Hit és Tapasztalás

február 16, 2025 /

Hétköznapjainkban, és kiemelten a nehéz időkben szükségünk van hitre, bátorságra, energiára, kitartásra, nemcsak hogy fejlődjünk, hanem hogy egyáltalán szinten maradjunk. Ebben a bejegyzésben arra igyekszünk egy nézőpontot adni, hogy a másokat szolgálók útján hogyan haladjuk meg saját korlátainkat, ezáltal a mások számára lehetőleg pozitív katalizátorokká váljunk. Személyes fejlődésünk példa lehet mások számára.

61.9
Kérdező: Ez rámutat a fizikai testet öltés rendeltetésének lényegére, úgy vélem. Mégpedig arra, hogy saját gondolati folyamataid révén érkezz el egy meggyőződéshez, problémák megoldásával és megértésekkel egy teljesen elfogulatlan vagy teljesen szabad szituációban, bármiféle bizonyíték nélkül, vagy bármi olyasmi nélkül, amit bizonyítéknak tekintenél, ahol a bizonyíték önmagában egy nagyon szerencsétlen szó. Kibővítenéd a gondolatomat?

Ré: Ré vagyok. Véleményed elegáns, bár kissé zavaros a szubjektív ismeretek kifejezte szabadság, és a szubjektív elfogadás kifejezte szabadság közötti kapcsolataiban. Jelentős különbség van a kettő közt. Ez nem az ismeretek dimenziója, még szubjektíven sem, a kozmikus és egyéb beáramlások áttekinthetőségének hiánya folytán, amik kihatással vannak minden egyes szituációra, amelyik katalizátort állít elő.

A szubjektív elfogadása a pillanatban rejlőnek, és a szeretet meglátása ama pillanatban – ezek jelentik a nagyobb szabadságot. A bizonyíték nélküli szubjektív ismeret bizonyos mértékben szegényke barát, mivel bármennyi információt gyűjtesz is össze, a harmadik denzitást alkotó torzulások folytán mindig lesznek anomáliák.

A válaszban néhány igen fontos gondolat található, ezért tárgyaljuk meg részenként.

A válasz első részében Ré az mondja, hogy jelentős különbség van a “szubjektív ismeretek kifejezte szabadság” és a “szubjektív elfogadás kifejezte szabadság” között. A következő mondatban pedig kijelenti, hogy “ez nem az ismeretek dimenziója, még szubjektíven sem”. Az eredeti angol szövegben itt Ré a denzitás szót használja, tehát a harmadik denzitásra gondol, mely nem a megismerés, a tudás denzitása. A tudás az ötödik denzitás szintje, részletesebben lásd a denzitások témakörét tárgyaló írásokat. Jelen denzitásunkban nem szerezhetünk objektív, valós tudást a harmadik denzitásbeli érzékszerveinkkel vagy technológiánkkal, ebből adódóan az “ismereteken alapuló” szabadságunk nem lehet valós szabadság. Úgy is fogalmazhatunk, hogy nem vagyunk szabadok, és nem is leszünk, mert ebben a denzitásban nincs érzékszervünk, szellemi kapacitásunk arra, hogy befogjuk a Valóságot. Annak csak egy töredékét vagyunk képesek befogni, arra is inkább csak ráérezni tudunk. Amennyiben fejlődünk, idővel megvalósíthatóak ezek a magasabb szintek. Néhány kiemelkedő mester még életében, emberi formában megvalósította ezeket a magasabb szinteket. Ilyen példa lehet az Úr Jézus Krisztus, aki a feltétel nélküli szeretetet és megbocsátást tanítja számunkra, vagy Buddha, aki a szellemi kiegyensúlyozottságot, lecsendesedést, az elme szabályozását és legyőzését. Az Úr Ráma, aki az emberiségnek a dharmát, az egyetemes és emberi törvényekkel összhangban létezést tanítja, vagy az Úr Krisna, aki a szeretetteli könnyed, elfogadást, eleganciát és kozmikus szeretetet példázza számunkra. Ilyen hatalmas mesterek életét érdemes tanulmányozni, figyelve arra, hogy az esetleges vallási dogmákat elkerüljük, vagy átlássuk. Segítségükkel és más mesterek útmutatását követve közeledhetünk az ismeretek egy szélesebb spektrumához.

A “szubjektív elfogadás kifejezte szabadság” kapcsán már más a helyzet. Az elfogadás a másokat szolgálók útja, mely alázatot is jelent, miszerint lehet, hogy nem értem, hogy mi miért van, ki vagyok, honnan jöttem, hová tartok, viszont elfogadom a helyzeteket, katalizátorokat, azt amit az élet elém hoz. Ez a hozzáállás azért jelent(het nagyobb) szabadságot, mert nem ellenállok, nem menekülök vagy harcolok azzal, ami szembejött velem, hanem elfogadom, hogy ez van. És ebből a nézőpontból többféle döntést hozhatok meg, mintha csak az az egy eszközöm van, hogy kontrollálni próbálom valahogy a katalizátort. A kontroll egyébként is az önmagukat szolgálók eszköztárába tartozik elsősorban. A 46.9-ben Ré így fogalmaz:

A katalizátor negatívan polarizált felhasználásában a kulcs az irányítás.
A katalizátor pozitívan polarizált felhasználásában a kulcs az elfogadás.

Az ismereteink hiánya azért lehetséges, mert nem érzékeljük elég “magas” denzitásból az eseményeket, történéseket, jelenségeket. “Ez nem az ismeretek dimenziója, még szubjektíven sem, a kozmikus és egyéb beáramlások áttekinthetőségének hiánya folytán, amik kihatással vannak minden egyes szituációra, amelyik katalizátort állít elő”, mondja Ré. A kozmikus beáramlásokat az asztrológia tanulmányozza. Azonban azt amit egy profi asztrológus lát, sok esetben nem mondhatja ki, mert nem biztos, hogy el tudná viselni az elemzett személy. Alapesetben nem látunk rá születésünk előtti időszakokra sem, amelyek jelen megtestesülésünket megalapozták, meghatározták. Egyszerűen csak annyit tudunk tenni, hogy elfogadjuk, azt ami van.

“A szubjektív elfogadása a pillanatban rejlőnek, és a szeretet meglátása ama pillanatban – ezek jelentik a nagyobb szabadságot.” A fentiekben volt szó arról, hogy az elfogadás miért jelent magasabb szabadságot, mint az úgynevezett “ismereteink”. Viszont nemcsak elfogadni érdemes minden pillanatot, hanem a szeretetet megtalálni benne. A 10.14-es válaszban Ré azt mondja:

A pillanat szeretetet hordoz. Ez a leckéje/célja ennek az illúziónak vagy denzitásnak.

A válasz utolsó mondata “A bizonyíték nélküli szubjektív ismeret bizonyos mértékben szegényke barát, mivel bármennyi információt gyűjtesz is össze, a harmadik denzitást alkotó torzulások folytán mindig lesznek anomáliák”. Bizonyíték nélküli, szubjektív ismereteink, ahogy Ré fogalmaz “szegényke barát”. Nem lehetséges az általunk megszerzett ismeretekből átlátni még saját életünket, döntéseinket, megnyilvánulásainkat sem. Mit lehet tenni? Tapasztalatot kell szereznünk a magasabb szintekről. Egyéni fejlődésünk a kulcs ebben, megfelelő, helyes eszközökkel a tapasztalat – akár e denzitást meghaladó szinten – megszerezhetőek. Az Egység Törvénye könyvek tárgyalják a meditáció, személyiségfejlődés, a mágikus személyiség kialakításának, elérésének, megébresztésének témáját, hogy néhány eszközt megemlítsünk az Egység Törvénye könyvekből.

75.32
Kérdező: A mágikus személyiség három megjelenését úgy mondják, mint az erő, a szeretet és a bölcsesség. Helyes-e ez, és ezek-e vajon az egyedüli elsődleges szempontjai a mágikus személyiségnek?

Ré: Ré vagyok. A mágikus személyiség három megjelenését, az erőt, a szeretetet és a bölcsességet azért nevezik ekképp, hogy mindegyik szempontra figyelmet szenteljenek az adeptus alapvető eszközének kifejlesztésénél, mely a saját énje.

Ez semmilyen módon nem egy három szempontú személyiség. Ez az egység létezője, a hatodik denzitás lénye, és azonos azzal, amit ti a felettes énnek neveztek, ugyanakkor egy roppantul gazdag személyisége tapasztalatok sokféleségének és érzelmek finomságának.

A három szempont azért van megadva, nehogy a neofita visszaéljen mestersége eszközeivel, hanem inkább kiegyensúlyozottan közelítsen ezen eszközökhöz a szeretetet és bölcsességet állítva a középpontba, s így a szolgálat érdekében keresve az erőt.

Személyiségfejlődésünk kapcsán Ré megerősíti, mi az a három terület, amelyet érdemes gyakorolnunk, erősíteni életünkben. Ezek 1) az erő a mások szolgálatára, 2) a szeretet mások irányába a másokat szolgálók útján és 3) a gyakorlati tudás, a bölcsesség. Érdekes megjegyezni, hogy ez a három terület megegyezik az őseredeti háromféle jógairányzattal: karma jóga – önzetlen cselekedetek, gjána jóga – tudásszerzés, bölcsesség elérése és bakti jóga – a feltétel nélküli szeretet jógája.

Ez a három szempont azért kiemelkedően fontos a fejlődésünk során, nehogy visszaéljünk azokkal a képességekkel, tudással vagy lehetőségekkel, amelyek megnyílnak a személyiségünk fejlődése útján. Ezért ezt érdemes igen komolyan venni és nem megfeledkezni róluk!

A szeretet gyakorlata jelentheti azt, hogy minden pillanatban a másik embert, legyen az akárki, próbálom megemelni, jobb állapotba hozni. Akár egy kedves szóval, akár barátságossággal, akár önzetlen segítséggel, azzal a céllal, hogy neki jobb, könnyebb legyen. Látni fogjuk, hogy ez nem mindig könnyű. Ennél jobban azonban semmi nem oldja fel az egoista személyiségjegyeinket.

A tudás keresése és megszerzése szintén egy (vagy sok) életen át tartó folyamat. Érdemes olyan könyveket olvasni, előadókat, tanítókat hallgatni, akik a fenti három szempontnak megfelelően segítenek bennünket a megismerés irányába.

Végül az erő, amit érthetünk úgy mint energia, lelkesedés a mások szolgálatára – meglátásom szerint – magától jönni fog, ha szeretettel állunk a másikhoz és van gyakorlatban használható tudásunk. Így képessé válunk egyre hosszabban fenntartani a másokat szolgáló attitűdöt. Képesek leszünk, órákon – napokon – heteken – hónapokon – éveken – évtizedeken – életeken át a pozitív ösvényen haladni, míg megközelítjük az Egy Végtelen Teremtő minőségeit. Enélkül, csak az erő, energia használata könnyen a képességek öncélú felhasználásához vezet, ahogyan Ré fogalmaz: “nehogy a neofita visszaéljen mestersége eszközeivel”.

74.10
Kérdező: Mármost, a személyiségbeli önfegyelmezést egy mindenek fölé tornyosuló munkaként látom bárki előtt, aki az evolúció folyamatával tudatosan tisztába került. Igazam van-e ezzel a kijelentéssel?

Ré: Ré vagyok. Meglehetősen.

Egyéni fejlődésünk hatása a világra

november 10, 2024 /

A másokat szolgálók útján haladva hajlamosak lehetünk magunkról megfeledkezni, akár magunkat, emberi kapcsolatainkat, környezetünket elhanyagolni. Sőt, akár azt is gondolhatjuk, ha magunkkal foglalkozunk, a saját vágyaink, szükségleteink, igényeink kielégítésével foglalkozunk, azzal önmagunkat szolgáljuk, ami nem helyénvaló a mások szolgálatának útján. Vizsgáljuk meg ezt a témát az Egység Törvénye könyvek nézőpontjából.

Az energiaközpontok tárgyalásánál szóba került, hogy lényünk hét szinten működik, hét energiaszintre rendeződik be emberként. Ez a hét szint felfogható az élet hét fő „megoldandó” területeként. Az alsó három energiaközpont közül az első, a „vörös sugár” energiaközpont vagy gyökércsakra, mely a saját túlélésünk, a táplálkozás, a fedél a fejünk fölött, vagyis az egyéni túlélésünk életterülete. Különösen fontos ez ha családunk, gyermekeink vannak, vagy másokért is felelünk. Ez esetben nem tehetjük meg, hogy nem foglalkozunk az anyagi stabilitásunkkal, mert másoknak ártunk vele, terhet jelentünk nekik, ha nem tudjuk ezt az életterületet megoldani. A második energiaközpont, a „narancs sugár” csakra, vagy szakrális csakra az intim kapcsolódásaink, életöröm, kreativitás az életünkben. A első központ felfogható úgy, mint egy étel alapanyagai, a második energiaközpont pedig az íz, a fűszerek, az, hogy az étel finom legyen és örömet is okozzon, ne csak tápláló legyen. Enélkül besavanyodhatunk, megkeseredhetünk, kritikussá, depresszívvé válhat személyiségünk. A harmadik energiaközpont, a „citrom szín sugár”, a napfonat csakra a formális-, társadalmi kapcsolataink, önbecsülésünk, önértékelésünk témaköre. Noha alsónak nevezett energiaközpontok, valójában rendkívül fontosak, mert csak stabil alapra építkezve lehetséges a magasabb szinteket megvalósítani.

Fontos megjegyezni, hogy a másokat szolgáló úton szükséges úgy működnünk, úgy rendbe tenni életünk területeit, a személyiségünket, hogy ne ártsunk másnak. Nem másokat eltaposva, kihasználva, becsapva kell például anyagi dolgainkat rendbe tenni.

12.29
Kérdező: Mi olyat is tehet egy ilyen entitás, amivel karmikusan belebonyolódik?

Ré: Ré vagyok. Egy más lényekkel tudatosan szeretetlenül bánó entitás karmikus terheket vehet magára.

Életünk során más lényeket, ideértve nem csak az embereket, hanem állatokat, növényeket, Földünket érdemes szeretettel megközelíteni, szeretettel bánni velük. Nézzünk egy kérdés-választ arra vonatkozóan, hogy – amennyiben nem másokat tönkretéve, kihasználva történik – ha rendbe tesszük életünket, dolgozunk önmagunkon, valójában az egész világon segítünk.

71.16
Kérdező: Azt állítom, hogy a fehér mágikus szertartás célja változást eszközölni egy csoport tudatosságában. Ez így van?

Ré: Ré vagyok. Nem feltétlenül. Lehetséges a mit úgy nevezel, hogy fehér mágiát azzal a szándékkal is végezni, hogy az csupán az ént vagy a végzés helyét változtassa meg. Ezt annak ismeretében végzik, hogy az énnek a szeretet és fény felé sarkosulásban nyújtott segítség az a planetáris vibrációnak nyújtott segítség is egyben.

Ré azt mondja, ha önmagunkat a szeretet és fény felé polarizáljuk, vagyis a szeretet és fény felé fordulunk, ezzel bolygószinten is hatást váltunk ki. Nemcsak magunkon dolgozunk, hanem mindenen. Világunk rezonanicaszintje, globális „elmeállapota” a bolygón lévő egyének átlagolt elmeállapota, rezonanciaszintje. Minél többen igyekszünk szeretetben, békében és harmóniában élni, annál inkább ellensúlyozzuk a szenvedést, az erőszakot, a boldogtalanságot. Igazán felemelő cél. Törekedjünk saját boldogságunkra, harmóniánkra, a szeretet képviselésére környezetünkben.

Ez természetesen nem mindig könnyű. Előfordul, hogy komoly erőfeszítésre van szükség már csak ahhoz is, hogy ne csússzunk lefelé, hogy megfékezzünk vagy legyőzzük saját elménket, destruktív vágyainkat, lustaságunkat, nemtörődömségünket.

74.10
Kérdező: Mármost, a személyiségbeli önfegyelmezést egy mindenek fölé tornyosuló munkaként látom bárki előtt, aki az evolúció folyamatával tudatosan tisztába került. Igazam van-e ezzel a kijelentéssel?

Ré: Ré vagyok. Meglehetősen.

Lényeges, hogy folyamatosan dolgozzunk önmagunkon, foglalkozzunk a szeretettel, bölcsességgel és harmóniára törekedéssel.

99.5
Kérdező: Az előzetes kérdések végén egy kérdés Jimtől […]

Ré: Ré vagyok. […] Az erő áramlása de ugyanígy a szeretet vagy a bölcsesség áramlása is, nem az óvatoskodó megfigyelőjét jogosítja fel a használatára, hanem az állandó használóját. […] Jó megismerni az ént, és jó megőrizni és használni azokat a képességeket, melyeket az én biztosított a maga tanulására és szolgálatára.

A válasz első fele megerősíti, hogy állandóan érdemes áramoltatunk a szeretetet és bölcsességet. Vagy legalább törekedni erre. A válasz második felében pedig Ré kiemeli az önismeret fontosságát, a nekünk adott képességeket érdemes felismerni, használni és fejleszteni. Erről beszéltünk már a Felelősség Törvénye tárgyalása kapcsán. Érdemes lehet ismét átolvasni azt a bejegyzést is, most itt csak annyit emelnék ki, hogy 20.17: „Ahol nincs előrehaladás, ott az előrehaladást segélyező feltételek fokozatosan elvesznek”.

Miért érdemes erőfeszítést tennünk és aktuális önmagunkat meghaladni? Milyen perspektívát találhatunk abban, ha igyekszünk megoldani az életünk különböző területeit, fejlődni a szeretetben, törekedni a Fény felé?

17.18
Ré: Ré vagyok. […] Ismerd meg tehát először az elmét és a testet. Majd azután a lélek összegzése és szintézise során ezek harmóniába rendeződnek egy olyan elme/test/lélek komplexumban, amely képes átjárni a dimenziók közt és megnyitni a kaput az intelligens végtelenre, önmagát gyógyítva fénnyel és megosztva e fényt másokkal. […]

Egy másik, a 71.17-es válaszban így fogalmaz Ré: „A fehér mágia leglényege a Teremtővel való egység örömének megélése. Ez az öröm szükségszerűen kívül-belül átragyogja a pozitív szakértő élettapasztalását.”

Egyéni fejlődési utunkon haladva mások szolgálata mentén, igyekszünk megoldani különbőző életterületeink kihívásait, tisztítjuk elménket, csiszoljuk személyiségünket, megtanuljuk szeretni Önmagunkat, mely eredményeként egyre közelítünk a Teremtő felé. Hiszen a Teremtő és lényünk magja ugyanaz. A Teremtő közeledése egyre nagyobb és áthatóbb boldogságként és örömként jelenik meg és szinezi át életünk különböző tapasztalásait, idővel pedig életünk egészét.

Ahogyan másokért érdemes tenni

augusztus 25, 2024 /

Amennyiben a másokat szolgáló ösvényen igyekszünk haladni személyes evolúciós utunkon, előbb-utóbb felmerül és fontossá válik az a kérdés, hogy hogyan tehetnénk ezt meg a legjobban. A „legjobban” kifejezés alatt azt értem, hogy leginkább a másokat szolgáló módon. Érdemes ezt megjegyezni, ugyanis sokan úgy szeretnénk szolgálni, ahogy az nekünk tetszik, nekünk kényelmes, nekünk a legjobb, vagy ahogy mi gondoljuk a legjobbnak. Szerencsés esetben ez egyezik azzal, ahogyan a másik félnek is megfelelő, azonban, ez gyakrabban nem így van.

Ebben a bejegyzésben, az Egység Törvények könyvek néhány kérdés-válasz párja alapján vizsgáljuk meg ezt a témát.

A mások szolgálata végtelen számú módon hajtható végre, hiszen a Teremtés végtelen, így a benne létező mások (más én-ek) végtelen számban léteznek. Mások szolgálata lehet az, hogy adunk másnak egy ruhát, ha rászorul, bármilyen támogatást, egy mosolyt, egy kedves szót. Amennyiben rendelkezünk a szükséges képességgel, ismeretekkel, gyógyíthatjuk, taníthatjuk, vagy bármilyen más módon emelhetjük a másikat, legyen az egy ember vagy más létező.

73.20
Kérdező: Úgy tűnik előttem, hogy a mások szolgálatának útját járók számára az elsődleges fontosságú dolog egy olyan attitűd kifejlesztése, amelyet én csak úgy tudok leírni, mint vibráció. Ez a hozzáállás fejleszthető meditációval, szertartással, és a teremtés vagy a Teremtő egy folyamatosan fejlődő megbecsülésével, ami egy olyan tudati állapothoz vezet, ami számomra csak úgy fejezhető ki, mint vibrációban való növekedés vagy a mindenekkel való egység. Kibővítenéd és kijavítanád ezt az állítást?

Ré: Ré vagyok. Nem javítjuk ki ezt az állítást, hanem kibővítjük azt, indítványozva, hogy ezekhez a minőségekhez hozzáveheted a napról napra és pillanatról pillanatra megélt életet, mivel az igazi adeptus egyre inkább úgy él, amilyen.

A fentieket értelmezhetjük úgy, hogy a mások szolgálata során a megfelelő attitűd, hozzáállás, magatartás szükséges. Ezt a kérdező egyfajta vibrációként, rezgésként vagy kisugárzásként értelmezi, mely „a Teremtő egy folyamatosan fejlődő megbecsülésével” jár. Ré kiegészíti azzal a gondolattal, hogy a másokat szolgáló adeptus (haladó gyakorló vagy kereső) egyre inkább úgy él, amilyen Ő maga. Nemcsak akkor veszi fel a megfelelő magatartást, attitűdöt, amikor tudatosan másokért tesz, hanem egyre inkább úgy él, amit képviselni kíván. Magyarán „otthon” is úgy él és viselkedik, amikor senki nem látja, mint amikor az emberek között, „pozícióban” van. Több bejegyzés volt már ennek témakörében, pl. a Felelősség Törvénye, vagy Elvek a gyógyító tevékenységek végzéséhez.

Érdemes még egy igen fontos tényezőt figyelembe vennünk, amikor másokat igyekszünk szolgálni:

73.12
Kérdező: Azt feltételezném akkor, hogy a sok úgynevezett igehirdető közül, aki jelenleg a társadalmunkban megtalálható, soknak nagy vágya, nagy akarata és talán nagy polaritása is van. Úgy tűnik nekem, hogy némely esetben információhiány vagy ismerethiány van, amiből vajmi kevés eredményes munka származik a mágikus értelemben. Jó nyomon járok ezzel az elemzéssel?

Ré: Ré vagyok. Részben igazad van. Egy másokat szolgáló munka polaritásának vizsgálatakor a szabad akaratot mindenek fölött állóként kell tekinteni. Azok az entitások, akikről te beszélsz, úgy próbálnak pozitív változásokat előidézni a tudatosságban, hogy közben korlátozzák a szabad akaratot. Ez hoz létre elzáródást a munka mágikus természetén, leszámítva azokat az eseteket, amelyekben az egyén szabadon vágyja elfogadni az igehirdető munkáját – miként nevezted.

Társadalmunkban azok a tanítók, „igehirdetők”, akik azt tanítják, hogy az igazság csak az ő rendszerükben, csoportjaikban létezik, mások pedig tévednek, jelentősen korlátozzák mások, a hallgatók szabad akaratát. Ennek eredményeként a tanításaik eredménye, melyek a legtöbb esetben jótékonyak és hatásosak lennének, jelentős mértékben lecsökkennek. Például egy vallási szekta alapvető tanításai a szeretetről, Istenről szólnak, mégis évezredek óta vallásháborúk okai, még a jelenkorunkban is. Ré megjegyzi, hogy vannak olyanok akik szeretnének egy szekta, vagy bármilyen más dogmatikus közösség része lenni, és számukra az adott tanítás, közösség hozhat is eredményt. Azonban ez, véleményem szerint, egy korlátozott világnézetet eredményez, amiben ugyan jól érezhetjük magunkat, de semmiképp sem teljes. Épp ezért, ha ilyen helyzetben találjuk magunkat, és kezd kényelmetlen lenni a közösség, érdemes megvizsgálni, hogy a szabad akarat mentén valójában mit tennénk szívesebben. És ha nehézségekbe ütközik, hogy a szabad akarat mentén cselekedjünk, az utalhat arra, hogy nem biztos, hogy a számunkra legjobb helyen vagyunk.

Hasonló módon például a gyógyításra is találhatunk releváns kérdés-válasz párokat.

66.15
Kérdező: Ez a vágy és akarat, amely az idő/tér részlegen keresztül operál, csak a gyógyított entitás hatásköre, vagy a gyógyítóé is, a kikristályosult gyógyítóé is?

Ré: Ré vagyok. Szabadjon kihasználnunk ezt az alkalmat annak kimondására, hogy ez a Teremtő tevékenysége. Közelebbről válaszolva meg kérdésedet, a kristályosult gyógyító nem akar semmit. Egy lehetőséget kínál fel a kimenetelhez való kötődés nélkül, mivel tudatában van annak, hogy minden egy, s hogy a Teremtő ismeri meg Önmagát.

Vagyis, a valódi gyógyító is tisztában van azzal, hogy Ő nem tesz semmit, a Teremtő az, akinek önmegismerési folyamata során tapasztaljuk a különféle élethelyzeteket, katalizátorokat.

A szabad akarat tiszteletben tartása elsődleges fontosságú bármilyen formában történjen is mások szolgálata. Ez a téma tárgya volt több bejegyzésnek, pl. a Szabad Akarat elfogadása, és részletesebben megtalálható a Teremtéselmélet. Szabad Akarat, Szeretet, Fény. írásban és videóban.

Előfordulhat, hogy egy gyógyítót vagy tanítót már-már mágikus képességekkel bírónak vagy földöntúli tudással, képességekkel, hatalommal rendelkezőnek vélünk, látunk. Ez vagy így van, vagy nem, hiszen valóban léteztek és jelenleg is léteznek komoly megvalósítással rendelkező emberek társadalmunkban. Ilyen esetben hogyan maradhat meg a szabad akarat tisztasága? Honnan tudhatjuk, hogy valóban másokat szolgáló hozzáállással dolgozik, működik az a személy?

73.14
Kérdező: Magának a munkának egy másik entitás általi megfigyelése számomra a szabad akarat részleges korlátozásának tűnik annyiban, hogy egy szemmel látható mágikus esemény játszódott le egy adeptus működésének eredményeként. Ezt ki lehetne terjeszteni bármi más jelenségre is, ami a normálisan elfogadhatótól kicsit is eltér. Beszélnél erről az ellentmondásról, ami a közvetlen problémája bárkinek, aki gyógyítást végez?

Ré: Ré vagyok. Mi az Egység Törvényének szerény hírnökei vagyunk. Számunkra nincsenek ellentmondások. Azok a munkák, amelyek varázslásnak és ennélfogva a szabad akarat korlátozásának tűnnek, önmagukban nem teszik ezt, mivel az érzékelésnek annyi a torzulása, ahány a megfigyelő, és valahány megfigyelő azt látja, amit látni kíván.

Szabad akarat megszegés ilyen körülmények között csak akkor történik, ha a munkát elvégző entitás ennek az eseménynek a szerzőségét a saját maga és saját képességei számlájára írja. Azok, akik azt állítják, hogy a munka nem tőlük jön, hanem csak rajtuk keresztül, nem sértenek szabad akaratot.

Egy mondás szerint „nem az elménk van a világban, hanem a világ van az elménkben”. Ez alapján semelyik két ember nem látja ugyanúgy a dolgokat. Mindannyiunk a maga kis világában, a maga igazságai között él. Így ami az egyikünknek csoda és misztika, a másikunk számára egy értéktelen vagy jelentéktelen esemény lehet. Akárhogyan is látjuk, ha a csodaszámba tartozó tevékenységet nem sajátítja ki magának az, aki végrehajtotta, nem történik szabad akarat megsértése. Tisztában van vele, hogy legjobb esetben is csupán eszköz lehet a Teremtő szándékának közvetítőjeként.

Például, az Úr Jézus Krisztus sokunk számára egy valódi megvalósítással rendelkező Mester és Tanító, aki bármilyen csodatétel kapcsán nem a saját érdemének vélte a csodálatos eseményeket: „Jézus megfordult, meglátta őt és azt mondta neki: »Bízzál lányom! A hited meggyógyított téged.« És abban az órában meggyógyult az asszony.” Máté 9.22 „Aztán így szólt hozzá: »Kelj föl és menj; a hited meggyógyított téged.«” Lukács 17.19 „Jézus azt mondta neki: »Láss! A hited megmentett téged.« ” Lukács 18.42

És azt is kérte, hogy ne beszéljenek róla: „Mikor Jézus ezt meghallotta, eltávozott onnan. Azután is sokan fordultak hozzá és meggyógyította valamennyit. De megtiltotta nekik, hogy nyilvánosságra hozzák.” Máté 12.15-16

Összefoglalva, a másokat szolgáló attitűd, magatartásforma és az ezzel összhangban lévő életvitel kialakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban a másokat szolgáló úton haladjunk. Érdemes mindig tudatában lenni a szabad akarat jelentőségének és ezt tiszteletben tartva igyekezni megtenni amit tudunk saját tudati fejlődésünk során.

Külső eseményeink hatásának szeretetté formálása

június 14, 2024 /

Sokunk számára jelen világunk, a történelmi és hétköznapi események zavarosnak, ijesztőnek, kaotikusnak tűnnek. Az Egység Törvénye könyvek a nyolcvanas évek elején már tárgyalták jelen átmeneti időszakunk jellemzőit.

Ebben a bejegyzésben igyekszünk egy olyan nézőpontot átadni, amely segíthet a negatívként megélt tapasztalások, gondolatok, események, katalizátorok pozitív, másokat szolgáló módon történő felhasználásához.

33.12
Kérdező: Köszönjük. Közeledve a mesterciklus végéhez, az entitások számára növekvő mennyiségű katalizátor várható. Azon tűnődtem, hogy miközben a planetáris rezgések némiképp nem illenek a negyedik denzitású vibrációkhoz és a beindítás fokozódik, nem okoz-e ez kicsivel nagyobb polarizációt s így a katalizátor végett kicsivel nagyobb pozitív szüretet, ugyanakkor nagyobb negatív polarizációt is, ami viszont valamivel nagyobb negatív szüretet idéz elő ezen átmeneti mechanizmus által, mely sajnálatos módon némelyest nagyobb katalizáló erővel rendelkezik, mint hogyha egy magasabb tudatossági szintet tudott volna elérni a bolygó. Vajon tényleg így történik?

A kérdező is kijelenti, hogy növekvő mennyiségű katalizátor várható a jelenlegi mesterciklus végéhez közeledve. Amennyiben ez a téma ismeretlen az olvasónak, javasoljuk a korszakváltáshoz kapcsolódó írás elolvasását. A kérdés lényege az – megértésem szerint -, hogy ezen katalizátorok segítik-e a polarizációt – és ezáltal azt, hogy többen léphessünk át a negyedik denzitásba.

Ré: Ré vagyok. A kérdést két részletben kell megválaszolnunk.
Először is, a földi katasztrófák – ahogy mondanátok őket – tünetei a nehézkes szüretnek semmint tudatosan beprogramozott beindítói a szüretnek. Következésképpen mi nem foglalkozunk velük, mivel ezek véletlenszerűek az afféle tudatos katalizátorokhoz képest, amiket módunkban áll elérhetővé tenni.

A válasz első felében Ré azt mondja, hogy nem szándékos és nem törvényszerű, hogy egy ciklusváltás nehézségekkel járjon. A jelen világunk eseményei, környezeti helyzete és tényezői a tünete annak, hogy nem harmonikus az átmenet a magasabb szintekre. Talán úgy is fogalmazhatunk, hogy az emberiség tudati szintjét vagy elmeállapotának összességét mutatja a földi környezetünk. Évezredek óta a nagy tanítóink, mestereink mutatják az utat számunkra, mely a szeretet és elfogadás. Az Úr Jézus Krisztus, Buddha, Krishna, Ráma, Zarathustra, Szókratész, és még sokan mások, különböző korokban, különböző filozófiákban. Az emberiség tömegesen még nem állt rá a mesterink által tanított rezgésszintre, amely a szeretet, a zöld szín rezgésszintje, ami a szívcsakra szintje. Mivel Földünk a másokat szolgáló negyedik denzitásban rezeg, a rajta élő harmadik denzitású lények (mi, emberek) viszont vegyesen nézik önmaguk és mások érdekét, a környezetünk diszharmonikus – finoman szólva.

Ré folytatja a választ:

A második rész pedig ez: az általatok földi változásoknak nevezett véletlenszerű katalizátorok eredményei szintén véletlenszerűek. Így tehát egyaránt láthatunk pozitív irányú és negatív irányú valószínűségi/eshetőségi örvényeket. Azonban amint lesz, úgy lesz. A tudatos beindítás igazi lehetősége nem a földi változások hatásköre, hanem a megtestesülések rangidősségi rendszerének eredménye, mely a szüret idejére azokat helyezte testbe, akiknek legjobb esélyük van az élettapasztalatok felhasználására a begyűjthetővé váláshoz.

A nehéz körülmények, felzaklató hírek, események egyaránt okoznak pozitív (másokat szolgáló) és negatív (önmagukat szolgáló) polarizációt. Mi döntjük el, hogy magunkra vonatkozóan melyik utat választjuk. Hogy mi lesz a világgal, nem tudhatjuk, azonban az, hogy jelenleg itt vagyunk a földi harmadik denzitásban bizonyítja, hogy a „legjobb esélyünk van az élettapasztalatok felhasználására a begyűjthetővé váláshoz„. Legyen ijesztő, kiábrándító, csalódott vagy felemelő, bátorító is egy helyzet, felhasználhatjuk saját polarizációnk növelésére. Érdemes ennek tudatában lenni, hiszen tétje van, különben nem lennénk itt.

Átmenetileg összezavarodhatunk, elkomorodhatunk, depresszív hangulatúvá válhatunk a külső körülmények hatására. Mindenki hibázik, bárki tévedhet, eltévedhet. Biztató azonban a következő válasz:

75.35
Kérdező: Vajon a harmadik denzitásban bárki megvalósíthat valamilyen fokú gyógyítást, amennyiben rendelkezik a megfelelő akarattal, vággyal és polaritással, vagy pedig ehhez az energiaközpontoknak egy minimális egyensúlya is szükséges a gyógyító részéről?
Ré: Ré vagyok. Bármely entitás, bármikor, azonnal megtisztíthatja és kiegyensúlyozhatja az energiaközpontjait. Sokszor ezért olyanok, akik normál esetben meglehetősen elzáródottak, legyöngültek és eltorzultak, szeretet és erős akarat révén ideiglenesen gyógyítókká válhatnak. A természettől fogva gyógyítóvá váláshoz az illetőnek csakugyan ki kell képeznie magát a személyiségbeli önfegyelmezésekben.

Bármelyik pillanatban harmóniába kerülhetünk. Szeretet és erős akarat a kulcs arra, hogy megnyissuk szívünket, elfogadóak és megértőek lehessünk, hogy csillapítsuk mások fájdalmát, szomorúságát, frusztrációját. Amennyiben ezt a képességünket állandósítani szeretnénk, életvitelünket, életvezetésünket ennek megfelelően kell alakítani, melynek eszköze a személyiségfejlődés és az önfegyelem. Nem szégyen és nem is probléma erőltetni egy kicsit azt, hogy elfogadjuk, tiszteljük és szeressük a másik embert, körülményt, bármit.

Igyekezzünk mindig tudatában lenni annak, hogy másokban – még a számunkra esetleg kevéssé szimpatikus emberekben is – a Teremtő munkálkodik, tapasztal. Mindannyian hordozzuk a Teremtő fényét, szentségét.

84.9
Ré: […] A mindenkiben mint Teremtőben való tudatosság az, amely a zöld színű energiaközpontot megnyitja. […]

Ha elfogadjuk, hogy a Teremtő Abszolút, Végtelen, akkor nem létezhet rajta kívül semmi. Tehát mindannyian a Teremtő részei vagyunk, aminek tudatossá tétele nyitja meg a szívünket és elvezethet a valódi, feltétel nélküli megértéshez, elfogadáshoz és szeretethez. Hisz valójában nincs különbség közöttünk, csak egónk, személyiségünk tesz különbséget ember és ember között.

Egyszerű gyakorlat szellemi fejlődésünkért

január 20, 2024 /

Aki a spirituális úton halad, gyakran hallhatja, hogy szükséges a rendszeres gyakorlás annak érdekében, hogy fejlődésünk ne lassuljon le vagy álljon meg. Ebben a bejegyzésben egy könnyen végezhető gyakorlatra adunk példát, illetve igyekszünk az Egység Törvénye könyvek alapján igazolni, hogy ez az egyszerű gyakorlat hogyan lehet hasznunkra spirituális fejlődésünkben, testi egészségünkre, sőt életünk értelmére vonatkozóan.

A következő szellemi gyakorlatot ajánljuk az Olvasó figyelmébe. Reggel, felébredéskor keressünk tíz dolgot, amiért hálásak lehetünk, este elalvás előtt pedig gondoljuk át a nap eseményeit, foglaljuk össze magunkban a tanulságokat, engedjük el a bosszantó dolgokat és igyekezzünk megbocsátani azoknak, akikre valamiért aznap neheztelünk. Mi az értelme, haszna ennek az egyszerű, bárki által végezhető, veszélytelen gyakorlatnak, nemcsak testi egészségünkre, hanem egész életünkre, sőt életünk értelmére vonatkozóan? Erre keressünk választ ebben a bejegyzésben.

83.6

Kérdező: Egy kijelentést teszek, és azután kijavíthatsz engem. Miként a betegségek működése jellegét látom, különösen a fátyol előtt, abból az látszik, hogy a Logosz egy olyan program mellett foglalt állást, hogy egy adott elme/test/lélek komplexum folyamatosan növekedjék tudatban – s a test most a háromdimenziós megfelelője volna ennek a tudatnak – , és a növekedés állandó legyen, hacsak egy növekedési hiány vagy képtelenség nem lép fel valamely oknál fogva abban, hogy a tudat folytassa a növekedési mintákat. Ha ez a növekedés lelassul vagy megáll, akkor az, amit mi betegségnek hívunk, közbelép oly módon, hogy végül véget vessen ennek a fizikai tapasztalásnak, hogy egy új fizikai tapasztalás kezdődhessen, melyben a növekedési folyamat folytatódhat, miután az egész előremenet áttekintése az inkarnációk között lezajlott. Kitisztáznád, kérlek a gondolkodásomat ebben?

Ré: Ré vagyok. A gondolkodásod elegendően tiszta ebben a tárgyban.

A kérdés azt a gondolatot veti fel, hogy ha valamilyen okból kifolyólag lelassul az egyén fejlődése, akkor megjelenhetnek betegségek. Például talán már tapasztaltuk, hogy minden rendben, jól mennek a dolgok és hajlamosak vagyunk elbízni ilyenkor magunkat. „Amit én kitűzök, azt elérem”, „nekem senki nem mondja meg”, „én értem jól a dolgokat, a másik téved, nincs igaza”, és hasonló gondolatok megjelenhetnek. Ezen gondolatok a másokat szolgálók útján nem valószínű, hogy összhangban vannak a fejlődési úttal, így – ha tartósan ez a nézőpont fennáll – mielőtt módosíthatatlanul bevésődne elménkbe, egy betegség megjelenhet, hogy átértékeljük a dolgokat és alázatot, elfogadást tanuljunk. A másokat szolgálók útján a kulcs a mások szeretete és elfogadása. Ahogyan a 46.9-es válaszban olvashatjuk:

A katalizátor negatívan polarizált felhasználásában a kulcs az irányítás.

A katalizátor pozitívan polarizált felhasználásában a kulcs az elfogadás.

De lehet bármilyen más példa olyan élethelyzetre, mely lassítja, esetleg megállítja a fejlődésünket.

A kérdésből az is kiderül, hogy amennyiben a személy fejlődése leáll, hamarosan az élete is véget érhet azért, hogy egy új inkarnációban folytathassa a fejlődést, képessé váljon ismét új nézőpontból nézni a világot és másokat. A fizikai inkarnációink között – az idő/tér -ben – lehetőségünk van áttekinteni életünk, életeink tapasztalatait és újra a kívánt fejlődési iránynak megfelelő irányba állítani elkövetkező életünket.

83.7

Kérdező: Egy dolog van, amit nem értek, hogy – ha nincs fátyol – akkor az élet áttekintése az inkarnáció után miért segítené a folyamatot, mivel úgy tűnik előttem, hogy az entitás már addig is tisztában volt azzal, hogy mi az ábra. Lehetséges, hogy ennek a tér/idő és idő/tér természetéhez van köze. Letisztáznád ezt, ha megkérlek?

Ré: Ré vagyok. Való igaz, hogy az idő/tér természete olyan, hogy az élet teljességében látható akár egy könyv vagy felvétel, ahol a lapok tanulmányozhatók, végigpörgethetők, és újraolvashatók. Az áttekintés értelme azonban a felmérés, semmint a tanulmányozás. A felmérésnél, mikor a teszt valódi, valamennyi tanulmány párlata letisztul.

A tanulási folyamat során – melyet nevezhetsz az inkarnációnak – függetlenül attól, hogy egy entitásnak a folyamatról való tudomása jelen van vagy sem, az anyag zavaros, és majdhogy elkerülhetetlenül túlzott figyelem irányul részletekre.

A testet öltött állapot megszűntekori felmérés nem az a fajta teszt, ami a sok részlet helyes memorizálását foglalja magában. Ez inkább az én megfigyelésének tesztje az én által, gyakran segítséggel, mint elmondtuk. Ebben a megfigyelésben az illető az összességét látja minden részletes tanulmánynak, mely összesség egy hozzáállás, vagy hozzáállások komplexuma, ami az elme/test/lélek komplexum tudatosságát befolyásolja.

Miért segíti a szellemi evolúciónkat az életek közötti „áttekintő” időszak? Ré válaszából kiderül, hogy ezeknek az áttekintéseknek a „párlata” az, ami a fejlődésünkhöz hozzájárul, nem pedig az egyes életesemények. Nem az számít tehát, hogy mi történt, hanem az, hogy az életeseményeket hogyan éltük meg és mi a konklúzió, a tanulság. Ez és a többi előző inkarnációnk kialakít bennünk egyfajta hozzáállást, vagy „hozzáállás komplexumot”, amely az elkövetkező személyiségünket befolyásolni fogja vagy akár alakítja. Vagyis jelen személyiségünk és életünk nem kizárólag az előző életünk eredménye, hanem előző életeink „párlatának”, kivonatainak összessége.

Amennyiben még életünk során tudatosítjuk azokat az eseményeket, élethelyzeteket, személyeket, amikkel találkozunk (vagyis egyre inkább tudatosan élünk), elkerülhetővé válhat a külső katalizátorok (például betegségek) megjelenése, hiszen a fejlődésünk nem lassul le, vagy nem áll meg.

Hogyan tudjuk ránevelni magunkat arra, hogy tudatosítsuk és ha szükségesnek érezzük, korrigáljuk a hozzáállásunkat? Erre kínálom a bejegyzés elején leírt egyszerű szellemi gyakorlatot, ami bárki által kortól, egészségi állapottól és élethelyzettől függetlenül végezhető, nem igényel sok időt, és kitartóan gyakorolva szép eredményeket hozhat.

Ré, amikor a kérdező rákérdez, határozottan elutasítja azt, hogy Ő ajánljon konkrét technikát.

49.7

Kérdező: Javasolnál-e meditációs technikát?

Ré: Ré vagyok. Nem.

Megértésem szerint, Ré – aki egy magasabb denzitásból kommunikál a kérdezővel – a kérdező (és az összes olvasó) Szabad Akaratának fenntartása érdekében nem mondhat mást, hisz Ő nem egy emberként javasol technikát, akit vagy meghallgatunk vagy nem, hanem egy magasabb világi lényként. Így aztán a kérdező már igencsak erősen befolyásolt lenne, nem pedig szabad akaratából döntene. Amennyiben konkrét technikát adna is a kérdezőnek és a technika neki segít is, nem biztos, hogy minden olvasó számára ugyanaz a technika segítség vagy előrelendítő, jótékony hatású. Az eltérő fejlettségi szinten lévő embereknek eltérő technikákra van szükségük, ahogyan például egy hat éves kisiskolásnak is más szintű feladatot ad a tanár, mint egy 24 éves egyetemistának.

Véleményem szerint, a fent említett gyakorlat senki számára sem túlságosan megterhelő, azonban bárki számára hasznos tud lenni.

« Régebbi bejegyzések

Blog bejegyzések

Kapcsolatfelvétel

© Az Egység Törvénye könyvek szerzői jogának tulajdonosa az L/L Research.

Adatkezelési irányelvek ↑