Ebben a bejegyzésben folytatjuk a magasabb szintekhez történő hozzáférések biztonságos és fejlődést segítő módszereinek bemutatását. Érdemes először az első részt elolvasni és utána folytatni ezzel. Az előző bejegyzésben megtárgyaltuk, hogy az imádság hogyan és miért működik, ebben a bejegyzésben pedig a mantrákra fókuszálunk az Egység Törvénye könyvek néhány kérdés-válasz párja alapján.
Mielőtt felvennénk a fonalat ott, ahol az előző bejegyzésben abbahagytuk, érdemes definiálni a mantra kifejezést.
A mantra olyan hang, hangcsoport (szó) vagy rövid szöveg, amelyről a gyakorlói úgy vélik, spirituális erővel rendelkezik, fejlődésüket segíti és jótékony, gyógyító hatású mind rájuk, mind a külvilágra vonatkozóan. A mantra szó két részből áll, az egyik része a „man” amely az elmét (manasz) vagy gondolkodást jelenti, és a „tra” ami a trájati, azaz „próbálkozás”, gyakorlás, tisztítás. Vagyis a Mantra az elme megtisztításának gyakorlati eszköze. További információ található a Wikipédián (https://hu.wikipedia.org/wiki/Mantra), vagy bevezető jellegű könyvként javasolhatjuk Pandit Radzsmani Tiguanit: A mantra ereje című könyvét.
Az első bejegyzést a következő kérdés-válasz párnál hagytuk abba.
Kérdező: Feltételezem, hogy az oka annak, hogy a korábban használt szertartások működnek, az, hogy ezek a szavak egy hajlamot építettek ki azok tudatában, akik ezen a területeken dolgoztak, hogy így azok, akik az általunk keresett tudati torzulás szerintiek, az eme szavak sorának tudatosságban rejlő lenyomatára reagálnak. Ez így van?
Ré: Ré vagyok. Ez nagy mértékig helytálló. A kivétel némely mit úgy hívtok, hogy héber és mit úgy hívtok, hogy szanszkrit magánhangzótok hangzása. Ezen hang vibrációs komplexumoknak már az idő és a tér előtt is erejük volt, és olyan fénykonfigurációkat képviselnek, melyek felépítettek mindent, ami csak van.
Felidéznék ismét az imádságnál tárgyalt, hatékonyságot befolyásoló tényezőket, melyek a szolgálati vágy, a mágikus személyiség beidézése és a koncentrációs képesség. Ezen tényezők kialakításához pedig ismét megemlítjük az elengedhetetlenül szükséges önfegyelmezés (e világi személyiségünk fegyelmezésének) lényegességét. Az első részben ezekről részletesebben beszéltünk, így most csak megemlítenénk, hogy a mantrák használatához is rendkívül hasznosak ezen tényezők.
Ré a válaszban kiemeli, hogy ezen ősi hangkomplexumok olyan fénykonfigurációkat képviselnek, amelyekből felépül az egész teremtés. A teremtéselmélet című videóban/cikkben igyekeztünk bemutatni azt, hogy hogyan is lehet a fény minden anyag építőeleme. Felmerülhet a kérdés, hogy egy hang – vibráció hogyan képviselhet fény – konfigurációt? Ma már a tudomány is ismeri és elismeri, hogy minden energia, azaz mozgás, rezgés. Részletesebb információk erről a témáról a tér/idő – idő/tér videóban található, mely alapján kijelenthetjük, hogy mind a fénynek, mind a hangnak egyfajta mozgás, rezgés az alapja, „közös nevezője”, így egy bizonyos tudatossági, fejlettségi szint fölött, a fény hallhatóvá is és a hang láthatóvá is válik.
Kérdező: Egy korábbi ülésen beszéltél bizonyos héber és szanszkrit hang vibrációs komplexumokról, hogy azok erőteljesek, mert matematikailag kapcsolódnak ahhoz, ami a teremtés. Kibővítenéd-e kérlek ezt a megértést, hogy miként kapcsolódnak?
Ré: Ré vagyok. Mint korábban elmondtuk, a kapcsolat matematikai vagy az arányok szerinti. Tekintheted zeneinek is. Vannak, akiknek elme komplexumi működése próbálná megfejteni ezeket a matematikai arányokat, de az intonált magánhangzó színezete jelenleg olyan része a vibrációnak, amit nem lehet pontosan mérni. Mindazonáltal ez az elsődleges anyagi részecskéitek forgásfajtáival megegyező.
Vagyis ezen erőteljes hangok matematikailag leírható módon kapcsolódnak a teremtést felépítő fény-részecskék forgásmintáihoz. Jelen, harmadik denzitásbeli világunk eszközeivel, illetve emberi elmével ennek a leírása pontosan nem lehetséges.
Kérdező: Ha e hangokat pontosan vibráltatja, akkor a szakértő céljaira nézve milyen hatása vagy haszna lehet ezeknek?
Ré: Ré vagyok. Fontolóra veheted a szimpatikus rezonancia fogalmát. Mikor helyesen vibrálnak bizonyos hangokat, a teremtés énekel.
Az Ezoterikus Anatómia című könyvben van egy ideillő definíció: „A szimpatikus rezonancia az a tendencia, amelyben két azonos méretű és ívű hullámforma együtt vibrál, univerzálisan kommunikálva és egymást energetizálva. Így tehát a két azonos hosszúságú és frekvenciájú hullámforma teremtő módon hat egymásra és vonzza be egymást. Ez a kulcsa annak, hogy megérthessük a teremtés összetartó dinamikát és azt az elméletet, amely szerint testünk egy szent hang energiája.” – Burce Burger: Ezoterikus Anatómia című könyvből.
Talán tudjuk, hogy ha néhány ingaórát egy szobában ugyanarra a falra elhelyezünk, és különböző fázisban, időpontban indítjuk el az ingájukat, pár napon belül azt tapasztaljuk, hogy az ingák azonos ütemben, azonos fázisban mozognak. A falon keresztül a hasonlóan hangolt rendszerek „maguktól” összhangba kerülnek. Ez a jelenség a „bevonzódás”, melyre egyébként épít a modern tudomány és az elektronika is. Az élőlényekben is ugyanígy működik ez a jelenség, köztudott például, hogy azon hölgyek, akik közel állnak egymáshoz, idővel a ciklusuk is szinkronba kerül, vagy a tücskök ciripelése, vagy békák kuruttyolása is megfigyelhetően szinkronba kerül rövid idő után.
Ezek alapján talán érthetővé válik, hogyan lehet az, hogy amikor helyesen vibráljuk a Mantrákat, a „teremtés énekel”. Képessé válunk ráhangolódni, rákapcsolódni és összhangba kerülni a teremtés energiáival.
Kérdező: Ezek a hangok akkor zenei jellegűek, hogy így sok különböző hang vibrációnak egy zenei elrendeződése van, vagy pedig ez csak egyetlen hangjegyre érvényes? Vagy melyikre érvényes jobban?
Ré: Ré vagyok. Ezt a kérdést nem könnyű megválaszolni. Némely esetben csak az intonált magánhangzónak van hatása. Más esetekben – leginkább a szanszkrit kombinációknál – a harmonikus időközök választéka is rezonáns természetű.
Az „intonál” kifejezés a zenében azt jelenti, hogy a művész valamely hangot megfelelően elindítja vagy a kezdő hangját megszólaltatja. Ré a válaszban azt mondja, hogy vannak esetek, amikor csak az intonált hangnak van hatása. Véleményem és megértésem szerint a bizsda mantrák (mag mantrák), amelyek általában egy szótagból állnak, ilyenek. A szanszkrit „hangkombinációk”, vagyis hosszabb mantrák megfelelő vibrálása is rezonáns természetű. Fontos kiemelni, hogy megfelelően „harmonikus időközökkel” kell gyakorlni és vibrálni őket. Ezért szerencsés egy mantrát nem könyvből elolvasni és megismerni, hanem egy gyakorlott tanítótól vagy mestertől megtanulni, hiszen nemcsak a mantrát tanuljuk meg, hanem azt is, hogyan kell kiejteni, használni, vibrálni ahhoz, hogy a mantra által képviselt magasabb rendű lényhez, létsíkhoz kapcsolódjunk.
Kérdező: A szakértő akkor arra használná ezt a rezonáns minőséget, hogy jobban eggyé váljon a teremtéssel és ennélfogva ily módon érje el a célját?
Ré: Ré vagyok. Talán pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy ebben a helyzetben a teremtést egyre jobban magában foglalja a gyakorló. A kérdésed egyensúlya helyes.
Mit érthetünk Ré válaszában azzal kapcsolatban, hogy a gyakorló egyre jobban magában foglalja a teremtést? Ha belegondolunk és elfogadjuk, hogy minden Egy és a gyakorlásunk során egyre inkább közeledünk ehhez az Egy-hez (Egy Végtelen Teremtő), megérthetjük, hogy egyre inkább mi magunk válunk a Végtelenné, és minél inkább azzá válunk, annál inkább „magunkba foglalunk” mindent. Valódi teremtő erővel kezdünk el rendelkezni. Az előző bejegyzésben volt szó arról, hogy egy megvilágosodott mester kívánsága a teremtő erők oly mértékű beindulásával jár, hogy az a kívánság valósággá válik. A kitartó és megfelelő gyakorlás hatására így válik célunk elérhetővé.
Amennyiben az olvasó nem ismer egyetlen mantrát sem, de ki szeretné „próbálni”, egy mantráról, az „OM” mantráról röviden megemlítünk néhány gondolatot. Ezek a gondolatok nem az Egység Törvénye könyvekből származnak, hanem saját megértésem és ismereteim alapján osztom meg őket.
Az egyik legismertebb, mindenki számára hozzáférhető mantra az „OM”, melyet „óm”-ként ejtünk ki, általában hosszan kitartva az „ó” és az „m” betűket. Az „OM” hangnak a szanszkrit ABC-ben külön betűje van: 🕉, és a világegyetemet, a teremtést szimbolizálja. Jellemző rá a „szat” (létezés állandósága), a „csit” (a tudás állandósága, a tudó-ság) és az „ánanda” (üdvözült állapot állandósága). Amennyiben ezt a hangot rezegtetjük, a végtelen teremtéssel és annak forrásával, az Egy Végtelen Teremtővel kerülhetünk összhangba, kapcsolatba. Az 🕉 úgynevezett pránava, ami azt jelenti, hogy a prána, vagy lélegzet közvetítő közegén keresztül hatja át lényünket és egyfajta légzőgyakorlatként (pránajáma) végezhető. Az 🕉 úgynevezett bizsda mantra, mag mantra, mely mag-ként tartalmazza a Gáyatri mantrát (Fény mantra, a megvilágosodás mantrája), a Gáyatri mantra pedig tartalmazza a Védák esszenciáját. A védikus mantrák többsége az 🕉-mal indul és gyakran az 🕉-mal végződik.
Az imádság és a mantrák használata során, ha megfelelően gyakaroljuk, meditációs állapotba kerülhetünk. A kereszténység is ismeri a meditációt, hiszen a kontemplatív imádság valójában maga a meditáció, melyről sok forrás elérhető. Néhány példa: Avilai Szent Teréz: A belső várkastély vagy A Zarándok Elbeszélései című könyvek, vagy a Karthauzi szerzetesrend „A nagy csend” című filmje.
Mind az imádság, mind a mantrák használata biztonságos és megbízható kapcsolatfelvételi mód a magasabb szintekkel, illetve az ezen szintekhez tartozó jóságos tanítókkal, mesterekkel, lényekkel, rezgéssel. Ezen eszközök segítségével nemcsak hogy felvehetjük a kapcsolatot, hanem helyes módszerrel és kitartó gyakorlással mi magunk is elérhetjük ezeket a szinteket.
Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.