Ez a téma videó formájában is elérhető:
A katalizátorokról lesz szó ebben az írásban. A katalizátor kémiai meghatározása a következő: „olyan anyag, ami úgy gyorsít fel egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem változik meg maradandóan. A katalizátorok úgy fejtik ki hatásukat, hogy jelenlétükben a reakciók más úton, alacsonyabb aktiválási energiájú részfolyamatokon keresztül játszódnak le, ezzel növelvén a reakciósebességet. A katalizátornak gyakran kis mennyisége is elegendő nagy mennyiségű anyag átalakulásának meggyorsításához”.
A katalizátor működése hasonló az érzelmi, szellemi fejlődésünkre nézve is. Ré a következő módon fogalmaz:
Kérdező: Mi az elgondolás a rák [vagy bármi más] katalizátorának felhasználása mögött?
Ré: Ré vagyok. A katalizátor, méghozzá minden katalizátor, arra lett kifejlesztve, hogy tapasztalatot kínáljon fel. A tapasztalatot denzitásotokban szeretni és elfogadni, vagy irányítani lehet. Ez a két út létezik. Mikor egyik utat sem választják, a katalizátor terve meghiúsul, és az entitás megy a saját feje után, míg a katalizátor le nem sújt rá, hogy hajlamot fejlesszen ki az elfogadásra és szeretetre avagy az elkülönülésre és irányításra. Tér/idő hiányában ez a katalizátor nem működhet.
A katalizátor tehát tapasztalatot jelent. Bármely tapasztalat lehet katalizátor, melynek célja, hogy a két pólus közül válasszunk, a Választást meghozzuk. Ha nem választjuk egyik pólust vagy utat sem, akkor jön egy másik katalizátor, mely valószínűleg erősebb lesz, hogy kialakuljon a hajlam az egyik vagy másik pólus választására.
A kétféle úton, a Másokat- és Önmagukat szolgálók másfajta katalizátorokat használhatnak.
Kérdező: Egy pozitív irányultságú entitás választhat afféle keskeny gondolkodási és cselekvési irányt egy testet öltés során, hogy olyan feltételeket helyez készenlétbe, amelyek fizikai fájdalmat eredményeznek, ha erről az útról letér. Ez így van?
Ré: Ré vagyok. Ez így van.
Kérdező: Egy negatívan orientált egyén tenne bármi ehhez foghatót? Tudnál példát mondani?
Ré: Ré vagyok. Egy negatívan irányult egyedi tudat/test/lélek komplexum szokásszerűen gazdagságot programoz, könnyű életet, s a lehető legtöbb lehetőséget a hatalomra. Sok negatív entitást így majd szét veti az általatok egészségnek nevezett fizikai komplexum torzulás.
Mindamellett egy negatív orientációjú egyén választhat fájdalmas kondíciót avégett, hogy növelje a torzulást az úgynevezett negatív érzelmi állapotok felé, úgymint harag, gyűlölet és frusztráció. Az ilyen entitás akár egy teljes testet öltési élményt is felhasználhat egy tompa élű gyűlölet vagy harag kifenésére, hogy így jobban sarkosulhassék a negatív avagy különállósági pólus irányába.
A Másokat szolgáló úton hajlamosabbak vagyunk olyan katalizátorokat alkalmazni, amelyek az „úton tartanak”, hiszen nem akarunk ártani, bajt okozni a másiknak. Az Önmagukat szolgáló úton inkább azokat a katalizátorokat építjük be, hozzuk létre, amelyek tapasztalatai segítségével könnyebb a másoktól való elkülönülés és mások irányításának begyakorlása.
Ki és mikor hozza létre, „programozza”, „ülteti el” ezeket a katalizátorokat?
Kérdező: Namost úgy tűnik, hogy leszületés előtt, bármely inkarnációban, amint egy entitás jobban tudatára ébred az evolúciós folyamatnak és kiválaszt egy útirányt, legyen az akár pozitív, akár negatív, az egyén valamely ponton ráébred arra, mit is kíván tenni az energiaközpontok szabaddá tétele és kiegyensúlyozása tekintetében. Ennél a pontnál képes lesz az élettapasztalásra előprogramozni azon katalitikus élményeket, melyek segítik őt a szabaddá tételi és kiegyensúlyozó folyamatban. Így van?
Ré: Ré vagyok. Ez így van.
Tehát a lény, tudatosságának függvényében, képes magának „előprogramozni” eseményeket, élményeket, melyek segítik és úton tartják az életcéljának elérése érdekében.
Kérdező: A célját tehát annak, amit mi úgy nevezünk, hogy testbeni fizikai létállapot, a leszületés előttről szemlélve úgy tűnik, hogy teljesen vagy majdnem teljesen az előprogramozott katalizátorok megtapasztalása és a katalizátorok hatására kiváltott fejlődés jelenti. Így van?
Ré: Ré vagyok. Újrafogalmazunk az érthetőség kedvéért. Az inkarnatív lét célja a tudat, test és lélek evolúciója. Ennek eléréséhez nem szorosan szükséges katalizátor. Mindazonáltal katalizátor nélkül fejlődési vágy és haladásba vetett hit rendszerint nem jelentkezik, és így fejlődés nem történik. Következésképpen katalizátort programoznak, a programot pedig a tudat/test/lélek komplexum egyedi szükségleteire tervezik. Ennélfogva kívánatos, hogy a tudat/test/lélek komplexum tisztában legyen és felfigyeljen tapasztalati katalizátorai hangjára, összegyűjtve belőlük azt, aminek összegyűjtésére leszületett.
A katalizátor és a tapasztalat, amit kivált, rendszerint szükséges ahhoz, legyen vágyunk a fejlődésre, és hogy érezzük, hogy haladunk az úton. Például, valakinek kialakul valamilyen nehezen gyógyítható, kezelhetetlen betegsége. Ezen a betegség hatására a személy elkezdhet a gyógyításról tanulni, a spiritualitás felé fordulni. Elkezdi foglalkoztatni, hogy mi történik a halál után, honnan jött a Földre, miért született meg, stb. A katalizátor így tehát meggyorsította ebben a példában a szellemi útkeresésének folyamatát.
Másik fontos gondolat, hogy a katalizátor mindig egyénre tervezett. Így aztán érdemes figyelni arra, amilyen katalizátorokat tapasztalunk az életünk során, ugyanis ezek terelhetnek abba az irányba, aminek megtapasztalására, megtalálására, megtanulására születtünk.
Léteznek tehát előre programozott katalizátorok. Nézzünk példákat az Egység Törvénye könyvekből.
Kérdező: Tudnál-e példát hozni arra, hogy egy entitás hogyan vesz fel egy állapotot egy adott tapasztalati katalizátor bevonzására, s hogy az a katalizátor ezután hogyan biztosítódik vagy sajátítódik el?
Ré: Ré vagyok. Adható ilyen példa.
Kérdező: Megadnád?
Ré: Ré vagyok. Szünetet tartottunk, hogy átvizsgáljuk ennek az instrumentumnak a tudatát engedélyért, hogy az ő tapasztalati katalizátorát használjuk fel példának. Szabad folytatnunk.
Ez egyfajta eset, és extrapolálni lehet belőle más olyan entitásokra is, akik tudatában vannak az evolúciós folyamatnak. Ez az entitás megválasztotta – inkarnáció előtt – a módszereket, melyek révén nagy esély volt arra, hogy a katalizátort megkapja. Ez az entitás a szeretet és fény önkifejezési folyamatára vágyott anélkül, hogy bármit is várjon cserébe. Az instrumentum azt is beprogramozta, hogy spirituális munka elvégzésére törekedjen, s hogy társasággal vegye körbe magát e munka végzésére.
Megegyezések történtek inkarnáció előtt; az első az úgynevezett szülőkkel és az entitás testvéreivel. Ez nyújtotta a tapasztalati katalízist a lénye sugárzósága visszavárás nélküli felajánlásának körülményéhez. A második program számos más entitással való megegyezést tartalmazott. E megegyezések lehetőségeket jelentettek és fognak jelenteni, idő/tér és tér/idő folytonosságotokban, a munka és bajtársiasság tapasztalati katalízisében.
Vannak események, melyek csupán annyiban voltak program részei eme entitás számára, hogy a társadalmi kultúrátokhoz kötődő lehetőségi/valószínűségi örvények voltak. Ezen események magukban foglalják az élet jellegét vagy az élet színvonalát, hogy az entitás milyen kapcsolatokra lép majd törvényi környezetetekben, és a társadalmi klímát az inkarnáció során. Az inkarnáció úgy volt értendő, hogy a szüretkor jön majd létre.
Ezen hogy úgy mondjuk, megadottságok társaitok millióira érvényesek az evolúcióval tisztában lévők és az igazi szeretet s a megértést hozó sugárzóság megvalósítására szélsőségesen áhítozók közül. Függetlenül attól, hogy mit programoznak elő, a leckéknek más-énekhez kell kötődniük, nem pedig eseményekhez. Az adásról kell szólniuk, nem a kapásról, mivel ilyenek a szeretet leckéi mind a pozitív mind a negatív irányban. A negatívan szüretelhetők azon igyekezetükben találhatók meg mostanság, hogy önmaguk szeretetét megosszák.
Vannak, akiknek véletlenszerűbbek a leckéi jelenlegi képtelenségükből fakadóan, hogy felfogják az elme, a test és a szellem evolúciójának jellegét és működésmódját. Ezek esetében elmondhatjuk, hogy a folyamat felett őrködnek azok, akiknek sosem szűnik meg éber várakozásuk, hogy szolgáljanak. Egy entitás sem marad segítség nélkül, akár a teremtés egységében való öntudatosságán keresztül, akár az én oltalmazóin keresztül, mely megvédi a kevéssé kifinomult elme/test/lélek komplexumot az egységtől való bármely tartós elkülönüléstől, mialatt denzitásotok leckéi folynak.
Azon lények, akik az inkarnációs időszakon túl tudatosak a fejlődésre, előprogramozhatnak maguknak katalizátorokat, eseményeket azért, hogy valamit megtapasztaljanak, megtanuljanak inkarnációs időszakukban. A fejlődésre kevéssé tudatos lények felett pedig „őrködnek” a Segítők. Ez rendkívül pozitív üzenet, mert soha senki nem marad magára a fejlődésben.
Egy másik, konkrétabb példa, amikor egy lény előre programoz valamilyen „nehézséget” azért, hogy az általa kijelölt úton maradjon. Franklin D. Roosevelt életében deréktól lefelé megbénult.
Kérdező: Másodszor, Franklin maga helyezte testére a fizikális korlátozást?
Ré: Ré vagyok. Ez részben igaz. Az elme/test/lélek komplexum teljesség a leszületés előtt gondosan kitűzte az inkarnáció leckéinek és céljainak alap vezérelveit. Ha a Franklin nevezetű elkerülte volna a foglalkozásának velejárójaként tekinthető versengés iránti féktelen élvezetet vagy érzelmi kötődést, akkor az entitást nem érte volna korlátozás.
Mindazonáltal a szolgálat és növekedés iránti vágy erős volt ebben a programban, és amikor e hatalomszeretet irányába vett torzulások hatására fogyatkozni kezdtek a lehetőségek, akkor érvénybe léptek az entitás önkorlátozó tényezői.
Ez egy jó példa lehet arra, hogy az előre programozott katalizátor segíthet „úton maradni”. Ezek az önkorlátozó események megvédhetnek attól, hogy túlságosan „elszaladjon velünk a ló”. Amennyiben tudatosak vagyunk arra, hogy a katalizátorok léteznek és odafigyelünk arra, milyen irányba próbálnak terelni bennünket, tehetünk azért, hogy ne legyen szükséges, hogy aktiválódjanak.
Lehetséges ezeket az előre programozott katalizátorokat átprogramozni, felülírni, törölni?
Kérdező: Akkor ez olyasmi, mint a katalizátor tudatos átprogramozása? Például némely entitás esetében a felsőbb én katalizátort programoz be olyan tapasztalatokat teremtve elő, hogy az entitás megszabadíthassa magát nem kívánatos hajlamoktól. Megegyezik-e tehát ez azzal, amikor az entitás tudatosan programozza be az anyagkieresztést, és a böjtöt felhasználja az önmagával való kommunikációra?
Ré: Ré vagyok. Ez nemcsak hogy így van, de tovább is vihető. Az én, ha kellően nagy mértékig tudatos e katalízis működésmódjával és a programozás technikájával kapcsolatban, akkor elérheti az átprogramozást egyedül az akarat összpontosításán és a hit képességén keresztül, böjti, étrendi vagy bármilyen testi-komplexum fegyelmezési párhuzam nélkül is.
Az akarat összpontosításán és a hit képességén keresztül tehát lehetséges az átprogramozás, amennyiben tudatosak vagyunk a katalizátorokra és működésmódjukra. Ez egy fontos gondolat. Amennyiben valamilyen minta ismétlődik az életünkben, felismerve azt, amit tanítani kíván, az akaratunkat és hitünket felhasználva módosíthatunk a világhoz való hozzáállásunkon, elindulhatunk azon az úton, amelyre a katalizátor próbál terelni és így elkerülhetjük a pótlólagos katalizátorokat.
Kérdező: Köszönjük. Tudnál-e példát mondani tanulást ösztönző katalizáló cselekvésekre legutóbbi ülésünk minden egyes soron következő alfejezetéhez? Tudnál-e példát mondani arra, mikor a meg nem nyilvánult én tanulási katalizátort produkál?
Ré: Ré vagyok. Megfigyeltük érdeklődésedet a fájdalom katalízise iránt. Ez a tapasztalás a leggyakoribb az entitásaitok körében. A fájdalom lehet a fizikai komplexum fájdalma. Gyakrabban az elme- és érzelmi komplexum fájdalma. Némely ritka esetben spirituális komplexum jellegű. Ez lehetőséget teremt a tanulásra. A megtanulandó leckék változóak. Majdnem mindig közéjük tartozik a türelem, a tolerancia, és a könnyedség képessége.
Igen gyakori, hogy az érzelmi fájdalom katalizátora, legyen az vagy egy szeretett más-én fizikai komplexumának halála vagy bármilyen más látszólagos veszteség, egyszerűen az ellenkező hatást váltja ki: megkeseredettséget, türelmetlenséget, neheztelést. Ez a balul elsült katalízis. Ezeknél az eseteknél, aztán, az egyén pótlólagos katalizátort kap, s a meg nem nyilvánult én számára további lehetőségek kínálkoznak fel az önmaga mindenható Teremtőként való felfedezésére, aki tartalmaz mindent, ami csak van, s aki csordultig telt örömmel.
A katalizátor mindig tanulást ösztönző, fejlődést segítő tapasztalás, bármilyen fájdalmasnak is tűnik. Amennyiben a katalizátort nem céljának megfelelően használjuk fel, vagy nem sikerül kiváltania azt, amire hivatott, pótlólagos katalizátor(oka)t kapunk. Ezek segítségével ismét lehetőséget kaphatunk annak felismerésére, megértésére, amit az eredeti katalizátor kínált. Esetleg előfordul, hogy az ember felismeri, hogy ugyanazokat a „köröket” járja, ugyanolyan emberekkel találkozik, ugyanúgy jár pórul, mint mindig. Érdemes lehet megfigyelni ilyenkor, mire hívhatja fel a figyelmet az a katalizátor, amivel rendszerint találkozunk.
Mi történik, ha van valamilyen tapasztalás, esemény, de nem vált ki hatást. Hogyan lehetséges egyáltalán az, hogy egy katalizátor „nem hat”.
Kérdező: Amiket úgy nevezünk, mint fertőző betegségek, szerepet játszanak-e ebben a folyamatban, már ami a meg nem nyilvánult ént illeti?
Ré: Ré vagyok. Az úgynevezett fertőző betegségek azok a második denzitású entitások, amelyek lehetőséget kínálnak erre a fajta katalízisre. Ha a katalízis szükségtelen, akkor ezek a második denzitású élőlények – ahogy neveznéd őket – hatástalanok. Minden ilyen általánosításnál kérlek, vegyétek figyelembe, hogy előfordulnak anomáliák, így minden körülményről nem beszélhetünk, hanem csak az általános működésmódról, miként ti azt tapasztaljátok.
A katalizátor, így a tapasztalás amennyiben szükségtelen, nem vált ki hatást. Például az egyik ember megbetegszik, mert neki szüksége van arra a tapasztalásra, amit ez a katalizátor okoz, a másik ember pedig nem betegszik meg, mert számára a katalizátor tapasztalata (jelenleg) nem aktuális.
Jelenleg a betakarítás (szüret) időszakában élünk. Ebben az időszakban ugyanúgy, ugyanannyi katalizátor áll rendelkezésünkre?
Kérdező: Akkor ahogy a ciklus ezen utolsó napjai elpárolognak, ha történetesen a szüret most történne meg, ma, akkor egy bizonyos számú pozitívan és negatívan leszüretelt lenne, meg egy bizonyos számú ismétlő. Azt fogom feltételezni, hogy a katalizátor miatt, mely a jelenlegi és a tényleges szüretidőszak közt lesz tapasztalható, a szüretelhető entitások mindkét száma emelkedni fog.
Általánosságban értve, nem konkrétan erre a bolygóra, hanem mondjuk, hogy az általános tapasztalatok szerint a szüreteknél, mekkora mértékű növekedést tudsz a katalízis hatására logikusan elképzelni az entitások számában arra az utolsó időszakra vetítve, vagy tévesen gondolom azt, hogy más bolygók katalizátort dobtak volna be egy szüreti időszak végén, mikor vegyes szüretük volt?
Ré: Ré vagyok. Vegyes szüret esetén majdnem mindig van diszharmónia, és ennek következtében hozzáadott katalizátor is, az általatok „földi változásoknak” nevezett formában. Ez a feltételezésed helytálló.
A Konföderáció vágya, hogy szolgálja azokat, akik esetleg valóban intenzívebben keresnek e hozzáadott katalizátor hatására. Nem kívánunk vállalkozni rá, hogy a szüretben megnövelt számok sikerét kivetítsük, mivel ez nem volna helyes. Mi szolgálók vagyunk. Ha hívnak minket, akkor minden erőnkkel szolgálunk. A százalékok számolgatásában nincs erény.
A szüret időszakában tehát nagyobb mennyiségű katalizátor van jelen, hiszen vegyes szüret időszakát éljük itt és most a Földön. A vegyes szüret azt jelenti, hogy a bolygónkon élő harmadik denzitású entitások (emberek) nem csak a vagy másokat vagy önmagukat szolgáló úton járnak, hanem egy részük az egyiket, más részük a másikat, harmad részük semelyiket sem járja. Az ilyen állapot, Ré szerint majdnem mindig diszharmonikus, ebből következően szélesebb tapasztalati spektrum, így több katalizátor áll rendelkezésre. A nagyobb mennyiségű katalizátor értelme és szerepe lehet az, hogy növelje a szüretben betakaríthatók számát.
Hogyan kezelhetjük „jól” a katalizátorokat?
Kérdező: Mi a különbség energiaközpont aktivitás tekintetében a között a személy között, aki érzelmi töltetű helyzetekben elfojtja az érzelmi töltetű válaszait és a között a személy között, aki kiegyensúlyozott, és ennek következtében valódi elfogulatlanságot mutat érzelmi töltetű helyzetekben?
Ré: Ré vagyok. A kérdés helytelen feltételezést tartalmaz. Az igazán kiegyensúlyozott entitás számára semmilyen helyzet nem volna érzelmi töltetű. Ennek megértése után a következőt mondhatjuk. Az érzelmek elfojtása, amennyiben úgy dönt, hogy már nem spontán módon használja fel a tér/idő jelen katalitikus történését, depolarizálja az entitást s ezáltal letompulnak az energiaközpontjai. Történhet azonban némi pozitív irányú sarkosulás is, hogyha ennek az elfojtásnak más-ének figyelembe vétele az indítéka.
Az az entitás, amely kellően régóta dolgozik a katalizátorral ahhoz, hogy képes legyen érezni a katalizátort, de nem találja szükségesnek, hogy választ fejezzen ki rá, még nem kiegyensúlyozott, csak tapasztalati kontinuuma átláthatóságából kifolyólag nem szenved el depolarizációt. Vagyis tehát a képesség fokozatos növekedése, hogy valaki a saját reakcióit megfigyelje és önmagát megismerje, egyre közelebb hozza az ént egy valódi egyensúly felé. A türelem szükséges és ajánlatos is, mivel a katalizátor síkotokon hathatós, hasznosságát pedig egy következetes tanulás/tanítási szakasz után kell kiértékelni.
Szinte biztosan megjelennek érzelmek a katalizátorok tapasztalásainak hatására. Amennyiben ezeket az érzelmeket elnyomuk, energetikai blokkokat okozhatunk energiaközpontjaink szintjén. Ez nem egyensúlyi állapot, noha, ha mások érdekében tesszük, elképzelhető egy kevés polarizálódás a mások szolgálata irányába. Amennyiben tudatosan dolgozunk a katalizátorokkal, előbb utóbb megismerjük, elfogadjuk és megtanuljuk szeretni Önmagunkat, amely a valódibb egyensúly. Ezen katalizátorok erősen hatnak, ezért Ré ismét felhívja figyelmünket a türelem szükségességére Önmagunkkal és Más-énekkel (másokkal) szemben.
Kérdező: Számomra ez a bolygó olyannak tűnik, mint amit én úgy mondanék, hogy a torzulások pöcegödre. Ebbe beleértem általában az összes betegséget és fizikai testi meghibásodást. […]
Ré: Ré vagyok. Korábbi anyagra fogunk visszapillantani.
Katalizátor kerül felajánlásra az entitásnak. Ha azt nem használja fel az elme komplexum, akkor az kiszivárog a test komplexumra és valamilyen formájú fizikai torzulásként manifesztálódik. Mennél hatékonyabb a katalizátor felhasználása, annál kisebb fizikai torzulás található. […]
Minél inkább sikerül tudatosan feldolgozni a katalizátort, annál kevésbé fog kiszűrődni a fizikai testünk szintjére. Nagyon fontos gondolat! Amennyiben elménkben sikerül hatékonyan feldolgozni a katalizátort, nem szükséges, hogy komoly fizikai szintű torzulások jelenjenek meg. Ez harmóniában áll azzal a gondolattal is, hogy minden betegség pszichikai eredetű. Amennyiben a tudatban sikerül feldolgoznunk a katalizátor tapasztalását, lehetséges, hogy nem szükséges annak a fizikai szinten történő megjelenése.
A katalizátor tehát bármilyen olyan esemény, történés, személy, akármi, ami tapasztalást adhat számunkra. A tapasztalás célja, hogy a tapasztalatot vagy annak tárgyát megtanuljuk elfogadni és szeretni, vagy elhatárolódni tőle és irányítani. Ez attól függő, hogy melyik úton szeretnénk fejlődni. Amennyiben a tapasztalat nem váltja ki azt az ösztönző hatást, aminek hatására választunk, döntünk, fejlődünk, további katalizátorok állnak rendelkezésre, aktiválódnak addig, amig a kívánt hatás ki nem fejtődik személyünkre.
A katalizátorokat nem mindig könnyű elfogadni, üdvözölni. Igyekezzünk szeretettel, elfogadással tekinteni rájuk, hiszen fejlődésünket gyorsítják, tanulási helyzeteteket, leckéket teremtenek, melyeket felvéve, alkalmazva jobban polarizálódhatunk a választott irányba. Ré úgy fogalmaz, hogy a leckéket, tanulságokat illetően „majdnem mindig közéjük tartozik a türelem, a tolerancia, és a könnyedség képessége„. Továbbá az elfogadott és feldolgozott katalizátor szükségtelenné teszi további, pót-katalizátorok megjelenését.
Ez az írás tartalmazhat félreértéseket, félreértelmezéseket. Elképzelhető, hogy más máshogyan értelmezné a fenti gondolatokat, mely értelmezés ugyanúgy lehet helyes. A teljesebb megértés érdekében javasoljuk az Egység Törvénye könyveket olvasni, tanulmányozni.
![kapcsolat[kukac]egysegtorvenye[pont]hu](https://egysegtorvenye.hu/wp-content/uploads/2019/06/email.png)