Szerző: István (2 / 10 oldal)

Egészséges környezet kialakítása

Az Egység Törvénye negyedik könyvében Don, Carla és Jim új házat keresnek, ahol élhetnek és ahonnan folytathatják a munkájukat. Az ide vonatkozó kérdés-válasz párok alapján ebben a bejegyzésben megpróbáljuk összeszedni, mire érdemes odafigyelnünk, mivel érdemes körbevenni magunkat, családunkat, ha megfelelő környezetet szeretnénk kialakítani.

95.11

Kérdező: Feltételezem, hogy az újonnan kiválasztott hely paramétereiben megfelel a legjobb kontaktusra a ház külső környezetét illetően, és most megkérdezném Rét, van-e valami javaslata a ház külső környezetével kapcsolatban?

Ré: Ré vagyok. A lakóhelyet láthatólag körbeveszik a fák és a vidéketek mezői. Ez megfelelő. Az általános alapelvet javasoljuk környezetetek minden egyes részének előkészítésénél, ahogyan az legjobban megfelel mindenkinek a csoportban, azzal a szépséggel, amelyről mindenki azt érezheti, hogy az megfelelő. Sok áldás van a kertészkedésben és a környezet gondozásában, mert amikor ezt a teremtés szeretetével viszik véghez, a második denzitású virágok, növények és kis állatok megérzik ezt a szolgálatot, és visszatérítik azt.

Az általános javaslat Rétől, tehát az, hogy a környezetünk lehetőleg legyen olyan, ami számunkra szép. Mivel a szépség szubjektív, nem baj, ha idegeneknek nem tetszik vagy esetleg furcsán néznek, azonban számunkra legyen szép.

Ha vannak fáink, növényeink, kertünk, erkélyünk, kisállatunk, de akár cserepes növényeink a szobában, stb. érdemes szeretettel gondozni őket. Mai rohanó világunkban sokszor nehéz időt szánni arra, hogy megöntözzük növényeinket, letöröljük leveleiket, vagy foglalkozzunk háziállatainkkal, azonban érdemes tudni, hogy, ezen élőlények viszonozzák a rájuk szánt időt, energiát szolgálatot.

De nemcsak az élőlények viszonozzák a rájuk szánt időt, törődést, szeretet. Igaz lehet ez még a tárgyainkra is a következő kérdés-válasz rész alapján:

98.16

Kérdező: […] Még csak azt kérdezném meg akkor egy utolsó kérdésként, hogy az új asztal, amit Jim készített a kellékeknek, megfelelő-e arra, hogy azok rajta legyenek, mivel ez nagyobb teret hagy nekünk körbejárni az ágyat, és hogy jobb-e a természetes állapotában hagyni, ahogy most van, vagy inkább befesteni lenolajjal, lakkal vagy festékkel?

Ré: Ré vagyok. Megtekintjük ezt a kelléket. Énekel az örömtől. A fenyőfa hálával dalol. Sok munkát áldoztak e fába. Ez szívesen látott. Javasolhatjuk, hogy vagy maradjon így, ahogy van, vagy kenjétek át olajjal, mely szintén könnyen magnetizálódik, s a felkínált vibrációt beható mértékben meg is tartja.

Érdemes tehát gondozni és karban tartani bútorainkat, szobánk, lakásunk, házunk különböző részeit, autónkat vagy bármilyen más használati tárgyainkat, hiszen a tárgyaink is visszatükrözik azt, ahogyan hozzájuk állunk. Amennyiben képességünk, szerszámaink és kedvünk is van hozzá, érdemes lehet, hogy magunk fessük le, kezeljük az anyagot, vagy akár magunk hozzuk létre, faragjuk ki vagy barkácsoljuk össze azokat a használati tárgyainkat, amik körülvesznek. Természetesen csak akkor érdemes csinálnunk, ha szívesen és szeretettel végezzük az ilyenfajta munkát. De ugyanez igaz lehet az általunk megvarrt ruhára, általunk megsütött kenyérre, elkészített ételre és bármi másra, ami körbevesz bennünket. Azzal, hogy mélyebben elkezdünk foglalkozni a környezetünkkel, jobban odafigyelünk rá, tehát jobban a jelenbe kerületünk.

Felvetődhet a szkeptikus kérdés, hogyan viszonozhatja egy élettelen fadarab vagy kődarab a rászánt időt és szeretetet? Ha képesek vagyunk rá, érdemes kipróbálnunk úgy, hogy rászánunk időt energiát és meglátjuk. Hiszen ha a Teremtő Végtelen, akkor nem minden, ami körbevesz bennünket is Ő maga?

29.8

Kérdező: Akkor minden létező entitás egyféle al- vagy al-al-Logosz. Így van?

Ré: Ré vagyok. Ez érvényes bármilyen megfigyelés kereteire vetítve, mivelhogy az egész teremtés él.

A legkisebb atom is hordozza a Teremtő Végtelenségét, tehát bizonyos szempontból mindennek van jelentősége, hogyan bánunk vele.

95.16

Kérdező: Van-e még más dolog, amit megtehetünk eme új hely előkészítésére a létünk- és a Rével a mi saját életterünkben vagy lakóterünkben történő kommunikáció körülményeire, ami megfelelő lenne és amit Ré megemlíthet jelenleg?

Ré: Ré vagyok. Nincs több konkrét javaslat arra a konkrét helyre, amelyet fontolgattok. Általában a tisztaság igencsak előnyös. Az egyet nem értés gondolatainak eltávolítása az elme komplexumból ugyancsak üdvös, valamint a hitet és az akaratot növelő gyakorlatok, hogy a szellem elvégezhesse munkáját, kiváltképp hasznosak.

Ebben a válaszban további, általánosságban használható javaslatokat találhatunk környezetünkre vonatkozóan. Az első a tisztaság, melyet Ré igencsak előnyösnek vél. Ha belegondolunk, a legtöbb ember akkor érzi jól magát, ha az általa helyesnek elfogadott rend és tisztaság veszi körül. Tegyük fel, hogy hetek óta halogatjuk a takarítást lakásunkban. Érdemes lehet megfigyelni milyen tudati állapotban vagyunk ilyenkor. Izgatottak, nyugodtak, feszültek, békések, fáradtak, lelkesek? Miután rászántuk magunkat és rendbe tettük környezetünket, hogyan érezzük magunkat? Az, hogy kinek mit jelent a rend, egyénfüggő, azonban a tisztaság a legtöbb ember számára kellemes, jól eső. Természetesen belátható, hogy nem mindig lehetséges tökéletes rendet és tisztaságot tartani (gondoljunk például egy többgyermekes családra), azonban a tisztaságra való törekvés ilyen környezetben is keresendő lehet.

Két másik, nem fizikai környezetünkhöz tartozó javaslatot említ meg még Ré. Az egyik az „egyet nem értés gondolatainak eltávolítása” elménkből. Amennyiben többen élünk együtt, biztosan voltunk már olyan helyzetben, hogy nem értettünk egyet a másikkal. Érdemes lehet ezeket eltávolítani például azáltal, hogy kompromisszumot kötünk, vagy megegyezünk, hogyan lehetne igaza mindkettőnknek. Nem mindig könnyű, azonban amennyiben tényleg keressük a megoldást, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy többet is találhatunk.

Végül a „hitet és akaratot növelő gyakorlatok„, amelyek Ré szerint kiváltképp hasznosak. Ezen az oldalon is már több bejegyzés született a szellemi gyakorlatokról, most csak arra hívnánk fel a figyelmet, hogy érdemes lehet, mint a bennünket körülvevő mentális tényezők közé, beépíteni a mindennapjainkba olyan tetteket, melyek növelik hitünket, akaratunkat. Egy keresztény értékrendű családban lehet ez például az étkezés-, vagy lefekvés előtti ima. Egy keletibb gondolkodású családban lehet reggeli meditáció, vagy például az elkészült étel felajánlása az Istennek.

Egy korábban írt bejegyzésben, a Szülő-gyermek visszonyulás során is szóba került a hit gyakorlásának a témája, mely a gyermekink számára is nagy fontossággal bír.

42.20

Ré: […] Két dolog különösen fontos ebben a kapcsolatban a szülőnek a gyerek felé való alap elfogadásán túl. Először is, azt a valamilyen módú átélést, melyet a szülő az Egységes Végtelen Teremtő tiszteletére és hálát adására használ, meg kell, ha lehetséges, osztani a gyermek entitással, napi szinten, ahogy mondjátok. […]

A fenti bejegyzés több témát is szóba hoz a szülő-gyermek viszonylatban, jelenleg azonban annyit emelnénk ki, hogy a gyermekek, gyermekeink számára is fontos, hogy találkozzanak vele és elsajátítsák a „hitet és akaratot növelő gyakorlatokat”, melyeket életünk részeként alkalmazunk.

Amennyiben sikerül megfelelő környezetet kialakítani magunk és szeretetteink számára, meglátásom szerint jelentős lépést tettünk a jólétünk, jó közérzetünk és egészségünk irányába. Érdemes szeretettel gondoskodunk a bennünket körülvevő élőlényekről, állatokról, növényekről, valamint ápolni, gondozni a bennünket körülvevő tárgyainkat. A befektetett munkánk nem vész kárba, hanem sokszorosan visszatérül.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Tapasztalati egységélmény a Teremtővel

Ebben a bejegyzésben azt a kérdést tárgyaljuk, hogy hogyan lehetséges felismerni, megtapasztalni az Egy Végtelen Teremtő jelenlétét életünkben. Az Egy Végtelen Teremtő folyamatosan bennünk létezik is mi is Őbenne. Mindent áthat és fenntart. Ré a 32.10 válaszban így fogalmaz. „Az egész teremtés az Egy Végtelen Teremtőtől való”. Meg nem igazán érthetjük a harmadik denzitásbeli elménkkel, sőt valószínűleg soha meg nem érthető a magasabb denzitásokban sem, azonban mégis találhatunk lehetőséget arra hogy megtapasztaljuk létét.

28.1

Ré: Ré vagyok. […] Az egységes differenciálatlan intelligens végtelen, polarizálatlanul, a maga teljességében, a misztérium övezte létezés makrokozmosza. Mi az Egység Törvényének hírnökei vagyunk. Az Egység, a megértésnek e közelítésében, nem írható le semmilyen fizikai elmélettel, csupán átválthat aktivált vagy felszabadult intelligens végtelenné a szabad akarat katalízise nyomán.

Megértésem szerint ez a kijelentés azt jelenti, intellektusunkkal nem foghatjuk be, nem foghatjuk fel az Egy Végtelen Teremtőt, „csupán” ha mi magunk eggyé válunk Vele. Ez azonban eléggé távlati terv, így a harmadik denzitásból tekintve. Azonban megtapasztalhatjuk a Teremtő lényét, létét, csak nem biztos, hogy eddig tudatosak voltunk erre.

57.33

Kérdező: […] Ki tudnád-e részletezni a tér/idő és idő/tér fogalmát, hogy miként léphetünk túl ezen, e dolgok fogalmán, s hogy e fogalmak mely denzitásszinten nincsenek már hatással az egyénre?

Ré: Ré vagyok. Ez lesz a mostani munkaülés utolsó teljes kérdése. Az instrumentumnak maradt még némi vitális energiatartaléka. Kezd azonban aggasztani minket a test komplexum fájdalom irányába vett növekvő torzulása.

A tér/idő és idő/tér fogalmak azok a fogalmak, melyek a lehető legmértanibb módon írják le illúziótok kapcsolatait, a látható és a láthatatlan közt. E leíró kifejezések esetlenek. Ehhez a munkához azonban elégségesek.

Az egység misztikus keresésének megtapasztalásai közt ezeket sosem kell számításba venni, mivel ezek csupán egy káprázati rendszer részei. A kereső az Egyet keresi. Ez az Egy, mint mondtuk, az egyensúlyba hozott és önelfogadó énnel keresendő, mely egyaránt tisztában van látszólagos torzulásaival és teljes tökéletességével is.

Megnyugodva ebben az egyensúlyi tudatosságban, az entitás aztán megnyitja énjét a mindenségre, mely Ő maga. A minden dolgok fényenergiája ezután bevonzható a nagyfokú keresés által, s ahol a belső keresés a bevonzott kozmikus pránával összetalálkozik, ott az Egy felismerése megtörténik.

Az egyes energiaközpontok kitisztításának célja az, hogy e találkozás helye az indigószín vibrációnál történhessék meg, tehát így kapcsolat teremtődjön az intelligens végtelennel és szerteoszoljon minden illúzió. A tudatosságnak ezen állapotában termelt energiafelszabadulás hatására automatikus a másokért való szolgálat.

A tér/idő és idő/tér megkülönböztetések, miként ti értitek őket, nem érvényesek, csak a harmadik denzitásban. Mindamellett a negyedik, az ötödik, és bizonyos mértékig a hatodik is, a polarizált tér/idő és idő/tér valamely rendszerében működnek.

A dimenziókon keresztüli, egyik rendszerből a másikba való áttéréshez szükséges számítások némileg bonyolultak. Ezért a mi legnagyobb nehézségünk veletek számfogalmak megosztásában van, s fel is használjuk most ezt a lehetőséget kérésünk elismétlésére, hogy kövessétek figyelemmel a számainkat, és kérdezzetek rá bármelyikre, amelyik kérdésesnek tűnik.

A tér/idő és idő/tér viszonyulást megpróbáltuk már bemutatni ebben a videóban, így erre most nem térnék ki. A válasz többi részét próbáljuk meg részenként átgondolni.

Az egység misztikus keresésének megtapasztalásai közt ezeket sosem kell számításba venni, mivel ezek csupán egy káprázati rendszer részei. A kereső az Egyet keresi. Ez az Egy, mint mondtuk, az egyensúlyba hozott és önelfogadó énnel keresendő, mely egyaránt tisztában van látszólagos torzulásaival és teljes tökéletességével is.

Ré kijelenti, hogy ez az egész tér/idő – idő/tér kérdéskör csak illuzórikus, és „mögötte” húzódik meg a valóság. Mindannyian az igazság keresői vagyunk és ahogyan megerősítjük akaratunkat és hitünket, megtanuljunk elfogadni Önmagunkat, mint esendő lények, akik a Valóság egy darabkáját hordozzák lényünkben, aki saját Magunk, az Egy Végtelen Teremtő bennük megjelenő szikrája. Ehhez, megértésem szerint tanulnunk kell, hogy legyen ismeretünk arról, ami a káprázatvilág „mögött” van és legyen hitünk addig, amíg képessé nem válunk „meglátni” azt.

Megnyugodva ebben az egyensúlyi tudatosságban, az entitás aztán megnyitja énjét a mindenségre, mely Ő maga. A minden dolgok fényenergiája ezután bevonzható a nagyfokú keresés által, s ahol a belső keresés a bevonzott kozmikus pránával összetalálkozik, ott az Egy felismerése megtörténik.

Az egyes energiaközpontok kitisztításának célja az, hogy e találkozás helye az indigószín vibrációnál történjen meg, tehát így kapcsolat teremtődjön az intelligens végtelennel és szerteoszoljon minden illúzió. A tudatosságnak ezen állapotában termelt energiafelszabadulás hatására automatikus a másokért való szolgálat.

Az energiaközpontok témakörét már több ízben tárgyaltuk, itt most annyit emelnék ki, hogy minden egyes energiaközponthoz tartozik egy megoldandó életterület, egy megtanulandó lecke. Máshogy fogalmazva, a hét központ egyensúlyba hozása vagy megtisztítása teszi lehetővé, hogy a Teremtő „felfelé emelkedő”, fenntartó energiája ne akadjon el egyik vagy másik energiaközpont szintjén, hanem képes legyen felemelkedni a szívcsakráig (továbblépés a negyedik denzitásba) vagy még tovább a magasabb energiaközpontok szintjére. Ezt a felfelé emelkedő energiát úgy is ismerhetjük mint Kundalíni vagy Kundalíni Shakti.

Ré válasza alapján az indigó vibrációnál (homlokcsakra vagy harmadik szem csakra) oszlik szét minden illúzió.

A keleti tanítások ezzel egybecsengő módon azt tanítják számunkra, hogy a harmadik szem csakra szintjének megvalósítása azzal jár, hogy meglátjuk a valóságot. Az Egységet a kétségek (dualitás világa) mögött. Erre utal az ősi Istenségek kinyitott harmadik szeme. A mondatból következtethetjük továbbá azt is, hogy amilyen szintet megvalósítottunk, arra a szintre emelkedik a (Kundalíni) energia. Tehát nem szükségszerű, hogy az energiával dolgozzunk, az automatikusan követi a „tudás” vagy megvalósítás szintjét.

És most az következő félmondatot illeszteném ide ismét, így talán a fentiek alapján jobban megérthetjük.

s ahol a belső keresés a bevonzott kozmikus pránával összetalálkozik, ott az Egy felismerése megtörténik.

Megértésem szerint ez a félmondat leírja azt, ahogyan a Teremtőt bármikor megtapasztalhatjuk. Amelyik energiaközpont szintjén van a tudatosságunk (belső keresésünk) és ha kozmikus energia felemelkedik addig az energiaközpontig, „ott az Egy felismerése megtörténik”. Ré nem feltételes módot használ. Nem azt mondja, hogy megtörténhet. Nem szab semmilyen feltételt a mondatában. Máshogy fogalmazva, ahol a tudatosságunk szintje, ott (azon a szinten) felismerjük a Teremtőt.

Gondoljunk bele egy kicsit és nézzük ezt meg az alsó három energiaközpont szintjén. Az első energiaközpont, a vörös szín rezgés szintje, a gyökércsakra. A gyökércsakrához tartozik az evés, az anyagi jólét, vagyis az, hogy minél „jobban” biztosítva legyen a túlélésünk. Gondolkoztunk már azon, hogy miért érezzük jól magunkat, amikor egy jót ettünk vagy aludtunk? Vagy miért érezzük magunkat biztonságban, ha az anyagiak rendben vannak? Egyáltalán, miért esik jól az étel? Azért, mert az első energiaközpont szintjén egyesültünk a Teremtővel. Egy Teremtő-megtapasztalást élhetünk meg, ami megnyugtat, feltölt és egy pillanatra megtapasztalhatjuk azt a boldogságot, amit keleten „ánanda”-ként ismernek. Ez nem az, hogy örülünk valaminek, hanem egyfajta belülről jövő megelégedett, üdvösség teli állapot. Metafizikai értelemben miért éhezünk meg újra? Talán mert ismét vágyunk a Teremtővel való egység-megtapasztalás élményére.

A második energiaközponthoz tartozik a szexualitás, egy másik emberhez való intim kapcsolódás. Miért jó ez? Miért vágyunk társra? Honnan jön ez a vágy? Természetesen van egy biológiai késztetés a reprodukcióra, hogy az emberi faj ne haljon ki, meglátásom szerint azonban ez nem minden. A második energiaközpont szintjén a másik lényében tapasztalhatjuk meg a Teremtőt és azért esik olyan jól a másik társasága, simogatása, becézése, mert „átsejlik” a másik személyiségén az, hogy Ő is az Egy Végtelen Teremtő egy szikráját hordozza és annak végtelen boldogságát megtapasztalhatjuk a másik személyén keresztül.

A harmadik energiaközpont szintjén a formális viszonyulásaink, a fölé- és alárendeltségi játszmák, az önbecsülés, önbizalom, hatalom elismertség témaköre jelenik meg. Ezen a szinten talán megtapasztalhatjuk a Teremtőt mások figyelmén, elismerésén, csodálatán vagy akármilyen megnyilvánulásán keresztül. Miért vágyunk újra és újra arra, hogy más emberekkel kapcsolódjunk? Miért szeretnénk, hogy elismerjenek, befogadjanak bennünket? Vagy éppen nekünk miért esik jól elismerni a másikban azokat a személyiségjegyeket, melyek számunkra szimpatikusak és tiszteletet ébresztenek? Természetesen a személyiségünk „üzemanyagaként” szolgálnak, azonban miért üzemanyag? Meglátásom szerint azért, mert a Teremtő figyel ránk, kapcsolódik hozzánk, vagy kapcsolódunk hozzá másokon keresztül.

Ezt a gondolatmenetet tovább lehetne vezetni a magasabb energiaközpontok felé, azonban a bejegyzés célja nem az, hogy misztikus vagy hihetetlen dolgokra hívja fel a figyelmet, hanem hogy a hétköznapjainkban hogy válhat hozzáférhetővé egyfajta Teremtő-élmény, amely segíthet, hogy tudatosak legyünk rá, jó állapotba kerüljünk, derűsebben lássuk a világot és a helyünket benne.

A Teremtő-élmény megtapasztalásának képessége valószínűsíthetően összefügg azzal is, hogy mely denzitásban vagyunk. A harmadik denzitásban vélhetően ezért nehezebb a feltétel nélküli szereteten keresztül történő Teremtő-élmény megtapasztalása, mert ez a szint a negyedik denzitáshoz tartozik. Azonban érdemesnek tartom a magasabb szintek megélése felé törekedni, hogy automatikusan megjelenjen az „Egy felismerése” azokon a szinteken is.

Megjegyzendő, hogy a Teremtővel való egység felismerése még ideiglenes az első öt energiaközpont szintjén. Előbb-utóbb elmúlik és újra hiány keletkezik bennünk erre az élményre. A cél az, hogy a hatodik energiaközpont szintjén történjen meg ez a Teremtő-élmény.

Az egyes energiaközpontok kitisztításának célja az, hogy e találkozás helye az indigószín vibrációnál történjen meg, tehát így kapcsolat teremtődjön az intelligens végtelennel és szerteoszoljon minden illúzió.

Erről a szintről már nincs visszaesés, lelepleződik az illúzió, a Feledés Fátyla fellebben. Ezt a találkozást hívhatjuk úgy is, mint megvilágosodás.

Amennyiben elfogadhatónak találjuk ezt a nézőpontont és képesek vagyunk tudatosan keresni a „Teremtő-élményt”, varázslatossá válhat életünk. Ré így fogalmaz a 71.17-es válaszban:

A fehér mágia leglényege a Teremtővel való egység örömének megélése. Ez az öröm szükségszerűen kívül-belül átragyogja a pozitív szakértő élettapasztalását.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Illúzió az illúzióban

Az elmúlt évtizedekben egyre inkább életünk részé váltak a digitális világ eszközei. A múlt század közepétől gyorsult a folyamat, először a rádió, majd a televízió és a vezetékes telefon. Az elmúlt 30 évben szép lassan a számítógépek és az internet is életünk részévé váltak, majd az okostelefonok. Manapság már elképzelhetetlen a kapcsolattartás, az üzleti élet, az információ megszerzése ezen digitális eszközök nélkül. A digitális eszközök használói számára pedig felépítettek egy digitális világot, melyben megtalálhatunk szinte mindent, amire vágyunk, akárcsak a fizikai világunkban. Milyen hatással van ez szellemi fejlődésünkre?

Az Egység Törvénye könyvekben is szóba kerül ez a téma. Az alábbi kérdést 1981-ben tette fel a kérdező. Akkor még nem voltak személyi számítógépek, okostelefonok, sőt még internet sem.

34.12

Kérdező: Meg tudnád adni ugyanazt az ismertetést, mint amit […] az én és a kütyük, játékok stb.- találmányok kapcsolatára is?

Ré: Ré vagyok. Ebben az adott esetben újra csak – legnagyobb részt – a narancs és citrom energiaközpontokra koncentrálunk.

Egy negatív értelemben a népetek közti sok ketyere – azok, amiket a kommunikációs eszközeiteknek mondotok, és más figyelemelterelő kikapcsolódások, például a kevéssé versenyszellemű játékok – tekinthetők úgy, hogy az elme/test/lélek komplexum tétlenségét előidéző torzulással rendelkeznek, hogy így a citrom és narancs sugár aktivitása nagyon legyöngül, gondosan lecsökkentvén ezzel a végül-aztán zöld színű aktiválódás lehetőségét is.

Más szerkentyűitek tekinthetők olyan eszközöknek, melyekkel az entitás felfedezheti fizikai-, elme- vagy néhány kevés esetben lelki komplexumának képességeit, s ezzel aktiválni képes a narancsszín sugarat abban, amit a csapatsportjaitoknak mondotok, vagy más masinákban, úgymint a közlekedési eszközeitek. Ezek tekinthetők a hatalom érzésének tanulmányozási eszközeként is, mely konkrétabban a mások feletti hatalom, vagy pedig egy csoport hatalma más-ének egy másik csoportja felett.

A válasz első felében Ré úgy tekint a már a 80-as években rendelkezésre álló ketyerékre, hogy azok lecsökkentik az alsó energiaközpontok aktivitását és ebből következően a zöld szín aktiválódás lehetőségét is. Ez egy igen jelentős gondolat. Addig amíg a televízió, internet, közösségi oldalak, sorozatok előtt ülünk, nem kapcsolódunk másokhoz személyesen. Csökken a katalizátorok száma, így a polarizáció lehetősége is. Amennyiben beragadunk az első energiaközpont szintjén, vagyis csak magunkkal foglalkozunk, nem fog tudni felemelkedni a belső energia a szívcsakra (zöld energetikai központ) szintjére. A zöld és magasabb energiaközpontok megébredése, aktiválódása nélkül lehet ugyan élni, és tömegek élnek is így, azonban a választás meghozatalához szükséges ezen szint aktiválása, amennyiben mások szolgálata mentén kívánunk továbblépni a negyedik denzitásba. Erről a témáról bővebben is olvashatunk ezen az oldalon.

A válasz második fele utal arra, hogy ezen eszközök, kütyük, ketyerék valamelyest használhatóak az önmegismerési úton. Ezenkívül képes lehet aktiválni az alsó energiaközpontokat is, amennyiben megfelelően használjuk őket. A narancs- és citromszín energiaközpont másokkal való bensőséges vagy hivatalos viszonyulásunk szintje. Ezen kütyük használata során másokkal tudunk kommunikálni, másokkal játszani, vagy például valamilyen közlekedési eszközben (pl. autó, vonat) közlekedni, mely eredményeképpen másokkal találkozunk, kapcsolódunk. A válasz nem minősíti, hogy ez önmagunk vagy mások szolgálata irányába polarizál, vagyis használhatjuk mindkét irányú polarizálódásra. Pl. ülünk egy közlekedési dugóban az autóval, és lehetünk idegesek, kiabálhatunk másokkal, szidhatjuk őket, vagy lehetünk türelmesek, hallgathatunk felemelő zenét, előadást a dugóban, vagy beszélgethetünk útitársainkkal.

Tehát önmagában nézve ezek az eszközök, kütyük szellemi fejlődésünk nézőpontjából lehetnek hasznosak és haszontalanok is, attól függően, hogy hogyan és mire használjuk őket. A következő kérdésben a kérdező arra kíváncsi, hogy társadalmi szinten milyen hatása van az egyénekre nézve ezeknek az eszközöknek. Ne feledjük, a kérdés 1981-ben hangzott el, az akkor elérhető eszközökre, elsősorban a televízióra vonatkozóan.

34.13

Kérdező: E katalízis szempontjából nézve a televíziónak mi az általános, átfogó hatása a társadalmunkra?

Ré: Ré vagyok. Anélkül, hogy semmibe vennénk sokak zöld színű igyekezetét, hogy e médiumon keresztül olyan információkat, igazságokat és szépséget kommunikáljanak, amelyek hasznosak lehetnek, muszáj rámutatnunk, hogy e készülék összhatása a figyelemelterelődés és az alvás.

A televízió mellett ma már az internet, közösségi oldalak, online videócsatornák, okostelefonok is megjelentek, amelyek előtt jelentős mennyiségű időt tölt az emberiség. Noha kétségtelen, hogy ezen eszközöket fel lehet használni a oktatásra, szolgálatra, tanításra, szeretet és kommunikáció megosztására, elaltató és figyelemelterelő hatásuk a 80-as évek óta vélhetően sokszorosára erősödött.

Végtelen számú TV csatorna, online videó, közösségi oldal, játékprogram, filmsorozat áll rendelkezésünkre a mai világban, melyek túlzásba vitt használata oda vezethet, hogy nem lesz időnk, kedvünk, érdeklődésünk arra, hogy valódi keresőkké váljunk. Fogalmazhatunk úgy is, hogy beleragadhatunk a digitális világba. Ha elfogadjuk azt, hogy ahol most élünk, az sem a végső valóság, akkor fogalmazhatunk úgy is, hogy az illuzórikus világ illúziójába kerülünk. Nem biztos, hogy ezután marad érdeklődésünk, időnk, kedvünk például a régi tanítók könyveit, a szentírásokat, szépirodalmi műveket olvasni. Lehet, hogy elmulasztjuk tanulmányozni azokat a területeket, amelyekhez tehetségünk lenne. Sőt extrém esetben akár el is idegenedhetünk a fizikai világunktól és egész életünket a virtuális, digitális világban tölthetjük el. A szabad akarat nézőpontjából ez rendben is van, azonban az, hogy most vagyunk itt a harmadik denzitásban nem véletlen. Okkal vagyunk itt. A korszakváltás című bejegyzésben tárgyaltuk már a következő választ:

33.12

Ré: […]

A szüret idejére azok helyeződtek testbe, akiknek legjobb esélyük van az élettapasztalatok felhasználására a begyűjthetővé váláshoz.

Jelenleg van a betakarítás időszaka, a korszakváltás, a „vizsgaidőszak”, amikor meg kell történnie a választásnak és továbbléphetünk a magasabb denzitásokba. Azoknak, akik a valóság felé törekednek, érdemes lehet ezt az időszakot nem „alvásra” vagy kevésbé fontos tevékenységekre szánni, hanem igyekezni, hogy életünk során amennyire csak lehetséges polarizálódjunk, így vagyis távolodjunk az illúziótól és amennyiben érdemesekké válunk, egy denzitással közelebb kerüljünk a valósághoz, az Egy Végtelen Teremtőhöz.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Szeretet állapotának megőrzése

Ebben a bejegyzésben a már a szeretet központja (szívcsakra) szintjén működő, vagy erre a szintre törekvő számára igyekszünk egy nézőpontot adni arra, hogyan lehetséges ennek a szintnek a megőrzése, illetve mire kell felkészülni, ha ezen a szinten már képesek vagyunk működni.

Amennyiben még ismeretlen az energiaközpontok, mint életünk hét megoldandó területének nézőpontja, valamint a denzitások, mint a Teremtés hét fejlettségi szintje, először javasoljuk az energiaközpontokról és denzitásokról szóló anyag áttekintését.

Az Egység Törvénye könyvekben az egyes energiaközpontokat a rezgési frekvenciájukból következő színekkel azonosítja Ré és a kérdező. A kérdező ezen rezgési szinteknek a természetéről és megjelenési módjáról kérdez.

32.12

Kérdező: Tudnál példát mutatni arra, hogy a különböző színek… nehéz ezt a kérdést megfogalmazni. Nem nagyon találok megfelelő szavakat. Arra próbálok eljutni, hogy honnan – úgy mondanám: ered – a különböző színek funkciója, vagy hogy mint funkcióknak a tudatosság különféle megjelenési formáiban, mi az eredetük magja. Nem tudom, hogy ez a kérdés így elégséges-e.

Ré: Ré vagyok. A kérdés elegendően tiszta ahhoz, hogy megpróbáljunk magyarázatot adni ebben az intellektuális elme számára, miképp azt megfigyelted, nem könnyen felfogható anyagban. A vibráció természete olyan, hogy úgy tekinthető, mint ami matematikailag szűk vagy keskeny lépcsőfokokkal rendelkezik. E lépcsőfokok úgy szemlélhetők, mint amiket kontúrvonalak határolnak. Minden körülhatároláson belül a vibrációk vagy színek végtelen árnyalata található.

Ám a határhoz közelítve, a körvonal átlépéséhez erőkifejtés szükséges. Ezek a színek denzitásotok határvonal felosztásának leegyszerűsített kifejezési módja. Van még az idő/tér-megfelelő, ami meg vehető úgy, mint maga a szín egy módosult nézőszögből.

Az egyes energetikai rezgésszintek tehát elhatárolódnak, mind mikrokozmikus („belül”), mind makrokozmikus („kívül”) szinten, mely határvonal átlépéséhez erőkifejtés szükséges.

A denzitások nem mások – ezen válasz alapján – mint a fejlődési területek megjelenési, megnyilvánulási módjai a makrokozmoszban. A hét denzitás – elemek (anyag), mozgás (növény- és állatvilág), öntudat (ember), szeretet, bölcsesség, egység és végtelenség denzitásai – az ember energetikai rendszerének kifejezései módjaként is értelmezhető. Ahhoz, hogy az ember maga is átléphessen – egyéni szintjén – egy magasabb szintre, erőkifejtés szükséges. Tehát ha valaki eddig elsősorban a narancsszín energiaközpont (harmadik csakra – napfonat csakra) szintjén működött, ami az önbecsülés, önértékelés, önérdek-érvényesítés, hatalmi-, egoisztikus-, hierarchikus játszmákat jelenti, ha erről a szintről tovább szeretne lépni a negyedik (zöld) energiaközpont szintjére, a szeretet (szívcsakra) szintjére, ahhoz erőt kell kifejtenie. Ez logikus, hiszen a személyiségén kell változtatnia, a személyiségét kell tisztítania, mely nem könnyű feladat. Ugyanígy, ha a szívcsakra szintjéről a spirituális megértés irányába kívánunk elmozdulni, el kell kezdenünk tanulni, szolgálni, tudatosan fejlődni, ami szintén erőkifejtést jelent.

Ré kijelenti, hogy a határvonalon belül a színek végtelen árnyalata található. Értelmezésünk szerint, ahogyan egy denzitáson belül végtelen sok al-denzitás létezik (nemcsak „kifelé”, hanem „befelé” is végtelen a Teremtés), ugyanúgy energetikai szintünkön belül is megtalálható ez a végtelen sok árnyalat. Ezért aztán minden ember személyisége és egyénisége egyedi és változó, attól függően, hogy épp mely árnyalat dominál jelenleg a személyiségében.

A Reciprok Rendszer alapján talán meg lehet érteni, hogy ha a tér/idő (általunk ismert és tapasztalt 3D világ) rendszerében jelennek meg ezek a határvonalak, akkor az idő/tér ebből a szempontból a határvonalak „reciprokai”, tehát a határokat kitöltő minőségek. A kettő (tér/idő – idő/tér) együtt alkotja a rezgés (makrokozmoszban denzitások – mikrokozmoszban egyéni energiaközpontok) egységét és teljességét.

Amennyiben elértünk egy fejlettségi szintet, például a szívcsakra szintjét, mennyire stabil ez? Ha elértük, akkor az már a miénk és soha nem eshetünk vissza?

32.14

Kérdező: Csak arra gondoltam, hogy mondjuk egy személy, aki elsődlegesen zöld színben aktivált, váltogatja-e mindkét irányba a zöld színt kisebb vagy nagyobb mértékben az energiaaktiválás szempontjából, vagy pedig megmarad elsődleges zöld színűként?

Ré: Ré vagyok. Felfogtuk az általad kért anyag újdonságát. Azért nem volt világos, mert úgy gondoltuk, hogy ezt az anyagot már átbeszéltük. A már átvett rész a következő: A zöld színben aktivált mindig sebezhető marad a sárga vagy narancs színű birtoklásra, főként a sárga színűre, de gyakran narancsszínbe is visszaesik. Félelem a birtoklástól vagy attól, hogy őt birtokolják, vágy a birtoklásra, vagy arra, hogy őt birtokolják – ezek azok a torzulások, melyek a zöld színű energiacsere deaktiválását okozzák.

Az új anyag pedig ez: mihelyst elérte a zöld sugarat, az entitás azonnal be is léphetne a kék színbe, ez csupán az egyén erőfeszítésére vár. Az indigó sugár már csak jelentős fegyelmen és gyakorláson keresztül nyílik meg, mely szorosan kötődik az én elfogadásához, nemcsak a polarizált és kiegyensúlyozott énként, hanem a Teremtőként is, tehát egy végtelenül értékes entitásként. Ez kezdi el felaktiválni az indigó színsugarat.

A válasz első felében Ré kijelenti, hogy aki a szeretet szintjén működik, mindig „sebezhető marad” az alacsonyabb rezgésszintek síkjai irányából. A három alacsonyabb rezgésszint (megoldandó életterület) (1) a pénz, anyagiak szintje, (2) a vágyak és intim kapcsolatok és a (3) ego, hatalmi harcok, alá- és fölérendeltségi játszmák szintjei. Aki elérte a szeretet, mások szolgálata rezgésszintjét, érdemes felkészülni, hogy az alsóbb szintek befolyása kísértések, vágyak és félelmek formájában mindig meg fog maradni! Ezzel nagyon fontos tisztában lennünk. Ezen vágyak és félelmek képesek arra, hogy a zöld színű energiaközpont (szeretet szintje) deaktiválódását okozzák. Csak azért, mert elértünk egy szintet, még nem azt jelenti, hogy automatikusan meg is tudjuk tartani, vagy hogy nem kell tennünk azért, hogy ezt a szintet megőrizzük.

A válasz második feléből megtudjuk, hogy törekvéseinkkel tovább is haladhatunk a magasabb szintek irányába. Harmadik denzitású lényként, emberként elsősorban a szívcsakra szintjét kell megvalósítanunk, azonban lehetséges további szinteket is ostromolni. Minél magasabb energiaközpont szintjére kívánunk eljutni, annál inkább szükséges a személyiség megfegyelmezése és a lelki gyakorlatok alkalmazása. Ahogyan a válaszban olvashatjuk, erőfeszítés szükséges a magasabb szintek határvonalainak átlépéséhez.

A legmagasabb szintekhez szükséges az én polarizálása, kiegyensúlyozása és elfogadása, de nemcsak egyénként, hanem lépésről lépésre haladva felismerni azt, hogy lényünkben hordozzuk az Egy Végtelen Teremtőt, sőt – ha valóban megértjük, hogy a Teremtő Végtelen – egy napon magunkat is felismerhetjük ezen a szinten.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Katalizátorok és a feledés fátyla

Ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk az Egység Törvénye könyvek nézőpontjából az összefüggést a feledés fátyla és a katalizátorok szerepe, szükségessége között.

A katalizátorok jelen világunkban, a harmadik denzitásban a legerősebbek, köszönhetően többek között a feledés fátylának. Mindannyian érzékeljük, tapasztaljuk, hogy bővelkedünk olyan eseményben, amelyek érzelmileg megérintenek, esetleg felzaklatnak bennünket.

A feledés fátyla a születés és halál közötti jelenség, melynek lényege, hogy alapesetben nem látunk rá a születésünk előtti és a halálunk utáni létezésünkre, a tér és az idő tényleges természetére, a többi ember gondolataira, elméjére. A feledés fátylának célja a Szabad Akarat biztosítása a Választás meghozatalához.

Milyen volt a helyzet a szellemi fejlődés szempontjából, amíg nem létezett ez a jelenség?

82.22

Kérdező: Akkor, minthogy az egyedüli lehetőség ebben az adott időben [amikor még a feledés fátyla nem volt jelen], ahogy én látom, a mások szolgálata felé polarizálódás volt, abból amit elmondtál, azt kell feltételezzem, hogy jóllehet mindenki tisztában volt ezzel a másokat szolgáló szükséggel, mégis képtelenek voltak elérni azt. Mi volt az elmekonfigurációja az akkori elme/test/lélek komplexumoknak? Tudatában voltak a polarizáció szükségességével, vagy nem tudtak róla? És ha igen, akkor miért esett oly nehezükre az érettségihez szükséges mértékben másokat szolgálni, amikor ez volt az egyedüli lehetséges polaritás?

Ré: Ré vagyok. Vedd fontolóra, ha tetszik, hogy a mennyei boldogságban élők – miként hívjátok e torzulást – hajlamosak kis sürgetést érezni a helyzetükön változtatni vagy jobbítani. Ez következik abból az elme/test/lélekből, amely nem komplex. Van lehetőség a más-ének szeretetére és szolgálatára, de az énben benne van a Teremtő ellenállhatatlan tudatossága. A Teremtővel való kapcsolat akár a köldökzsinór. A biztonságérzet teljes. Ennélfogva semmilyen szeretet nem rettentően fontos, semmilyen fájdalom nem szörnyen rémisztő, semmi erőfeszítést nem tesznek hát a szeretetért való szolgálatra, vagy hogy előnyre váltsák a félelmük.

Nehéz lehet elképzelnünk egy olyan állapotot, amelyben tökéletesen tudatosak vagyunk a Teremtőről, a valóságról és azt, hogy mennyire máshogyan gondolkodnánk. Ha tudatosak lennénk arról, hogy a jelenlegi testünk, életünk csak egy parányi része a Végtelennek, ami szintén mi magunk vagyunk, valószínűleg nagyon máshogy állnánk a dolgokhoz, más lenne a fontos számunkra. A válaszban Ré azt mondja, hogy egy ilyen „mennyei boldogságban” létezésben kevéssé lennénk motiváltak a fejlődésre, a haladásra. Ez igaznak is tűnik, hiszen ha belegondolunk akár a saját életünkbe, a legtöbb esetben a nehézségek lendítenek előre az utunkon. Ha minden „szép és jó” akkor csak kevesen tesznek komoly erőfeszítést a személyiségük megfegyelmezésére, az elméjük megtisztítására és így tovább. Elég, csak ha megnézzük, hogy például mire jutnak azok, akik megnyerik a lottó ötöst, vagy hasonlóan nagy „szerencse” éri őket. Pár év múlva ugyanott vannak, mind anyagilag, ahol voltak, mivel nem fejlődésre és jótékony célokra fordították vagyonukat, hanem elpazarolták – szellemi szempontból – értéktelen dolgokra, vágyakra, kívánságokra. Vagy például a dúsgazdagok többsége, akik sok szabadidővel rendelkezhetnének, jobbá tehetnék a társadalmat, mit tesznek valójában? Természetesen kivételek mindig vannak. Minden korban voltak és vannak „Hunyadiak” és „Széchenyik”, akik társadalmi szinten járulnak hozzá a világ jobbításához, azonban megfigyelhetjük, hogy nem ez az általános.

Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a diszharmóniák, nehézségek szükségesek ahhoz, hogy a legtöbbünk fejlődése beinduljon. Azon a tényezők, események, tapasztalások, amik azért jelennek meg, hogy a fejlődjünk szellemi utunkon, akkor is ha mi „magunktól” nem akarnánk, a katalizátorok.

20.24

Kérdező: El tudnád mondani, hogy miért a kilencszáz év az optimális élethossz?

Ré: Ré vagyok. A harmadik denzitás elme/test/lélek komplexuma talán százszor olyan intenzív katalitikus akcióprogram, amelyből leszűrhetők torzulások és tanulás/tanítások, mint bármelyik más denzitásé. Következésképpen a tanulás/tanítások itt a leginkább zavarba ejtőek az elme/test/lélek komplexumnak, amelyet eláraszt a tapasztalások óceánja. […]

A harmadik denzitás célja a további polarizációnk választásának meghozatala. A feledés fátylának köszönhetően és ezen denzitás céljának megvalósulása érdekében jelen világunk tapasztalása a legintenzívebb. Talán kijelenthetjük, hogy az a „normális”, hogy mindig van valamilyen nehézség, esemény, tapasztalás, ami új következtetések levonására, új igazságok felismerésére – szinte – kényszerít.

46.16

Kérdező: Mi az elgondolás a rák [vagy bármi más] katalizátorának felhasználása mögött?

Ré: Ré vagyok. A katalizátor, méghozzá minden katalizátor, arra lett kifejlesztve, hogy tapasztalást kínáljon fel. A tapasztalást denzitásotokban szeretni és elfogadni, vagy irányítani lehet. Ez a két út létezik. Mikor egyik utat sem választják, a katalizátor terve meghiúsul, és az entitás addig megy a saját feje után, míg a katalizátor le nem sújt rá, hogy hajlamot fejlesszen ki az elfogadásra és szeretetre ill. az elkülönülésre és irányításra. Tér/idő hiányában ez a katalizátor nem működhet.

Ebből a válaszból is megérthetjük, hogy bármely katalizátor célja a polarizáció kialakítása. Érdemes életünkben tudatosan felhasználni a katalitikus eseményeket arra, hogy polarizálódjunk. Az elfogadás, a szeretet a másokat szolgálók útja, míg az irányítás és elkülönülés az önmagukat szolgálóké. Ha nem vagyunk hajlandóak valamelyik módon hozzáállni az eseményhez, akkor a katalizátor meg fog ismétlődni, hogy elérje célját.

Az Egység nézőpontjából nézve érdemes az elfogadással és szeretettel viszonyulni, ez ugyanis nemcsak bennünket emel magasabb síkra, hanem a külvilágot is.

71.16

Kérdező: Azt állítom, hogy a fehér mágikus szertartás célja változást hozni létre egy csoport tudatosságában. Ez így van?

Ré: Ré vagyok. Nem feltétlenül. Lehetséges a mit úgy nevezel, hogy fehér mágiát azzal a szándékkal is végezni, hogy az csupán az ént vagy a végzés helyét változtassa meg. Ezt annak ismeretében végzik, hogy az énnek a szeretet és fény felé sarkosulásban nyújtott segítség az a planetáris vibrációnak nyújtott segítség is egyben.

Fehér mágikus szertartás alatt érthetünk bármilyen mások javáért akár egyénileg, akár csoportosan végzett önzetlen cselekedetet, tettet, szolgálatot. Ez segít bennünket a fény, a mások szolgálata felé polarizálódni, azonban azzal, hogy magunk is közeledünk a fény felé, az egész világ közeledik hozzá. Ezért is fontos, hogy dolgozzunk magunkon, mert ezzel dolgozunk és jobbá tesszük a világunkat is.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

« Régebbi bejegyzések Újabb bejegyzések »

© Az Egység Törvénye könyvek szerzői jogának tulajdonosa az L/L Research.

Adatkezelési irányelvek