Címke: szeretet (2 / 6 oldal)

Szeretet állapotának megőrzése

december 24, 2022 /

Ebben a bejegyzésben a már a szeretet központja (szívcsakra) szintjén működő, vagy erre a szintre törekvő számára igyekszünk egy nézőpontot adni arra, hogyan lehetséges ennek a szintnek a megőrzése, illetve mire kell felkészülni, ha ezen a szinten már képesek vagyunk működni.

Amennyiben még ismeretlen az energiaközpontok, mint életünk hét megoldandó területének nézőpontja, valamint a denzitások, mint a Teremtés hét fejlettségi szintje, először javasoljuk az energiaközpontokról és denzitásokról szóló anyag áttekintését.

Az Egység Törvénye könyvekben az egyes energiaközpontokat a rezgési frekvenciájukból következő színekkel azonosítja Ré és a kérdező. A kérdező ezen rezgési szinteknek a természetéről és megjelenési módjáról kérdez.

32.12

Kérdező: Tudnál példát mutatni arra, hogy a különböző színek… nehéz ezt a kérdést megfogalmazni. Nem nagyon találok megfelelő szavakat. Arra próbálok eljutni, hogy honnan – úgy mondanám: ered – a különböző színek funkciója, vagy hogy mint funkcióknak a tudatosság különféle megjelenési formáiban, mi az eredetük magja. Nem tudom, hogy ez a kérdés így elégséges-e.

Ré: Ré vagyok. A kérdés elegendően tiszta ahhoz, hogy megpróbáljunk magyarázatot adni ebben az intellektuális elme számára, miképp azt megfigyelted, nem könnyen felfogható anyagban. A vibráció természete olyan, hogy úgy tekinthető, mint ami matematikailag szűk vagy keskeny lépcsőfokokkal rendelkezik. E lépcsőfokok úgy szemlélhetők, mint amiket kontúrvonalak határolnak. Minden körülhatároláson belül a vibrációk vagy színek végtelen árnyalata található.

Ám a határhoz közelítve, a körvonal átlépéséhez erőkifejtés szükséges. Ezek a színek denzitásotok határvonal felosztásának leegyszerűsített kifejezési módja. Van még az idő/tér-megfelelő, ami meg vehető úgy, mint maga a szín egy módosult nézőszögből.

Az egyes energetikai rezgésszintek tehát elhatárolódnak, mind mikrokozmikus („belül”), mind makrokozmikus („kívül”) szinten, mely határvonal átlépéséhez erőkifejtés szükséges.

A denzitások nem mások – ezen válasz alapján – mint a fejlődési területek megjelenési, megnyilvánulási módjai a makrokozmoszban. A hét denzitás – elemek (anyag), mozgás (növény- és állatvilág), öntudat (ember), szeretet, bölcsesség, egység és végtelenség denzitásai – az ember energetikai rendszerének kifejezései módjaként is értelmezhető. Ahhoz, hogy az ember maga is átléphessen – egyéni szintjén – egy magasabb szintre, erőkifejtés szükséges. Tehát ha valaki eddig elsősorban a narancsszín energiaközpont (harmadik csakra – napfonat csakra) szintjén működött, ami az önbecsülés, önértékelés, önérdek-érvényesítés, hatalmi-, egoisztikus-, hierarchikus játszmákat jelenti, ha erről a szintről tovább szeretne lépni a negyedik (zöld) energiaközpont szintjére, a szeretet (szívcsakra) szintjére, ahhoz erőt kell kifejtenie. Ez logikus, hiszen a személyiségén kell változtatnia, a személyiségét kell tisztítania, mely nem könnyű feladat. Ugyanígy, ha a szívcsakra szintjéről a spirituális megértés irányába kívánunk elmozdulni, el kell kezdenünk tanulni, szolgálni, tudatosan fejlődni, ami szintén erőkifejtést jelent.

Ré kijelenti, hogy a határvonalon belül a színek végtelen árnyalata található. Értelmezésünk szerint, ahogyan egy denzitáson belül végtelen sok al-denzitás létezik (nemcsak „kifelé”, hanem „befelé” is végtelen a Teremtés), ugyanúgy energetikai szintünkön belül is megtalálható ez a végtelen sok árnyalat. Ezért aztán minden ember személyisége és egyénisége egyedi és változó, attól függően, hogy épp mely árnyalat dominál jelenleg a személyiségében.

A Reciprok Rendszer alapján talán meg lehet érteni, hogy ha a tér/idő (általunk ismert és tapasztalt 3D világ) rendszerében jelennek meg ezek a határvonalak, akkor az idő/tér ebből a szempontból a határvonalak „reciprokai”, tehát a határokat kitöltő minőségek. A kettő (tér/idő – idő/tér) együtt alkotja a rezgés (makrokozmoszban denzitások – mikrokozmoszban egyéni energiaközpontok) egységét és teljességét.

Amennyiben elértünk egy fejlettségi szintet, például a szívcsakra szintjét, mennyire stabil ez? Ha elértük, akkor az már a miénk és soha nem eshetünk vissza?

32.14

Kérdező: Csak arra gondoltam, hogy mondjuk egy személy, aki elsődlegesen zöld színben aktivált, váltogatja-e mindkét irányba a zöld színt kisebb vagy nagyobb mértékben az energiaaktiválás szempontjából, vagy pedig megmarad elsődleges zöld színűként?

Ré: Ré vagyok. Felfogtuk az általad kért anyag újdonságát. Azért nem volt világos, mert úgy gondoltuk, hogy ezt az anyagot már átbeszéltük. A már átvett rész a következő: A zöld színben aktivált mindig sebezhető marad a sárga vagy narancs színű birtoklásra, főként a sárga színűre, de gyakran narancsszínbe is visszaesik. Félelem a birtoklástól vagy attól, hogy őt birtokolják, vágy a birtoklásra, vagy arra, hogy őt birtokolják – ezek azok a torzulások, melyek a zöld színű energiacsere deaktiválását okozzák.

Az új anyag pedig ez: mihelyst elérte a zöld sugarat, az entitás azonnal be is léphetne a kék színbe, ez csupán az egyén erőfeszítésére vár. Az indigó sugár már csak jelentős fegyelmen és gyakorláson keresztül nyílik meg, mely szorosan kötődik az én elfogadásához, nemcsak a polarizált és kiegyensúlyozott énként, hanem a Teremtőként is, tehát egy végtelenül értékes entitásként. Ez kezdi el felaktiválni az indigó színsugarat.

A válasz első felében Ré kijelenti, hogy aki a szeretet szintjén működik, mindig „sebezhető marad” az alacsonyabb rezgésszintek síkjai irányából. A három alacsonyabb rezgésszint (megoldandó életterület) (1) a pénz, anyagiak szintje, (2) a vágyak és intim kapcsolatok és a (3) ego, hatalmi harcok, alá- és fölérendeltségi játszmák szintjei. Aki elérte a szeretet, mások szolgálata rezgésszintjét, érdemes felkészülni, hogy az alsóbb szintek befolyása kísértések, vágyak és félelmek formájában mindig meg fog maradni! Ezzel nagyon fontos tisztában lennünk. Ezen vágyak és félelmek képesek arra, hogy a zöld színű energiaközpont (szeretet szintje) deaktiválódását okozzák. Csak azért, mert elértünk egy szintet, még nem azt jelenti, hogy automatikusan meg is tudjuk tartani, vagy hogy nem kell tennünk azért, hogy ezt a szintet megőrizzük.

A válasz második feléből megtudjuk, hogy törekvéseinkkel tovább is haladhatunk a magasabb szintek irányába. Harmadik denzitású lényként, emberként elsősorban a szívcsakra szintjét kell megvalósítanunk, azonban lehetséges további szinteket is ostromolni. Minél magasabb energiaközpont szintjére kívánunk eljutni, annál inkább szükséges a személyiség megfegyelmezése és a lelki gyakorlatok alkalmazása. Ahogyan a válaszban olvashatjuk, erőfeszítés szükséges a magasabb szintek határvonalainak átlépéséhez.

A legmagasabb szintekhez szükséges az én polarizálása, kiegyensúlyozása és elfogadása, de nemcsak egyénként, hanem lépésről lépésre haladva felismerni azt, hogy lényünkben hordozzuk az Egy Végtelen Teremtőt, sőt – ha valóban megértjük, hogy a Teremtő Végtelen – egy napon magunkat is felismerhetjük ezen a szinten.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Katalizátorok és a feledés fátyla

november 23, 2022 /

Ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk az Egység Törvénye könyvek nézőpontjából az összefüggést a feledés fátyla és a katalizátorok szerepe, szükségessége között.

A katalizátorok jelen világunkban, a harmadik denzitásban a legerősebbek, köszönhetően többek között a feledés fátylának. Mindannyian érzékeljük, tapasztaljuk, hogy bővelkedünk olyan eseményben, amelyek érzelmileg megérintenek, esetleg felzaklatnak bennünket.

A feledés fátyla a születés és halál közötti jelenség, melynek lényege, hogy alapesetben nem látunk rá a születésünk előtti és a halálunk utáni létezésünkre, a tér és az idő tényleges természetére, a többi ember gondolataira, elméjére. A feledés fátylának célja a Szabad Akarat biztosítása a Választás meghozatalához.

Milyen volt a helyzet a szellemi fejlődés szempontjából, amíg nem létezett ez a jelenség?

82.22

Kérdező: Akkor, minthogy az egyedüli lehetőség ebben az adott időben [amikor még a feledés fátyla nem volt jelen], ahogy én látom, a mások szolgálata felé polarizálódás volt, abból amit elmondtál, azt kell feltételezzem, hogy jóllehet mindenki tisztában volt ezzel a másokat szolgáló szükséggel, mégis képtelenek voltak elérni azt. Mi volt az elmekonfigurációja az akkori elme/test/lélek komplexumoknak? Tudatában voltak a polarizáció szükségességével, vagy nem tudtak róla? És ha igen, akkor miért esett oly nehezükre az érettségihez szükséges mértékben másokat szolgálni, amikor ez volt az egyedüli lehetséges polaritás?

Ré: Ré vagyok. Vedd fontolóra, ha tetszik, hogy a mennyei boldogságban élők – miként hívjátok e torzulást – hajlamosak kis sürgetést érezni a helyzetükön változtatni vagy jobbítani. Ez következik abból az elme/test/lélekből, amely nem komplex. Van lehetőség a más-ének szeretetére és szolgálatára, de az énben benne van a Teremtő ellenállhatatlan tudatossága. A Teremtővel való kapcsolat akár a köldökzsinór. A biztonságérzet teljes. Ennélfogva semmilyen szeretet nem rettentően fontos, semmilyen fájdalom nem szörnyen rémisztő, semmi erőfeszítést nem tesznek hát a szeretetért való szolgálatra, vagy hogy előnyre váltsák a félelmük.

Nehéz lehet elképzelnünk egy olyan állapotot, amelyben tökéletesen tudatosak vagyunk a Teremtőről, a valóságról és azt, hogy mennyire máshogyan gondolkodnánk. Ha tudatosak lennénk arról, hogy a jelenlegi testünk, életünk csak egy parányi része a Végtelennek, ami szintén mi magunk vagyunk, valószínűleg nagyon máshogy állnánk a dolgokhoz, más lenne a fontos számunkra. A válaszban Ré azt mondja, hogy egy ilyen „mennyei boldogságban” létezésben kevéssé lennénk motiváltak a fejlődésre, a haladásra. Ez igaznak is tűnik, hiszen ha belegondolunk akár a saját életünkbe, a legtöbb esetben a nehézségek lendítenek előre az utunkon. Ha minden „szép és jó” akkor csak kevesen tesznek komoly erőfeszítést a személyiségük megfegyelmezésére, az elméjük megtisztítására és így tovább. Elég, csak ha megnézzük, hogy például mire jutnak azok, akik megnyerik a lottó ötöst, vagy hasonlóan nagy „szerencse” éri őket. Pár év múlva ugyanott vannak, mind anyagilag, ahol voltak, mivel nem fejlődésre és jótékony célokra fordították vagyonukat, hanem elpazarolták – szellemi szempontból – értéktelen dolgokra, vágyakra, kívánságokra. Vagy például a dúsgazdagok többsége, akik sok szabadidővel rendelkezhetnének, jobbá tehetnék a társadalmat, mit tesznek valójában? Természetesen kivételek mindig vannak. Minden korban voltak és vannak „Hunyadiak” és „Széchenyik”, akik társadalmi szinten járulnak hozzá a világ jobbításához, azonban megfigyelhetjük, hogy nem ez az általános.

Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a diszharmóniák, nehézségek szükségesek ahhoz, hogy a legtöbbünk fejlődése beinduljon. Azon a tényezők, események, tapasztalások, amik azért jelennek meg, hogy a fejlődjünk szellemi utunkon, akkor is ha mi „magunktól” nem akarnánk, a katalizátorok.

20.24

Kérdező: El tudnád mondani, hogy miért a kilencszáz év az optimális élethossz?

Ré: Ré vagyok. A harmadik denzitás elme/test/lélek komplexuma talán százszor olyan intenzív katalitikus akcióprogram, amelyből leszűrhetők torzulások és tanulás/tanítások, mint bármelyik más denzitásé. Következésképpen a tanulás/tanítások itt a leginkább zavarba ejtőek az elme/test/lélek komplexumnak, amelyet eláraszt a tapasztalások óceánja. […]

A harmadik denzitás célja a további polarizációnk választásának meghozatala. A feledés fátylának köszönhetően és ezen denzitás céljának megvalósulása érdekében jelen világunk tapasztalása a legintenzívebb. Talán kijelenthetjük, hogy az a „normális”, hogy mindig van valamilyen nehézség, esemény, tapasztalás, ami új következtetések levonására, új igazságok felismerésére – szinte – kényszerít.

46.16

Kérdező: Mi az elgondolás a rák [vagy bármi más] katalizátorának felhasználása mögött?

Ré: Ré vagyok. A katalizátor, méghozzá minden katalizátor, arra lett kifejlesztve, hogy tapasztalást kínáljon fel. A tapasztalást denzitásotokban szeretni és elfogadni, vagy irányítani lehet. Ez a két út létezik. Mikor egyik utat sem választják, a katalizátor terve meghiúsul, és az entitás addig megy a saját feje után, míg a katalizátor le nem sújt rá, hogy hajlamot fejlesszen ki az elfogadásra és szeretetre ill. az elkülönülésre és irányításra. Tér/idő hiányában ez a katalizátor nem működhet.

Ebből a válaszból is megérthetjük, hogy bármely katalizátor célja a polarizáció kialakítása. Érdemes életünkben tudatosan felhasználni a katalitikus eseményeket arra, hogy polarizálódjunk. Az elfogadás, a szeretet a másokat szolgálók útja, míg az irányítás és elkülönülés az önmagukat szolgálóké. Ha nem vagyunk hajlandóak valamelyik módon hozzáállni az eseményhez, akkor a katalizátor meg fog ismétlődni, hogy elérje célját.

Az Egység nézőpontjából nézve érdemes az elfogadással és szeretettel viszonyulni, ez ugyanis nemcsak bennünket emel magasabb síkra, hanem a külvilágot is.

71.16

Kérdező: Azt állítom, hogy a fehér mágikus szertartás célja változást hozni létre egy csoport tudatosságában. Ez így van?

Ré: Ré vagyok. Nem feltétlenül. Lehetséges a mit úgy nevezel, hogy fehér mágiát azzal a szándékkal is végezni, hogy az csupán az ént vagy a végzés helyét változtassa meg. Ezt annak ismeretében végzik, hogy az énnek a szeretet és fény felé sarkosulásban nyújtott segítség az a planetáris vibrációnak nyújtott segítség is egyben.

Fehér mágikus szertartás alatt érthetünk bármilyen mások javáért akár egyénileg, akár csoportosan végzett önzetlen cselekedetet, tettet, szolgálatot. Ez segít bennünket a fény, a mások szolgálata felé polarizálódni, azonban azzal, hogy magunk is közeledünk a fény felé, az egész világ közeledik hozzá. Ezért is fontos, hogy dolgozzunk magunkon, mert ezzel dolgozunk és jobbá tesszük a világunkat is.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Kikristályosult gyógyító jellemzői

szeptember 23, 2022 /

Ebben a bejegyzésben két fontosnak vélt gondolatra igyekszünk felhívni a figyelmet a gyógyulással, gyógyítással kapcsolatban. Amennyiben két vagy több gyógyító közül kell választanunk, a bejegyzés adhat egy nézőpontot mely segíthet, hogy eldöntsük melyiket válasszuk magunknak.

A következő kérdésben elhangzik egy kifejezés, a „kikristályosult gyógyító”. A 47.7-es kérdésre adott válaszban Ré a következő meghatározást adja a „kikristályosodásra” vonatkozóan.

47.7

Kérdező: Meg tudnád határozni, mit értesz „kikristályosult entitáson”?

Ré: Ré vagyok. Azért használtuk ezt a sajátos kifejezést, mert ennek elég pontos jelentése van nyelvetekben. Mikor fizikai anyagotokból kialakul egy kristályszerkezet, akkor az egyes molekulákban jelen lévő elemek rendezett módon kötődnek a többi molekula elemeihez. Így a rácsszerkezet szabályos, és – amikor teljesen és tökéletesen kristályos – bizonyos jellemzőkkel bír. Se nem hasad se nem törik, erőfeszítésmentesen is nagyon erős, és tündöklő, a fényt gyönyörű fénytörésre készteti, örömteli látványt nyújtva ezzel sokak számára.

Egy olyan lényként érthetjük a kikristályosult személyt, vagy gyógyítót, aki energetikai rendszerét kikristályosította, vagyis a kristályszerkezetnek megfelelő jellemzőkkel ruházta fel. Az ember energetikai rendszeréről több anyag is elérhető oldalunkon, érdemes lehet megnézni őket. Mindegyik energetikai központhoz tartozik egy-egy életterület. A kikristályosult személy az, aki életterületeit (anyagiak, párkapcsolat, önbecsülés, másokhoz való viszonyulás, és így tovább) kiegyensúlyozta, megoldotta, harmóniában működteti. „Se nem hasad, se nem törik, erőfeszítésmentesen is nagyon erős„.

66.5

Kérdező: Szeretném felderíteni a gyógyítás működési mechanizmusát a kristályosult gyógyítót véve alapul. Egy állítást teszek most, és hálás lennék, ha korrigálnád a gondolatmenetem.

Úgy tűnik számomra, hogy amint a gyógyító megfelelően kiegyensúlyozottá és az energiaközpontok tekintetében is szabaddá vált, lehetővé válik számára valami módon gyűjtőjévé vagy fókuszálójává válni a fénynek ugyanúgy, mint, vagy egyenrangú módon azzal, ahogy egy piramis működik, fölvéve vagy összegyűjtve a fényt a bal kezén át és kibocsátva azt a jobb kezén át; mely aztán valamiképp keresztülhatol a test első és hetedik csakra burkolatán, vibrációs burkán, mondhatnók tán – megadván a lehetőséget a gyógyítandó entitás energiaközpontjainak újraszervezésére. Egész biztos vagyok abban, hogy nem voltam itt teljesen kifogástalan, s talán jelentősen mellé is lőttem. Újra tudnád rendezni a gondolatomat, hogy az értelmet kapjon?

Ré: Ré vagyok. Helyes a feltételezésed, hogy a kristályosult gyógyító megfelel a Király Kamrája pozíció piramisi működésének. Van egy pár helyesbítés, amit javasolhatunk.

Először is a felhasználásra kerülő energia a polarizált értelemben használt kinyújtott kéz által kerül be a gyógyító mezőkomplexumába. Ám ez az energia a különböző energiapontokon át a gerinc alappontjához és bizonyos mértékig a lábhoz cirkulál, vagyis átmegy a gyógyító fő energiaközpontjain: keresztülcsavarog a lábon, a vörös energiaközpontnál befordul egy spirál irányába a sárga energiacentrumhoz, áthalad a zöld színű energiaközponton egy mikrokozmoszában a Király Kamrája prána energiakonfigurációjának, majd továbbmegy a kék energiaközponton át a harmadik spirálhoz, s onnét a kapun keresztül visszaküldődik az intelligens végtelenbe.

A zöld centrumból történik az, hogy a gyógyító prána a polarizált gyógyítói jobbkézbe s onnan a gyógyítandóba lép.

Megemlíthetjük, hogy vannak néhányan, akik a citromszín konfigurációt használják energiatranszferre, és ez meg is tehető, ám a hatások megkérdőjelezhetők, és – tekintettel a gyógyító, a gyógyító energia és a kereső kapcsolatára – megkérdőjelezhető a kereső hajlandósága miatt arra, hogy a gyógyító távollétében továbbra is ilyen energiatranszfereket igényeljen majd bármely valódi gyógyítás megtörténte nélkül, az át nem hatolás végett ama páncélburkolaton, amelyről beszéltél.

A válasz első részében Ré a Király Kamrájára hivatkozik, mely a Gízai nagy piramis egyik feltárt belső csarnoka. Amit a modern régészek a funkciójának tartanak, jelentősen eltér attól a gyógyító funkciótól, amit Ré közöl velünk az Egység Törvénye könyvekben például az 55.13-ban.

Két fontosnak vélt gondolatot emelnénk ki a válasz második részéből. Egyrészt, az energia a gyógyítón keresztül halad, ami azt jelenti, hogy neki magának megfelelően harmonikusnak, tisztának, rendezettnek kell lennie ahhoz, hogy ezen energia ne akadjon el valamelyik energiaközpontjában. Ezért van szó itt a kikristályosult gyógyító tevékenységéről. Vagyis egy gyógyítónak először és elsősorban önmagán érdemes dolgoznia, hogy életterületeit rendezze és képes legyen az energiát áramoltatni minél inkább akadálymentesen az élete minden területén.

A másik fontosnak vélt gondolat, hogy a zöld színű energiaközpontból halad a gyógyító energia a gyógyítandó felé. A zöld energiaközpont a szívcsakra, mely a szeretet központjaként is ismert csakra. Ezen a szinten ismerhetjük meg és fogadhatjuk el önmagunkat és így képesek lehetünk megismerni, elfogadni és szeretni másokat. Tehát a gyógyítónak szeretet-állapotban kell lennie mind önmaga, mind pedig a gyógyítandó irányába ahhoz, hogy a gyógyítás a lehető leghatékonyabb legyen.

A válasz utolsó részében Ré megjegyzi, hogy nemcsak a zöld (szív) csakra szintjén lehetséges az energia átadás, hanem a citromszín energiaközponton (solar plexus csakra vagy napfonat csakra) keresztül is. A napfonat csakra a formális, „hivatalos” kapcsolataink szintje, az önbecsülés, önértékelés, birtoklás, hatalomhoz való viszonyultság szintje. Megértésem szerint Ré azt jegyzi meg számunkra, hogy az ilyen viszonyulásból fakadó gyógyítás sikeressége kérdéses, mert ez egyfajta függőségi viszonyt alakíthat ki a gyógyító és a gyógyulni vágyó között abból fakadóan, hogy nincsenek megoldva az alacsonyabb energiaközpontok szintjei.

Milyen a kikristályosult gyógyító hozzáállása a gyógyítandóhoz?

66.15

Kérdező: Ez a [gyógyulás iránti mély] vágy vagy akarat, amely az idő/tér részlegen keresztül operál, csak a gyógyított entitás hatásköre, vagy a gyógyítóé is, a kristályosult gyógyítóé is?

Ré: Ré vagyok. Szabadjon kihasználnunk ezt az alkalmat annak kimondására, hogy ez a Teremtő tevékenysége. Közelebbről válaszolva meg kérdésedet, a kristályosult gyógyítónak nincs akarata. Egy lehetőséget kínál fel a kimenetelhez való kötődés nélkül, mivel tudatában van annak, hogy minden egy és hogy a Teremtő ismeri meg Önmagát.

A kikristályosult gyógyító tehát nem „akarja” meggyógyítani a másikat. De nem is „nem-akarja” meggyógyítani. Kötődés nélkül végzi a szolgálatát, tudva azt, hogy a Teremtő Ön-megismerési folyamata történik valójában, miközben Ő maga energiaközpontjait folyamatosan egyensúlyban tartva szeretet áraszt. Ez talán a valódi egyensúlyi hozzáállás a gyógyítás kérdésköréhez.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Hozzáférés a magasabb szintekhez II. – Mantra

augusztus 20, 2022 /

Ebben a bejegyzésben folytatjuk a magasabb szintekhez történő hozzáférések biztonságos és fejlődést segítő módszereinek bemutatását. Érdemes először az első részt elolvasni és utána folytatni ezzel. Az előző bejegyzésben megtárgyaltuk, hogy az imádság hogyan és miért működik, ebben a bejegyzésben pedig a mantrákra fókuszálunk az Egység Törvénye könyvek néhány kérdés-válasz párja alapján.

Mielőtt felvennénk a fonalat ott, ahol az előző bejegyzésben abbahagytuk, érdemes definiálni a mantra kifejezést.

A mantra olyan hang, hangcsoport (szó) vagy rövid szöveg, amelyről a gyakorlói úgy vélik, spirituális erővel rendelkezik, fejlődésüket segíti és jótékony, gyógyító hatású mind rájuk, mind a külvilágra vonatkozóan. A mantra szó két részből áll, az egyik része a „man” amely az elmét (manasz) vagy gondolkodást jelenti, és a „tra” ami a trájati, azaz „próbálkozás”, gyakorlás, tisztítás. Vagyis a Mantra az elme megtisztításának gyakorlati eszköze. További információ található a Wikipédián (https://hu.wikipedia.org/wiki/Mantra), vagy bevezető jellegű könyvként javasolhatjuk Pandit Radzsmani Tiguanit: A mantra ereje című könyvét.

Az első bejegyzést a következő kérdés-válasz párnál hagytuk abba.

74.17

Kérdező: Feltételezem, hogy az oka annak, hogy a korábban használt szertartások működnek, az, hogy ezek a szavak egy hajlamot építettek ki azok tudatában, akik ezen a területeken dolgoztak, hogy így azok, akik az általunk keresett tudati torzulás szerintiek, az eme szavak sorának tudatosságban rejlő lenyomatára reagálnak. Ez így van?

Ré: Ré vagyok. Ez nagy mértékig helytálló. A kivétel némely mit úgy hívtok, hogy héber és mit úgy hívtok, hogy szanszkrit magánhangzótok hangzása. Ezen hang vibrációs komplexumoknak már az idő és a tér előtt is erejük volt, és olyan fénykonfigurációkat képviselnek, melyek felépítettek mindent, ami csak van.

Felidéznék ismét az imádságnál tárgyalt, hatékonyságot befolyásoló tényezőket, melyek a szolgálati vágy, a mágikus személyiség beidézése és a koncentrációs képesség. Ezen tényezők kialakításához pedig ismét megemlítjük az elengedhetetlenül szükséges önfegyelmezés (e világi személyiségünk fegyelmezésének) lényegességét. Az első részben ezekről részletesebben beszéltünk, így most csak megemlítenénk, hogy a mantrák használatához is rendkívül hasznosak ezen tényezők.

Ré a válaszban kiemeli, hogy ezen ősi hangkomplexumok olyan fénykonfigurációkat képviselnek, amelyekből felépül az egész teremtés. A teremtéselmélet című videóban/cikkben igyekeztünk bemutatni azt, hogy hogyan is lehet a fény minden anyag építőeleme. Felmerülhet a kérdés, hogy egy hang – vibráció hogyan képviselhet fény – konfigurációt? Ma már a tudomány is ismeri és elismeri, hogy minden energia, azaz mozgás, rezgés. Részletesebb információk erről a témáról a tér/idő – idő/tér videóban található, mely alapján kijelenthetjük, hogy mind a fénynek, mind a hangnak egyfajta mozgás, rezgés az alapja, „közös nevezője”, így egy bizonyos tudatossági, fejlettségi szint fölött, a fény hallhatóvá is és a hang láthatóvá is válik.

75.26

Kérdező: Egy korábbi ülésen beszéltél bizonyos héber és szanszkrit hang vibrációs komplexumokról, hogy azok erőteljesek, mert matematikailag kapcsolódnak ahhoz, ami a teremtés. Kibővítenéd-e kérlek ezt a megértést, hogy miként kapcsolódnak?

Ré: Ré vagyok. Mint korábban elmondtuk, a kapcsolat matematikai vagy az arányok szerinti. Tekintheted zeneinek is. Vannak, akiknek elme komplexumi működése próbálná megfejteni ezeket a matematikai arányokat, de az intonált magánhangzó színezete jelenleg olyan része a vibrációnak, amit nem lehet pontosan mérni. Mindazonáltal ez az elsődleges anyagi részecskéitek forgásfajtáival megegyező.

Vagyis ezen erőteljes hangok matematikailag leírható módon kapcsolódnak a teremtést felépítő fény-részecskék forgásmintáihoz. Jelen, harmadik denzitásbeli világunk eszközeivel, illetve emberi elmével ennek a leírása pontosan nem lehetséges.

75.27

Kérdező: Ha e hangokat pontosan vibráltatja, akkor a szakértő céljaira nézve milyen hatása vagy haszna lehet ezeknek?

Ré: Ré vagyok. Fontolóra veheted a szimpatikus rezonancia fogalmát. Mikor helyesen vibrálnak bizonyos hangokat, a teremtés énekel.

Az Ezoterikus Anatómia című könyvben van egy ideillő definíció: „A szimpatikus rezonancia az a tendencia, amelyben két azonos méretű és ívű hullámforma együtt vibrál, univerzálisan kommunikálva és egymást energetizálva. Így tehát a két azonos hosszúságú és frekvenciájú hullámforma teremtő módon hat egymásra és vonzza be egymást. Ez a kulcsa annak, hogy megérthessük a teremtés összetartó dinamikát és azt az elméletet, amely szerint testünk egy szent hang energiája.” – Burce Burger: Ezoterikus Anatómia című könyvből.

Talán tudjuk, hogy ha néhány ingaórát egy szobában ugyanarra a falra elhelyezünk, és különböző fázisban, időpontban indítjuk el az ingájukat, pár napon belül azt tapasztaljuk, hogy az ingák azonos ütemben, azonos fázisban mozognak. A falon keresztül a hasonlóan hangolt rendszerek „maguktól” összhangba kerülnek. Ez a jelenség a „bevonzódás”, melyre egyébként épít a modern tudomány és az elektronika is. Az élőlényekben is ugyanígy működik ez a jelenség, köztudott például, hogy azon hölgyek, akik közel állnak egymáshoz, idővel a ciklusuk is szinkronba kerül, vagy a tücskök ciripelése, vagy békák kuruttyolása is megfigyelhetően szinkronba kerül rövid idő után.

Ezek alapján talán érthetővé válik, hogyan lehet az, hogy amikor helyesen vibráljuk a Mantrákat, a „teremtés énekel”. Képessé válunk ráhangolódni, rákapcsolódni és összhangba kerülni a teremtés energiáival.

75.28

Kérdező: Ezek a hangok akkor zenei jellegűek, hogy így sok különböző hang vibrációnak egy zenei elrendeződése van, vagy pedig ez csak egyetlen hangjegyre érvényes? Vagy melyikre érvényes jobban?

Ré: Ré vagyok. Ezt a kérdést nem könnyű megválaszolni. Némely esetben csak az intonált magánhangzónak van hatása. Más esetekben – leginkább a szanszkrit kombinációknál – a harmonikus időközök választéka is rezonáns természetű.

Az „intonál” kifejezés a zenében azt jelenti, hogy a művész valamely hangot megfelelően elindítja vagy a kezdő hangját megszólaltatja. Ré a válaszban azt mondja, hogy vannak esetek, amikor csak az intonált hangnak van hatása. Véleményem és megértésem szerint a bizsda mantrák (mag mantrák), amelyek általában egy szótagból állnak, ilyenek. A szanszkrit „hangkombinációk”, vagyis hosszabb mantrák megfelelő vibrálása is rezonáns természetű. Fontos kiemelni, hogy megfelelően „harmonikus időközökkel” kell gyakorlni és vibrálni őket. Ezért szerencsés egy mantrát nem könyvből elolvasni és megismerni, hanem egy gyakorlott tanítótól vagy mestertől megtanulni, hiszen nemcsak a mantrát tanuljuk meg, hanem azt is, hogyan kell kiejteni, használni, vibrálni ahhoz, hogy a mantra által képviselt magasabb rendű lényhez, létsíkhoz kapcsolódjunk.

75.29

Kérdező: A szakértő akkor arra használná ezt a rezonáns minőséget, hogy jobban eggyé váljon a teremtéssel és ennélfogva ily módon érje el a célját?

Ré: Ré vagyok. Talán pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy ebben a helyzetben a teremtést egyre jobban magában foglalja a gyakorló. A kérdésed egyensúlya helyes.

Mit érthetünk Ré válaszában azzal kapcsolatban, hogy a gyakorló egyre jobban magában foglalja a teremtést? Ha belegondolunk és elfogadjuk, hogy minden Egy és a gyakorlásunk során egyre inkább közeledünk ehhez az Egy-hez (Egy Végtelen Teremtő), megérthetjük, hogy egyre inkább mi magunk válunk a Végtelenné, és minél inkább azzá válunk, annál inkább „magunkba foglalunk” mindent. Valódi teremtő erővel kezdünk el rendelkezni. Az előző bejegyzésben volt szó arról, hogy egy megvilágosodott mester kívánsága a teremtő erők oly mértékű beindulásával jár, hogy az a kívánság valósággá válik. A kitartó és megfelelő gyakorlás hatására így válik célunk elérhetővé.

Amennyiben az olvasó nem ismer egyetlen mantrát sem, de ki szeretné „próbálni”, egy mantráról, az „OM” mantráról röviden megemlítünk néhány gondolatot. Ezek a gondolatok nem az Egység Törvénye könyvekből származnak, hanem saját megértésem és ismereteim alapján osztom meg őket.

Az egyik legismertebb, mindenki számára hozzáférhető mantra az „OM”, melyet „óm”-ként ejtünk ki, általában hosszan kitartva az „ó” és az „m” betűket. Az „OM” hangnak a szanszkrit ABC-ben külön betűje van: 🕉, és a világegyetemet, a teremtést szimbolizálja. Jellemző rá a „szat” (létezés állandósága), a „csit” (a tudás állandósága, a tudó-ság) és az „ánanda” (üdvözült állapot állandósága). Amennyiben ezt a hangot rezegtetjük, a végtelen teremtéssel és annak forrásával, az Egy Végtelen Teremtővel kerülhetünk összhangba, kapcsolatba. Az 🕉 úgynevezett pránava, ami azt jelenti, hogy a prána, vagy lélegzet közvetítő közegén keresztül hatja át lényünket és egyfajta légzőgyakorlatként (pránajáma) végezhető. Az 🕉 úgynevezett bizsda mantra, mag mantra, mely mag-ként tartalmazza a Gáyatri mantrát (Fény mantra, a megvilágosodás mantrája), a Gáyatri mantra pedig tartalmazza a Védák esszenciáját. A védikus mantrák többsége az 🕉-mal indul és gyakran az 🕉-mal végződik.

Az imádság és a mantrák használata során, ha megfelelően gyakaroljuk, meditációs állapotba kerülhetünk. A kereszténység is ismeri a meditációt, hiszen a kontemplatív imádság valójában maga a meditáció, melyről sok forrás elérhető. Néhány példa: Avilai Szent Teréz: A belső várkastély vagy A Zarándok Elbeszélései című könyvek, vagy a Karthauzi szerzetesrend „A nagy csend” című filmje.

Mind az imádság, mind a mantrák használata biztonságos és megbízható kapcsolatfelvételi mód a magasabb szintekkel, illetve az ezen szintekhez tartozó jóságos tanítókkal, mesterekkel, lényekkel, rezgéssel. Ezen eszközök segítségével nemcsak hogy felvehetjük a kapcsolatot, hanem helyes módszerrel és kitartó gyakorlással mi magunk is elérhetjük ezeket a szinteket.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Hozzáférés a magasabb szintekhez I. – Imádság

július 23, 2022 /

Akár saját szellemi fejlődésünk, akár valamilyen vágyunk beteljesedése vagy félelmünk tárgyának elkerülése is a legyen a téma, van úgy, hogy azt érezzük, hogy a magunk ereje kevés és a magasabb világok lényeihez, vagy a Teremtő valamilyen formájához fordulunk segítségért. Az európai, nyugati kultúránkban leginkább elterjedt segítségkérési mód a magasabb világok lényeitől, vagy magától a Teremtőtől az imádság. Még az is, aki materialista vagy ateista, általában valamilyen istenséghez, vagy magasabb világbeli lényhez szól önkéntelenül is, ha valódi bajba kerül. „Istenem segíts” – mondjuk szinte mindannyian, amikor például orvosi vizsgálatra vagy beavatkozásra várunk. Ebben a bejegyzésben igyekszünk megvizsgálni azt, van-e értelme és ha igen, hogyan helyénvaló és mit érdemes „kommunikálni” amikor magasabb szintekhez fordulunk.

Ezeket a szinteket, illetve ezen a szinten létező, másokat szolgáló lényeket Ré a „fény erői”-ként nevezi meg.

72.7

Ré: […] Megemlíthetjük, hogy a szabad akarat egy ilyetén konfigurációjának, mások szolgálatával egyirányba mutatóan, a fény erők nagy tömegének riadóztatására is adott a lehetősége. Ez a pozitív fény erő azonban szintén a szabad akarat hatálya alatt működik, és segítségül kell hívni.[…]

Hogyan tehetjük ezt meg?

74.12

Kérdező: Kimondtad, hogy egy mások szolgálatára irányuló működésnek a fény erők nagy tömegének riadóztatására is adott a lehetősége. Le tudnád írni, hogy miként is működik ez pontosan, és hogy miben lehetne ennek haszna?

Ré: Ré vagyok. Vannak hang vibrációs komplexumok, amelyek nagyon hasonlóan működnek, mint a telefonotok tárcsázása. Amikor ezeket megfelelőképp vibrálják ezt kísérő kívánsággal és koncentrációval, akkor ez olyan, mintha sokan a metafizikai vagy belső síkjaitokon egy telefonhívást kapnának. Ezt a hívást ők fogadják azáltal, hogy felfigyelnek a ti tevékenykedésetekre.

Hogy számunkra is könnyen érthető legyen, Ré egy hétköznapi példával (telefonhívás) világítja meg azt, hogy a másokat szolgáló úton lehetőségünk van a „fény erőinek”, a másokat szolgáló magasabb világok lakóinak megszólítására. Ré a válaszban ezt egyfajta telefonhíváshoz hasonlítja, amit ha megfelelően végzünk el és koncentrálunk, elérhetünk hívásunk „címzettjét”. Érdemes felhívni a figyelmet két dologra ebben a válaszban. Az egyik, hogy „megfelelőképp vibrálják”, a másik, hogy „ezt kísérő kívánsággal és koncentrációval”.

Nyugati kultúránkban talán a egyházakban használatos templomi közös, hangos imádságok és zsoltáros énekek ismertek, mint szertartások, melyek ezen az elven működnek. De ide tartozhat még akár például a családi szentestén a közös éneklés, vagy azon társaságok találkozói, ahol összejönnek és együtt imádkoznak, énekelnek, mantráznak valamilyen vágyott cél érdekében. A keleti kultúrákban jellemzően inkább mantrákat használnak a különféle Dévákkal (angyali, félisteni lények) és Avatárokkal (Isten különféle földi megtestesülései) való kapcsolatfelvételre.

Felmerülhet a kérdés, ezen összejöveteleknek, közös imádságoknak, énekeknek, mantrázásnak mitől függ, illetve mekkora a hatékonysága.

74.16

Kérdező: Egy hasonlattal fogok élni, mely a telefoncsörgés hangereje a szertartás használatánál, a szertartást gyakorlók hatékonyságára nézve. Namost, amint látom, számos dolog van hatással a szertartás hatékonyságára: elsőként a gyakorlók szolgálati vágya, a képességük a mágikus személyiség beidézésére, a vizualizáló készségük a szertartás végrehajtása során, és hadd kérdezzelek meg ezen tételek egymáshoz képesti fontosságáról, meg hogy miként fokozhatók ezek egyenként?

Ré: Ré vagyok. Ez a kérdés súrolja a túlkonkretizáltságot. Igen fontos a szakértő számára, hogy tanító/tanulóként érezze saját növekedését. Csak annyit mondhatunk, hogy helyesen vélelmezed a mágikus személyiség kimagasló fontosságát. Ez önmagában is egy tanulmány. Alkalmas érzelmi akaraterővel, polaritással és tisztasággal munka végezhető a megfelelő hang vibrációs komplexumokkal vagy azok nélkül. Mindamellett nincs szükség tompa élű eszközre, amikor ott van a sebészkés.

A kérdező megemlít néhány tényezőt, amelyek a hatékonyságot befolyásolják. A szolgálati vágy arra vonatkozhat, hogy mennyire erősen akarjuk azt, amit szeretnénk. Megjegyzendő szerintem, hogy a szolgálati vágy egy őszinte jó szándékot és ennek megfelelő tudatállapotot, vagy nézőpontot is magába foglal. Egy olyan vágy, amely félelemből, tudatlanságból, ragaszkodásból vagy hasonló indíttatásból származik, nem erősíti a szertartás sikerességét. A mások jólétéért, boldogságáért és békéjéért vágyott segítség vagy kapcsolatfelvétel jobban megszólítja a jóságos (másokat szolgáló) magasabb szinteket a szertartás során.

A képesség a mágikus személyiség beidézésére egy nagyobb témakör, részletesen most nem is megyünk bele. A mágikus személyiségünk alatt az Egység Törvénye könyvekben azt a Magasabb rendű Énünk harmadik denzitásban való „megjelenését” érthetjük, aki a hatodik- (egység-) denzitásbeli részünk. Az „Ő” számtalan születéseinek (inkarnációinak) egyike a jelen életünk. A Magasabb rendű Én kifejezés – megértésem szerint – megfeleltethető az Örök Léleknek vagy Önvalónak. Amikor egy olyan szertartásban veszünk részt, mint mondjuk a templomi közös imádság, minél nagyobb mértékben „tudjuk aktiválni” mágikus személyiségünket (önvalónk/lelkünk valódi természetét), annál hatékonyabb lesz a munkálkodásunk és annál inkább elérjük a vágyott célt.

A vizualizáló készségünk alatt pedig érthetjük azt a koncentrációs képességet, hogy csak a vágyott cél lebegjen tudatunk fókuszában. Ez általában rendkívül nehéz, hiszen elménk alapvetően fegyelmezetlen és szeret elkalandozni, így általában sokat kell gyakorolni, míg akár egy percnyi tiszta koncentrációs képesség ki tud alakulni. A vizualizációs gyakorlatról már született bejegyzés Vizualizációs gyakorlat a figyelem fókuszának erősítésére címmel. Az elme és személyiségünk megfegyelmezésének témaköréről is már több cikk született ebben a blogban. Például az Eredményt hozó tanulási mód cikkben már beszéltünk a 74.10-es kérdés – válasz párról:

74.10

Kérdező: Mármost, a személyiségbeli önfegyelmezést egy mindenek fölé tornyosuló munkaként látom bárki előtt, aki az evolúció folyamatával tudatosan tisztába került. Igazam van-e ezzel a kijelentéssel?

Ré: Ré vagyok. Meglehetősen.

A 74.16 válaszra visszatérve megtudhatjuk, hogy igencsak számít, hogy mennyire gyakorlott a személy vagy személyek arra vonatkozóan, hogy hatékonyan végezzék a magasabb szintű lényekkel való kapcsolódást. Ré a válaszban arra is rámutat, hogy a haladóbb személyeknek nincs szükségük a hangokat, énekeket vibrálni (hangosan, sokszor mondani, énekelni). Talán egy jó példa lehet az Úr Jézus Krisztus, aki szavainak teremtő ereje volt. „Mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.” (Máté 7:29) „És elálmélkodnak az Ő tanításán; mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy mint az írástudók.” (Márk 1:22)

Azok a szakértők, akik a fentieket tehát már begyakorolták, olyan erőre/képességre tesznek szert, miszerint amit mondanak, kívánnak, valósággá válik. Egy magas szintre jutott tanító vagy mester jókívánsága (áldása) így nagyon nagy érték lehet számunkra. Belátható, hogy ez a szint nem lehet önfegyelmezés és öntisztítás nélkül elérhető, hiszen ha bárki számára könnyen hozzáférhető lenne, valószínűleg több bajt okozna, mint hasznot. Például gondolatban valószínűleg mindannyian okoztunk már szándékosan kárt másokban, másoknak.

Azok a mesterek, tanítók, akik magas tudatossági és erkölcsi szintet elértek, nem szorulnak arra sem, hogy egy szertartás formuláit elvégezzék, vagy akár betartsák. („nincs szükség tompa élű eszközre, amikor ott van a sebészkés„). Ők már nem szorulnak arra, hogy imádkozzanak, virágot vigyenek a templomba, adakozzanak és más hasonló formaságokra. Más kérdés, hogy mivel létezésük sokaknak, esetenként akár az egész világnak példát mutat, igenis elvégzik a szertartásos formulákat, hiszen akik felnéznek rájuk, utánozni fogják őket és így ráléphetnek arra az útra, amin Ők is jártak és ezáltal fejlődhetnek.

Milyen elv mentén működnek ezek az énekek, versek, imák, szertartások?

74.17

Kérdező: Feltételezem, hogy az oka annak, hogy a korábban használt szertartások működnek, az, hogy ezek a szavak egy hajlamot építettek ki azok tudatában, akik ezen a területeken dolgoztak, hogy így azok, akik az általunk keresett tudati torzulás szerintiek, az eme szavak sorának tudatosságban rejlő lenyomatára reagálnak. Ez így van?

Ré: Ré vagyok. Ez nagy mértékig helytálló. A kivétel némely mit úgy hívtok, hogy héber és mit úgy hívtok, hogy szanszkrit magánhangzótok hangzása. Ezen hang vibrációs komplexumoknak már az idő és a tér előtt is erejük volt, és olyan fénykonfigurációkat képviselnek, melyek felépítettek mindent, ami csak van.

A válaszban Ré azt mondja, hogy a kérdező meglátása helyes abban a vonatkozásban, hogy az évszázadok, akár évezredek óta használt szertartások, szövegek (pl. a Miatyánk ima), énekek működnek, éspedig azért, mert már annyiszor és annyian használtuk ezeket, hogy a kollektív tudattalanba süllyedtek a szófordulatok, jelentéstartalmak, kiejtésmódok. Talán úgy is mondhatjuk, hogy az évszázados használat során ezek a szent szövegek, nevek, imák feltöltődtek, és a használatuk megidézi lényünkbe azt a minőséget, amit mára már képviselnek.

Ré azonban a fentieket kiegészíti azzal, hogy vannak olyan héber és szanszkrit hangok, amelyek nem az emberiség behangolása által rendelkeznek erővel, hanem már „az idő és a tér előtt is erejük volt„. A ezeket a hangokat a mantrák egy csoportjának tekinthetjük (bidzsa mantrák). A következő bejegyzésben ezzel foglalkozunk és elsősorban a szanszkrit mantrák témakörét igyekszünk valamelyest megtárgyalni az Egység Törvénye könyvek alapján.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

« Régebbi bejegyzések Újabb bejegyzések »

Blog bejegyzések

Kapcsolatfelvétel

      © Az Egység Törvénye könyvek szerzői jogának tulajdonosa az L/L Research.

      Adatkezelési irányelvek ↑