – miként e torzulást nevezitek –, akkor inkarnáció előtti választásokat is fontolóra vehettek, és egy ilyen entitásnak azzal a javaslattal tehettek hatékonyabb segítséget, hogy meditáljon el az igenlő felhasználásán bármely korlátozásnak, amit csak tapasztal. Azt is megemlítenénk, hogy az indigó színű munkák ilyen esetekben gyakran segítenek.

E megjegyzéseken kívül másban nem kommentálnánk a megjegyzésedet ezen a munkaülésen.

Összefoglalva, valamilyen energetikai blokk kialakulása akadályozza a felfelé áramló energiát, mely a Teremtő mindent átható és fenntartó energiája. Ez az energia az első energia központon, a gyökércsakrán lép be energetikai testünkbe és végighalad a hét energetikai központunkon (csakrán), aktiválva, táplálva, fenntartva az adott energetikai szinteket. Az Energia, energiaközpont, chakra bejegyzésben részletesebben kifejtjük ezt a témakört. A blokkolt energia nem jut el mindegyik csakrához, vagy energetikai testhez, mely így hiányosan van fenntartva, „karban tartva”. Az energiatestekről a Energiaáramlás és a finomabb testi struktúrák bejegyzésben olvashatunk bővebben.

A gyógyító a saját „helyesen beállított energiaviszonyain” keresztül képes a fényt csatornázni a gyógyítandóhoz, aki ha képes rá („megvan a mentális konfigurációja”), befogadja ezt a fényt, mely helyreállítja az energetikai hiányosságot, egyensúlytalanságot és ezáltal a fizikai betegséget, torzulást. Kijelenthetjük tehát, hogy az ilyen gyógyító saját maga is tudati, energetikai és testi egyensúlyban kell, hogy legyen azért, hogy képes legyen minél tisztábban átvezetni lényén a Teremtő (gyógyító) energiáit, fényét.

Azt is kijelenthetjük, hogy nem a gyógyító gyógyít, hanem a Teremtő, amennyiben a gyógyítandó (a beteg) képes befogadni a gyógyító energiát. Például, a Bibliából ismerjük Jézus csodáit, melyben mindig kijelenti, hogy „a hit” és „az Atya” gyógyít, nem Ő maga. „Jézus megfordult, meglátta őt és azt mondta neki: »Bízzál lányom! A hited meggyógyított téged.« És abban az órában meggyógyult az asszony.” (Mt. 9.22) „Aztán így szólt hozzá: »Kelj föl és menj; a hited téged megtartott.«” (Lk. 17.19). Jézus Krisztus olyan tiszta volt, hogy lényén keresztül csodálatos gyógyulások történhettek, Ő azonban nem sajátítja ki magának a gyógyítás képességét. Ha a betegnek nem lett volna hite, nem lett volna képes befogadni a gyógyító energiákat, így gyógyulása is elmaradt volna.

A korábban hivatkozott cikkben megtaláljuk a 66.10 kérdés-válasz párban Ré válaszát, melyben kijelenti, hogy „a gyógyító nem gyógyít„. A gyógyító egy „kikristályosult csatorna” az intelligens energia számára, mely lehetőséget kínál a gyógyulásra.

A válaszból kiderül, hogy sokféle formájú gyógyítás létezik, a fenti gondolatokkal nem kívánjuk lebecsülni a hagyományos gyógyítók, orvosok munkájának szükségességét és hasznosságát. Mindössze arra igyekeztünk rávilágítani, hogy a „finomabb” szinten működő gyógyító önmaga is harmonikus, kikristályosult egyensúlyi állapotban kell legyen, valamint hogy a gyógyulás a betegen múlik elsősorban, hiszen ha Ő maga nem teszi lehetővé saját magának a gyógyulást, a gyógyító tevékenységének eredménye is csökkentett hatásfokú vagy blokkolt lesz.

Végül, amennyiben a beteg, a gyógyulandó személy őszintén meg szeretne gyógyulni, tehát képes lenne befogadni a gyógyító energiát, mégsem gyógyul meg, akkor az arra utalhat, hogy egy inkarnáció előtti választás vagy döntés tartja fenn a jelenlegi, egyensúlytalan helyzetet. Ez pedig azt jelenti, hogy Ő mégsem képes befogadni a gyógyulást, egy születés előtti döntés vagy „programozottság” okán. A feledés fátyla miatt ezekre nem láthatunk rá, azonban Ré úgy fogalmaz, hogy ilyen esetekben az „indigó színű” munkák gyakran segítenek. A betegségekben, korlátozásokban a beteg megtalálhatja ennek az inkarnáció előtti döntésnek az értelmét és hasznosságát. Az Egység Törvénye könyvekben Ré sokszor említi és ad is néhány konkrét példát ilyen pre-inkarnitív programozottságra (pl. 21.9-11, 33.6-7, 50.4-5, stb.). További példa, Carla az Egység Törvénye ötödik könyvben elmondja saját esetét, hogy a testi nehézségei (pl. tartós ízületi gyulladás) és betegségei (pl. veseleállás) mind ahhoz segítette, hogy ne a külső világ felé éljen, hanem befelé forduljon, szemlélődjön, kontempláljon és imádkozzon. Ez hozzásegítette a meditációhoz és ahhoz a mentális fegyelemhez és elmélyüléshez, hogy később a Ré kapcsolat instrumentuma tudott lenni, illetve életcélját a viszonzás nélküli mások szolgálatát minél jobban be tudja teljesíteni.

Az indigó szín a homlokcsakrához (harmadik szem csakra) tartozó rezgési szint, ide tartozik – többek között – az egyéni vagy csoportos meditáció, őszinte imádkozás, kontempláció és maga a korábban felvázolt „finom” szintű gyógyítás tevékenysége is.

Tehetünk-e valamit az energetikai blokkjainkkal, testi korlátozottságunkkal, betegségeinkkel?

75.35

Kérdező: A harmadik denzitásban bárki megvalósíthat valamilyen fokú gyógyítást, amennyiben rendelkezik a megfelelő akarattal, vággyal és polaritással, vagy pedig ehhez az energiaközpontoknak egy minimális egyensúlya is szükséges a gyógyító részéről?

Ré: Ré vagyok. Bármely entitás, bármikor, egy pillanat alatt megtisztíthatja és kiegyensúlyozhatja az energiaközpontjait. Sokszor ezért normál esetben meglehetősen elzáródottak, legyöngültek és eltorzultak szeretet és erős akarat révén ideiglenes gyógyítókká válhatnak. A természettől fogva gyógyítóvá váláshoz az illetőnek csakugyan ki kell képeznie magát a személyiségbeli önfegyelmezésekben.

Bármelyikünk egy pillanat alatt kiegyensúlyozott állapotba kerülhet. Ezt legtöbbször az akadályozza meg – véleményem szerint -, hogy túlságosan azonosulunk egy szituációval, problémával, nehézséggel vagy éppen örömmel, vággyal, sikerrel és elfeledjük, kik vagyunk valójában. Nem a testünk vagyunk, nem az elménk, nem a gondolataink vagy a személyiségünk, hanem az Egy Végtelen Teremtő „egyéni tükröződése”, mely a Végtelenben tapasztalja Önmagát rajtunk és mindenki máson keresztül. Amennyiben képesek vagyunk „kívülről” szemlélni egyfajta „tanú-állapotban” azt, ami velünk történik, kevésbé tudnánk beleragadni a különféle diszharmoniákba és egyensúlytalanságokba. Ezt azonban megtanulni, begyakorolni nem könnyű, nem kis feladat, akár egy (vagy sok) életen át tartó lecke is lehet. Miután sikerült elérnünk ezt a „tanú-állapot” tudatosságát, legyen bánat vagy öröm, kudarc vagy siker, a szituációk nem fognak tartósan kibillenteni bennünket az egyensúlyi, harmonikus állapotunkból.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Nehezebb körülmények okai, lehetőségei

Az elmúlt néhány évben, évtizedben felgyorsult változások és átalakulások zajlanak a világban. Ami régen érték volt, manapság értéktelennek tűnhet, amiért régen kiálltunk, sőt az életünket adtuk, manapság önként feladjuk. Úgy tűnhet, hogy egy meglehetősen diszharmonikus világ alakult ki, melyben összekeveredett az érték és értéktelen, az anyagi érdekek előbbre kerültek az emberségnél. Látszólag manapság szinte „semmi sem szent”, sem a család, sem a nemzet, sem az adott szó és így tovább. Ránézésre egy kaotikus, diszharmonikus világban élünk, amit különféle nehézségek sújtanak. Ebben a bejegyzésben ezzel kapcsolatban szeretnénk az Egység Törvénye könyvek alapján egy nézőpontot átadni.

Földünkön jelenleg zajlik az átmenet a negyedik denzitásba. A denzitás-váltás időszakát hívjuk „szüretnek” vagy „betakarításnak”. Úgy is fogalmazhatunk, hogy egy új világ van születőben. Erről több helyen is volt már szó, többek között a korszakváltás cikkben és videóban.

Egy denzitásváltás vagy szüret lehet pozitív, negatív vagy vegyes. Egy pozitív szüret azt jelentené, hogy egy bolygó öntudatra ébredt (azaz harmadik denzitású) őslakosai többsége alapvető hozzáállása egymáshoz a „mások szolgálatata”. Ez egy harmonikus, szeretetteli, elfogadó környezetet jelenthet bolygószinten, ahol szinte mindenki segítő, szolgáló és elfogadó hozzáállást tanúsít a többiekhez. Egy ilyen bolygón a jelmondat a „szeretet és elfogadás” lenne.

A negatív szüret ennek a fordítottja, amit talán úgy fogalmazhatunk meg, hogy az öntudatra ébredt harmadik denzitású lények többsége számára „önmaguk szolgálata” lenne az első. Az egyének elhatárolódnak egymástól és irányítani próbálnák egymást, mely egy alá-fölé rendelő, diktatórikus társadalmi rendszert alakítana ki. Egy ilyen bolygón a jelmondat az „elkülönülés és irányítás” lenne.

A vegyes szüret – mint amilyen Földünkön is zajlik jelenleg – az, amikor vegyesen polarizált öntudatra ébredt lények (emberek) népesítik be a bolygót a bolygószintű denzitásváltás során. Vannak, akik mások szolgálata mentén élik életüket, vannak akik önmaguk szolgálata mentén és vannak azok, akik hol így, hol úgy.

65.15

Kérdező: Akkor ahogy a ciklus ezen utolsó napjai elpárolognak, ha történetesen a szüret most történne meg, ma, akkor egy bizonyos számú pozitívan és negatívan leszüretelt lenne, meg egy bizonyos számú ismétlő. Azt fogom feltételezni, hogy a katalizátor miatt, mely a jelenlegi és a tényleges szüretidőszak közt lesz tapasztalható, a szüretelhető entitások mindkét száma emelkedni fog.

Általánosságban értve, nem konkrétan erre a bolygóra, hanem mondjuk, hogy az általános tapasztalatok szerint a szüreteknél, mekkora mértékű növekedést tudsz a katalízis hatására logikusan elképzelni az entitások számában arra az utolsó időszakra vetítve, vagy tévesen gondolom azt, hogy más bolygók katalizátort dobtak volna be egy szüreti időszak végén, mikor vegyes szüretük volt?

Ré: Ré vagyok. Vegyes szüret esetén majdnem mindig van diszharmónia, és ennek következtében hozzáadott katalizátor is, az általatok „földi változásoknak” nevezett formában. Ez a feltételezésed helytálló.

A Konföderáció vágya, hogy szolgálja azokat, akik esetleg valóban intenzívebben keresnek e hozzáadott katalizátor hatására. Nem kívánunk vállalkozni rá, hogy a szüretben megnövelt számok sikerét kivetítsük, mivel ez nem volna helyes. Mi szolgálók vagyunk. Ha hívnak minket, akkor minden erőnkkel szolgálunk. A százalékok számolgatásában nincs erény.

A vegyes szüret időszaka tehát – ahogyan Ré fogalmaz – diszharmonikus időszakot eredményez. Ha megnézzük az elmúlt 10 évet, volt hitelválság, migránsválság, hatalmas esőerdőtüzek, környezeti katasztrófák, járványok és sok más, amiről talán nem is hallottunk. Mindezen események katalizátorként szolgálnak, hogy vagy a pozitív, másokat szolgáló vagy a negatív, önmagunkat szolgáló ösvényen haladjunk.

Katalizátor lehet bármi, ami polarizáló hatással lehet valakire. Ez a téma részletesebben megtalálható a katalizátorok szerepe és jelentősége cikkben és videóban.

Tehát a mai furcsa, diszharmonikus világunk egy magasabb nézőpontból érthető, megvan az oka és magyarázata. Katalitikus hatású, amennyiben tudatosan használjuk a felmerülő helyzeteket, erősebben polarizálódhat az emberiség bármely tagja és nagyobb számban léphetünk tovább a magasabb denzitásokba.

Ré a válasz második felében kijelenti, hogy az Ő céljuk sem más, mint szolgáljanak bárkit, aki fejlődni kíván.

65.16

Kérdező: Namost a ciklusvégi hozzáadott katalizátor kimondottan a bolygót belakó öntudatok irányultságának függvénye. A tudat volt az, amely ellátta önmagát katalizátorral, arra irányítva gondolkodását, amire irányította, úgy hatva ezzel önmagára, ahogy egy testi fájdalom vagy betegség hat az egyéni elme/test/lélek komplexumra. Egyszer megtettem már ezt a hasonlatot, de most megismétlem, hogy letisztázzam saját gondolkodásom a planetáris entitás valamelyest egyéni entitásként való személetében, amely elme/test/lélek komplexumok milliárdjaiból áll. Helyes-e a nézőpontom?

Ré: Ré vagyok. Meglehetősen helyes.

A jelenleg tapasztalható diszharmoniák tehát a „bolygót belakó öntudatok irányultságának függvénye”. Az emberiség a jelenlegi körülményrendszert hozza létre bolygószinten. Amilyen a tudatszint, amilyen tisztaságú az emberiség tagjainak az elméje összességében, olyan lesz a világunk. Nincs kire haragudni, nincs kit hibáztatni. Megpróbálhatjuk a jelenlegi helyzetet elfogadni és szeretni, ez a másokat szolgáló út; vagy megpróbálhatunk elhatárolódni tőle és irányítani, ez pedig az önmagunk szolgálata felé polarizálhatja lényünket.

Amit mi egyénként tehetünk – meglátásom szerint – két dolog: dolgozunk magunkon és magunkat rendbetéve, a magunk rezonanciáját emelve emelhetjük a bolygószintű rezonanciát; továbbá tudatosan törekedhetünk mások szolgálatára, képességeink, lehetőségeink egy részét mások szolgálatába állíthatjuk, hogy a világ mások számára is harmónikusabb, békésebb és szeretettelibb legyen.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Elvek a gyógyító tevékenységek végzéséhez

A harmadik denzitásban a mások szolgálatának egyik – magasabb szintű – formája az a tevékenység, amit gyógyításnak hívunk. A gyógyítás kifejezés alatt itt nemcsak tényleges betegségek megszüntetését értjük, hanem bármilyen olyan tevékenységet, amitől a másik személy jobb állapotba kerül testileg, lelkileg vagy tudatilag. Manapság sokan végeznek valamiféle spirituális gyógyító tevékenységet, noha ezek a tevékenységek jó szándékkal történnek, érdemes odafigyelni néhány elvre.

A gyógyító tevékenységek általában vagy egyéni kezelések (pszichológiai beszélgetések, coaching jellegű segítségnyújtás, energiakezelések, masszázs, stb.) vagy csoportos tevékenység (mozgásterápia, családállítás, közös gyakorlás, csoportos meditáció, stb.) keretében zajlik. Az Egység Törvénye könyvekben megismerhetünk egy kiegyensúlyozott hozzáállást ezen tevékenységekhez. Megjegyezzük, hogy a téma jóval nagyobb, mint egy bejegyzés terjedelme, ezért akit ezen téma jobban érdekel, azok számára mindenképpen javasoljuk az Egység Törvénye könyveket tanulmányozni. Ez a bejegyzés nem teljességében tárgyalja ezt a kérdéskört.

66.10

Kérdező: Filozófiailag mi a különbség aközött, ha egy elme/test/lélek komplexum gyógyítja meg önmagát mentális – hogy úgy mondjam – konfiguráció révén, vagy ha egy gyógyító gyógyítja meg?

Ré: Ré vagyok. Félreértésben vagy. A gyógyító nem gyógyít. A kristályosult gyógyító egy csatorna az intelligens energia számára, mely lehetőséget kínál az entitásnak, hogy az meggyógyítsa önmagát.

Semmi esetben sincs másik leírása a gyógyításnak. Ennek következtében különbség sincs addig, amíg a gyógyító soha nem közelít meg olyat, akinek segítségkérése azelőtt nem jutott el hozzá. Ez kultúrátok bevettebb (hagyományos) gyógyítóira is igaz, és ha ezek a gyógyítók képesek volnának csak annak teljes felismerésére, hogy ők csupán a gyógyulás lehetőségének felajánlásáért felelősek és nem a gyógyulásért, akkor sok ezek közül az entitások közül egy tévesen felfogott felelősség roppant terhét érezné leesni válláról.

Néhány igen fontos kijelentés hangzik el (véleményem szerint) ebben a válaszban.

Akik komolyan foglalkoznak a gyógyítással, (pl. hagyományos orvosok) megerősítik, ha a páciens „nem akar” meggyógyulni, ők semmit sem tudnak tenni. A gyógyulást igyekeznek és tudják segíteni, és ugyan vannak életmentő beavatkozások, de hosszútávon, ha a páciens nem akar meggyógyulni, nem is fog. Ez érthető is „a gyógyító nem gyógyít” kijelentésből következően. Egy tiszta és jó állapotban lévő gyógyító tényleges tevékenysége tehát nem a gyógyítás, hanem az Egy Végtelen Teremtő Szeretetének (intelligens energiának) a csatornázása a beteg felé, amellyel találkozva a beteg meggyógyíthatja Önmagát. Ez jelentős különbség a hétköznapi hozzáálláshoz képest, ahol sokszor a beteg a gyógyítótól várja azt, hogy meggyógyítsa, vagy a gyógyító önmagának tulajdonítja azt az eredményt, hogy a beteg meggyógyult.

Elhangzik a „kristályosult” jelző annál a gyógyítónál, aki képes csatornává válni az intelligens energiára. A szójegyzékk” betűjénél igyekeztünk ezt a kifejezést minél kevésbé torzítva körülírni. Megértésünk szerint, a „kikristályosult” jelző itt megfeleltethető az „energiaközpontok tekintetében kiegyensúlyozott” kifejezésnek.

Fontosnak gondoljuk kiemelni azt is, hogy a gyógyításnál ugyanúgy elsődleges a Szabad Akarat figyelembe vétele, mint bármely másokat szolgáló tevékenységnél. „A gyógyító soha nem közelít meg olyat, akinek segítségkérése azelőtt nem jutott el hozzá”. A hétköznapi orvoslásban is úgy van, hogy a beteg keresi fel az orvost és kéri a segítségét. Mindenféle gyógyítási tevékenységnél érvényesnek gondoljuk tehát azt az elvet, hogy ha a beteg nem kéri a segítséget, akkor a gyógyító nem avatkozik be a folyamatba a beteg beleegyezése nélkül. Ezzel ugyanis a minden entitás alapjogát, a Szabad Akaratot vesszük el a másiktól. A Szabad Akarat fontosságáról egy másik bejegyzésben már volt szó, illetve beszéltünk róla, mint az Egy Végtelen Teremtő „elsődleges torzulásainak” egyike.

Végül pedig, a fenti válasz megnyugtató lehet mindenkinek aki bármilyen gyógyító tevékenységet végez akár átmenetileg, akár hivatásszerűen. Mivel nem a gyógyító gyógyít, ezért ha nem sikerül meggyógyítani a beteget, az nem a gyógyító kudarca, ugyanúgy ahogy a sikeres gyógyítás nem a gyógyító sikere. A gyógyítónak, különösen ha hivatásos, komoly feladata és felelőssége van, hogy „kikristályosítsa” Önmagát (máshogy fogalmazva kitisztítsa az energetikai blokkjait, kiegyensúlyozza energiaközpontjait). Ez nem kis munka és nem érdemes a fontosságát és jelentőségét lebecsülni.

66.15

Kérdező: Ez a vágy vagy akarat, amely az idő/tér részlegen keresztül operál, csak a gyógyított entitás hatásköre, vagy a gyógyítóé is, a kristályosult gyógyítóé is?

Ré: Ré vagyok. Szabadjon kihasználnunk ezt az alkalmat annak kimondására, hogy ez a Teremtő tevékenysége. Közelebbről válaszolva meg kérdésedet, a kristályosult gyógyítónak nincs akarata. Egy lehetőséget kínál fel a kimenetelhez való kötődés nélkül, mivel tudatában van annak, hogy minden egy és hogy a Teremtő ismeri meg Önmagát.

Amikor egy gyógyító már kiegyensúlyozta energiaközpontjait (életterületeit) és harmóniában van, nincs önálló akarata arra, hogy gyógyításon. Másként fogalmazva nem ragaszkodik ahhoz, hogy „meggyógyítsa” a beteget. Aki hozzá fordul, felajánlja a lehetőséget a gyógyulni kívánónak azáltal, hogy rajta keresztül megnyilvánulhat a Teremtő intelligens energiája és a gyógyulni kívánó, amennyiben képes ezt befogadni, meggyógyíthatja önmagát.

A Bibliában, ha megvizsgáljuk Jézus Krisztus csodás gyógyításait, mindig úgy fogalmazott, hogy „Menj el, és legyen a te hited szerint” (Mt. 8.5), „Menj el, a hited megtartott téged.” (Mk. 10.52). Nem úgy fogalmaz, hogy Ő a gyógyító, hanem a Teremtőbe vetett hit, és Ő maga a közvetítő a Teremtő (az Atya felé).

Az energiaközpontok kiegyensúlyozásáról bővebben beszélünk az energiaközpontok kiegyensúlyozásának fontossága videóban valamint többek között az energiaközpontjaink kiegyensúlyozása bejegyzésben.

75.35

Kérdező: A harmadik denzitásban bárki megvalósíthat valamilyenfokú gyógyítást, amennyiben rendelkezik a megfelelő akarattal, vágygyal és polaritással, vagy pedig ehhez az energiaközpontoknak egy minimális egyensúlya is szükséges a gyógyító részéről?

Ré: Ré vagyok. Bármely entitás, bármikor, egy pillanat alatt megtisztíthatja és kiegyensúlyozhatja az energiaközpontjait. Sokszor ezért normál esetben meglehetősen elzáródottak, legyöngültek és eltorzultak a szeretet és erős akarat révén ideiglenes gyógyítókká válhatnak. A természettől fogva gyógyítóvá váláshoz az illetőnek csakugyan ki kell képeznie magát a személyiségbeli önfegyelmezésekben.

Bármikor képesek lehetünk megtisztítani energetikai blokkjainkat, kiegyensúlyozatlanságunkat. Érdemes kipróbálni, hogy ez tényleg lehetséges. Például, a következő alkalommal amikor valakire megharagszunk (ez valószínűleg narancs (második csakra) vagy sárga szín(t)ű (harmadik csakra) blokk lesz), próbáljuk meg, hogy egy pillanat alatt változtatunk a hozzáállásunkon. Ehhez szükséges, hogy tudatosak legyünk a pillanatban és az érzelmeink mellett az eszünk is „kéznél legyen”. Meg fogjuk látni, hogy némi gyakorlással lehetséges az érzelmeket nem elfojtani, hanem „mederbe terelni”. Akire egy perccel ezelőtt még idegesek és dühösek voltunk, képesek lehetünk megértéssel és szeretettel fordulni hozzá, köszönhetően az energiaközpontjaink tudatos kiegyensúlyozásának. Ebben a pillanatban képesekké váltunk árasztani a Teremtő Fényét és Szeretetét.

A tartósan kiegyensúlyozott állapot elérése a legtöbbünk számára nagy munkát jelent. Amennyiben hivatásszerű gyógyítókká kívánunk válni, a felelősség törvénye miatt nem kerülhetjük el a személyiségünk megfegyelmezését, miáltal tartósan képessé válunk arra, hogy az Egy Végtelen Teremtő Intelligens Energiáját csatornázni tudjuk a világba.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Kétirányú megbocsátás szükségessége

Szellemi fejlődésünk útján felmerülhet a kérdés, hogy miért nincs mindig minden rendben. Hiszen haladunk az úton, nem az életnek kell „irányba terelnie” vagy „pofoznia”, mégis időről időre jönnek kényelmetlenségek, problémák, nehézségek, frusztrációk a fejlődés útján. Miért van ez így?

54.2

Kérdező: Jimtől van egy kérdésem, egy élménnyel kapcsolatban, ami akkor volt neki, mikor először kiköltözött a földjére, melyben azt az üzenetet kapta, „Túlélésed kulcsa indirekt módon jön, nyugtalanságon keresztül.” […] Tudnál neki felvilágosítást adni ezzel kapcsolatosan?

Ré: Ré vagyok. Igen.

54.3

Kérdező: Megtennéd, kérlek?

Ré: […] Sugallhatjuk, hogy a haladás érdekében némi elégedetlenségi állapot jelen lesz, ez adván lökést az entitásnak a további kereséshez. Ez az elégedetlenség, idegesség vagy ha úgy tetszik, szorongás, nem önmagában hasznos. A haszna tehát közvetett.

Noha a válasz Jim kérdésére irányul, ebből következően nem jelenthetjük ki, hogy mindenkire és mindig igaz, levonhatunk azonban egy olyan következtetést, hogy van haszna annak, hogy noha elindultunk a fejlődés útján, még mindig nem tökéletes minden. Ugyanis, ha tökéletes lenne, előfordulhatna, hogy elkényelmesedünk, mivel minden „szép és jó”, alábbhagyhatna az igyekezetünk és a keresés, így a fejlődésünk is lelassulna.

Ré a 82.28 válaszban így fogalmazza meg azt, amikor „nincs miért jeleskedni”:

Ré: Ré vagyok. […] Az entitást etetik, ruházzák és védik, függetlenül attól, hogy teljesítette-e a tananyagot. Következésképp az entitás nem végzi el a házi feladatot, inkább élvezi a játékidőt, az ebédidőt és a vakációt. Egészen addig, amíg nincs, amiért jeleskedni kívánjon abban, amiben a legtöbb entitás megpróbál majd jeleskedni.

Ezt a gondolatot erősíti a Feledés Fátyla megjelenése is. Az elfátyolozás előtt, amikor minden harmadik denzitású lény tisztában volt a Teremtő szeretetével, valódi önmagával. Ennek eredményeként nem volt túl nagy jelentősége az eseményeknek legyenek azok „jók” vagy „rosszak”. A fejlődés sebessége, ebből következően jelentősen lassabb volt, hiszen nem volt olyan erős motiváció a fejlődésre, az igyekezetre.

A haladás érdekében tehát „némi elégedetlenségi állapot” jelen lehet életünkben. Elégedetlenségünk irányulhat önmagunkra, másokra, a körülményekre, bármire. Ebből következően kulcsfontosságú és kikerülhetetlennek tűnik életünkben az elfogadás és megbocsátás, amennyiben a másokat szolgáló úton kívánunk haladni.

A Karma és könnyítése című korábbi bejegyzésben már szóba került a megbocsátás témaköre és jelentősége. Ebben a cikkben arra kívánunk egy nézőpontot adni, hogyan lehet érdemes megbocsátani.

18.12

Kérdező: Tegnap azt állítottad, hogy a megbocsátás a karma irtószere. Feltételezéseim szerint a karma teljes kiirtását célzó kiegyensúlyozott megbocsátás nemcsak a másoknak való megbocsátást igényli, hanem a saját magunknak valót is. Nincs igazam?

Ré: Ré vagyok. Igazad van. Hogy tisztázzuk, röviden kibővítjük ezt a megértést.

Megbocsátani egy más-énnek nem más, mint megbocsátani az énnek. Ennek megértése megköveteli a tudatos szintű teljes megbocsátást magadnak és másoknak, mivel ezek egyek. Vagyis éned kihagyásával képtelen leszel teljes megbocsátásra.

A megbocsátásnak tehát érdemes magába foglalni 1) énünk irányába és 2) mások (más-énjeink) irányába történő megbocsátást is. Ha például magamra haragszom, dühös és frusztrált vagyok magammal kapcsolatban, sokkal könnyebben felidegesít a másik (más-én), aki csupán tükröt tart, szembesít azzal, ami miatt magamra haragszom.

Talán hallottunk már a Hoʻoponopono-ról, ami ugyanerre az elvre épül. A Ho’oponopono egy hawaii eredetű gyógyító és problémamegoldó módszer. A filozófiájának lényege, hogy bármi, amivel „kívül” találkozom és kellemetlen, zavar, idegesít, az „belül” van, bennem van, különben nem jelenhetne meg az életemben. Így, ha magamban kitisztítom az engem zavaró „bármit”, az a világban is kitisztítja azt a területet.

Kiemelnénk még a válaszból a „tudatos szintű, teljes megbocsátás” kifejezést. Amikor megértjük, hogy az én és „más-én” (mások) nem különbözik, tudatosan képesekké válhatunk megbocsátani mind önmagunknak, mind pedig másoknak (hiszen mindkettő ugyanaz). Addig azonban, amíg elkülönültnek tartjuk magunkat másoktól, igen nehéz mindkét irányultságát megvalósítani a megbocsátásnak.

Összefoglalásként, életünk, fejlődésünk során várhatóan lesznek kellemetlenségek, elégedetlenségek, nehézségek, frusztrációk. Ezek velejárói lehetnek a fejlődésnek, hogy ne „lustuljunk el” az úton. Ebből következően mindig lesz mit megbocsátani mind önmagunknak, mind pedig másoknak. A fenti válasz egy lehetséges értelmezése, ha megbocsátok magamnak, csak akkor tudok megbocsátani másoknak. Ha megbocsátok másoknak, akkor leszek képes magamnak is megbocsátani. Egyik a másik nélkül nem elégséges, azonban az Egység megértése révén lehetségessé válik a tudatos megbocsátás mind saját magunk, mind mások irányába.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

« Régebbi bejegyzések Újabb bejegyzések »

© Az Egység Törvénye könyvek szerzői jogának tulajdonosa az L/L Research.

Adatkezelési irányelvek