Címke: meditáció (1 / 2 oldal)

Alapelvek a gyógyuláshoz

Ebben a bejegyzésen a fizikai-, és mentális gyógyulás alapelveit, a diszharmóniák hátterét, kialakulásának mikéntjét vizsgáljuk, az Egység Törvénye könyvek néhány kérdés-válasz párja segítségével.

Induljunk onnan, hogy van-e legjobb gyógymód és ha igen, mi az.

66.12
Kérdező: Elmondanád a többi módját is annak, ahogy egy entitás gyógyulást kereshet?

Ré: Ré vagyok. Talán a legnagyobb gyógyító az énben rejlik, és csapra verhető folyamatos meditációval, miként azt javasoltuk. A népetek számára elérhető gyógymódok sokféle formája közül mindnek van értéke és alkalmasnak találhatja azokat bármely kereső, aki változtatni óhajt a fizikai komplexum torzulásokon vagy némely kapcsolaton az elme/test/lélek összetétel különböző részei közt.

Ré kijelenti a válaszban, hogy a legnagyobb gyógyító az énünkben található. Ehhez a forráshoz való hozzáférés módja a meditáció, mint befelé figyelésünk egyik leghathatósabb eszköze. Azonban hiba lenne azt gondolni, hogy ez a módszer az egyetlen használható módszer. Ré úgy fogalmaz, az elérhető gyógymódok sokféle formája alkalmas lehet bárki számára, aki gyógyulást keres. Ez alapján nem érdemes úgy gondolni, hogy csak bizonyos gyógymód, gyógyítási technika vagy módszer lenne hasznos, a többi pedig butaság, tévedés.

A következő válaszban a betegségek kapcsán egy nagyon fontos gondolat elhangzik, amivel érdemes tisztában lenni.

66.13
Kérdező: A Fülöp-szigetek területén többfajta pszichikai műtétként ismert tevékenységet is megfigyeltem. Feltételezésem szerint ezek a gyógyítók egy olyan, én úgy mondanám, hogy tanulási segédeszközt nyújtanak, vagy módszert egy átszervezés kialakítására a gyógyítandó páciens elméjében, hogy amint a relatíve naiv páciens megfigyeli a gyógyító ténykedését, a materializált vér stb. láttán átkonfigurálja az elme gyökerét, mintegy elhitetvén azzal, hogy a gyógyítás megtörtént, s ennélfogva meggyógyítja önmagát. Helyes-e az okfejtésem?

Ré: Ré vagyok. Ez így van. Kissé bővebben is ejthetünk szót erről a fajta lehetőségről. Vannak esetek, mikor a megváltoztatandó rossz állapothoz az entitásnak nem fűződik érzelmi, értelmi vagy szellemi érdeke, s az pusztán egy – talán véletlenszerű genetikai elrendeződés általi – előfordulás.

Ezekben az esetekben az, amit látszólagosan dematerializálnak, az dematerializált marad, s akképp is figyelheti meg bármely megfigyelő. Az emocionális, mentális vagy spirituális töltettel rendelkező rossz állapot valószínű, hogy nem marad dematerializált olyan értelemben, hogy ne mutatkozzék meg objektív hivatkozásul a megfigyelő előtt. Ha azonban a kereső élt a lehetőséggel, akkor a fizikai komplexum látható rossz állapota meghasonulásban lesz a kereső tényleges egészségével – mint nevezitek e torzulást –, és a tapasztalási hiánya ama torzulásoknak, melyeket az objektív hivatkozás sugallna, így is fennmarad.

Példának okáért ebben az instrumentumban a három kis ciszta eltávolítása olyan anyag eltávolítása volt, melyhez az entitásnak nem fűződött érdeke. Így ezek a daganatok dematerializáltak maradtak az úgynevezett pszichikai műtét átélés után is. Egy másik pszichikai műtét során e közvetítő veséinek ajánlottak gondosan új létkonfigurációt, amit az entitás örömmel el is fogadott. Mindazonáltal az elme/test/szellem összetételnek ez a bizonyos porciója nagyfokú érzelmi, értelmi és szellemi töltést hordozott, mivel ez az eltorzult működés okozta a legnagyobb betegséget események bizonyos láncolatában, melyek eme entitás tudatos döntésében kulmináltak, hogy szolgáljon.

Ennek következtében bármely tárgyilagos átvilágítás eme entitás vesekomplexumán kimutatná azt a meglehetősen szélsőséges rendellenességet, amit mint nevezitek, a pszichikai műtét átélés előtt mutatott. A lényeg nem a torzulás dematerializációjának a szemlélő számára történő fennmaradásában van, hanem az újonnan materializált elrendeződés választásában rejlik, mely az idő/térben létezik.

A betegségek kapcsán az itt elhangzó gondolat igen fontos, véleményem szerint. Amennyiben az embernek nincs „szüksége” vagy „érdeke” abban, hogy a betegség fennmaradjon, akkor jó eséllyel a gyógyulás bekövetkezik. Előfordulhat azonban, hogy valamilyen elgondolás alapján igenis szüksége van valakinek a betegségre. Ez a gondolat vagy gondolkodásminta kialakulhat az életünk során, de a születés előtt meghozott döntés is okozhatja. Nem biztos, hogy ezt könnyű megérteni, de érdemes tisztában lennünk azzal, hogy tudatosságunk „mögött” a tudattalanban tárolt mintáink, hajlamaink jóval erősebben hatnak ránk, mint tudatosságunk. Ráadásul a legtöbb esetben nincs is rálátásunk a mély elmében (tudatalattiban, „elme gyökerében”) megtalálható és onnan ható erőkre.

Amennyiben valamilyen – akár nem tudatos – indítékunk van arra, hogy a betegség fennmaradjon, akkor az nem lenne helyes, ha eltűnne. Például valaki igen gátlástalanul kihasználna másokat alapesetben, azonban megjelenik egy súlyos betegség, ami miatt kénytelen visszafogni magát. Lehetséges, hogy a lélek már előrébb tart annál, hogy az önmagát szolgálók útját kipróbálja, és már meghozta (tudat alatt) a harmadik denzitás választását, és ezzel védi magát a lény attól, hogy negatív irányba polarizálódon, így elveszítse a betakaríthatóság lehetőségét.

63.7
Kérdező: Igazam van-e akkor, amikor azt vélelmezem, hogy az életenergia az egyén tudatosságának vagy beállítottságának függvénye, a polaritása, vagy a Teremtővel vagy a teremtéssel való általános egysége vonatkozásában?

Ré: Ré vagyok. Nem konkrét értelemben jóváhagyhatjuk állításod helyességét. Az életenergiára lehet úgy tekinteni, mint mély szeretetre az élet iránt vagy az élettapasztalatok iránt, mint amilyen az alkotás szépsége, és nagyra értékelésére más-éneknek és Teremtő-társaitok azon alkotói torzulásainak, amelyek szépséggel bírnak.

E vitális energia nélkül a legkevésbé torzult fizikai komplexum is erejét veszti és elpusztul. Birtokában e szeretetnek vagy életenergiának vagy elánnak, az egyén még akkor is folytathatja útját, ha a fizikai komplexum nagymértékben torzult.

Legyen akármennyire eltorzult a fizikai komplexum, legyen akármilyen betegség vagy nehézség, ha valaki élni akar, szereti az életet, vágyik a tapasztalatokra, a teste képes tovább működni. A fizikai- és életenergia megkülönböztetése és felhasználása címmel ebben a témában már született egy bejegyzés, érdemes lehet elolvasni, amennyiben a téma érdekes lehet.

Miért alakulnak ki a betegségek?

66.34
Kérdező: Számomra ez a bolygó egy olyan helynek tűnik, amit úgy mondanék, hogy a torzulások pöcegödre. Ebbe beleértem általában a fizikai test összes betegségét és működési zavarát. Úgy sejlik előttem, hogy ez a bolygó igen-igencsak elől szerepelne a listán, ha csupán az átfogó mennyiségét néznénk ezeknek a problémáknak. Helyes-e, helyesen érzem-e ezt a feltételezést?

Ré: Ré vagyok. Korábbi anyagra fogunk visszapillantani.

Katalizátor kerül felajánlásra az entitásnak. Ha azt nem használja fel az elme komplexum, akkor az kiszivárog a test komplexumra, és valamilyen formájú fizikai torzulásként manifesztálódik. Mennél hatékonyabb a katalizátor felhasználása, annál kisebb fizikai torzulás található.

Azok esetében, akiket ti Vándoroknak neveztek, nemcsak egy veleszületett nehézség van a harmadik denzitású rezgésminták lekezelésében, hanem egy emlékkép is, noha fátyolos, hogy ezek a torzulások se nem szükségesek, se nem gyakoriak az otthoni vibrációban.

Mint mindig, most is túláltalánosítunk, mivel sok esetben pre-inkarnációs döntésekről van szó, amelyek fizikai vagy mentális korlátozásokat vagy eltorzulásokat eredményeznek, de úgy érezzük, hogy a te megközelítésed az ilyen vagy olyan formájú nyomorúság felé vett nagykiterjedésű torzulások.

Csakugyan, egynémely harmadik denzitású bolygószférán hatékonyabban hasznosítják a katalizátort. A ti bolygószférátok esetében sok a nem megfelelő felhasználása a katalizátornak, s ennek következtében sok a fizikai torzulás.

A fenti válaszból kiderül, hogy a katalizátorok (pl. egy stresszes helyzet, egy anyós, egy rossz főnök, vagy bármi), amennyiben nem használjuk fel az elme komplexumban (nem dolgozzuk fel érzelmileg/értelmileg), akkor a test szintjén is megjelenhetnek, mivel a testi szinten nem kikerülhető a katalizátor maga. Muszáj vele foglalkozni. Ré azt mondja, minél hatékonyabban dolgozzuk fel az elmében, annál kisebb fizikai torzulás várható.

A másik fontos gondolat a témában, hogy sok esetben pre-inkarnációs (születés előtti) döntésen is alapulhat egy-egy betegség vagy valamilyen korlátozó hatás megjelenése. Ez esetben az ez-életen belül keresni a számunkra kedvezőtlennek tűnő hatás eredetét hiábavaló. Ré a 73.19 válaszban azt mondja, a meditáció tud segíteni az ilyen eredetű nehézségek kezelésében is.

Ré: Ré vagyok.

[…]

Megjegyezhetjük továbbá, hogy amikor a gyógyításra vágyó, hiába, hogy őszinte, de gyógyulatlan marad – miként e torzulást nevezitek –, akkor inkarnáció előtti választásokat is fontolóra vehettek; és egy ilyen entitásnak azzal a javaslattal tehettek hatékonyabb segítséget, hogy meditáljon el az igenlő felhasználásán bármely korlátozásnak, amit tapasztal. Azt is megemlítenénk, hogy az indigó színű munkák ilyen esetekben gyakran segítenek.

Összefoglalva a fentieket, a testi rendellenességek kialakulásának alapja legtöbbször a katalizátorok nem megfelelő feldolgozása. Ezeket az elmében fel lehetne dolgozni, azonban ha nem sikerül, a testi szinten is megjelenhetnek a katalizátor hatásai. Ebből a vélhetően számunkra negatív állapotból sokféle módszerrel, hozzáállással ki lehet jönni, azonban kulcsfontosságú, hogy – akár tudatosan, akár tudattalanul – ne ragaszkodjunk ehhez az állapothoz (a betegséghez). Amennyiben semmilyen módszer sem segít változtatni az állapotunkon, érdemes a meditációhoz, vagy bármilyen módszerrel, ami számunkra működik, önmagunk felé fordulni, hiszen a legnagyobb gyógyító ott található. Önmagunkba nézve a tudattalan, sőt akár a születésünk előtti döntéseket, hajlamokat felfedezhetjük, melyek felismerése, átkonfigurálása, átalakítása vagy elfogadása segíthet a számunkra negatívnak tapasztalt állapot megváltoztatásában.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Hit és Tapasztalás

Hétköznapjainkban, és kiemelten a nehéz időkben szükségünk van hitre, bátorságra, energiára, kitartásra, nemcsak hogy fejlődjünk, hanem hogy egyáltalán szinten maradjunk. Ebben a bejegyzésben arra igyekszünk egy nézőpontot adni, hogy a másokat szolgálók útján hogyan haladjuk meg saját korlátainkat, ezáltal a mások számára lehetőleg pozitív katalizátorokká váljunk. Személyes fejlődésünk példa lehet mások számára.

61.9
Kérdező: Ez rámutat a fizikai testet öltés rendeltetésének lényegére, úgy vélem. Mégpedig arra, hogy saját gondolati folyamataid révén érkezz el egy meggyőződéshez, problémák megoldásával és megértésekkel egy teljesen elfogulatlan vagy teljesen szabad szituációban, bármiféle bizonyíték nélkül, vagy bármi olyasmi nélkül, amit bizonyítéknak tekintenél, ahol a bizonyíték önmagában egy nagyon szerencsétlen szó. Kibővítenéd a gondolatomat?

Ré: Ré vagyok. Véleményed elegáns, bár kissé zavaros a szubjektív ismeretek kifejezte szabadság, és a szubjektív elfogadás kifejezte szabadság közötti kapcsolataiban. Jelentős különbség van a kettő közt. Ez nem az ismeretek dimenziója, még szubjektíven sem, a kozmikus és egyéb beáramlások áttekinthetőségének hiánya folytán, amik kihatással vannak minden egyes szituációra, amelyik katalizátort állít elő.

A szubjektív elfogadása a pillanatban rejlőnek, és a szeretet meglátása ama pillanatban – ezek jelentik a nagyobb szabadságot. A bizonyíték nélküli szubjektív ismeret bizonyos mértékben szegényke barát, mivel bármennyi információt gyűjtesz is össze, a harmadik denzitást alkotó torzulások folytán mindig lesznek anomáliák.

A válaszban néhány igen fontos gondolat található, ezért tárgyaljuk meg részenként.

A válasz első részében Ré az mondja, hogy jelentős különbség van a “szubjektív ismeretek kifejezte szabadság” és a “szubjektív elfogadás kifejezte szabadság” között. A következő mondatban pedig kijelenti, hogy “ez nem az ismeretek dimenziója, még szubjektíven sem”. Az eredeti angol szövegben itt Ré a denzitás szót használja, tehát a harmadik denzitásra gondol, mely nem a megismerés, a tudás denzitása. A tudás az ötödik denzitás szintje, részletesebben lásd a denzitások témakörét tárgyaló írásokat. Jelen denzitásunkban nem szerezhetünk objektív, valós tudást a harmadik denzitásbeli érzékszerveinkkel vagy technológiánkkal, ebből adódóan az “ismereteken alapuló” szabadságunk nem lehet valós szabadság. Úgy is fogalmazhatunk, hogy nem vagyunk szabadok, és nem is leszünk, mert ebben a denzitásban nincs érzékszervünk, szellemi kapacitásunk arra, hogy befogjuk a Valóságot. Annak csak egy töredékét vagyunk képesek befogni, arra is inkább csak ráérezni tudunk. Amennyiben fejlődünk, idővel megvalósíthatóak ezek a magasabb szintek. Néhány kiemelkedő mester még életében, emberi formában megvalósította ezeket a magasabb szinteket. Ilyen példa lehet az Úr Jézus Krisztus, aki a feltétel nélküli szeretetet és megbocsátást tanítja számunkra, vagy Buddha, aki a szellemi kiegyensúlyozottságot, lecsendesedést, az elme szabályozását és legyőzését. Az Úr Ráma, aki az emberiségnek a dharmát, az egyetemes és emberi törvényekkel összhangban létezést tanítja, vagy az Úr Krisna, aki a szeretetteli könnyed, elfogadást, eleganciát és kozmikus szeretetet példázza számunkra. Ilyen hatalmas mesterek életét érdemes tanulmányozni, figyelve arra, hogy az esetleges vallási dogmákat elkerüljük, vagy átlássuk. Segítségükkel és más mesterek útmutatását követve közeledhetünk az ismeretek egy szélesebb spektrumához.

A “szubjektív elfogadás kifejezte szabadság” kapcsán már más a helyzet. Az elfogadás a másokat szolgálók útja, mely alázatot is jelent, miszerint lehet, hogy nem értem, hogy mi miért van, ki vagyok, honnan jöttem, hová tartok, viszont elfogadom a helyzeteket, katalizátorokat, azt amit az élet elém hoz. Ez a hozzáállás azért jelent(het nagyobb) szabadságot, mert nem ellenállok, nem menekülök vagy harcolok azzal, ami szembejött velem, hanem elfogadom, hogy ez van. És ebből a nézőpontból többféle döntést hozhatok meg, mintha csak az az egy eszközöm van, hogy kontrollálni próbálom valahogy a katalizátort. A kontroll egyébként is az önmagukat szolgálók eszköztárába tartozik elsősorban. A 46.9-ben Ré így fogalmaz:

A katalizátor negatívan polarizált felhasználásában a kulcs az irányítás.
A katalizátor pozitívan polarizált felhasználásában a kulcs az elfogadás.

Az ismereteink hiánya azért lehetséges, mert nem érzékeljük elég “magas” denzitásból az eseményeket, történéseket, jelenségeket. “Ez nem az ismeretek dimenziója, még szubjektíven sem, a kozmikus és egyéb beáramlások áttekinthetőségének hiánya folytán, amik kihatással vannak minden egyes szituációra, amelyik katalizátort állít elő”, mondja Ré. A kozmikus beáramlásokat az asztrológia tanulmányozza. Azonban azt amit egy profi asztrológus lát, sok esetben nem mondhatja ki, mert nem biztos, hogy el tudná viselni az elemzett személy. Alapesetben nem látunk rá születésünk előtti időszakokra sem, amelyek jelen megtestesülésünket megalapozták, meghatározták. Egyszerűen csak annyit tudunk tenni, hogy elfogadjuk, azt ami van.

“A szubjektív elfogadása a pillanatban rejlőnek, és a szeretet meglátása ama pillanatban – ezek jelentik a nagyobb szabadságot.” A fentiekben volt szó arról, hogy az elfogadás miért jelent magasabb szabadságot, mint az úgynevezett “ismereteink”. Viszont nemcsak elfogadni érdemes minden pillanatot, hanem a szeretetet megtalálni benne. A 10.14-es válaszban Ré azt mondja:

A pillanat szeretetet hordoz. Ez a leckéje/célja ennek az illúziónak vagy denzitásnak.

A válasz utolsó mondata “A bizonyíték nélküli szubjektív ismeret bizonyos mértékben szegényke barát, mivel bármennyi információt gyűjtesz is össze, a harmadik denzitást alkotó torzulások folytán mindig lesznek anomáliák”. Bizonyíték nélküli, szubjektív ismereteink, ahogy Ré fogalmaz “szegényke barát”. Nem lehetséges az általunk megszerzett ismeretekből átlátni még saját életünket, döntéseinket, megnyilvánulásainkat sem. Mit lehet tenni? Tapasztalatot kell szereznünk a magasabb szintekről. Egyéni fejlődésünk a kulcs ebben, megfelelő, helyes eszközökkel a tapasztalat – akár e denzitást meghaladó szinten – megszerezhetőek. Az Egység Törvénye könyvek tárgyalják a meditáció, személyiségfejlődés, a mágikus személyiség kialakításának, elérésének, megébresztésének témáját, hogy néhány eszközt megemlítsünk az Egység Törvénye könyvekből.

75.32
Kérdező: A mágikus személyiség három megjelenését úgy mondják, mint az erő, a szeretet és a bölcsesség. Helyes-e ez, és ezek-e vajon az egyedüli elsődleges szempontjai a mágikus személyiségnek?

Ré: Ré vagyok. A mágikus személyiség három megjelenését, az erőt, a szeretetet és a bölcsességet azért nevezik ekképp, hogy mindegyik szempontra figyelmet szenteljenek az adeptus alapvető eszközének kifejlesztésénél, mely a saját énje.

Ez semmilyen módon nem egy három szempontú személyiség. Ez az egység létezője, a hatodik denzitás lénye, és azonos azzal, amit ti a felettes énnek neveztek, ugyanakkor egy roppantul gazdag személyisége tapasztalatok sokféleségének és érzelmek finomságának.

A három szempont azért van megadva, nehogy a neofita visszaéljen mestersége eszközeivel, hanem inkább kiegyensúlyozottan közelítsen ezen eszközökhöz a szeretetet és bölcsességet állítva a középpontba, s így a szolgálat érdekében keresve az erőt.

Személyiségfejlődésünk kapcsán Ré megerősíti, mi az a három terület, amelyet érdemes gyakorolnunk, erősíteni életünkben. Ezek 1) az erő a mások szolgálatára, 2) a szeretet mások irányába a másokat szolgálók útján és 3) a gyakorlati tudás, a bölcsesség. Érdekes megjegyezni, hogy ez a három terület megegyezik az őseredeti háromféle jógairányzattal: karma jóga – önzetlen cselekedetek, gjána jóga – tudásszerzés, bölcsesség elérése és bakti jóga – a feltétel nélküli szeretet jógája.

Ez a három szempont azért kiemelkedően fontos a fejlődésünk során, nehogy visszaéljünk azokkal a képességekkel, tudással vagy lehetőségekkel, amelyek megnyílnak a személyiségünk fejlődése útján. Ezért ezt érdemes igen komolyan venni és nem megfeledkezni róluk!

A szeretet gyakorlata jelentheti azt, hogy minden pillanatban a másik embert, legyen az akárki, próbálom megemelni, jobb állapotba hozni. Akár egy kedves szóval, akár barátságossággal, akár önzetlen segítséggel, azzal a céllal, hogy neki jobb, könnyebb legyen. Látni fogjuk, hogy ez nem mindig könnyű. Ennél jobban azonban semmi nem oldja fel az egoista személyiségjegyeinket.

A tudás keresése és megszerzése szintén egy (vagy sok) életen át tartó folyamat. Érdemes olyan könyveket olvasni, előadókat, tanítókat hallgatni, akik a fenti három szempontnak megfelelően segítenek bennünket a megismerés irányába.

Végül az erő, amit érthetünk úgy mint energia, lelkesedés a mások szolgálatára – meglátásom szerint – magától jönni fog, ha szeretettel állunk a másikhoz és van gyakorlatban használható tudásunk. Így képessé válunk egyre hosszabban fenntartani a másokat szolgáló attitűdöt. Képesek leszünk, órákon – napokon – heteken – hónapokon – éveken – évtizedeken – életeken át a pozitív ösvényen haladni, míg megközelítjük az Egy Végtelen Teremtő minőségeit. Enélkül, csak az erő, energia használata könnyen a képességek öncélú felhasználásához vezet, ahogyan Ré fogalmaz: “nehogy a neofita visszaéljen mestersége eszközeivel”.

74.10
Kérdező: Mármost, a személyiségbeli önfegyelmezést egy mindenek fölé tornyosuló munkaként látom bárki előtt, aki az evolúció folyamatával tudatosan tisztába került. Igazam van-e ezzel a kijelentéssel?

Ré: Ré vagyok. Meglehetősen.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Visszatükröződés fontossága a szellemi fejlődésben

Az Egység Törvénye könyvek alapján a harmadik denzitású életünk, életeink során a fő cél a választás meghozatala, mely szerint önmagunk vagy mások szolgálata mentén kívánunk a magasabb denzitásokban tovább létezni és fejlődni. Ez a választás nem csak egy hirtelen felindulásból fakadó döntés, hanem alapos, megfontolt és tényleg az, ami lényünkkel összhangban van. Ez a hajlam, ez a kicsiszolódása lényünknek sok élet tapasztalata és tanulsága alatt alakul ki. Talán feltételezhetjük, hogy minél gyorsabban fejlődünk egy életben, annál kevesebb harmadik denzitású tapasztalatra (katalizátorra) van szükségünk és annál hamarabb továbbléphetünk a következő szintre.

Felmerülhet bennünk a kérdés, – ahogyan sokakban is felmerült már -, hogyan tudok gyorsabban vagy „jobban” fejlődni? Egyedül, ha elvonulok a világtól, veszek egy tanyát vagy egy erdőt és elvonulok oda? Így aztán kizárhatom a más emberek által okozott stresszt, idegeskedést, kísértést és bármit, amiről úgy gondolom, lassíthatja a fejlődésemet. Vagy éppen a mások által okozott nehézségek, problémák, örömök és boldogság a kulcsa a gyorsabb fejlődésnek?

Ennek a kérdésnek a felvezetése onnan indul az Egység Törvénye első könyvben, hogy érdekes módon az állatvilághoz képest mi emberek gyengébb testi adottságokkal rendelkezünk. Például egy orangután, ökör vagy víziló ereje sokszorosa az emberének. Az emberi egyedfejlődés vizsgálatai során azt is megállapították, hogy az ősember és az előember durvább, erősebb fizikai testtel rendelkezett, mint a ma embere.

19.13

Kérdező: Tennék akkor egy állítást az én felfogásom szerint, és döntsd el, ha kérhetlek, hogy igaz-e. A harmadik denzitásban tartózkodó entitások felett áll egy mindenkor működő, én úgy mondanám, fizikai katalizátor. Feltételezem, hogy egy nagyjából ugyanilyen üzemel a második denzitásban is. Ez a katalizátor azokon keresztül fejti ki hatását, amit mi fájdalomnak és érzelmeknek hívunk. A fizikai test elgyengülésének és a testszőrzet elveszítésének stb., elsődleges célja, hogy ez a katalizátor erősebben hasson az elmére és így kényszerítse ki az evolúciós folyamatot?

Ré: Ré vagyok. Ez nem teljesen helyes, bár erősen közelíti a mi felfogásunk torzulásait.

Vedd szemügyre, ha úgy tetszik, például a fát. Ő önfenntartó. Most tekintsd, ha tetszik, a harmadik denzitású entitást. Ő csak nehézségek és nélkülözések árán önfenntartó. Neki egyedül nehéz lesz tanulnia, mivel beépített fogyatékossága van, amely egyszerre nagy áldása és nagy terhe is a harmadik denzitásnak. Ez nem más, mint a racionális/intuitív elme.

Vagyis a fizikai hordozó elgyengülése, miként nevezed, arra lett kitalálva, hogy az entitásokat rátorzítsa arra, hogy hajlandóságot mutassanak egymással foglalkozni. Így megkezdődhetnek a szeretet megismeréséhez vezető leckék.

Ezt a katalizátort aztán egy valahány én fejlődése számára lényeges részletként megosztják egymás közt az egyének csakúgy, mint az én magányosan szerzett tapasztalatait, meditáción keresztül pedig minden tapasztalatok szintézisét. A tanulás leggyorsabb útja kapcsolatban állni más-énekkel. Ez egy sokkalta nagyobb katalizátor, mint csak az énnel foglalkozni. Az énnel foglalkozni más-ének nélkül olyan, mint, ahogy mondanátok, tükrök nélkül élni. Így az én nem láthatja meg létezésének gyümölcseit. Vagyis mindenki mindenkit segíthet a visszatükrözéssel. Ez is egy elsődleges indok a fizikai hordozó elgyengülésére, ahogy nevezitek a fizikai komplexumot.

A válasz alapján tehát kijelenthetjük, hogy a fizikai testünk azért sérülékenyebb, gyengébb, törékenyebb, hogy nehezebben boldoguljunk egyedül. Mivel az ember rá van utalva a másik emberre ahhoz, hogy túléljen, nem kikerülhetőek azok a katalizátorok, amelyeket a másik ember okoz. Csak a biológiai felnőtté válás után lehet képes valaki túlélni egyedül, így elmondhatjuk, hogy valamilyen emberi kapcsolata – tapasztalata – ebből következően katalizátora mindenkinek van.

Ha pedig már kapcsolatban állunk másokkal, elkerülhetetlenül tapasztalni fogunk katalizátorokat és elkezdődhet a szeretet begyakorlása, akár önmagunk, akár a mások irányába.

Ré igen határozottan fogalmaz: „A tanulás leggyorsabb útja kapcsolatban állni más-énekkel„, illetve, hogy kapcsolatban állni másokkal „sokkal nagyobb katalizátor, mint csak az énnel foglalkozni”.

Ezoterikus közhely manapság már, hogy mindenki más számunkra tükörként használható fel. De miért is? Az Egység Törvénye értelmében, a világ látszólagosságán túl valójában minden Egy. Amennyiben a Teremtő végtelen, nem létezhet semmi más. Ha létezne valami is, ami „rajta kívül” létezik, akkor már nem lenne végtelen. Ez egy nehéz gondolat, de ha belegondolunk, talán logikusnak találjuk. Ha elfogadjuk ezt a gondolatot, akkor akárhová is nézek, akármit is tapasztalok, az mind én magam vagyok, ami nem más, mint az Egy Végtelen Teremtő és bármi/bárki más is az Egy Végtelen Teremtő. Így végső soron csak magammal tudok találkozni. Természetesen, az, hogy ez ne csak egy elmélet legyen a fejünkben, sok gyakorlást, fejlődést és tapasztalást kíván, és a hatodik denzitás tanulsága. Nem szükséges itt, a harmadik denzitásban ezt elfogadni.

Érdekes belegondolunk, hogy a „minden és mindenki tükör számunkra” igaz, az elménk működési módja miatt is. Amilyen az elmém, azt tükrözi vissza a világ összes élethelyzetet számomra. Ha békés, nyugodt, türelmes vagyok, akkor ezt fogom tapasztalni a világban. Például nem lesz ülőhelyem a buszon, mivel békés, türelmes és nyugodt vagyok, ezért békésen, nyugodtan és türelmesen fogok álldogálni, amíg fel nem szabadul egy hely számomra. Ha viszont ideges, türelmetlen és agresszív vagyok, akkor idegesen, türelmetlenül és agresszíven fogok állni a buszon és haragszom mindenkire, akinek jutott ülőhely. Ugyanaz a helyzet, mégis két külön „világ”. Az tükröződik vissza, ami bennem van (amilyen az elmém).

Ebben a blogban is több bejegyzés témája volt már a másokkal való kapcsolat fontossága. Duplázó hatás – akik együtt keresnek, biztosabban találnak, Párválasztás jelentősége a szellemi fejlődésben, Kétirányú megbocsátás szükségessége, stb. A válasz egyik félmondata szerint „az én nem láthatja meg létezésének gyümölcseit” mások, a „tükrök” nélkül. Az, hogy mennyire vagyunk fejlettek szellemileg, kiválóan felmérhető abból, hogy a szeretetet mennyire valósítottuk meg a másik ember irányába, függetlenül a személyétől vagy élethelyzettől. Mondhatom én magamról, hogy így és úgy meghaladtam már ezt vagy azt a szintet, de amíg tartósan haragszom, vagy felidegesítenek és kiborítanak mások, addig talán van még hova fejlődni a feltétel nélküli szeretet begyakorlásában. A világtól elvonulva, egyedül ezt nehezebb felismerni, így könnyebben elsiklik efölött a tanulság/mérce fölött az ember.

A válaszból egy másik, érdekes gondolat is kisejlik. Az embernek „beépített fogyatékossága van, amely egyszerre nagy áldása és nagy terhe is a harmadik denzitásnak. Ez nem más, mint a racionális/intuitív elme”. Az előző buszos példa segíthet magyarázatot adni erre is. A fegyelmezett elme nagy segítség a boldogság és szeretet megvalósításához, azonban a fegyelmezetlen, csapongó elme igazi akadály is lehet, amennyiben fejlődni szeretnénk. A Bhagavad Gíta hatodik fejezetének (mely a meditációról szól) ötödik énekét így lehetne fordítani: „Az embernek az elméje segítségével fel kell szabadulnia, s nem szabad visszaesnie. Az elme a barátja és az ellensége is lehet a feltételekhez kötött léleknek.” (wiki forrás)

A tapasztalatokat végül pedig a meditáció segítségével szintetizálhatjuk, azaz a különböző tanulságokat, élményeket, érzéseket összegezhetjük, hogy leszűrődjön valamiféle tanulság, eredmény, melyet lényükbe építve közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy a tényleges választás meghozatalához szükséges polarizáció megtörténhessen.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Elménk lecsendesítése

A szellemi fejlődés útjának bevezetője sokszor nem szellemi természetű. Például elkezdünk harcművészetekkel foglalkozni, mert olvastunk néhány felemelő keleti könyvet vagy láttunk néhány számunkra lelkesítő filmet, esetleg gyerekként bántanak az iskolában. Azután idővel felismerhetjük, hogy a fizikai gyakorlás szellemi szintekhez nyitja meg az utat. A fegyelem, szorgalom, kitartás, odafigyelés olyan képességek, amelyek a mentális és emocionális szintjeinken is hasznosnak bizonyulhatnak. Ugyanezen képességek bármilyen sportnál, vagy tevékenységnél, amelyet valamelyest komolyan veszünk, szükségesek. Nem kivételek ez alól a szellemi tevékenységek sem.

Az Egység Törvénye első könyvében a kérdező és csoportja úgy döntött, hogy el kívánják sajátítani a gyógyítás képességét, mint mások szolgálatának és saját fejlődésük eszközét.

5.2

Kérdező: Miután felajánlottad, úgy döntöttünk, elfogadjuk a gyógyítási eljárás megtanulásának/megtanításának megtiszteltetését/kötelességét. Rákérdeznék az első lépésre, amit végre kell hajtanunk ahhoz, hogy hatékony gyógyítók lehessünk.

Ré: Ré vagyok. A három tanítás/tanulás közül az elsővel kezdjük.
A mentális tanulás/tanításokkal kezdjük, melyek szükségesek az intelligens végtelennel való kontaktushoz. A mentális munkának előfeltétele az a képesség, hogy énünk csendjét egy egyensúlyi/stabil állapotban megtartsuk, mikor énünk úgy kívánja. Az elmét fel kell tárni, mint egy ajtót. A kulcs a csend.

Sokféle szellemi iskola létezik és mindegyiknek egyik végső célja, hogy az általa tisztelt és felismert istenképhez közeledjen. Ez az istenkép lehet például az Atya, Krisztus, Buddha, Krisna, Allah vagy bármilyen más, a „Végtelen” leírására vagy megközelítésére alkalmas fogalom: (Anya)természet, Manitu, Végtelen, Megvilágosodás, Megszabadulás, Mindentudás.

A válaszban Ré kijelenti, hogy a mentális tanítás/tanulás szükséges az Intelligens Végtelennel való kapcsolatfelvételhez. Érdemes lehet tehát valamilyen, számunkra megfelelő szellemi iskolával vagy tanítással foglalkozni, amennyiben a Teremtő felé szeretnénk közeledni.

A mentális munka előfeltétele pedig az a képesség, hogy elménket le tudjuk csendesíteni. Ré megfogalmazásában: „az a képesség, hogy énünk csendjét egy egyensúlyi/stabil állapotban megtartsuk, mikor énünk úgy kívánja”. Az egész nyugati civilizációra jellemző manapság egyfajta túlpörgöttség. Egyre kevesebb időnk van mindenre, egyre többet szeretnénk valamiből és egyre gyorsabban szeretnénk azt. Ez a mentalitás felületessé teheti életünket, kapcsolatainkat és nem igazán támogatja/teszi lehetővé, hogy elmélyüljünk bármilyen tudományban, tevékenységben. Sokaknak nehézség már az is, ha rövid ideig csak csendben kell lenni. A külvilág és a fogyasztói társadalom is ezt támogatja. Egy nagyvárosban mindenhonnan reklámok villannak szemünkbe, egyre hangosabban és egyre nagyobb felületen, hisz egyre inkább érzéketlenné válunk feléjük. Fülhallgatóval futunk az erdőben, utazunk a buszon, egész nap bekapcsolva van a televízió, és az okostelefon és e-kütyük ezt tetézik tovább. Mindezek figyelmünket kifelé, egy „zajos” világ felé irányítják, így egyre szokatlanabbá (és ezáltal nehezebbé) válhat csendben figyelni befelé.

Ré úgy fogalmaz, amennyiben mentális munkát kívánunk végezni, hogy „az elmét fel kell tárni, mint egy ajtót. A kulcs a csend.”

49.8

Kérdező: Jobb-e, vagy inkább úgy kérdem, több használható eredménnyel jár-e a meditációban az elmét hogy úgy mondjam, üresen hagyni, amennyire csak lehetséges, hagyni leállni úgymond, vagy pedig jobb valami tárgyra vagy koncentrálós dologra összpontosítani a meditációban?

Ré: Ré vagyok. Ez legyen az utolsó teljes kérdése ennek a munkaalkalomnak.

A meditációnak mindkét módozata hasznos egy sajátos okból. Az elme megtisztítását, a tudat komplexumi tevékenységre népeitek körében jellemző gondolati kavalkád kiürítését magába foglaló passzív meditáció azok számára hatékony, akiknek célja kiindulási alapul egy belső csönd elérése, amelyből a Teremtőre figyelhetnek. Ez egy hasznos és hatékony eszköz, s messze a legáltalánosabban használható meditációfajta, szemben a kontemplációval és imával.

A vizualizációnak nevezhető meditációfajta célja nem az, amit maga a meditáció tartalmaz. A vizualizáció a szakértő eszköze. Akik megtanulnak képi ábrákat megtartani elméjükben, azok egy belső figyelem-összpontosító erőt fejlesztenek ki, amely képes felülemelkedni az unalmon és a szorongáson. Mikor ez a képesség kikristályosult egy szakértőben, akkor a szakértő külső tevékenység nélkül végezhet polarizálást a tudatosságban, amellyel hatást fejthet ki a bolygó tudatosságára. Ez az úgynevezett fehér mágus létének indoka. A vizualizációt csak azok fogják különösen kielégítő meditációfajtának találni, akik a planetáris vibráció tudatos emelését kívánják végezni.

A kontempláció vagy inspiráló kép vagy szöveg meditatív állapotú szemügyre vétele is rendkívül hasznos népetek körében, az imádságnak nevezett akarati készség pedig szintén lehet üdvös jellegű. Hogy valóban üdvös tevékenység-e, az eléggé teljesen az imádkozó szándékán és célkitűzésén múlik.

A „passzív meditáció”, ahogyan Ré fogalmaz, hasznos eszköz számunkra, hogy a belső csendet elérjük. A mentális túlpörgöttség lecsendesítését szolgáló meditációfajta az, ami a legáltalánosabban használható. A lecsendesedett elmével már továbbléphetünk, figyelhetünk a valóságra és „meghallhatjuk” a Teremtőt.

A vizualizációs gyakorlatok célja más, és egy másik bejegyzésben már volt szó róla, mint a figyelem fókuszálásának és koncentrálásának egyik gyakorlata.

A másik kétféle eszköz, a kontempláció és imádság is rendkívül hasznos, a szándékainktól és imánk tárgyától függően.

49.7

Kérdező: Javasolnál-e meditációs technikát?

Ré: Ré vagyok. Nem.

Felmerülhet a kérdés, hogy Ré miért nem javasol a kérdező számára technikát. A szabad akarat elsőrendű fontosságáról már volt szó többek között a Teremtéselmélet. Szabad Akarat, Szeretet, Fény, a Szabad Akarat elfogadása vagy az Elvek a gyógyító tevékenységekhez bejegyzésekben. A megfelelő technika megtalálásáig vezető út fontos része lehet a keresésnek és tanulási folyamatnak is. Ettől megfosztaná a kérdezőt Ré, amennyiben konkrétumot javasolna.

Honnan tudhatjuk meg akkor, hogyan csendesítsük le az elménket, milyen meditációs technikát használjunk? A legtöbbünknek az elme lecsendesítése nem megy azonnal. Léteznek iskolák, rendszerek, ahol lépésről lépésre végigvezetik a tanulót a folyamaton. Ha kipróbálunk néhányat, jó eséllyel találunk olyat, ami megfelelő számunkra, és utána már „csak” szorgalmunkon, odaadásunkon múlik, hogy magunkévá tegyük a gyakorlatot és elérjük céljainkat. Egy ilyen ismert rendszer például a Patandzsali Jóga-szútrák.

Ha valamilyen szellemi területtel kívánunk foglalkozni és spirituális utunkon haladni szeretnénk, meg kell tanulnunk lecsendesíteni elménket. Ezen az úton számos technika és módszer létezik. Érdemes megismerkedni velük, megtanulni őket és gyakorolni, hogy kialakulhasson az a napi rutin ami számunkra leginkább működik és megnyitja a mélyebb megismerés és mentális munka kapuit.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Katalizátorok kezelése és a betegségek kapcsolata

A legtöbbünk már volt beteg. Manapság már szinte közhely, hogy a betegségeknek az oka nem a testben keresendő, hanem a finomabb síkokon. Általában egy lelki megrázkódtatás, sokk, aggódás, stressz, félelem, stb. alatt vagy után jelenik meg a fizikai test megbetegedése. Ezt mind az akadémikus orvoslás, mind pedig az alternatív gyógyászat elismeri, sőt azt is kijelentik, hogy ameddig a szellemi megnyugvás be nem következik, a problémán való kattogás le nem áll, a lelki egyensúly helyre nem áll, a betegség fennmarad(hat).

Az Egység Törvénye könyvek alapján ebben a bejegyzésben egy fontos gondolatot szeretnénk kiemelni.

66.34

Kérdező: Számomra ez a bolygó olyannak tűnik, mint amit én úgy mondanék, hogy a torzulások pöcegödre. Ebbe beleértem általában az összes betegséget és fizikai testi meghibásodást. Úgy sejlik előttem, hogy ez a bolygó igen-igencsak elől volna a listán, ha csupán az átfogó mennyiségét néznénk ezeknek a problémáknak. Helyes-e az érzésem e feltételezésben?

Ré: Ré vagyok. Korábbi anyagra fogunk visszapillantani. Katalizátor kerül felajánlásra az entitásnak. Ha azt nem használja fel az elme komplexum, akkor az kiszivárog a test komplexumra és valamilyen formájú fizikai torzulásként manifesztálódik. Mennél hatékonyabb a katalizátor felhasználása, annál kisebb fizikai torzulás található.

Azok esetében, akiket ti Vándoroknak neveztek, nemcsak egy veleszületett nehézség van a harmadik denzitású vibrációs minták lekezelésében, hanem egy emlékkép is, noha fátyolos, hogy ezek a torzulások se nem szükségesek, se nem gyakoriak az otthoni vibrációban.

Mint mindig, most is túláltalánosítunk, mivel sok esetben pre-inkarnációs döntésekről van szó, amelyek fizikai vagy mentális korlátozásokat vagy eltorzulásokat eredményeznek, de úgy érezzük, hogy a te megközelítésed az ilyen vagy olyan formájú nyomorúság felé vett nagykiterjedésű torzulások. Csakugyan, egynémely harmadik denzitású planetáris szférán hatékonyabban hasznosítják a katalizátort. A ti planetáris szférátok esetében sok a nem megfelelő felhasználása a katalizátornak s ennek következtében sok a fizikai torzulás.

Véleményem szerint egy jelentős kijelentés hangzik el a válasz első felében. Ha nem használjuk fel az elme szintjén a katalizátort, azaz nem tudjuk feldolgozni az eseményt (a katalizátort), akkor az kiszivárog a test szintjére és ott valamilyen formájú fizikai tünet jelenik meg. Minél hatékonyabb a katalizátor felhasználása az elmében, annál kisebb a fizikai torzulás. Máshogy foglalmazva, amennyiben sikerül tudati szinten feldolgoznunk a stresszt, a kudarcot, az árulást, a sikert, a bőséget, az „akármit”, akkor nem kell számítanunk jelentős fizikai tünetekre, „meghibásodásra”.

A katalizátorokról részletesen a katalizátorok szerepe és jelentősége cikkben olvashatunk.

Mit jelenthet az, hogy felhasználjuk az elme szintjén a katalizátort? A katalizátor célja, hogy tapasztás történjen és ennek a tapasztalásnak a hatására valamelyik irányba polarizálódjunk. Amennyiben sikerül polarizálódni, nem kell, hogy a test szintjén jelenjen meg a katalizátor. Egy hétköznapi példa talán segít megvilágítani ezt a gondolatot: mondjuk vásároltam egy autót és kiderül, hogy becsaptak. Amennyiben ezt tudati szinten fel tudom dolgozni és elfogadom (ez a másokat szolgálók egyik kulcsszava: elfogadás) azt, hogy figyelmetlen voltam, vagy hogy az eladó önmaga szolgálata irányába kívánt polarizálódni azzal, hogy becsapott, akkor ezt a katalizátort sikeresen felhasználtam a tudati szintjeimen. Ha azonban heteken, hónapokon át kattogok rajta, könnyen bele is betegedhetek.

Érdemes tehát a lelki és mentális eszközeinket tudatosan használni, hogy elkerüljük azt, hogy fizikai szintre leszivárogjanak a katalizátorok, ahol már nem lehet megkerülni vagy figyelmen kívül hagyni őket. A fenti autós példát folytatva, ha nem tudok belenyugodni az esetbe és mondjuk kialakul egy gyomorfekélyem, vagy bármi más betegség, akkor ez a gyomorfekély további tapasztalásokat eredményez, melyek hatására tovább próbálhatok (vagy nem próbálhatok) elmozdulni valamely pólus irányába. Előfordulhat az is, hogy valaki annyira nem tudja vagy akarja feldolgozni a katalizátort, hogy a teste bele is pusztulhat. Hallottunk már olyan történeteket, hogy valaki például egy nagy igazságtalanságba, csalódásba vagy árulásba belebetegedett vagy belehalt.

Milyen lelki vagy mentális eszközeink állnak rendelkezésre a katalizátorok feldolgozásának megkönnyítéséhez? Ahány ember, annyi eszköz. Például van, akinek a kikapcsolódás valamelyik formája, van aki a barátainak önti ki szívét, van aki különféle lelki vagy szellemi oldási technikákat alkalmaz. Kiemelnénk azonban a meditációt, mint általánosan használható eszközt, melyet érdemes naponta gyakorolni, többek között azért, hogy hamarabb észrevegyük azt, hogy az „elme komplexumunk” már „pörög” valamilyen katalizátoron és felismerjük még azelőtt, hogy a testi tünetek megjelennek. A meditáció áldásos hatásainak egyike az érzelmi stabilitás és immunitás erősödése és kialakulása a külső eseményekkel szemben. A másik fontosnak vélt eszköz pedig az, hogy legyünk tudatosak a katalizátorra, hogy a tapasztalás választott polaritásunknak megfelelően tudjon működni.

Az autós példát folytatva, ha a másokat szolgálók útját járom, akkor a jelszavam az „elfogadás és szeretet”. Elfogadom a helyzetet és nem kattogok tovább rajta. Nem bántom magam, hogy milyen ostoba, figyelmetlen, felületes voltam és nem bántom a másikat sem, hanem próbálok valamilyen megoldást találni, ami megnyugtat, így a Szeretet állapotában tudok kerülni/maradni.

A Vándorok esetében egy plusz nehézség, hogy tudat alatt tudják, érzik, hogy ezek a katalizátorok szükségtelenek, mégis azzal szembesülnek folyamatosan, hogy itt, ebben a denzitásban folyamatosan jelen vannak. Tehát, ha Vándornak tartjuk magunkat, akkor még inkább érdemes lehet igyekezni, hogy tudati eszközeinket kicsiszoljuk és megfelelően felhasználva a katalizátort, tudatosan polarizálódjunk az események, katalizátorok hatására. Érdemes rendszeresen gyakorolni a meditációt, imádkozást, éneklést, táncot, harcművészetet, jógát, futást, úszást vagy bármilyen olyan módszert, amely lelki-, érzelmi-, tudati stabilitásunkat elősegíti.

A fentiek, Ré kijelentése alapján, általánosítás. Sokszor előfordul például, hogy egy születés előtti döntés hatására tapasztalunk meg nehézségeket, betegségeket valami olyan céllal, amit itt a harmadik denzitás tér/idő keretében nem látunk vagy nem értünk. A meditáció ebben az esetben is segíthet, hisz a feledés fátyla fellebbentésének is egyik eszköze lehet.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

« Régebbi bejegyzések

© Az Egység Törvénye könyvek szerzői jogának tulajdonosa az L/L Research.

Adatkezelési irányelvek