Kategória: Választás (1 / 2 oldal)

Intuíció vagy racionalitás?

Intuíció vagy racionalitás. Két ellentétes működési mód, mely látszólag összeférhetetlen, összeegyeztethetetlen. Mi a szerepük és melyik a „jobb”? Ebben a bejegyzésben ezt a témát vizsgáljuk meg az Egység Törvénye könyvek alapján.

Fejlődésünkhöz a harmadik denzitásban elengedhetetlen az elmeműködés, melynek két fő módja létezik: az intuitív (hívják jobb agyféltekés dominanciának is), illetve a racionális, elemző mentalitás (hívják bal agyféltekés dominanciának is).

Miért jött létre ez a kétféle működési mód?

19.11
Kérdező: Elmondanád nekem, hogy ez az új test komplexum miként felelt meg harmadik denzitású leckékre, s hogy melyek voltak ezek a leckék?

Ré: Ré vagyok. A harmadik denzitásnak egyetlen szükséglete van. Ez a szükséglet az öntudatosság. Hogy ilyenre képes legyen, a test kémiai komplexumnak alkalmasnak kell lennie az elvont gondolkodásra. Vagyis az alapvető szükséglet a racionális és intuitív gondolkodás kombinációja. Ez tünékeny volt a második denzitású életformákban, melyek nagy mértékig olyan intuíciók szerint működtek, amiknek a gyakorlatban kellett eredményt hozniuk.

A harmadik denzitású elme az információk olyan jellegű feldolgozására is képes, hogy elvont módon, és a túlélés szempontjából „haszontalannak” értékelhető módon gondolkodjék. Ez az elsődleges követelmény.

De vannak más fontos összetevők is: egy gyengébb fizikai hordozó kell, hogy az értelem használatát serkentse, valamint szükséges a társas komplexum már addig is jelen lévő tudatosságának fejlődése. Szintúgy fontos a fizikai ügyesség további fejlődése a kézre értve, ahogy test komplexumotoknak eme részét nevezitek.

A harmadik denzitásban ébredünk öntudatra. Az alacsonyabb denzitásokban inkább egyfajta egységtudat, „csordaszellem” vagy csoport-tudatosság létezik, önmagukra való reflexió nélkül. Ahhoz, hogy az öntudatosság megjelenhessen, képessé kell válnia egy egyénnek az absztrakt, elvont gondolkodásra, fogalomalkotásra, melyhez elengedhetetlen az intuitív és az elemző képességek kombinációja. Az ebből fakadó gondolkodásmód (pl. hogy ne csak arra gondoljak, hogy enyém legyen a zsákmányállat, vagy bármilyen más haszon vagy jólét) a materialista, vagy darwini gondolkodásmódból fakadóan értelmetlen, haszontalan és hátrányosnak tűnik a túlélés szempontjából. Ez a második denzitású gondolkodásmód nem alkalmas (és nem is méltó) a harmadik denzitású lényekhez, pl. emberekhez.

Vezessük tovább a gondolatmenetet a polaritások szempontjából.

49.3
Kérdező: Azon tűnődtem, hogy a bal és a jobb agyfélteke eltérősége valamiképp kapcsolódhat-e az önmagát szolgáló és másokat szolgáló polaritásokhoz. Tudnál tenni erről megjegyzést?

Ré: Ré vagyok. Agy fizikai komplexumotok féltekéi egyformák a gyenge elektromos energiában való használatukban. Polaritás szemszögéből az intuíciók és megérzések uralta entitás egyenértékű a racionális elemzés kormányozta entitással. Mindkét agyfélteke használható önös szolgálatra is és másokért való szolgálatra is.

A polarizáció szempontjából tehát mindkét működési mód megfelelő lehet.

Úgy tűnhet, hogy a racionális vagy elemző elmének talán több lehetősége van sikeresen követni a negatív irányultságot, abból az okból kifolyólag, hogy – felfogásunk szerint – a túl nagy rend lényegénél fogva negatív. Mindazonáltal ugyanez a képesség elvont fogalmak rendszerezésére és tapasztalati adatok kielemzésére kulcsfontosságú lehet a gyors pozitív polarizálódásban is. Általánosságban elmondható, hogy azoknak, akiknek az analitikus képességei vannak túlsúlyban, némileg többet kell dolgozniuk a sarkosuláson.

Az analitikus gondolkodásmódú egyének szeretnek megérteni dolgokat, a tényezők, részletek átgondolása után hoznak általában döntést. Ez az elemző hozzáállás – meglátásom szerint – azért jelent több lehetőséget a negatív irányultság (önmagukat szolgálók útja) kialakítására, mivel jelentős szintű tudatosság nélkül szinte lehetetlen elérni azt a rendkívüli negatív polarizálságot, ami az önmagukat szolgálók negyedik denzitásába való továbblépéshez szükséges (sokkal erősebb polarizáltság szükséges a negatív, mint a pozitív ösvényen). Továbbá aki elemez, figyel a részletekre, aprólékos, sokkal könnyebben észreveszi a hibát másokban és saját magában is. Ha „túl nagy a rend” valaki fejében vagy környezetében, nagyon könnyű észreveni, hogy a világban nem az van. Ezt pedig könnyű szóvá tenni és már haladunk is a negatív polarizáltság irányába. Végül pedig megjegyzendőnek tartom, hogy az önmagukat szolgálók útja az irányítás, a másokat szolgálóké pedig az elfogadás. Elemző, racionalizáló világlátással sokkal könnyebben jön az a gondolat, hogy valamit megváltoztassunk, megjavítsunk, mint az, hogy elfogadjuk azt.

Természetesen nem szabad túlzásokba esni. Ha valami hibás, rossz vagy bármilyen módon árthat másoknak, érdemes törekedni a megváltoztatására vagy megjavítására. Ha pl. a falból kilóg egy konnektor dugalj és áramütés-veszély állhat fenn, akkor azt érdemes megjavítani, nem pedig csak elfogadni, hogy „ez van”. Ré továbbá kijelenti, hogy az elvont fogalmak rendszerezésére és katalizátorok elemzésére való képesség rendkívül hasznos, sőt kulcsfontosságú lehet a gyors pozitív polarizálódásban. Ez hatalmas előny lehet, ha valaki tudatosan igyekszik polarizálódni a pozitív ösvényen. Érdemes azonban tudatában lenni az ezzel járó kritizáló, irányító hajlamoknak.

Az intuíció szerepe értesíteni az intellektust. Illúziótokban az intuíció szabadjára engedett érvényesülése hajlamos visszatartani az entitást a nagyobb mérvű polarizációtól az intuitív érzékelés szeszélyességéből adódóan. Amint láthatod, e kétfajta agyi struktúrát ki kell egyensúlyozni ahhoz, hogy az élettapasztalati katalizátor nettó összege a polarizálódás és megvilágosodás legyen, mivel az intuitív készség értékének a racionális elme általi elfogadása nélkül a megvilágosodásban segédkező kreatív aspektusok megfojtódnak. […]

Az intellektus az elménknek az egyik fő funkciója vagy része. Ez az a rész, amely kiértékel és dönt. Jönnek az érzelmek, események, katalizátorok és kiértékeli és eldönti, hogy fontos-e számára, foglalkozik-e vele vagy sem. Eldönti, hogy valami tetszik-e vagy sem. Eldönti, hogy így vagy úgy cselekedjünk-e. Az intuíció információforrás lehet az intellektus számára, azonban a legtöbb ember esetében ez az érzékelés „szeszélyes”. A tiszta intuíció rendkívüli képességet jelent, hiszen a magasabb szintekről képes információt behúzni lényünkbe, azonban nem szabad ezt összekeverni ábrándozással, vágyakozással vagy a szennyezett elme által „kiszínezett” képzelgéssel. Amennyiben a valódi intuíciót összetévesztjük valami mással, a polarizáció elmarad, mert nem a magasabb intuíció, hanem saját vágyaink, hajlamaink nézőpontjából fogjuk felfogni, kiértékelni és reagálni a katalizátorokra, még abban az esetben is, ha az intuíció ténylegesen megjelenne lényünkben. Ha azonban személyiségünket megtisztítjuk, az intuíció természetes módon kialakulhat, és az egyik legnagyobb erősségünk lehet.

Ré felhívja figyelmünket a racionális- és az intuitív elme kiegyensúlyozásának fontosságára. Általában kijelenthető, hogy mindannyiunk vagy így vagy úgy hajlamosabb inkább működni.

Ha a racionális elme butaságnak, képzelgésnek, vagy értéktelen dolognak véli az intuíciót, vagy épp fordítva, az intuíció mentén mindenféle tudatosságot és racionalitást mellőzve működünk, valószínűsíthetően nem fejlődni fogunk. Analitikus gondolkodásmód esetén maradunk a tisztán logika, az érthető dolgok, a dogmák és a „hiszem, ha látom” hozzáállásnál, pedig a világ jóval több, mint amit a behatárolt elménkkel és érzékszerveinkkel képesek vagyunk felfogni. A másik esetben pedig a még meg nem tisztult elméhez kapcsolódó intuitív gondolkodásmód „szeszélyei” mentén tudatosság nélkül, valódi, magasabb rendű célok nélkül élünk és döntünk. Végül éveink csak leperegnek, hiszen a „megvilágosodásban segédkező kreatív aspektusok megfojtódnak”. Mindkettő aspektus fontos, érdemes lehet tehát tudatosan fejleszteni és kombinálni őket.

74.10
Kérdező: Mármost, a személyiségbeli önfegyelmezést egy mindenek fölé tornyosuló munkaként látom bárki előtt, aki az evolúció folyamatával tudatosan tisztába került. Igazam van-e ezzel a kijelentéssel?

Ré: Ré vagyok. Meglehetősen.

Érdemes lehet a számunkra kevésbé begyakorlott működési móddal is foglalkozni, tanulmányozni és komolyan venni. Így, szép lassan, idővel beéljük a másikat is, és elmeműködésünk kiegyensúlyozódik, mely a másokat segítő, gyakorlatias, józan ész által jóváhagyott magasabb rendű intuíciók megvalósítási eszközévé válhat.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Van segítség, csak kérni kell

Ebben a bejegyzésben egy olyan témát szeretnénk felvetni, amely ismeretében nem lepődünk meg, ha a fejlődésünk során, személyes szellemi evolúciós utunkon haladva akadályokba, nehézségekbe ütközünk. Miért és mit tehetünk ilyen helyzetben? Ezt a témát már többször felvetettük, azonban érdemes folyamatosan figyelmünkben tartani, mind a jelenséget, mind a lehetséges kezelési, megoldási módját.

Röviden ismételjük át, mit is értünk a Zavar Törvényén vagy másképp szólva a Szabad Akarat jelentőségén. A témában több bejegyzés és videó is készült (pl. Teremtéselmélet. Szabad Akarat, Szeretet, Fény. A Szabad Akarat elfogadása érdemes lehet átnézni azokat is, ha a következő gondolat kevés lenne.

Ré úgy fogalmaz, hogy a Szabad Akarat az Egy Végtelen Teremtő elsődleges „torzulása”, másként fogalmazva a Teremtőből közvetlenül származik le, elsődleges jellemzője. A Teremtő minden megismeréshez, tapasztaláshoz teljes döntési szabadságot ad, nem szól bele, hogy valaki milyen irányba fókuszál, milyen irányba fejlődik, milyen tapasztalatokat él meg. Ez az Szabad Akarat joga mindannyiunknak, hiszen a Teremtő rajtunk keresztül tapasztalja meg a Teremtést. Előfordulhat, hogy ezzel a gondolattal nem értünk egyet, vagy nem így tapasztaljuk, azonban érdemes belegondolni, ha mindenkinek van szabad akarata, akkor mások dönthetnek úgy is, hogy másokat korlátoznak a Szabad Akaratukban. Illetve a saját tetteinknek is lehetnek olyan következményei, melyek korlátoznak bennünket, csak már nem feltétlenül emlékezünk rá (karma).

Azt próbáljuk meg most körbejárni, hogy min múlik, hogy a másokat szolgáló Szabad Akaratunkkal szembekerülő tényezők hogyan tudnak megnyilvánulni és mit tehetünk egy ilyen helyzetben.

A kérdéshez háttérinformációként annyit fűznék hozzá, hogy a Ré-vel kapcsolatban lévő csoport tagjai, akik az Egység Törvénye könyveket írták, is elkezdtek tapasztalni egyfajta ellenerőt, ami saját segítő szándékukat gátolta. A kérdésben az Orion entitás egy ilyen másokat segítő szándékot gátló ellenerő.

72.7

Kérdező: Egy igen fontos vezérelvre bukkantunk itt most, úgy gondolom, az Egység Törvénye szempontjából. Azt jelentetted ki az imént, hogy az egyén magatartása mindenek feletti jelentőségű abban, hogy az Orion entitás sikeres lehessen. Elmagyaráznád, kérlek, miként működik ez az elv az Egység Törvénye szemszögéből, miért kimagasló jelentőségű az entitás hozzáállása, és miért tesz ez lehetővé közbelépést az Orion entitás számára?

Értelmezzük a választ részenként.

Ré: Ré vagyok. A Zavar Törvénye avagy Szabad Akarat végképp mindenek feletti a végtelen teremtés működésében. A szándéknak ugyanolyan intenzitású vonzása van az ellentétes pólusra, mint amilyen a szándék vagy vágy intenzitása.

Ez egy nagyon fontos tényező, amit érdemes figyelemben tartanunk. Amennyiben bennünk megjelenik egy szándék, pl. jobb hellyé akarjuk tenni a világunkat, akkor ez egy ugyanolyan intenzitású vonzást nyilvánít meg az ezzel ellentétes pólusra, erőkre, mint maga a vágyunk. Tehát, természetes módon nehézségekkel, ellenszándékkal, akár rosszindulattal találkozhatunk, miközben a világot jobb hellyé próbáljuk tenni. Ez az ellenerő egyenesen arányos saját szándékunk erejével. Ha felületesen próbálkozunk, akkor eleinte csak „gyengébb” ellenerő jelenik meg, pl. lustaság, lelkesedés hiánya, egyéb „fontos” elfoglaltságok, stb. Ha ennek ellenére egyre inkább kitartunk, számíthatunk arra, hogy nagyobb kihívások is megjelenhetnek.

Ezért azok, akiknek vágyai sekélyesek vagy múlékonyak, röpke összeállításait tapasztalják meg csupán annak, amit mágikus körülményeknek lehetne talán nevezni.

Minél erősebb a szándékunk, minél inkább kitartunk a választott céljaink mellett, annál inkább tapasztalunk „mágikus körülményeket”. Számíthatunk arra, hogy olyan dolgokat tapasztalunk, amit korábban elképzelhetetlennek, lehetetlennek tartottunk, mind pozitív, mind negatív értelemben. Ha vágyaink múlékonyak, akkor hamar feledésbe merülnek a varázslatos pillanatok is és kialhat a láng, amiről korábban úgy véltük, életünk értelme és tengelye.

Van egy fordulópont, egy forgáspont, mely elfordul, mikor egy elme/test/lélek komplexum a szolgálatra hangolja be az akaratát. Ha ez az akarat és vágy mások szolgálata, akkor az ennek megfelelő polaritás aktiválódik. E csoportnak a helyzetében három ilyen akarat működik egyként a közvetítővel, a szolgálati hűség – mondjuk úgy – központi álláspontjában. Ez olyan, amilyennek a munka egyensúlyához és a kontaktus fennmaradásához lennie kell. A mi vibrációs komplexumunk szintén egy irányba mutató ezekben a munkákban, és a szolgálati vágyunk is bizonyos fokú tisztasággal bír. Ez hozta létre az ellentétes pólus általatok tapasztalt vonzását.

A csoport tagjai, akik Ré-vel kapcsolatban voltak, mások szolgálatáért végezték kutatásaikat, munkájukat évtizedeken át. Mivel a csoport őszintén segíteni és szolgálni kívánt, ezt tette lehetővé, hogy Ré, mint a másokat segítő, jóindulatú forrás a csoport számára rendelkezésre állhasson, azonban ugyanez a vágy tette lehetővé azt is, hogy egy önmagukat szolgáló pólus is megjelenjen. A pólusokról és jelentőségükről a Polaritások és Választás videóban vagy a Választás kategóriában tudakozódhatunk részletesebben.

Megemlíthetjük, hogy a szabad akarat egy ilyetén konfigurációjának, mások szolgálatával egy irányba mutatóan, a fény erők nagy tömegének riadóztatására is adott a lehetősége. Ez a pozitív fény erő azonban szintén a szabad akarat hatálya alatt működik, és segítségül kell hívni. Mi nem beszélhettünk erről és nem vezethetünk benneteket, mivel ennek a kontaktusnak a természete olyan, hogy a szabad akaratotok tisztasága mindenek előtt megőrzendő. Ennek következtében viszontagságokon küzditek keresztül magatokat, közben felfedezve ama hajlandóságokat, melyek segítségetekre lehetnek.

Ré egy nagyon fontos kiegészítést teszt ebben a válasz utolsó részében, mely biztató és megnyugtató lehet számunkra. A másokat szolgáló, jótékony, magasabb erők ugyanúgy megjelenhetnek, azonban ezt kérnünk kell. Az ok az, hogy ezen erők számára a szabad akarat tiszteletben tartása szintén elsődleges, hiszen ők nem önmagukat szolgálják, nem saját akaratukat akarják másokra erőltetni, így amíg nem kérjük, nem tehetik azt, hogy segítő erőként megnyilvánuljanak számunkra. A szabad akarat megelőzi a szeretetet, vagyis, nem lehetséges valódi szeretet a szabad akarat tiszteletben tartása nélkül. Több bejegyzésben foglalkoztunk már ezzel a témával is pl. Szabad Akarat elfogadása, tehát kérnünk kell a segítséget, ha szükségünk van rá. Erre sokféle mód van, kinek mi áll közel a személyiségéhez, például imádság, elvonulás, meditáció, különféle keleti- és nyugati szertartások, stb. Az imádságról és meditációról is született már bejegyzés.

Összefoglalva a fenti gondolatokat, szellemi útkeresésünk és fejlődésünk során a másokat szolgálók útján számíthatunk az ellentétes, akadályozó erők megjelenésére. Ez természetes velejárója annak, hogy haladunk. A megjelenő erők nagysága egyenesen arányos azzal a vággyal, intenzitással, amellyel haladunk az úton. Másképp szólva, próbára fognak tenni bennünket, hogy valóban abba az irányba akarunk-e haladni. Soha nem vagyunk azonban egyedül, a másokat szolgáló segítő erők rendelkezésünkre állnak, azonban kérnünk kell segítségüket. Ezt érdemes észben tartani és élni vele, amennyiben nehézségekkel találkozunk.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Illúzió az illúzióban

Az elmúlt évtizedekben egyre inkább életünk részé váltak a digitális világ eszközei. A múlt század közepétől gyorsult a folyamat, először a rádió, majd a televízió és a vezetékes telefon. Az elmúlt 30 évben szép lassan a számítógépek és az internet is életünk részévé váltak, majd az okostelefonok. Manapság már elképzelhetetlen a kapcsolattartás, az üzleti élet, az információ megszerzése ezen digitális eszközök nélkül. A digitális eszközök használói számára pedig felépítettek egy digitális világot, melyben megtalálhatunk szinte mindent, amire vágyunk, akárcsak a fizikai világunkban. Milyen hatással van ez szellemi fejlődésünkre?

Az Egység Törvénye könyvekben is szóba kerül ez a téma. Az alábbi kérdést 1981-ben tette fel a kérdező. Akkor még nem voltak személyi számítógépek, okostelefonok, sőt még internet sem.

34.12

Kérdező: Meg tudnád adni ugyanazt az ismertetést, mint amit […] az én és a kütyük, játékok stb.- találmányok kapcsolatára is?

Ré: Ré vagyok. Ebben az adott esetben újra csak – legnagyobb részt – a narancs és citrom energiaközpontokra koncentrálunk.

Egy negatív értelemben a népetek közti sok ketyere – azok, amiket a kommunikációs eszközeiteknek mondotok, és más figyelemelterelő kikapcsolódások, például a kevéssé versenyszellemű játékok – tekinthetők úgy, hogy az elme/test/lélek komplexum tétlenségét előidéző torzulással rendelkeznek, hogy így a citrom és narancs sugár aktivitása nagyon legyöngül, gondosan lecsökkentvén ezzel a végül-aztán zöld színű aktiválódás lehetőségét is.

Más szerkentyűitek tekinthetők olyan eszközöknek, melyekkel az entitás felfedezheti fizikai-, elme- vagy néhány kevés esetben lelki komplexumának képességeit, s ezzel aktiválni képes a narancsszín sugarat abban, amit a csapatsportjaitoknak mondotok, vagy más masinákban, úgymint a közlekedési eszközeitek. Ezek tekinthetők a hatalom érzésének tanulmányozási eszközeként is, mely konkrétabban a mások feletti hatalom, vagy pedig egy csoport hatalma más-ének egy másik csoportja felett.

A válasz első felében Ré úgy tekint a már a 80-as években rendelkezésre álló ketyerékre, hogy azok lecsökkentik az alsó energiaközpontok aktivitását és ebből következően a zöld szín aktiválódás lehetőségét is. Ez egy igen jelentős gondolat. Addig amíg a televízió, internet, közösségi oldalak, sorozatok előtt ülünk, nem kapcsolódunk másokhoz személyesen. Csökken a katalizátorok száma, így a polarizáció lehetősége is. Amennyiben beragadunk az első energiaközpont szintjén, vagyis csak magunkkal foglalkozunk, nem fog tudni felemelkedni a belső energia a szívcsakra (zöld energetikai központ) szintjére. A zöld és magasabb energiaközpontok megébredése, aktiválódása nélkül lehet ugyan élni, és tömegek élnek is így, azonban a választás meghozatalához szükséges ezen szint aktiválása, amennyiben mások szolgálata mentén kívánunk továbblépni a negyedik denzitásba. Erről a témáról bővebben is olvashatunk ezen az oldalon.

A válasz második fele utal arra, hogy ezen eszközök, kütyük, ketyerék valamelyest használhatóak az önmegismerési úton. Ezenkívül képes lehet aktiválni az alsó energiaközpontokat is, amennyiben megfelelően használjuk őket. A narancs- és citromszín energiaközpont másokkal való bensőséges vagy hivatalos viszonyulásunk szintje. Ezen kütyük használata során másokkal tudunk kommunikálni, másokkal játszani, vagy például valamilyen közlekedési eszközben (pl. autó, vonat) közlekedni, mely eredményeképpen másokkal találkozunk, kapcsolódunk. A válasz nem minősíti, hogy ez önmagunk vagy mások szolgálata irányába polarizál, vagyis használhatjuk mindkét irányú polarizálódásra. Pl. ülünk egy közlekedési dugóban az autóval, és lehetünk idegesek, kiabálhatunk másokkal, szidhatjuk őket, vagy lehetünk türelmesek, hallgathatunk felemelő zenét, előadást a dugóban, vagy beszélgethetünk útitársainkkal.

Tehát önmagában nézve ezek az eszközök, kütyük szellemi fejlődésünk nézőpontjából lehetnek hasznosak és haszontalanok is, attól függően, hogy hogyan és mire használjuk őket. A következő kérdésben a kérdező arra kíváncsi, hogy társadalmi szinten milyen hatása van az egyénekre nézve ezeknek az eszközöknek. Ne feledjük, a kérdés 1981-ben hangzott el, az akkor elérhető eszközökre, elsősorban a televízióra vonatkozóan.

34.13

Kérdező: E katalízis szempontjából nézve a televíziónak mi az általános, átfogó hatása a társadalmunkra?

Ré: Ré vagyok. Anélkül, hogy semmibe vennénk sokak zöld színű igyekezetét, hogy e médiumon keresztül olyan információkat, igazságokat és szépséget kommunikáljanak, amelyek hasznosak lehetnek, muszáj rámutatnunk, hogy e készülék összhatása a figyelemelterelődés és az alvás.

A televízió mellett ma már az internet, közösségi oldalak, online videócsatornák, okostelefonok is megjelentek, amelyek előtt jelentős mennyiségű időt tölt az emberiség. Noha kétségtelen, hogy ezen eszközöket fel lehet használni a oktatásra, szolgálatra, tanításra, szeretet és kommunikáció megosztására, elaltató és figyelemelterelő hatásuk a 80-as évek óta vélhetően sokszorosára erősödött.

Végtelen számú TV csatorna, online videó, közösségi oldal, játékprogram, filmsorozat áll rendelkezésünkre a mai világban, melyek túlzásba vitt használata oda vezethet, hogy nem lesz időnk, kedvünk, érdeklődésünk arra, hogy valódi keresőkké váljunk. Fogalmazhatunk úgy is, hogy beleragadhatunk a digitális világba. Ha elfogadjuk azt, hogy ahol most élünk, az sem a végső valóság, akkor fogalmazhatunk úgy is, hogy az illuzórikus világ illúziójába kerülünk. Nem biztos, hogy ezután marad érdeklődésünk, időnk, kedvünk például a régi tanítók könyveit, a szentírásokat, szépirodalmi műveket olvasni. Lehet, hogy elmulasztjuk tanulmányozni azokat a területeket, amelyekhez tehetségünk lenne. Sőt extrém esetben akár el is idegenedhetünk a fizikai világunktól és egész életünket a virtuális, digitális világban tölthetjük el. A szabad akarat nézőpontjából ez rendben is van, azonban az, hogy most vagyunk itt a harmadik denzitásban nem véletlen. Okkal vagyunk itt. A korszakváltás című bejegyzésben tárgyaltuk már a következő választ:

33.12

Ré: […]

A szüret idejére azok helyeződtek testbe, akiknek legjobb esélyük van az élettapasztalatok felhasználására a begyűjthetővé váláshoz.

Jelenleg van a betakarítás időszaka, a korszakváltás, a „vizsgaidőszak”, amikor meg kell történnie a választásnak és továbbléphetünk a magasabb denzitásokba. Azoknak, akik a valóság felé törekednek, érdemes lehet ezt az időszakot nem „alvásra” vagy kevésbé fontos tevékenységekre szánni, hanem igyekezni, hogy életünk során amennyire csak lehetséges polarizálódjunk, így vagyis távolodjunk az illúziótól és amennyiben érdemesekké válunk, egy denzitással közelebb kerüljünk a valósághoz, az Egy Végtelen Teremtőhöz.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Háborús helyzet, mint katalizátor

Az Egység Törvénye könyvek szerint a katalizátorok felosztásában a „háború és a háborús hírek” egy önálló fejezetet képvisel a nem megnyilvánult énhez tartozó katalizátorok csoportjában (lásd 33.15). Mint minden katalizátorral, ezzel a fajtával is akkor járunk el megfelelően, ha spontán módon, énünkből jövő, hiteles válaszokat adnunk rá. (lásd 42.9). Ebben a cikkben így arra a kérdésre igyekszünk most választ találni, hogy mi is lehet a megfelelő hozzáállás részünkről annak a szomorú háborús konfliktusnak a kapcsán, amely szomszédunkban zajlik jelenleg, amennyiben a másokat szolgálók irányába szeretnénk polarizálódni.

34.14
Kérdező: Megadnád még ugyanezt az ismertetést, mint amit most kaptunk (a televízió általános, átfogó hatása a társadalomban), az énnek a háborúval vagy háborús hírekkel való kapcsolata szempontjából is?

Ré: Ré vagyok. Láthatjátok ezt a készülékeitekkel való kapcsolatban. A háború-én viszony alapvető érzékelés az érlelődő entitásnál. Nagy az esély felgyorsulni bármelyik óhajtott irányba. Polarizálódhat negatívan harcias jegyek bármilyen okból kifolyó magára vételével. Háborús helyzetben találva magát polarizálódhat némileg a pozitív felé a narancsszín, a sárga majd pedig a zöld aktiválásával hősies – ha nevezhetitek így – tetteket fölvállalva más-ének tudat/test/lélek komplexumának megóvásáért.
Végül pedig polarizálódhat nagyon erősen a negyedik sugár (szív csakra) felé az általános érvényű szeretet vezérelvének kinyilvánításával teljes rovására bármely harcias cselekménybe bocsátkozás felé vett torzulásnak. Ilyen módon az entitás tudatos lénnyé válhat idő/teretek igen röpke tartama alatt. Ez annak tekinthető, amit ti traumás előmenetelnek mondanátok. Megjegyzendő itt, hogy entitásaitok körében az összes előmenetelek nagy százaléka tartalmaz traumát katalizátorként.

A válaszból megtudhatjuk, hogy a háború alapvető érzékelés mindannyiunknál. Valamennyien tapasztaltuk már valamilyen formában. Elsősorban nem egy korábbi életre gondolok, hanem valamennyien voltunk már „háborúban” önmagunkkal, ismerősökkel vagy tanárunkkal, főnökünkkel. A háború hatására gyorsíthatunk fejlődésünkön is. Értelemszerűen, ha beállunk a háborúba és pusztítjuk a másikat, annak negatív (önmagunkat szolgáló) polarizáció az eredménye. Azt hihetnénk talán, hogy ugyanilyen határozottan polarizálódunk a másokat szolgálók irányába, ha másokat megvédünk, megóvunk vagy akármilyen módon „igazunk van” és ezért hősies cselekedetet hajtunk végre. Azonban az ellenség is ember, a Teremtő egy megnyilvánulási formája és akár „igazunk van”, akár nincs, a harcban való részvétel nem polarizálhat jelentősen a másokat szolgáló irányba.

A békére, szeretetre való törekvés lehet az egyetlen hozzáállás amennyiben a másokat szolgálók irányába kívánunk elmozdulni. Ré megfogalmazásában nagyon erős annak az elmozdulása a pozitív ösvényen, aki az általános érvényű szeretetet nyilvánítja ki, szemben bármilyen harcias megnyilvánulással. Például a filmekben bemutatott szuperhősök, akik halomra pusztítják az ellenséget, jó esetben is valószínűsíthetően csak minimálisan polarizálódhatnak a mások szolgálata irányába, hajtsanak is végre akármekkora hőstettet.

33.11

Kérdező: Ez a film („A kilencedik alakzat” című mozifilm) vászonra vitte pont ezt a gondolatot, amelyről most itt beszélünk. Az entitásnak, az ezredesnek döntést kellett hoznia a fenti kérdésben. Látva a filmet, az ő polarizációján gondolkodtam. Be is adhatta volna a derekát – hogy úgy mondjam – a negatív erőknek, de ő ehelyett a barátja megvédését választotta. Meg tudjátok-e becsülni, hogy mi sarkosít pozitívabban: megvédeni a pozitívan orientált entitást, vagy pedig tűrni a negatívan orientált entitások elnyomását? Megválaszolhatod ezt egyáltalán?

Ré: Ré vagyok. Ez a kérdés látókörébe veszi a sajátotokon kívül a negyedik denzitást is, és a rá adható válasz talán legjobban a Jehoshua nevű entitás cselekedetén érzékelhető, akit ti Jézusnak hívtok. Ezt az entitást a barátai akarták megvédeni. Az entitás emlékeztette barátait, hogy tegyék el a kardot. Az entitás ezután átadta magát, hogy fizikai halálra ítéljék.
A késztetés, hogy a szeretett másik-ént védelmezze, végigkíséri az egész negyedik denzitást, mely az együttérzésben bővelkedő létszint. Ettől többet nem mondhatunk, de nem is szükséges.

A negyedik denzitásba való továbblépéshez itt és most, a harmadik denzitás végén meg kell hoznunk a választást, hogy a másokat- vagy az önmagukat szolgálók útján kívánunk továbbhaladni. Ez a választás nem egy gondolat vagy egy döntés, hanem tetteink megnyilvánulásain keresztül mérettetik meg. Ha tetteink több mint 50%-a mások szolgálata mentén történik, továbbléphetünk a következő szintre (a negyedik denzitásba) a másokat szolgálók útján.

A negyedik denzitásban a pozitív (másokat szolgáló) entitások sorakoznak fel az önmagukat szolgálókkal szemben, pont azért, hogy a negyedik és alacsonyabb szinten lévő másokat szolgáló lények ne maradjanak védelem nélkül. Talán hallottunk már a mennyei- és pokoli seregek csatáiról. Az Egység Törvénye könyvekben találhatunk erre vonatkozóan kérdés-válasz párokat, hogyan is zajlanak ezek a csaták, ebben a bejegyzésben azonban arra szeretnénk fókuszálni, hogy itt és most mi, harmadik denzitású emberek mit tehetünk.

Amennyiben egy ember segítségünkre szorul, helyénvaló lehet segítő kezet nyújtani. Amennyiben egy ember védelmet kér, helyénvaló lehet védelmet nyújtani számára. Semmilyen esetben nem gondolom helyénvalónak semmilyen harcias megnyilvánulást, legyen az uszítás, propaganda, pletykálás, vagy a harcias tevékenységek bármilyen más formája.

A keleti hagyományok szerint háromféle szinten lehetséges segíteni. A testi szinten aki segítségre szorul, segíthetünk étellel, ruhával, fedéllel a feje fölé, stb. Aki érzelmi (energetikai testi) szinten szorul segítségre, azt meghallgathatjuk, megvigasztalhatjuk, biztathatjuk, bátoríthatjuk. Aki pedig tudati szinten igényel segítséget, tanulni szeretne, annak adjunk tanítást a szeretetről, egységről, vagy irányítsuk egy olyan tiszta forráshoz, akitől/amitől mi magunk is képesek vagyunk tanulni.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

Védelem a nehéz időkben

Úgy láthatjuk, jelenleg nehéz időket élünk. Jelen, katalizátorokkal teli időszakunkban mind az önmagukat szolgálók, mind pedig a másokat szolgálók jelenléte, munkássága megtapasztalható, érzékelhető. A feledés fátyla hatására nem láthatunk rá a másik ember (másik énünk) valódi szándékára és ezért sokunk számára érthetetlennek és zavarosnak tűnik a jelen időszak. Milyen értékek és hozzáállás lehet a megfelelő, mely az Egység Törvénye könyvekben található filozófiával összhangban van, illetve létezik-e bármiféle védelem, mellyel magunkat felvértezve megtarthatjuk az egyensúlyi állapotunkat?

Miért van egyáltalán szükség a feledés fátylára?

82.22

Kérdező: Akkor, minthogy az egyedüli lehetőség ebben az adott időben [amikor még nem létezett a Feledés Fátyla], ahogy én látom, a mások szolgálata felé polarizálódás volt, abból amit elmondtál, azt kell feltételezzem, hogy jóllehet mindenki tisztában volt ezzel a másokat szolgáló szükséggel, mégis képtelenek voltak elérni azt. Mi volt az elmekonfigurációja az akkori elme/test/lélek komplexumoknak? Tudatában voltak a polarizáció szükségességével, vagy nem tudtak róla? És ha igen, akkor miért esett oly nehezükre az érettségihez szükséges mértékben másokat szolgálni, amikor ez volt az egyedüli lehetséges polaritás?

Ré: Ré vagyok. Vedd fontolóra, ha tetszik, hogy a mennyei boldogságban élők – miként hívjátok e torzulást – hajlamosak kis sürgetést érezni a helyzetükön változtatni vagy jobbítani. Ez következik abból az elme/test/lélekből, amely nem komplex. Van lehetőség a más-ének szeretetére és szolgálatára, de az énben benne van a Teremtő ellenállhatatlan tudatossága. A Teremtővel való kapcsolat akár a köldökzsinór. A biztonságérzet teljes. Ennélfogva semmilyen szeretet nem rettentően fontos, semmilyen fájdalom nem szörnyen rémisztő, semmi erőfeszítést nem tesznek hát a szeretetért való szolgálatra, vagy hogy előnyre váltsák a félelmük.

Az előző oktávban (teremtési ciklusban) még nem létezett a feledés fátyla, mely a harmadik denzitás lényei számára eltakarja az aktuális inkarnáció előtti és utáni életeket, a Teremtő közvetlen megtapasztalását és végtelen szeretetét, a másik énünkkel (másik emberrel) való azonosságunk tudatosságát.

A feledés fátyla hatására bármilyen katalizátor hatása jelentősen felerősödik, mivel érzelmeink sokkal erősebben jelennek meg. Félelem, odaadás, szeretet, düh, frusztráció, stb. Mindezek sokkal „halványabban” megélhető érzések lennének, amennyiben a Teremtő tudatossága énünkben teljesen jelen lenne. A fátyol nélkül úgy érezzük, nincs tökéletes biztonság, nincs garancia semmire, ezért megéléseinknek, félelmeinknek, örömeinknek nagy jelentőséget tulajdonítunk. Ennek eredményeként sokkal inkább képesekké válhatunk polarizálódni az általunk választott pólus irányába.

Milyen tetteket, tevékenységeket lehet érdemes megfontolni vagy megvalósítani ebben az időszakban?

14.14

Kérdező: Származna most előnye a bolygó népének abból, ha befejeznék ezt az [általános élettartam meghosszabbító] gépet?

Ré: Ré vagyok. A szüret most van. E ponton nincs értelme erőfeszítéseket tenni eme torzulások mentén a hosszú élettartam irányába, annál inkább az önvaló keresése felé irányuló torzulások bátorítására, mivelhogy ez a szív, mely világosan az ibolyaszín energiamezőben lakozik, lesz meghatározója minden egyes elme/test/lélek komplexum szüretének.

A válasz alapján kijelenthetjük, hogy az Önvaló keresése felé irányuló tetteknek van egyedül igazán értelme jelenleg. A Teremtő felé törekedhetünk, tanulhatunk és haladhatunk bárhogyan, ahogyan tudunk. Erre számtalan út létezik, néhány példa: jóga, zen, kereszténység, vagy bármi, ami a Teremtőhöz, magunkhoz, „befelé” vezet. Polarizációnknak érdemes a betakaríthatóság felé elmozdulnia, mivel jelen időszak a betakarítás időszaka. Mindannyian, akik most itt vagyunk, azért vagyunk itt, hogy növeljük azon lények számát, akik továbbléphetnek a következő denzitásba, illetve, hogy mi magunk is jelen életünk végén, megfelelően polarizálódva továbblépjünk.

32.1

Kérdező: […] Mit tehetünk azért, hogy megvédjük magunkat a torzító befolyásoktól? Van erre szertartás vagy meditáció?

Ré: Ré vagyok. Habár szimpatizálunk a hőn áhított vággyal, hogy szolgálatotokra legyünk abban, amit a kérdés jól példáz, válaszunkat behatárolja a Zavar Útjának torzulása. Elmondunk néhány általános dolgot, melyek segíthetnek az ügyben.

[…] a pozitív ösvény járói számára negatív avagy erőtlenítő befolyások elleni védelem módozatait ez az instrumentum már igen nagy mértékig fölvonultatta. Gondoljátok csak végig, milyen esélyeket adtak ezen adott események a negatív befolyásoknak az instrumentumba belépni. Az instrumentum egyedüllétekor és más-éneket érintő tettei közben a Teremtőre gondolt, folyamatosan dicsőítve és hálát adva a Teremtőnek a megélt tapasztalataiért. Ez cserébe olyan energiák kisugárzását tette lehetővé ezen adott entitásnak a másik énje felé, hogy katalizátorává váljék a másik én ama képessége megnyitásának és megerősítésének, hogy az egy pozitívabban sarkosult állapotában működjék. Tehát olyan védelmet láthatunk itt, ami igen egyszerű. Adj hálát minden pillanatért. Lásd énedet és más-énedet a Teremtőként. Nyisd ki a szíved. Mindig ismerd a fényt és magasztald. Ez minden szükséges védelem.

Az instrumentum (Carla) képes volt akkor is hálával és szeretettel fordulni a Teremtő felé, amikor nehéz tapasztalásai voltak. Az Egység Törvénye könyvekben bővebben olvashatunk ezekről, a lényeg azonban az, hogy bármilyen tapasztalást is éljünk meg, ha tisztában vagyunk vele, hogy a Teremtő szeretete nem csökken, a megélt tapasztalatok hasznunkra vannak, képessé válhatunk mind magunk, mind mások számára olyan katalizátorrá válni, mely segítségével a másokat szolgálók irányába polarizálódhatunk mi magunk és mások is.

A hála egy rendkívül erős érzelem, mely kiüthet elménkből minden negativitást. Érdemes kipróbálni, hogy találjunk 10-20 vagy még több dolgot életünkben, amiért azonnal hálásak lehetünk. Bizonyára találunk ennyit, sőt, sokkal többet is találhatunk, hiszen akár életünk minden pillanatáért hálásak lehetünk. Lássuk Önmagunkat és másokat mint a Teremtő. Mindannyian ugyanannak az Egy Végtelen Teremtőnek egyedi megnyilvánulásai, tükröződései vagyunk. A Teremtő pedig Önmagát tapasztalja, ismeri meg életünk tapasztalásain keresztül. Nyissuk ki szívünket, ismerjük fel a fényt és adjunk hálát. Ez a mentális konfiguráció, ez a rezgésszint megadhat számunkra minden szükséges védelmet.

95.24

Kérdező: Ezt a kijelentést a következőképp értelmezem magamnak: Ha a Tudat Tapasztalata [a Tarot 4. lapja] a jobb oldali ösvényt elegendőképp kiválasztotta, hogy a jobboldali ösvény kiválasztásában a tökéletes tisztaságot megközelítette, akkor a baloldali katalizátor hatásaitól való teljes áthatolhatatlanságot is megközelítette ezzel. Ez így van?

Ré: Ré vagyok. Ez pompásan éleslátó. Azon keresőnek, aki tisztán kiválasztotta a másokat szolgáló ösvényt, bizonyosan nem lesz kézzelfogható változékony inkarnációs létélménye. Illúziótokban nincs külső menedék a gyors és kegyetlen katalizátor kitöréseitől, felindulásaitól és viharától.

Azonban a tisztáknak, minden, amivel csak szembetalálkoznak, az Egy Végtelen Teremtő szeretetéről és fényéről szól. A legdurvább csapást is felkínált kihívások és eljövendő lehetőségek légkörében szemlélik. Így aztán a nagy fényfáklya jó magasra van tartva egy ilyenvalaki felett, hogy valamennyi értelmezés a fény által védelmezettnek legyen tekinthető.

Az Egység Törvénye könyvekben Ré számtalanszor megemlíti, hogy a legnagyobb védelem a szeretet. „Folytassátok szeretetben, dicsőítéssel és hálaadással a Teremtőnek. Tanulmányozzátok a korábbi anyagot. A szeretet a nagy oltalmazó.63.5; „A legnagyobb oltalom, mint mindig, a szeretet.64.21; „Megemlíthetjük, hogy a torzulás a szeretetre – miként nevezitek e spirituális/érzelmi komplexumot –, amit ez iránt az entitás iránt mindegyikőtök érez, segítségül lesz akár kifejeződik ez, akár megnyilvánulatlan marad, hisz nincs is nagyobb védelem a szeretetnél.75.2.

Ugyanez a gondolat többek között a Bibliában is megtalálható. Például, János 1. levele 4-ik rész: „A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: a ki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.János 4:18.

A szeretet tehát a legnagyobb védelem a másokat szolgáló úton. Érdemes a szeretetet választanunk, akármilyen katalizátorral is szembesülünk életünk során. A szeretet, a hála és odaadás kiűzi elménkből azokat a rezgéseket, melyek negatív hatással lennének fizikai és szellemi egészségünkre, boldogságunkra.

Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.

« Régebbi bejegyzések

© Az Egység Törvénye könyvek szerzői jogának tulajdonosa az L/L Research.

Adatkezelési irányelvek