Szerző: István (9 / 10 oldal)

Szülő – gyermek viszonyulás

június 24, 2020 /

A szülő egész életén át táplálja, neveli, óvja, más kifejezéssel szolgálja gyermekét. Szerencsés esetben ez kölcsönös és a gyermek is szeretettel és gondoskodással fordul a szülő felé. Érdemes lehet ezt a hatalmas szolgálatot összhangba hozni az Egység Törvényével, hogy a lehető leghasznosabb irányba polarizálja a szülőt is és a gyermeket is.

Mit tehetnek a leendő szülők azért, hogy a gyermekáldás megtörténjen? Van-e valami eszköz, tevékenység vagy bármi, ami garantálja vagy elősegíti, hogy sikerül a fogantatás?

31.6

Kérdező: Azon gondolkodtam, vajon létezik-e vezérelv azon tény mögött, hogy egy nemi együttlét nem szükségszerűen vezet megtermékenyüléshez. Nem a kémiai vagy fizikai törvényei érdekelnek. Az érdekelne, létezik-e metafizikai princípium, amelyből következik, hogy a párnak lesz-e gyereke vagy sem, avagy tisztán véletlenszerű ez?

Ré: Ré vagyok. Ez véletlenszerű, bizonyos korlátokon belül. Ha az entitás elérte a korelsőbbséget, melynél maga választja meg élettapasztalata alapszerkezetét, akkor ő egy olyan fizikai komplexumba való megtestesülést is választhat, amely nem képes a szaporodásra. Vagyis találunk néhány entitást, aki a terméketlenséget választotta. Más entitások a szabad akarat révén különböző fogásokat használnak fel a megtermékenyülés kivédésére. E körülményeket leszámítva a feltételek véletlenszerűek.

A korelsőbbséget (seniority by vibration) a szójegyzékben, mint a „Rezgés Magasabb Rangja” találjuk meg. Ebben a válaszban ez a fogalom arra utal, hogy az entitás elérte azt a tudatossági szintet, hogy születése előtt tudatosan programozza az élettapasztalatait vagy annak egy részét.

A válaszban Ré azt mondja, hogy metafizikai szempontból véletlenszerű, hogy a nőnek sikerül-e megtermékenyülni egy nemi együttlét során. A válaszból azt olvashatjuk ki, hogy csak azért tudunk tenni, hogy ne sikerüljön a megtermékenyülés, például különböző fogamzásgátló eszközök vagy gyakorlatok segítségével.

Miután megszületett a gyermek, elkezd tudatosodni, ebből következően egy idő után felelőssé válik saját magáért a harmadik denzitásban.

18.7

Kérdező: Amint a gyermekkorában cseperedik, egy entitás fokozatosan ébred rá a felelősségeire. Van-e egy olyan életkor, mely alatt az entitás nem felelős a tetteiért, vagy pedig már születése pillanatától felelős értük?

Ré: Ré vagyok. A földi síkra leszületett entitások a kontinuumon keresztüli idő/tér előrehaladásuk más-más pontján válnak öntudatossá. Ennek talán olyan tizenöt hónapos kor körül van a mediánja, ha mondhatjuk így. Néhány entitás egy a megtestesüléshez közelebbi időpontban lesz öntudatossá, mások egy ettől az eseménytől távolabbi időpontban. A felelősség minden esetben attól a ponttól lesz visszamenőleg érvényes a kontinuumban, hogy a torzulásokat az entitás megérthesse, és azok feloldódhassanak, amint az entitás tanul.

Tehát átlagosan 15 hónap után a gyermek már felelős tetteiért. Ez meglepőnek tűnhet számunkra.

18.8

Kérdező: Akkor mondjuk egy négyéves entitás teljesen felelős minden tettéért, ami ellenkezik vagy nincs harmóniában az Egység Törvényével?

Ré: Ré vagyok. Ez így van. Hozzáfűzhetnénk talán, hogy társas komplexum szervezeteitek úgy alakították, hogy az újonnan megtestesült entitásoknak fizikai tudat/test/lélek komplexum gondozók állnak rendelkezésükre, hogy így gyorsan megtanulhassák, mi harmonizál az Egység Törvényével.

A válaszból kiderül, hogy igen, felelős a gyermek a tetteiért. Azonban az is kiderül, hogy a „gondozók” állnak rendelkezésére, hogy gyorsan megtanulja, mi helyénvaló és mi kevésbé, az Egység Törvénye szempontjából.

18.9

Kérdező: Kik ezek a gondozók?

Ré: Ré vagyok. Ezek azok a gondozók, akiket ti szülőknek, tanároknak és barátoknak hívtok.

A szülők, tanárok és barátok segítenek a gyermeknek abban, hogy kialakuljanak számára azok a minták, amelyek mentén a gyermek viselkedni, megnyilvánulni vagy működni fog. Tudjuk, hogy a gyermek utánzással tanul. Leutánozza azt, amit a nagyoktól lát. Érdemes lehet tehát, hogy mi magunk az Egység Törvényével összhangban éljünk, így gyermekünk ezt a mintát tanulja meg.

Egy későbbi kérdés-válaszban Ré hosszabban beszél a szülő – gyermek viszonyulásról, illetve hogy a nevelés során a szülőknek mire érdemes odafigyelnie.

42.20

Kérdező: Köszönöm. Ha a szülő-gyermeki tanító/tanuló kapcsolatot vesszük elő, ott milyen típusú tettek mutatják meg az egyes energiaközpontok felaktiválását sorban a vöröstől az ibolyáig?

Ré: Ré vagyok. Ez lesz az utolsó teljes kérdése ennek az ülésnek.
Az entitás, legyen bár gyermek vagy felnőtt, ahogy ti mondjátok, nem egy hangszer, amin játszani lehet. Szülő-gyermek iránynál a megfelelő tanítás/tanulási eszköz a szülő nyitott szívű lénye és a gyermeki lény teljes elfogadása. Ez befogadja majd azt a bárminemű anyagot, amit élettapasztalata gyanánt a gyermek entitás e létsíkra magával hozott.

Két dolog különösen fontos ebben a kapcsolatban a szülőnek a gyerek felé való alap elfogadásán túl. Először is, azt a valamilyen módú átélést, melyet a szülő az Egységes Végtelen Teremtő tiszteletére és hálát adására használ, meg kell, ha lehetséges, osztani a gyermek entitással, napi szinten, ahogy mondjátok. Másodszor a szülői együttérzés nagyon jól ellensúlyozható azon megértéssel, hogy a gyermek entitásnak a szülő másik-éntől kell megtanulnia a mások szolgálatának vagy önmaga szolgálatának hajlamát. Ez az oka, amiért némely fegyelmezés helyénvaló a tanítás/tanulásban. Az energiacentrumok aktiválására ez nem érvényes, mivel minden entitás egyedi és minden én–másik-én kapcsolat kétszeresen is egyedi. Az átadott irányvonalak csupán általánosak ez okból.

Érdemes megjegyezni a válasz alapján, hogy a másikunk, mégha gyermek is, nem egy érzéketlen, idomítani való játékszer. A másikunk (más – énünk) is az Egy Végtelen Teremő tükröződése a teremtésben.

Három dologra irányítja figyelmünket Ré. Az első, hogy a szülő nyitott szívvel létezzen, ebből következően a gyermek teljes elfogadása megtörténhet. Ez a „zöld sugár„, a feltétel nélküli szeretet rezgésszintje. Van egy régi magyar mondás, amely jól leírja a szülő feltétel nélküli szeretetét: „az anya szoknyája akkora, hogy mindent eltakar”. A gyermek akármit csinálhat, akár még felnőtt korában is, az anya akkor is szeretni, védeni fogja. Ilyen közegben bonthatja ki a gyermek, amit e létsíkra magával hozott.

A második, hogy a szülő átadja, megossza a gyermekkel azt az élményt, tapasztalást, rítust, formát, bármit, amit az Egy Végtelen Teremtő tiszteletére és hálát adására használ. Ez lehet egy ima az étkezés vagy elalvás előtt. Lehet templomba járás, meditálás vagy bármi, amivel a szülő a Teremtővel igyekszik kapcsolódni. Ez a gondolat magától értetődően tartalmazza azt, hogy a szülő valamilyen módon viszonyul a Teremtőhöz.

A harmadik pedig az, hogy a gyermeknek meg kell tanulnia a szülőtől a mások szolgálatának vagy önmaga szolgálatának hajlamát. Általában elmondható, hogy a gyermek azt tanulja meg, amilyen a szülő, hiszen másol. Ré ebbe a válaszba is beemeli a szeretet és a megértés (bölcsesség) egyensúlyát. A szülő ugyan feltétel nélkül szereti a gyermekét, de ha a gyermek nem annak megfelelően viselkedik, amelyik pólust tanulja, időnként van helye a fegyelmezésnek. Szerencsés, ha a szülő már tudja, melyik pólus felé kíván közeledni, nem pedig hol így, hol úgy viselkedik, melyet a gyermek is leutánoz.

Minden gyermek egyedi, egyéni, ahogyan minden ember is az. A szülő-gyermek kapcsolat így kétszeresen is egyedi, ennek ellenére a fenti pontok általánosságként megfogalmazhatóak és használhatóak lehetnek.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

A fizikai- és életenergia megkülönböztetése és felhasználása

június 14, 2020 /

Az Egység Törvénye könyvekben sokszor szóba kerül az energia és ezen belül is a fizikai és vitális energia témaköre. Ebben a bejegyzésben megtalálhatjuk ezen két energiatípus értelmezését, egymáshoz való viszonyát és hogy mire lehet érdemes odafigyelni a felhasználásukkal kapcsolatban.

72.10

[…] A fizikai energiaszint a tudat/test/lélek komplexum test komplexuma számára rendelkezésre álló energiamennyiség mércéje. A vitális energiamérték a tudat/test/lélek komplexum számára meglévő energia mennyiségét fejezi ki. […]

A fizikai energiaszint az, ami a testünk számára rendelkezésre álló energiamennyiség, míg a vitális energia a mi magunk számára (mint tudat-test-lélek komplexum) rendelkezésre álló energiamennyiség. A teljes 72.10-es kérdés-válasz a bejegyzés végén megtalálható.

63.6

Kérdező: Adnál definíciót a vitális vagy élet energiára?

Ré: Ré vagyok. A vitális energia a tudat, a test és a szellem energiaszintjeinek együttese. A fizikai energiától eltérően a vitális energiának az kell, hogy az integrált komplexumok hasznos módon vibráljanak.
Az akarat ereje változó mértékig kipótolhat hiányzó vitális energiát, és ez előfordult már a ti időmértéketek szerinti elmúlt ülések alkalmával ennél az instrumentumnál. Ez nem tanácsos. […]

A vitális, másnéven életenergia tehát a tudat, test és lélek energiaszintjeinek együttese. Érdekes, hogy az akarat képes lehet pótolni a vitális energiát. Valószínűleg mindannyian voltunk már teljesen kimerültek, mégis képesek voltunk tovább aktívak maradni és helytállni amiben kellett, pedig legszívesebben lepihentünk volna. A mai felpörgetett világban különösen gyakori, hogy kimerült állapotunkat nem pihenéssel, feltöltő tevékenységekkel kezeljük, hanem akaraterővel. Ráparancsolunk magunkra, hogy ezt még el kell végezni, le kell dolgozni, stb. Ré szerint ez nem tanácsos.

Hogyan értelmezhetjük azt a gondolatot, miszerint a vitális vagy életenergiának az kell, hogy „az integrált komplexumok hasznos módon vibráljanak”?

63.7

Kérdező: Igazam lenne-e akkor, ha azt vélelmezném, hogy az életenergia az entitás tudatosságának vagy hajlamának függvénye, a polaritása vonatkozásában, vagy Teremtővel vagy a teremtéssel való általános egysége vonatkozásában.

Ré: Ré vagyok. Nemkonkrét értelemben jóváhagyhatjuk állításod helyességét. Az életenergiára lehet úgy tekinteni, mint mély szeretetre az élet iránt vagy az élettapasztalatok iránt, amilyen a teremtés gyönyörűsége, és nagyra értékelésére más-éneknek és társ-Teremtőtök azon alkotói torzulásainak, amelyek szépséggel bírnak.

E vitális energia nélkül a legkevésbé torzult fizikai komplexum is erejét veszti és elpusztul. Birtokában e szeretetnek vagy életenergiának vagy elánnak, az entitás még akkor is folytathatja útját, ha a fizikai komplexum nagymértékben torzult.

A Szeretetet az Egység Törvénye könyvekben nem, mint egy érzés, vagy egy állapot értelmezzük, hanem mint egy rendkívül magasrendű, tiszta energia, ami az Egység Törvénye második „torzulása”. Erről a témáról hosszabban olvashatunk a Teremtéselmélet. Szabad Akarat, Szeretet, Fény írásban.
Amikor sétálunk, gyönyörködünk a természetben, feloldódunk valamilyen felemelő tapasztalásban, eseményben, – például egy jó beszélgetésben, könyvben, előadásban, kiállításban, szeretkezésben, vagy bármi más tevékenységben vagy állapotban -, akkor az életenergiáink töltődnek. Használjuk is a „feltöltő” kifejezést bármire, ami „feltölt” bennünket és jobb állapotba kerülünk annak eredményeként. Ez nem ugyanaz, mint ami pihentető. Lehet, hogy egy esemény, tevékenység után fizikailag fáradtak vagyunk, mégis feltöltődtünk – például egy jól sikerült túra után egy szép erdőben.

Amennyiben vitális energiánkat nem tudjuk pótolni, elhalványulunk, elgyengülünk és a fizikai komplexum elpusztul. Amennyiben viszont vitális energiánk rendelkezésre áll, nincs kimerülve, még fizikai, testi problémák ellenére is tudunk létezni. Sőt, akár jobban tudunk élni, mint aki fizikailag „jól” van, csak vitális energiái nincsenek. Elképzelhető, hogy van olyan ismerősünk, rokonunk, aki noha testileg nincs jól, mégis öröm vele beszélgetni, vagy a társaságában lenni. Ő tölt fel bennünket, pedig látszólag mi vagyunk jól.

Először a fizikai energiánk fogy el. Elfáradunk, kimerülünk, belefáradunk dolgokba. A fájdalom (fizikai és nem-fizikai) szintén kimerít, lemerít fizikailag, ezért amennyiben lehetségeséges, érdemes elkerülni.

70.4

Általános esetben a fájdalom (miként nevezitek ezt a torzulást) […] a fizikai komplexum energiájának kimerítése után megkezdi kimeríteni a vitális energiát.

Ha elfogytak fizikai energiáink, elkezdjük kimeríteni vitális energiáinkat.

72.10

Kérdező: A legutóbbi ülésen említetted, hogy ha a közvetítő bármennyit is elhasználna a megnövekedett vitális energiából, amelyet most fizikai tevékenységek tekintetében tapasztal, azért ő „kemény árat” fizetne. Felfednéd nekem e kemény árnak a jellegét, s hogy miért jelentkezne?

Ré: Ré vagyok. A fizikai energiaszint a tudat/test/lélek komplexum test komplexuma számára rendelkezésre álló energiamennyiség mércéje. A vitális energiamérték a tudat/test/lélek komplexum számára meglévő energia mennyiségét fejezi ki.

Ez az entitás nagy torzulásokkal rendelkezik a tudat komplexumi tevékenységek, a lélek komplexumi tevékenységek, valamint a nagy csatorna felé a Teremtőhöz: az akarat irányába. Ennélfogva eme instrumentum vitális energiája még bármely mérhető fizikai tartalék hiányában is meglehetősen kiadós.

Ám amellett ennek az akarati, tudati és lelki energiának a fizikai komplexum dolgaira történő felhasználása sokkal nagyobb torzulást kelt a vitális energia lecsökkenésében, mint ezen energiának ama dolgokra fordítása, melyek a tudat/test/lélek komplexum akarata és legmélyebb vágyai közöttiek. Ebben az entitásban e vágyak a Teremtőnek tett szolgálatra irányulnak.

Ez az entitás minden szolgálatot a Teremtőnek tett szolgálatnak tekint, s ez az, amiért óva intettük a támogató csoportot és magát az instrumentumot is e tekintetben. A torzulás mélységére nézve nem egyenlő minden szolgálat. A túlhasználása e vitális energiának – hogy prózaiak legyünk – az életerő gyors megszüntetését jelenti.

Ez a kérdés-válasz elsősorban a Ré-vel kapcsolatban lévő csoportnak szólt, azonban számunkra is értelmezhető gondolatokat tartalmaz. Az életenergiánkat nem érdemes elpazarolni olyan tevékenységekre, amelyek nem a mélyebb vágyainkból fakadnak. Ha fizikai szinten elhasználjuk az életenergiánkat arra „méltatlan” tevékenységekre, az jobban meríti vitális energiánkat, „nagyobb torzulást kelt a vitális energia lecsökkentésében”. Magunk is érezhetjük ezt olyankor, amikor a „többre lennék képes” vagy „biztos erre kell pazarolnom a energiáimat” gondolatokkal foglalkozunk. Például napi 10-12 órát dolgozom, de csak azért, hogy nagyobb anyagi javaim legyenek (nagyobb ház, autó, stb). Ez azonban alaposan kimerít, fáradt, goromba és fásult vagyok. Biztos, hogy a mélyebb vágyaim tényleg ezek, amikre „elköltöm” energiáimat? Tényleg nagyobb autót szeretnék? Vagy inkább minőségi emberi kapcsolatokat? Amennyiben felmerül bennünk a kérdés, hogy biztos ezt vagy azt akarom-e, ez már árulkodó jel arra, hogy lehet, hogy nem a saját utamat járom.

„A torzulás mélységére nézve nem egyenlő minden szolgálat”, mondja Ré. Lehetnek olyan tevékenységek, szolgálati módok, területetk amikért érdemesebb felhasználni vitális energiánkat. Ezek általában lelkesítő, felemelő, lelkünk szintjéről fakadó késztetések. A felszínes vagy pótcselekvések területeire pedig kevésbé lehet érdemes vitális energiáinkat felhasználni.

Ha vitális energiáink felhasználását túlzásba visszük, Ré úgy fogalmaz, az életerő gyorsan megszűnik, kiapad. Mi magunk kiégünk, levertté, kedvetlenné, depresszióssá válhatunk. Értelmetlennek és céltalannak tarthatjuk az életünket és nem értjük mi baj van velünk. Mindez elkerülhető lehet, ha értjük, a különbséget a fizikai és vitális energiáink között. Ha ezt értjük, felismerhetjük, hogy érdemes lehet életenergiánkra (vitális energiánkra) vigyázni és nem elhasználni, pazarolni különféle felszínes, vagy pótcselekedetekben.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Mihez kezdjünk a vágyainkkal?

május 31, 2020 /

Alapvetően kétféle válasz létezik a misztikus vagy spirituális tradíciókban. Az egyik azt mondja, mondjunk le világi vágyainkról, szabaduljunk meg egyéni késztetéseinktől és az így ki nem élt energiát használjuk a szellemi útunkon üzemanyagként. A világtól elvonuló remete vagy vándor, aki lemond vágyairól és csak a szellemi gyakorlatainak és munkálkodásának él, jó példa lehet erre a vonalra. A másik nézőpont azt mondja, hogy éljük meg azt, ami szembejön velünk, hiszen az, hogy szembejött velünk, bizonyíték arra, hogy dolgunk van vele. Ezt képviselik a tantrikus filozófiai vonalak (amelyket a legtöbbünk ma már csak a szexualitáshoz köt). A Jim Carrey féle „Igenember” című 2008-as filmvígjáték valamelyest bemutatja ezt a gondolkodásmódot, nyilvánvalóan csak egy Hollywood-i film szintjén.

Vágyaink katalizátorként funkcionálnak, melyek segítenek tapasztalásokhoz, ezáltal tanulságokhoz jutni. Az Egység Törvénye könyvekben is többször előkerül a vágyaink és az egó kérdése. Jim konkrétan rá is kérdez:

18.5

Kérdező: Van nálam egy kérdés Jimtől, amit szóról szóra felolvasnék: „A keresés misztikus tradícióinak nagy része itt a Földön fenntartja a hitet, hogy az egyéni ént ki kell törölni vagy irtani, az anyagi világot pedig figyelmen kívül kell hagyni ahhoz, hogy az egyén elérje – ahogy ezt nevezik: a „Nirvánát” vagy megvilágosodást. Mi a helyes szerepe az egyéni énnek és az ő világi tevékenységeinek abban, hogy az egyént az Egység Törvényébe növekedni segítse?”

Ré: Ré vagyok. Az entitás helyes szerepe ebben a denzitásban az, hogy vágyai szerint tapasztaljon meg mindent, majd azután elemezze, megértse és elfogadja eme tapasztalatokat, leszűrve magának belőlük a bennük rejlő szeretet/fényt. Semmit nem kell elkerülni. Amire nincs szükség, az kihullik.

Az irányultság (vagy más néven orientáció) a vágy kielemzése során alapozódik meg. Ezek a vágyak egyre inkább a szeretet/fény tudatos felhasználása irányába tolódnak el, mialatt az entitás bespájzolja magának a tapasztalatok párlatát. Mi rendkívül helyénvalótlannak találtunk bármely vágyelfojtást, kivéve, hogy az úgymondott fizikai síkon való kivitelezés helyett a képzelőerőt javasoljuk azon vágyak esetében, amelyek nincsenek összhangban az Egység Törvényével, megőrizve ezzel a szabad akarat elsődleges torzulást.

A magyarázat, amiért az elfojtás nem bölcs dolog, az, hogy az elfojtás egy egyensúlytalan cselekedet, amely nehézségeket okoz a kiegyensúlyozásában az idő/tér kontinuumban. Vagyis az elfojtás megteremt egy későbbi körülményt a ragaszkodásra ahhoz, amit látszólagosan elkerültek.

A megfelelő időben minden dolog elfogadható minden entitásnak, és megtapasztalva, megértve, elfogadva, majd megosztva ezeket más-énekkel, a helyes megjelölés az elmozdulás kell legyen az egyik fajta torzulástól másfajta torzulások felé, melyek alkalmasint jobban harmonizálnak az Egység Törvényével.

Ebben, mondjuk úgy, hogy útlevágást jelent egyszerűen mellőzni vagy elkerülni bármely vágyat. Ehelyett meg kell azt érteni, és el kell fogadni. Ehhez türelem kell és a tapasztalatok, amik gondosan kielemezhetők, könyörület tanúsításával az én és más-ének felé.

Ré konkrétan „rendkívül helyénvalótlannak”, tehát nem helyén valónak tartja a vágyak elnyomását. Ebben a denzitásban, melyben létezünk, szerepünk, hogy vágyaink szerint tapasztaljunk és ezeket kielemezve, megértve és elfogadva tanulságokat szűrjünk le. Ezeknek a vágyaknak az elnyomása azért nem bölcs dolog Ré szerint, mert egyensúlytalansághoz vezet, amit előbb-utóbb ki kell egyensúlyoznunk, ezáltal egyfajta függőség alakul ki az elnyomott vágy irányába.

Tegyük fel, hogy megvan a vágyunk arra, hogy állandóan francia krémest együnk. Amennyiben elnyomjuk ezt a vágyunkat valamilyen okból, például neveltetésünk, vallási nézeteink, testsúlyunk nem ideális volta, vagy bármilyen képzeletbeli vagy „valós” okból kifolyólag. Kijelenthetjük, hogy a francia krémes iránti vágyunk felett győzelmet arattunk; idővel a vágy látszólag el is tűnhet. Azonban a ki nem élt vágy hatására elképzelhető, hogy kevésbé jó állapotba kerülünk, a francia krémesről álmodozunk miközben sárgarépa főzeléket eszünk… Elképzelhető, hogy megteremtünk egy olyan állapotot, amelyben kevésbé vagyunk boldogok, kiteljesedettek, elégedettek a francia krémes miatt. Ez vajon valódi egyensúlyi állapot?

Az olvasó figyelmébe ajánlom Szepes Mária: A Vörös Oroszlán című könyvét, ahol a szerzőnő igen szemléletesen leírja, hogyan hathatnak az elfojtott vágyak, késztetések akár életeken át.

Az elfojtások helyett közelebb lehet az egyensúlyhoz az, ha a megtalapasztalt dolgokat igyekszünk megérteni, elfogadni majd megosztani másokkal, mely folyamat eredménye egy tanulság, csiszolódás, egy lépés másfajta „torzulások” felé, melyek „jobban harmonizálnak az Egység Törvényével”.

Mindennek megvan a maga helye és ideje. A francia krémes evésnek és a francia krémes nem evésnek is. A megértés és elfogadás lehet a helyes hozzáállás, mely tanulsághoz vezet. Van, amikor igenis helyénvaló a francia krémes, mégha kövérnek is látjuk testünket. Lehet tanulság az, hogy havi egy francia krémes nem okoz jelentős változás testünkben, így havi egyet elfogyaszthatunk bármiféle „büntetés” nélkül. Lehet, hogy a havi egy francia krémes hatására boldogabbak, elégedettebbek leszünk, több szeretet tudunk sugározni és nem okoz testi problémát sem. Ez vajon közelebb van az egyensúlyi állapothoz? Mindenkinek más és más a tanulsága. Lehet, hogy valakinek napi egy is helyes és lehet, hogy másnak évi egy. Érdemes figyelni és kielemezni, hogy nekünk mi a helyénvaló, nem pedig kívülről vakon elfogadni, amit állítanak.

A megértés és elfogadás folyamatához Ré felhívja figyelmünket arra, hogy türelem és könyörület szükséges Önmagunkkal és Másokkal szemben. Engedtünk a vágyainknak és „valami rosszat” tettünk? Legyünk türelmesek és könyörületesek magunkkal. Engedett másvalaki a vágyának és ez ránk hatással van? Legyünk türelmesek és könyörületesek vele. Nem mindig könnyű feladat egyik sem. A türelem alapvető fontosságú lehet, hogy ne mondjuk, tegyünk valami olyat amit később megbánunk. A könyörület pedig azért lehet helyénvaló, mert mindannyian hibáztunk már és okoztunk fájdalmat másnak. Ahogy Krisztus megfogalmazta: „az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek” – János evangéliuma 8. fejezet.

Egy fontos gondolatot még érdemes lehet megfogadni a témában. A vágyaink elfojtása nem helyénvaló, azonban figyeljünk oda arra, hogy hogyan éljük meg őket. Ne feledjük, a másokat szolgáló úton a mások Szabad Akaratának tiszteletben tartása alapvető fontosságú. Olyan vágyakat, amelyek nincsenek összhangban az Egység Törvénye elveivel, érdemes lehet nem a fizikai síkon kivitelezni! Arra vágyunk, valakit összetörjünk, eltiporjunk, megalázzunk? Előfordulhat velünk. Azonban használjuk inkább a képzelőerőnket és éljük meg annak segítségével. Eljátszhatunk a gondolattal, használhatunk boxzsákot, videojátékot vagy bármit. Észre fogjuk venni, hogy a megkönnyebbülés hasonlóan megjelenik, azonban nem kell később szembesülnünk tetteink fizikai világbeli következményeivel. És amikor eljön a pillanat, és szembesülünk ilyesfajta vágyainkkal lelki/tudati szinten, Ré szavai ismét segíthetnek „legyünk türelmesek és könyörületesek magunkkal és másokkal szemben”.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

A Szabad Akarat elfogadása

május 18, 2020 /

A Teremtéselmélet. Szabad Akarat, Szeretet, Fény cikkben olvashatunk a 3 elsődleges torzulásról, melyek az Egység Törvénye elképesztően magas és tiszta “leszármazásai”. A torzulás szó nem negatív értelmű, mert minden torzulás, behatárolódás az Egy Végtelen Teremtőhöz képest. A Szabad Akarat az alapja a Szeretet (Logosz) torzulásának (létrejöttének, formába öntődésének). A Szeretet pedig a Fény alapja és a Fényből, mint alapvető építőelemből kialakul a hét denzitás.

A Szabad Akartot Ré az Egység Törvénye könyvekben hívja még mint a “Zavar Törvénye” vagy a “Zavar Útja”. Miért előzheti, alapozhatja a Szabad Akarat még a Szeretet is?

54.13

Kérdező: Rendben van. Akkor azt feltételezem, hogy az első torzulása – hogy úgy mondjam – mozgató, vagy ami lehetővé teszi ezt [energiabeáramlási mintáiban történő] elzáródást. Ez így van?

Ré: Ré vagyok. Nem szeretnénk szavakon vitatkozni, de jobbnak látjuk tartózkodni az olyan kifejezések használatától, mint az enged ige [az eredeti angol forrásban „allows for” – lehetővé tesz). A szabad akarat nem megenged, és az eleve elrendelés sem nem-megenged tapasztalati torzulásokat. Ehelyett a Zavar Törvénye az energiák szabad elérését kínálja minden egyes tudat/test/lélek komplexumnak. Az enged igét pejoratívan értelmeznék, minthogy ez polaritást sejtet helyes és helytelen vagy megengedett és nem megengedett közt. Ez apró betűs dolognak tűnhet, ám a mi legjobb gondolkodásunk szerint bizonyos súlyt hordoz.

A Szabad Akarat a lehetőség(ünk) arra, hogy bármilyen energiához hozzáférjünk. Azaz bármilyen tapasztalatot, katalizátort megélhessünk, melyeken keresztül bármiben, (és ebből következően) mindenben fejlődhessünk. A Szabad Akarat (“Zavar Törvénye”) teszi elérhetővé és lehetővé ezáltal, hogy a saját utunkat járhassuk, életről-életre bármit megtapasztalhassunk és fejlődhessünk minden irányba egészen addig, amíg el nem érjük az Egy Végtelen Teremtő Egységét.

Amennyiben valaki elveszti a Szabad Akaratát a társadalmi manipulálás, baráti jószándék, a mesterre való felnézés, a másvalaki iránti unszimpátia, lelkiismeretfurdalásból fakadó cselekedetek, vagy akármi más hatására, akkor elképzelhető, hogy a személy már nem a saját életét éli, nem a saját útját járja. Az is elképzelhető, hogy igen sokan éljük így az életünket.

A következő válasz önkényes szétszabdalásának célja az, hogy érthetőbb legyen. A teljes 18.6 kérdés-válasz a cikk végén megtalálható, valamint a linkre kattintva a forrás, mint minden kérdés-válasz esetén (angol nyelven) elérhető.

18.6

Kérdező: Lényegében azt mondanám, hogy egy másik én vagy másik entitás szabad akaratának megsértése olyan alapvető dolog, amit sosem tennél az Egység Törvénye alatt. Ezen alapszabály mellett említenél még más Egységtörvény-megszegéseket is?

Ré: Ré vagyok. Ha elindulsz a szabad akarat primér torzulásától [..], akkor az elkerülendő torzulások azok, amelyek nem veszik figyelembe a […] Logoszát e sajátos szférának vagy denzitásnak. Ebbe tartozik a természetes környezet szükségleteinek és a más-én tudat/test/lélek komplexumok szükségleteinek meg nem értése. Ilyenből sok van a mesterséges komplexumok legkülönfélébb torzulásai miatt, melyekben maguk az entitások intelligenciája és tudatossága választott módot a rendelkezésre álló energiák felhasználására.

Amennyiben a másokat szolgáló úton haladunk, elengedhetetlen a másik egyén Szabad Akaratának tiszteletben tartása.

Mint az Egység Törvényével nem összhangban lévő tett, Ré megemlít még két területet. Az egyik a természetes környezetünk és a másik más emberek szükségleteinek meg nem értése. A környezetvédelem, a Földünk szeretete kívánatos a másokat szolgáló úton, hiszen a Földünk szintén önálló entitás, ki lényéből táplálja és fenntartja gyermekeit, bennünket. Figyelmen kívül hagyni a szükségleteit olyan, mintha a gyermek figyelmen kívül hagyná az anya szükségleteit. Amíg a gyerek kicsi, ezt megteheti, de miután felnőtt, szellemileg érett, már nem valószínű, hogy helyes, ha megteszi. Hasonló módon, ha az Egység Törvényével összhangban igyekszünk létezni, nem hagyhatjuk figyelmen kívül más emberek szükségleteit sem. Ahány ember, annyiféle szükséglet létezik, mindenkinek kicsit másra és máshogyan van szüksége, hiszen mindannyian a Teremtő egyedi tükröződési vagyunk.

Folytatjuk a 18.6 választ:

Következésképp ami helytelen torzulás lenne az egyik entitással, helyes egy másikkal. Javasolhatunk egy próbálkozást úgy ráeszmélni a másik énre, mintha az én lenne, s a másik én intelligenciáján és tudatosságán keresztül megértve tenni meg a másik én számára szükséges lépést. Sok esetben ez nem foglalja magában a szabad akarat megszegését olyan jellegű torzulásban, amit megsértésnek mondotok. Azonban emellett is törékeny feladatot jelent valakinek a szolgálatára lenni,
valakivel könyörületesnek, iránta érzékenynek lenni, és egy jó empátiás készség segítségül jöhet a mesterséges intelligencia vagy tudat torzulásainak elkerülésében.

Mivel mindenkinek kicsit más és más a szükséglete, igen “törékeny feladat” más valódi szolgálatára lenni. Ugyanis, ami az egyik embernek helyénvaló, kellemes és jól esik, egy másik ember számára lehet, hogy kellemetlen, visszataszító és fájdalmas. Egy hétköznapi példa lehet a következő. Péternek arra van szüksége a párkapcsolatában, hogy a gyerekkori fiús baráti társasága megmaradjon, amiben nincs ott a párja, Éva. Éva valószínűleg helyesen teszi, ha Péter ezen szükségletet figyelembe veszi és – saját Szabad Akaratából – távol tartja magát Péter férfi baráti társaságától. Tegyük fel, hogy ez a párkapcsolat véget ér, és Éva új párja, János lesz. János viszont szeretné mindenbe bevonni Évát, mert János számára az a szükséges, hogy mindent megosszon a párjával. Éva ebben az esetben viszont valószínűleg azt teszi helyesen, ha – saját Szabad Akaratából – nem tartja távol magát János társaságától.

Megjegyezzük, kiemelten fontos Éva saját Szabad Akarata is, hiszen ha Éva “rá van kényszerítve”, hogy így vagy úgy cselekedjen, akkor Éva veszíti el azt a lehetőségét, hogy bármit tapasztalhasson, bármiben fejlődhessen. Látható, ahogyan Ré igen találóan megfogalmazta, “törékeny feladat valaki szolgálatára lenni”.

Folytatjuk a 18.6 választ:

A társadalmi komplexumnak nevezett terület vagy küzdőtér olyan, amiben nincs különösebb szükség a gondoskodásra, mivel az adott planetáris szférában lévők kiváltsága/megtiszteltetése/kötelessége az ő szabad akaratuk szerint eljárni a társas komplexum megsegítésének kísérletében.

Érdemes lehet tehát a saját Szabad Akaratunkat nem “beáldozni” arra, hogy más Szabad Akaratát tiszteletben tartsuk. Ré úgy fogalmaz, “nincs különösebb szükség gondoskodásra” a társadalmi komplexumban (munkahely, házasság, bármilyen formális viszonyulás). Ennek oka az, hogy a mi, akik a Földön létezünk, kiváltságunk / kötelességünk, hogy Szabad Akaratunk mentén segítsük a földi társas [memória] komplexum kialakulását. Nem vehetjük fel a saját tapasztalatainkat úgy, ha más Szabad Akarata, elvárása, kénye-kedve szerint cselekszünk, hiszen az már nem a mi tapasztalási, fejlődési területünk.

Folytatjuk a 18.6 választ:

Így két egyszerű irányelvhez jutsz: egyik az intelligens energia természetben kifejezést öltő tudatossága, a másik az intelligens energia énben kifejeződő tudatossága, amit a társas komplexummal meg kell osztani, akkor, amikor ezt az entitás időszerűnek érzi.

Tehát a két irányelv amit érdemes figyelembe venni: a Logosz (Isten, Magasabbrendű, Teremtő) tudatossága 1) a természetben és 2) az én-ben (saját én és másik én (mások)).

Folytatjuk a 18.6 választ:

Ezen kívül pedig ott vannak a különféle leheletfinom torzulásrendszerek, melyeknek tudatában lehetsz és melyek nem mások, mint az énnel és más-énekkel kapcsolatos azon torzulások, amik nem a szabad akaratot veszik tekintetbe, hanem mások harmonikus kapcsolatát és szolgálatát, ahogy az más-ének számára a legkedvezőbb.

Van még egy elv, amely nem elsősorban a Szabad Akarat elve mentén működik, hanem a mások szolgálata, vagy velük való harmonikus kapcsolaton alapul, ahogyan az a más-ének (mások) számára a legkedvezőbb. Például, ha a kedvesem szereti a palacsintát, akkor érdemes lehet neki készítenem palacsintát. Ez a mások szolgálatára egy egyszerű példa, mely szintén Szabad Akaratomból kívánatos, hogy fakadjon. Egyszerű példa arra is, hogy a Szabad Akarat (készítek palacsintát a kedvesemnek) az “előtt” van, hogy megnyilvánuljon a Szeretet (a palacsinta, a közös vacsora, a kellemes együttlét).

A Szabad Akarat alapvető joga minden entitásnak, és “megelőzi/megalapozza” a Szeretetet is. Ebből következően, ha valódi Szeretettel fordulok a másik ember felé, az azt jelenti, hogy a Szabad Akaratát tiszteletben tartom. Ha pedig a saját Szabad Akaratomat tiszteletben tartom, saját magam Szeretetét alapozhatom meg.

A (másokat szolgáló) Szeretet alapja a másik lény Szabad Akaratának tiszteletben tartása és elfogadása.

A teljes 18.6 kérdés-válasz:

18.6

Kérdező: Lényegében azt mondanám, hogy egy másik én vagy másik entitás szabad akaratának megsértése olyan alapvető dolog, amit sosem tennél az Egység Törvénye alatt. Ezen alapszabály mellett említenél még más Egységtörvény-megszegéseket is?

Ré: Ré vagyok. Ha elindulsz a szabad akarat primér torzulásától, és tovább haladsz az intelligens energia gyújtópontjainak megértése felé, mely a létrehozója az intelligenciáknak vagy egy adott tudat/test/lélek komplexum környezetével való bánásmódjainak, egyaránt beleértve ebbe amit természetesnek hívtok, és amit mesterségesnek, akkor az elkerülendő torzulások azok, amelyek nem veszik figyelembe a szeretet/fény energiája fókuszának torzulásait, vagy mondjuk úgy, Logoszát e sajátos szférának vagy denzitásnak. Ebbe tartozik a természetes környezet szükségleteinek és a más-én tudat/test/lélek komplexumok szükségleteinek meg nem értése. Ilyenből sok van a mesterséges komplexumok legkülönfélébb torzulásai miatt, melyekben maguk az entitások intelligenciája és tudatossága választott módot a rendelkezésre álló energiák felhasználására.

Következésképp ami helytelen torzulás lenne az egyik entitással, helyes egy másikkal. Javasolhatunk egy próbálkozást úgy ráeszmélni a másik énre, mintha az én lenne, s a másik én intelligenciáján és tudatosságán keresztül megértve tenni meg a másik én számára szükséges lépést. Sok esetben ez nem foglalja magában a szabad akarat megszegését olyan jellegű torzulásban, amit megsértésnek mondotok. Azonban emellett is törékeny feladatot jelent valakinek a szolgálatára lenni,valakivel könyörületesnek, iránta érzékenynek lenni, és egy jó empátiás készség segítségül jöhet a mesterséges intelligencia vagy tudat torzulásainak elkerülésében.

A társadalmi komplexumnak nevezett terület vagy küzdőtér olyan, amiben nincs különösebb szükség a gondoskodásra, mivel az adott planetáris szférában lévők kiváltsága/megtiszteltetése/kötelessége az ő szabad akaratuk szerint eljárni a társas komplexum megsegítésének kísérletében.

Így két egyszerű irányelvhez jutsz: egyik az intelligens energia természetben kifejezést öltő tudatossága, a másik az intelligens energia énben kifejeződő tudatossága, amit a társas komplexummal meg kell osztani, akkor, amikor ezt az entitás időszerűnek érzi. Ezen kívül pedig ott vannak a különféle leheletfinom torzulásrendszerek, melyeknek tudatában lehetsz és melyek nem mások, mint az énnel és más-énekkel kapcsolatos azon torzulások, amik nem a szabad akaratot veszik tekintetbe, hanem mások harmonikus kapcsolatát és szolgálatát, ahogy az más-ének számára a legkedvezőbb.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Karma és könnyítése

április 26, 2020 /

A karma az ősi hindu, taoista és buddhista tanoknak egyik alaptétele, de megtalálható a mai modern világszemléletben is. A karma az ok és okozat törvényeként ismert fogalom. A karma törvénye szerint minden cselekedet(ünk)nek van következménye. Továbbá bármi történik (velünk), az már egy következmény, azaz valaminek az okozata.

A karma nem jó vagy nem rossz. A karma törvény. Az, hogy ezt jónak vagy rossznak éljük meg, rajtunk múlik. A jó karma jó következménye ugyanúgy lehet nem kívánatos egy ember számára, mint a rossz karma rossz következményei. Például, jutalmul minden nap a kedvenc süteményünket kell ennünk. Két hónap után elképzelhető, hogy utálni fogjuk a kedvenc süteményünket. Nagyon sok „rosszat” tettem? Amikor eleget „bűnhődtem” a karma kioldódott. Nagyon sok „jót” tettem? Amikor eleget „élvezkedtem” a karma kioldódott. Mivel mindkettő eset kötöttség, igyekszik a legtöbb ősi tanítás, rendszer – végső soron – megszabadulni tőle.

Az Egység Törvénye könyvekben Ré, mint „tehetetlenség” fogalmazza meg a karmát.

34.4

Kérdező: Köszönöm. Definiálnád a karmát?

Ré: Ré vagyok. Felfogásunk a karmáról az, ami úgy nevezhető, hogy tehetetlenség. A mozgásba hozott tettek a kiegyenlítődés elve szerint maradnak mozgásban egészen az őket irányító avagy magasabb elvekhez történő folyamodásig, mely a ti féketekhez vagy ütközőtökhöz hasonlítható. A tettek tehetetlenségének e megállítóját megbocsátásnak nevezhetjük. A két fogalom egymástól elválaszthatatlan.

Bármit is teszünk, tettünk elindít, beindít valamilyen folyamatot, ami Ré értelmezése szerint tehetetlenül mozgásban marad, amíg az „ütközőt” vagy „féket” el nem éri. A kiegyenlítődés, egyensúlyozódás itt is megjelenik, mint elv. Egy tett addig marad mozgásban, amíg ki nem egyenlítődik. A hagyományos magyarázat értelmében amíg a karma eredménye kifizetésre nem kerül.

Miért tehetetlenség? Azért, mert a beindított folyamat a megindítás után „magától” halad. A fizikában van egy fogalom, a tehetetlenségi erő, mely egy magyarázatként is értelmezhető itt. A tehetetlenségi erő olyan fiktív (nem létező) erő, melyet a megfigyelő észlel egy test mozgásának leírásakor. Például, az autóval amikor élesen kanyarodunk, akkor ez a fiktív, tehetetlenségi erő „vonzza” a kanyar külső íve felé a tárgyakat. Nem tudunk mit tenni, a tehetetlenségi erő hat, akár tetszik, akár nem. Egy másik értelmezési példa lehet, amikor a gerelyhajító nekifut, megfeszíti karja izmait, meglendíti a gerelyt és eldobja. Miután a gerely megindult, már nincs mit tenni, halad magától, a gerelyhajító nem tud mit tenni, hogy máshogy haladjon a gerely, messzebbre, vagy más irányba repüljön.

Ré kijelenti, hogy addig marad mozgásban a megindított tett, amíg meg nem fékezzük azt. Ez a „fék”, „ütköző” a megbocsátás. A megbocsátás, mint folyamat és eszköz tudatosan használható a karma enyhítésére és megállítására. A következő kérdés – válasz ezt a gondolatot magyarázza.

34.5

Kérdező: Ha egy entitás úgynevezett karmát hoz létre egyik inkarnációban, történik-e ekkor programozás, aminek révén időnként katalizátort él át, mely által eljuthat a megbocsátásig, vagyis a karma enyhítéséhez?

Ré: Ré vagyok. Ez így általánosságban igaz. Ám közben mind az én, mind bármely belerángatott más-én is bármikor jobbíthat e mintákon a megértés, elfogadás és megbocsátás folyamatán keresztül. Ez érvényes az inkarnációs minta akármely pontján. Vagyis az, aki mozgásba hozott egy tettet, megbocsáthat magának és soha többé nem követi el ugyanazt a hibát. Ez is lefékezi vagy megállítja az úgynevezett karmát.

Az életünk során beindított tetteknek vannak következményei, mely következmények akár más inkarnációinkban is megjelenhetnek. Lehetséges, hogy a Magasabb Én, vagy Magasabb Önvaló az inkarnáció előtt eseményeket, lehetőségéket, tapasztalásokat programoz ahhoz, hogy a karmát csökkentsük. Klasszikus reinkarnációs példa, hogy ha a mostani életünkben sok „rosszat” teszünk, akkor a következő életünkben „büntetésül” rosszabb körülmények közé születünk, vagy a pokolba jutunk. Ré szerint általánosságban véve igaz, hogy a tetteink eredményeként az inkarnációink között létezik „programozás”, vagyis olyan körülmények kialakítása, amelyek segítik, hogy a karmikus eredmények csökkenjenek, könnyebbedjenek. Ez az ősi tanítások szerint is így van.

Ré továbbá kijelenti, hogy „aki mozgásba hozott egy tettet, megbocsáthat magának és soha többé nem követi el ugyanazt a hibát. Ez is lefékezi vagy megállítja az úgynevezett karmát.” Amennyiben a karmánk súlyát csökkenteni szeretnénk, meg kell bocsátanunk magunknak. Ez az első lépés. A megbocsátás magába foglalja, annak elismerését, megértését és elfogadását ami megtörtént, hisz ameddig nem ismerjük és fogadjuk el, ami történt, hogyan bocsáthatnánk meg magunknak? Továbbá igyekszünk soha többé nem követni el ugyanazt hibát. Tudatosan alkalmazva a megértés, elfogadás, megbocsátás folyamatát és a jövőbeni hibák elkerülésére törekvést, könnyíthetünk a karmánkon, életünkön.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

« Régebbi bejegyzések Újabb bejegyzések »

Blog bejegyzések

Kapcsolatfelvétel

© Az Egység Törvénye könyvek szerzői jogának tulajdonosa az L/L Research.

Adatkezelési irányelvek ↑