A szellemi fejlődés útjának bevezetője sokszor nem szellemi természetű. Például elkezdünk harcművészetekkel foglalkozni, mert olvastunk néhány felemelő keleti könyvet vagy láttunk néhány számunkra lelkesítő filmet, esetleg gyerekként bántanak az iskolában. Azután idővel felismerhetjük, hogy a fizikai gyakorlás szellemi szintekhez nyitja meg az utat. A fegyelem, szorgalom, kitartás, odafigyelés olyan képességek, amelyek a mentális és emocionális szintjeinken is hasznosnak bizonyulhatnak. Ugyanezen képességek bármilyen sportnál, vagy tevékenységnél, amelyet valamelyest komolyan veszünk, szükségesek. Nem kivételek ez alól a szellemi tevékenységek sem.
Az Egység Törvénye első könyvében a kérdező és csoportja úgy döntött, hogy el kívánják sajátítani a gyógyítás képességét, mint mások szolgálatának és saját fejlődésük eszközét.
Kérdező: Miután felajánlottad, úgy döntöttünk, elfogadjuk a gyógyítási eljárás megtanulásának/megtanításának megtiszteltetését/kötelességét. Rákérdeznék az első lépésre, amit végre kell hajtanunk ahhoz, hogy hatékony gyógyítók lehessünk.
Ré: Ré vagyok. A három tanítás/tanulás közül az elsővel kezdjük.
A mentális tanulás/tanításokkal kezdjük, melyek szükségesek az intelligens végtelennel való kontaktushoz. A mentális munkának előfeltétele az a képesség, hogy énünk csendjét egy egyensúlyi/stabil állapotban megtartsuk, mikor énünk úgy kívánja. Az elmét fel kell tárni, mint egy ajtót. A kulcs a csend.
Sokféle szellemi iskola létezik és mindegyiknek egyik végső célja, hogy az általa tisztelt és felismert istenképhez közeledjen. Ez az istenkép lehet például az Atya, Krisztus, Buddha, Krisna, Allah vagy bármilyen más, a „Végtelen” leírására vagy megközelítésére alkalmas fogalom: (Anya)természet, Manitu, Végtelen, Megvilágosodás, Megszabadulás, Mindentudás.
A válaszban Ré kijelenti, hogy a mentális tanítás/tanulás szükséges az Intelligens Végtelennel való kapcsolatfelvételhez. Érdemes lehet tehát valamilyen, számunkra megfelelő szellemi iskolával vagy tanítással foglalkozni, amennyiben a Teremtő felé szeretnénk közeledni.
A mentális munka előfeltétele pedig az a képesség, hogy elménket le tudjuk csendesíteni. Ré megfogalmazásában: „az a képesség, hogy énünk csendjét egy egyensúlyi/stabil állapotban megtartsuk, mikor énünk úgy kívánja”. Az egész nyugati civilizációra jellemző manapság egyfajta túlpörgöttség. Egyre kevesebb időnk van mindenre, egyre többet szeretnénk valamiből és egyre gyorsabban szeretnénk azt. Ez a mentalitás felületessé teheti életünket, kapcsolatainkat és nem igazán támogatja/teszi lehetővé, hogy elmélyüljünk bármilyen tudományban, tevékenységben. Sokaknak nehézség már az is, ha rövid ideig csak csendben kell lenni. A külvilág és a fogyasztói társadalom is ezt támogatja. Egy nagyvárosban mindenhonnan reklámok villannak szemünkbe, egyre hangosabban és egyre nagyobb felületen, hisz egyre inkább érzéketlenné válunk feléjük. Fülhallgatóval futunk az erdőben, utazunk a buszon, egész nap bekapcsolva van a televízió, és az okostelefon és e-kütyük ezt tetézik tovább. Mindezek figyelmünket kifelé, egy „zajos” világ felé irányítják, így egyre szokatlanabbá (és ezáltal nehezebbé) válhat csendben figyelni befelé.
Ré úgy fogalmaz, amennyiben mentális munkát kívánunk végezni, hogy „az elmét fel kell tárni, mint egy ajtót. A kulcs a csend.”
Kérdező: Jobb-e, vagy inkább úgy kérdem, több használható eredménnyel jár-e a meditációban az elmét hogy úgy mondjam, üresen hagyni, amennyire csak lehetséges, hagyni leállni úgymond, vagy pedig jobb valami tárgyra vagy koncentrálós dologra összpontosítani a meditációban?
Ré: Ré vagyok. Ez legyen az utolsó teljes kérdése ennek a munkaalkalomnak.
A meditációnak mindkét módozata hasznos egy sajátos okból. Az elme megtisztítását, a tudat komplexumi tevékenységre népeitek körében jellemző gondolati kavalkád kiürítését magába foglaló passzív meditáció azok számára hatékony, akiknek célja kiindulási alapul egy belső csönd elérése, amelyből a Teremtőre figyelhetnek. Ez egy hasznos és hatékony eszköz, s messze a legáltalánosabban használható meditációfajta, szemben a kontemplációval és imával.
A vizualizációnak nevezhető meditációfajta célja nem az, amit maga a meditáció tartalmaz. A vizualizáció a szakértő eszköze. Akik megtanulnak képi ábrákat megtartani elméjükben, azok egy belső figyelem-összpontosító erőt fejlesztenek ki, amely képes felülemelkedni az unalmon és a szorongáson. Mikor ez a képesség kikristályosult egy szakértőben, akkor a szakértő külső tevékenység nélkül végezhet polarizálást a tudatosságban, amellyel hatást fejthet ki a bolygó tudatosságára. Ez az úgynevezett fehér mágus létének indoka. A vizualizációt csak azok fogják különösen kielégítő meditációfajtának találni, akik a planetáris vibráció tudatos emelését kívánják végezni.
A kontempláció vagy inspiráló kép vagy szöveg meditatív állapotú szemügyre vétele is rendkívül hasznos népetek körében, az imádságnak nevezett akarati készség pedig szintén lehet üdvös jellegű. Hogy valóban üdvös tevékenység-e, az eléggé teljesen az imádkozó szándékán és célkitűzésén múlik.
A „passzív meditáció”, ahogyan Ré fogalmaz, hasznos eszköz számunkra, hogy a belső csendet elérjük. A mentális túlpörgöttség lecsendesítését szolgáló meditációfajta az, ami a legáltalánosabban használható. A lecsendesedett elmével már továbbléphetünk, figyelhetünk a valóságra és „meghallhatjuk” a Teremtőt.
A vizualizációs gyakorlatok célja más, és egy másik bejegyzésben már volt szó róla, mint a figyelem fókuszálásának és koncentrálásának egyik gyakorlata.
A másik kétféle eszköz, a kontempláció és imádság is rendkívül hasznos, a szándékainktól és imánk tárgyától függően.
Kérdező: Javasolnál-e meditációs technikát?
Ré: Ré vagyok. Nem.
Felmerülhet a kérdés, hogy Ré miért nem javasol a kérdező számára technikát. A szabad akarat elsőrendű fontosságáról már volt szó többek között a Teremtéselmélet. Szabad Akarat, Szeretet, Fény, a Szabad Akarat elfogadása vagy az Elvek a gyógyító tevékenységekhez bejegyzésekben. A megfelelő technika megtalálásáig vezető út fontos része lehet a keresésnek és tanulási folyamatnak is. Ettől megfosztaná a kérdezőt Ré, amennyiben konkrétumot javasolna.
Honnan tudhatjuk meg akkor, hogyan csendesítsük le az elménket, milyen meditációs technikát használjunk? A legtöbbünknek az elme lecsendesítése nem megy azonnal. Léteznek iskolák, rendszerek, ahol lépésről lépésre végigvezetik a tanulót a folyamaton. Ha kipróbálunk néhányat, jó eséllyel találunk olyat, ami megfelelő számunkra, és utána már „csak” szorgalmunkon, odaadásunkon múlik, hogy magunkévá tegyük a gyakorlatot és elérjük céljainkat. Egy ilyen ismert rendszer például a Patandzsali Jóga-szútrák.
Ha valamilyen szellemi területtel kívánunk foglalkozni és spirituális utunkon haladni szeretnénk, meg kell tanulnunk lecsendesíteni elménket. Ezen az úton számos technika és módszer létezik. Érdemes megismerkedni velük, megtanulni őket és gyakorolni, hogy kialakulhasson az a napi rutin ami számunkra leginkább működik és megnyitja a mélyebb megismerés és mentális munka kapuit.
Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.
![kapcsolat[kukac]egysegtorvenye[pont]hu](https://egysegtorvenye.hu/wp-content/uploads/2019/06/email.png)